Közélet, hírek
Együttműködési megállapodást kötöttek a Visegrádi csoport (V4) építész kamarái
2015.04.29. 12:00
A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák építész kamarák vezetői lengyelországi találkozójukon állapodtak meg arról, hogy a V4-ek nemzetközi összefogásának keretében az építészet területén is fokozott együttműködésre törekednek. Az együttműködés középpontjában a folyamatos információcsere és az épületinformációs modellezés (BIM) áll.
A válságot követően mind a négy visegrádi országban elkezdődött az építőipar fellendülése, amely komoly lehetőséget és kihívásokat jelent az építészet számára is. „Az elmúlt időszakban határozott növekedést tapasztaltunk az építőipari beruházások területén. A korábbi állami nagyberuházások mellett, a lakáspiac fellendülésével párhuzamosan megkezdődtek a magánerős építkezések is. Külföldi kollégáim szintén hasonló tapasztalatokról számoltak be." – mondta Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke. „Célunk, hogy az építészet oldaláról minél jobban támogassuk és ösztönözzük ezt a folyamatot.
A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák építész kamarák vezetői ezért - a Visegrádi csoport nemzetközi összefogásának keretében – 2015. április 24-én együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek középpontjában egymás munkájának támogatása, közös technológiák használata és a folyamatos információcsere áll.
„Az együttműködés egyik kiemelt célja az épületinformációs modellezés (BIM) régióbeli elterjedésének fokozása." – mondta Makovényi Ferenc a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja. A magyarországi GRAPHISOFT által kifejlesztett épületinformációs modellezés az egész világon forradalmasította az építészeti tervezést, a 3 dimenziós megjelenítést lehetővé tevő ArchiCAD tervező szoftver a világ több mint száz országában az építészek kedvelt eszköze. A BIM megoldás rugalmas, a megrendelő elvárásait messze menőig kielégítő tervezési folyamatot, valamint jelentős költség és időráfordítás megtakarítást eredményez. „A budapesti székhelyű GRAPHISOFT természetesen érdekelt abban, hogy az Open BIM technológia széleskörű használatával a közép-európai építészek versenyelőnyre tegyenek szert." – mondta Reicher Péter, a GRAPHISOFT Magyarországért felelős vezetője.
Az építészkamarák lengyelországi megbeszélésén a Liget Budapest projekt projektigazgatója, Jelinek Balázs ismertette a Városliget Zrt. részéről felmerülő indokokat és elvárásokat, illetve a beruházás során használt BIM alkalmazásától várt megtakarításokat.
A kamarai vezetők közösen megfogalmazott elvárása és célja, hogy mind a négy aláíró országban a BIM gyakorlati alkalmazását közös erőfeszítéssel segítsék elő, amely jelentősen hozzájárulhat az építészet – és ezen keresztül a beruházások – régióbeli fejlődéséhez.
Az együttműködési megállapodást Jaroslav Šafer a Cseh Építész Kamara alelnöke, Piotr Gadomski a Lengyel Építész Kamara alelnöke és Pavel Kobylański elnökségi tag, Hajnóczi Péter a Magyar Építész Kamara elnöke, valamint Imrich Pleidel a Szlovák építész Kamara elnöke írta alá. A megállapodás három évre szól.
forrás: sajtóközlemény
22:39
Aki ezt leírta az a holdban él:
Egy kormányhatározat mellékletének 13.1 c pontja
a Nemzeti BIM (Building Information Modelling) szabvány létrehozását.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2015. december 31.
ad.1, Szabványt csak a szabványosítási testület készíthet (Magyarországon ez az MSZT, mint köztestület.)
ad.2. A köztestület államilag nem utasítható. (Igaz az sem tartozik más lapra, és nagyon is kíváncsi lennék arra – mint közadatra -, hogy Lázár úr a rendelkezésére álló építőipari célelőirányzatból mikor, mennyi összeggel támogatta az MSZT működését, milyen szabványok elkészítésének az elősegítésére.)
ad.3. A feladatot arra bízták, aki azt sem tudja, hogy eszeik, vagy isszák a BIM-et.
ad. 4. Magyar szabványt csak úgy lehet készíteni, ha azt előzetesen bejelentik az CEN-hez. A CEN felülvizsgálja a tervezett szabványt tartalmát, és engedélyezi azt, ha:
nem készül rá európai szabvány,
ha az nem mond ellent az érvényes európai szabványoknak.
