Közélet, hírek

Egyéni Hild János-díj, Köztérmegújítási Nívódíj

1/1

Nagykovácsi főterének megújítása

Hirdetés
?>
Nagykovácsi főterének megújítása
1/1

Nagykovácsi főterének megújítása

Egyéni Hild János-díj, Köztérmegújítási Nívódíj
Közélet, hírek

Egyéni Hild János-díj, Köztérmegújítási Nívódíj

2011.05.17. 08:19

Május 12-én a makói "Városkép, városimázs, városarculat" konferencia keretében adták át az  első budapesti városrendezési terv elkészítőjéről elnevezett Hild János-díjakat, és a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS által alapított Köztérmegújítási Nívódíjakat.

Május 12-én a makói "Városkép, városimázs, városarculat" konferencia keretében adták át az  első budapesti városrendezési terv elkészítőjéről elnevezett Hild János-díjakat, és a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS által alapított Köztérmegújítási Nívódíjakat.

Idén egyéni Hild János-díjban részesült:

Dr. Lukovich Tamás építő- és építészmérnök,
Dr. Locsmándi Gábor építészmérnök és
Albrecht Ute településtervező

 

 

 

Dr. Lukovich Tamás építő- és építészmérnök
Lukovich Tamás (1957) hat évig tanított Sydneyben az Új-dél-walesi Egyetemen, jelenleg a Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Karának oktatója. Volt a MUT társasági igazgatója, majd alelnöke; jelenleg a Pro Régió Ügynökséget vezeti. Lukovich két évtizeddel ezelőtt egy tervezésfejlesztési munka keretében (VÁTI) kidolgozott egy gyakorlati útmutatót a városi környezet érzékenységét figyelembe vevő környezeti kapacitás tervezési módszerére. Az általa vezetett tervezői csoport elkészítette a Közép-Magyarországi Régió Stratégia Tervét és Struktúra tervét, amely az első olyan fejlesztési dokumentum volt Magyarországon, amely az EU strukturális alapok metodikájának megfelelően készült. Vezetésével épült fel a Közép-magyarországi régió fejlesztési ügynöksége. Több könyv szerzője, illetve szerkesztője, legutóbb az Urbanisták című tévé-portrésorozat szerkesztőjeként ismerhettük meg.

Dr. Locsmándi Gábor építészmérnök
A 69 éves, Ybl Miklós-díjas és Pro Regio-díjas Locsmándi Gábor az urbanisztikai felsőoktatásban végzett több évtizedes munkájáért kapta az elismerést. Locsmándi a BME Építészmérnöki Karának elvégzése óta a Városépítési Tanszéken (ma Urbanisztika Tanszéken) tanít. Oktatói munkája mellett az első két évtizedben elsősorban településrendezési tervek készítésében vett. A Városkutatás Kft. munkatársaival együtt 1994-ben részt vett a főváros közigazgatási rendszere korszerűsítésére vonatkozó tanácsadó munkában, 1996-tól folyamatosan közreműködött a Budapest fejlesztési koncepcióját készítő szakértői csoportban, a 2003-ban elfogadott koncepció egyik szerzője volt. 2004-ben irányításával fejezték be a tanszéken azt a kutatómunkát, ami áttekintette és elemezte az elmúlt 15 év hazai településtudományi kutatásait és részletes javaslatot adott az elkövetkező évek legfontosabb kutatási témáira. Jelentős kiegészítésekkel újra megírta az ő koncepciója alapján megvalósuló ferencvárosi rehabilitáció immár 25 éves történetét.

Albrecht Ute településtervező
Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. ügyvezető igazgatója a városrendezés tervezésének kimagasló és innovatív gyakorlásáért érdemelte ki a díjat. Ute vezető településrendezési tervezőként számos fővárosi és vidéki településrendezési terv tervezőjeként vált elismert szakemberré. Meghatározó szerepe volt a főváros Szabályozási Kerettervének elkészítésében, és Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályozásának a kidolgozásában is. Munkája széles skálán mozog, a klasszikus településrendezési tervezés minden szegmensét magába foglalva, így összevont és részletes rendezési tervek, településszerkezeti tervek, hatástanulmányok és tanulmánytervek készítése. Sokoldalú elméleti és gyakorlati tudásával a szakma meghatározó egyéniségévé vált, aki hisz a hagyományos, bevált értékek továbbvitelében, de ezzel párhuzamosan a folyamatos fejlődést, a megújulás képességét is fontosnak tartja.

 

 

Köztérmegújítási Nívódíj 2011
A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület 2009-ben alapított közös díját olyan települések, illetve városrészek kaphatják meg, amelyek élen járnak az értékőrző fejlesztési kultúra érvényesülésében, és az új értékek hagyományos értékek megőrzésével történő megteremtésének elősegítésében. A Köztérmegújítási Nívódíj a városképformáló, jelentős közterületek történeti szerkezeti rendjével és rangjával arányos megújításának elismerése. 

A Magyar Urbanisztikai Társaság, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által delegált, valamint a Belügyminisztériumból és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől meghívott tagokból álló Bíráló Bizottság az idén két kategóriában egy-egy győztest hirdetett, és két-két pályázatot részesített dicséretben.