Egy ilyen kérem elbírálása cca. fél év!
ad, 5. Mindazok, akik közreműködtek a határozat előkészítésben, és a döntést meghozták, (egyben bizonyítvány kiállítva a tájékozatlanságukról) nem tudják, hogy a CEN tárgysorozatba vette a BIM szabvány kidolgozását, ezek után semmi remény arra, hogy hozzájárulását adja egy nemzeti szabvány kidolgozásának.
Ryhe
Ui.Ezt nem ide szántam, de egy ma megjelent kormányrendeletból idézek. iwel! csak nem a szerzőjük közé tartozol?
17:01
Ez a kis vita már az elején nagyon tévútra ment, rögtön a jól bejáratott lőzungokat kezdték el itt páran, az egyetlen ok amiért még szeretnék leírni pár dolgot csak az, hogy ne ez a sok orbitális retrográd baromság maradjon itt a kommenteknél. Hadd kérdezzem már meg rögtön az elején ami a legjobban zavar: miféle ostobaság ez, hogy csak azt tervezzük programmal amit szabadkézzel is le tudunk rajzolni ? Beírta mostanában, hogy architecture a keresőbe ?? Milyen törvény ez, hogy nekem csak azt lehet megterveznem amit le is tudok rajzolni kézzel ? Mikor terjedt el ez a se eleje se vége hülyeség a közbeszédben ? Nem csak hogy olyan dolgokat modellezünk amit nem tudunk lerajzolni de olyanokat amilyeneket még elképzelni is nehezen.Kollár ma valószínűleg kortárs szerkezetekkel meg nem homogén anyagokkal kísérletezne, azt akkor mondta amikor még nem voltak ilyen fejlettek az algoritmusok. És miért zárná ki a statikai modell megértése meg az algoritmizált terhelésvizsgálat egymást ? Egy szóval nem mondtam továbbá, hogy az archicaddel ne lehetne összeszenvedni mindenféle geometriát, csak kérdés, hogy milyen áron. Egy biztos, import geometriákat senki nem fog ugyanazzal a hatékonysággal dokumentálni mint az előkészített parametrikus beépített modulokat. Az pedig hogy jön ide, hogy a Rhino-ban korlátlanok a modellezési lehetőségek ? A Rhino az egy nurbs modeller, mi köze a BIM szoftverekhez ? Amúgy meg jó szórakozást a Héj meg Alakzat eszközök "kitágított" lehetőségeivel... :))
Ennek az egésznek semmi köze nincs ahhoz a veszélyhez hogy a BIM szoftverek jelenleg beáldozzák a a geometriai szabadságot a dokumentálás hatékonyságáért cserébe, ez pedig rendkívül káros a szakmagyakorlókra és az építészetre nézve is, tovább kell gondolni a dolgot még nem szabad kötelezővé tenni, fejleszteni kell, nem tart ott hogy működésbe léphessen. Jelen állapotában nem fejlődést fog elhozni, nem lépéselőnyt, csak uniformizálódást hoz el az építészetben és bizonyos cégek monopolhelyzetét alakítja ki. Építészeti szempontból módszertanilag fejlődnie kell a programtervezőknek, teljesen nyilvánvaló, hogy nem értik mire vágyik a szakma, vagy legalább bizonyos (még az is lehet hogy kisebbik) része. Erre az egyre szerettem volna felhívni a figyelmet, tehát nem arra hogy a számítógéjp meg a szabad akarat milyen viszonyban vannak egymással.
18:48
@iwel: Figyelj, iwel: beszélj a barátaiddal vagy a családoddal ezen a hangon, illetve írj nekik cetlit ezen a hangon, ha már szót nem váltotok. Amikor otthagyják a szennyes edényt a vacsoraasztalon.
Szingapúrban a BIM-et már annak igen rudimentáris, 20 évvel ezelőtti állapotában kötelezővé tették. Tehát az a bizonyos csodagondola koronázta csodaszálloda, ott a Singapore River mögött, már BIM-SW-rel készült.
A programtervezőknek pedig - igazad van - sokat kell még fejlődniük, persze, módszertanilag. Valamint a gyógyszergyártóknak, hiszen pl. a sokízületi gyulladás elleni gyógyszerek szédülést és fejfájást okoznak. Valamint az autótervezőknek, mert ez a nyavalyás XY, az autóm, nem képes turbólyuk nélkül gyorsulni 150-ről 170-re. Fúj. Nem beszélve a GPS-rendszerek alkotóiról, akik a San Sebastian-i öböl közepére kormányoznák a fenti személygépkocsit. Kérlek, alkudj meg a szomorú helyzettel, hogy csak te vagy tökéletes, nyájas ismeretlen.