Városközpont, főtér kategóriában: Százhalombatta, Szent István tér rehabilitációja
Pályázó: Százhalombatta Város Önkormányzata – Vezér Mihály, polgármester
Felelős tervező: Korényi és Társai Építész Iroda – Korényi András, generáltervező
Kivitelező: Kalotherm Építészeti és Épületgépészeti Zrt. – Szabó András, elnök-vezérigazgató
Tájépítész (tervező): Táj-Consult Bt. – Karádi Gábor, vezető tervező

Az egykori „piszkos 12-höz" tartozó „szocialista város" megújulásának jelképesen és ténylegesen is kulcsfontosságú eleme az új főtér, amely méltán állítható példaként más, az „új városok" körébe tartozó hazai városok elé. A jellegtelen, sivár, monumentálisnak szánt, ám lepusztult főtér helyébe a kor minőségét tükröző, a meglehetősen heterogén térfalakhoz szervesen illeszkedő, annak elemeit koordináló, az intimitást is lehetővé tevő új tér jött létre a Karádi Gábor vezette térépítész csapat munkája nyomán, amit szervesen egészít ki a hozzá közvetlenül csatlakozó, Korényi András és Zoltai István vezetésével tervezett épületegyüttes is. A Szent István tér kiváló példát nyújt arra, hogy az egyedi, korszerű és az igényekkel összhangban álló megoldások kreatív alkalmazása messzemenően alkalmas a sematikus, korábbi várostervezési elvek hibáinak ellensúlyozására, az így létrehozott városi terek élettel való megtöltésére.

 

 

 

Lakókörnyezet közterei kategóriában: Nagykovácsi Főterének megújítása
Pályázó: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata – Bencsik Mónika, polgármester
Felelős tervező: BCE Kert-és Szabadtértervezési tanszék – dr. Almási Balázs, dr. Balogh Péter István, Karlócainé Bakai Eszter, Gergely Antal, tájépítész tervezők
Kivitelező: Főkert Parkfenntartó - Kertészeti és Szolgáltató Kft. – Szarka Attila, igazgató

A tradicionális, inkább utcás jellegű falusi térszerkezet eredetileg nem törekedett főtér kialakítására, és eredeti állapotában Nagykovácsi főtere sem volt sokkal több egy útelágazás és egy buszforduló spontán kialakult együttesénél. Ilyen körülmények között kimagaslóan sikerült a BCE Kert- és Szabadtértervezési tanszéke tervezőinek a funkciót, a felhasznált anyagokat és az esztétikai szempontokat ötvözniük. A Főtér szintjének átalakításával, a támfalak szellemes alkalmazásával, a templom előterének megfelelő méretezésével, az útvonalak, a buszforduló áthelyezésével igen kellemes, jól használható tér jött létre. Az egyszerű falusi építészethez közel álló építőanyagok, a tégla alkalmazása korszerű, az adottságokhoz illeszkedő, egyben otthonos atmoszférát teremtett. A megújult tér mintaképül szolgálhat arra, hogy hogyan lehet olcsó, egyszerű és mégis hatásos megoldásokkal színvonalas környezetet teremteni egy újjáéledő faluban.

 

 

Nagykovácsi főterének megújítása
1/1
Nagykovácsi főterének megújítása

 

A zsűri az alábbi pályaműveket dicséretben részesítette:

Városközpont, főtér kategóriában:
Budapest, XIX. kerület, Kós Károly tér parkrekonstrukciója
A történelmi parkoknak a megváltozó követelményekhez való adaptálása kimagaslóan érzékeny feladata a városi közterek tervezésének. Az egykori pihenőparkból a Vár-Kert Műszaki Tervezési Kft. munkájának köszönhetően többfunkciós városrészközponttá alakuló tér sokszínűségével, kulturált, igényes megoldásaival jól alkalmazkodik a műemléki jellegű városrész mai lakóinak igényeihez.

Pécs központjának megújítása
A nagyszabású kulturális városfejlesztés magját jelentő főtér az S73 Tervező iroda Kft. tervei alapján a teret teljesen átstrukturálva teremtett lehetőséget a közterületi találkozások, szabadtéri események, programok, rendezvények lebonyolítására. A kor szabadtér-építészeti trendjeit követő elegáns megoldásokkal operáló téralakítás a lakosságnak a tervezésbe való bevonására is kiváló példát mutat.

Lakókörnyezet közterei kategóriában
Miskolc, Szinva terasz kialakítása
Az egykori szocialista iparvárosnak a kulturális városrehabilitáció terén tett lépéseit zászlóshajóként reprezentáló eleme a Szinva terasz megújítása (tervező: Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft.). A mediterrán hangulatot idéző, fiatalos, új térmegoldások kiváló kapcsolatot teremtenek a város és a víz között, lehetőséget teremtve az intim hangulatú találkozásokra is.

Budapest, V. kerület, Szent István térhez kapcsolódó sétálóutcák
Budapest sokelemű és sokszínű köztereinek megújítása önmagában is sokféle, változatosságában is összehangolt megoldások alkalmazását igényli. A mintaszerűen megújított térhez kapcsolódó sétálóutcák közül az egyed&partner Kft. tervei alapján kivitelezett Zrínyi utca egyszerűségében is elegáns, hangulatos megoldása az archaizálás veszélyeinek elkerülésével szerethető közteret eredményezett. 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.