19:44
@Pákozdi Imre: Kedves Imre, a világ ilyen, az idiótáknak még a BIM is árt, főleg a névteleneknek.
Amúgy jó módszer a hülyeséget és a szakmai tudatlanságot az eszközre fogni.
09:10
Valamikor a 80-as években volt szerencsém Kollár Lajostól a következőt hallani (nem szó szerint): csak olyan estben használjunk számítógépes programot statikai számításnál, ha ismerjük a várható eredményt. Azaz tisztában legyünk a modell működésével, nagyon igaz és megfogadandó.
Az építészeti tervezésre is igaz, miszerint csak azt tervezzük programmal, amit szabadkézzel is le tudunk rajzolni. Ebben az esetben a program nagy segítség, ennek hiányában valóban csak butít. Ha a tervező fejben nem tudja leképezni térben, műszaki összefüggéseiben az épületet, akkor ne tervezzen.
09:32
@Huszti István: Igen. A számítógéppel ugyanakkor jobb minőségű terveket, jobb házat készíthetünk, hiszen az óhatatlan változtatások, javítások - a BIM-et támogató szoftverek esetében különösképpen - következetesen és szinte automatikusan átvezetésre kerülnek a teljes tervdokumentációban. Hogy egy valamikori főnököm hasonlatával éljek: szövegszerkesztő programmal jobb szövegeket írunk, mert a javítás gyerekjáték...
12:09
"A kamarai vezetők közösen megfogalmazott elvárása és célja, hogy mind a négy aláíró országban a BIM gyakorlati alkalmazását közös erőfeszítéssel segítsék elő, amely jelentősen hozzájárulhat az építészet – és ezen keresztül a beruházások – régióbeli fejlődéséhez."
Maga a digitális tervkommunikáció üdvözlendő, de módszertan szempontjából a bim csak konzerválja a középszert, és akadályozza a munkát, mivel a szoftverek és itt főleg az AC-re gondolok nincsenek felkészítve csak és kizárólag standard fal-födém-tető épületekre, és ez borzasztóan kártékony szakmai szempontból. Eleve a bim-es gondolkodásmód feltételez egy (általa) idealizált épületet és azt alapnak tekintve építi ki az automatizációs eljárásait (Mint ahogy az AC is). A BIM mint elv jó dolog, de ahogy a dolgok állása mutatja a francba kívánjuk az egészet már most, mert a digitalizmus ahelyett hogy felszabadítaná, lekorlátozza a geometriát, a gondolkodást és bármit feláldoz az automatizáció oltárán, az hogy közben egy tömeggyártó szart ad az építészek kezébe amit alkotásra nagyon nehéz használni végképp nem érdekli. A többi bim szoftverre (pl. Autodesk által gyártott) is igaz ez. Ezt a hibás terméket pedig rákényszeríteni az egész szakmára egy újabb tőrdöfés az építészetbe.
19:39
@iwel: Tévedés!
Régen azt mondtuk az építésznek, amit le tudsz rajzolni a párhuzamos parallel vetítéssel 3 képben
(a gyengébbek kedvéért:
Párhuzamos vetítésnél (parallel projection) a vetítősugarak egy megadott iránnyal párhuzamosak. Ez az irány a vetületi síkra állhat merőlegesen (merőleges vetítés, orthogonal projection), vagy ferdén (ferdeszögű vetítés, klinogonális projekció, oblique projection).Párhuzamos vetítés esetén az egymással párhuzamos egyeneseken lévő távolságok egymáshoz viszonyított aránya nem változik; minden ilyen távolság a vetítéskor ugyan olyan arányban rövidül, vagy hosszabbodik (vagy nem változik). Ez utóbbi arány azonban a különböző állású, egymással nem párhuzamos egyeneseken különböző lehet.azt meg is építjük!
Ryhe
Ui. Most olyan alakzatokat tud az építész elkészíti (természetesen csak akkor ha akar), amelyet a fenti módszerrel soha!
04:58
@Hartmann György Sándor: Pont ez a tévedés amit Ön ír dear Hartmann. Minden szakmagyakorló tudja, hogy az építész gondolkodását eleve befolyásolják az eszközei, mivelhogy azokra támaszkodik. Rég nincs már Monge képsíkos vetítés. Senki nem tervez vetületeket. Épületeket 3d-ben tervezünk, mint ahogy egyébként mindig is csak előtte makettben most meg digitálisan. Az ui-hez meg annyit, hogy tulajdonképpen ez volt az előző kommentem lényege, úgy tűnik egy szót sem értett meg belőle: A BIM akadályozza a konceptuális gondolkodást és ezáltal a geometriát is, de olyannyira hogy konzerválja a saját épület-ideáját ami viszont maga a középszer. Ugyan nagy nehézségek felvállalásával el lehet térni de a Graphisoft szavait idézve: ez "nem támogatott", mivel túl erős prekoncepció van a programkód mögött. Alárendelik a geometriai szabadságot a gyors dokumentálhatóságnak aminek viszont a minőség látja kárát. Elég morbid, hogy a városban járkálva "érezni" lehet az archicadet főleg az irodaházakon meg a többlakásosokon.
09:09
@iwel: Igen, így van! Nem először jelenik meg az itt az Építészfórumon is, hogy a "modern" szoftverek korlátozzák a tervezőt. Érdemes lenne erre is szánni egy misét, még a szokásos leminősítgetések előtt és főleg helyett. Valószínűenek tartom azt, hogy lenne jó megoldás!
14:09
@alfoldi2011: Kedves alföldi!
Igen, van igazság a szavaidban.
Én korábban probálkozatam egy-két kifejezetten szakmai kérdés megvitatására elindítani a ketyegést.
De úgy látszik, a lap látogatónak döntő többségének csak, a nekem tetszik, nem tetszik (ami egyéni szoc. probléma) fecsegésében merül ki.
Ryhe
Ui. kiváncsi lennék a felmérésre (én is indultam a trikóért), ténylegesen van-e igény a kifejezetten szakmai anyagokra?
17:53
@Hartmann György Sándor: Kérem, tessék szíves még egyszer megpróbálni. Hátha ma fogékonyabb lenne a közeg.
Nem tetszene tudni erre egy kis csapatot szervezni?
22:47
@iwel: Kicsit más véleményen vagyok azzal kapcsolatban, hogy a BIM (illetve BIM-szofver) korlátozza-e az építész lehetőségeit, különösen manapság, amikor az ember a nemzetközi szaksajtóban bámulatosnál bámulatosabb szabad geometriájú épületeket lát, amelyeket BIM szoftverekkel modelleztek. Az ArchiCADben például pont az elmúlt néhány évben történt több olyan fejlesztés, amely jobban támogatja a szabad formájú tervezést, ott volt a 15-ös ArchiCADben a Héj eszköz, a 16-osban az Alakzat eszköz. Ezekkel már eléggé kitágultak a lehetőségek. Volt is egy épület az egyik ArchiCAD dobozán, ami eléggé szabad formájú volt:
http://www.dezeen.com/2009/01/04/shell-by-artechnic-architects/
Arról nem is szólva, hogy most már létezik Rhino-ArchiCAD kapcsolat is, amellyel be lehet hozni Rhinoban tervezett modelleket ArchiCADbe. Márpedig a Rhinoban szinte korlátlanok a lehetőségek az építészeti modellezés tekintetében:
https://www.youtube.com/watch?v=XKm4k7eSsR4
Úgyhogy én azt gondolom, hogy aki szabadjára akarja engedni a képzeletét, az megtalálja hozzá az eszközöket is, amelyekkel ezeket meg is tudja valósítani.
08:06
@PityiPalkó: Reméltem, hogy van megoldás!
Minél előbb közzé kellene tenni minden hasonló támogatást, segítséget.
Köszönöm!
07:00
A BIM-mel kapcsolatban kíváncsian várnám a tájékoztatást, hogy mennyit haladt előre a V4 kamarák programja? Készül-e egy egységes BIM-manuálé, ami kötelező előírásként megjelenik a közbeszerzési előírásokban, illetve, amit egységesen használhatnak a tervezők? Hogyan módosulnak a tervezési díjak, hiszen köztudott, hogy a BIM használatakor a tervezési munkacsúcsok a kezdeti fázisokra tolódnak? stb.stb...
(Versenyelőnyről szólni meglehetősen talmi szólam, mikor az Egyesült Királyságban, Skandináviában és Szingapúrban ténylegesen használják a BIM-modellezést, míg a nevezett Liget-tanulmány Mo-n nem tud még egyetlen egy projektről sem.)
08:42
@zim: Kedves zim!
Mert mi mindig le vagyunk maradva egy brossurával, most alakult meg az MSZT-n belül az a bizottság (lehet jelentkezni), amely a BIM EU-s (EN) szabvány kidolgozásában vesz részt. (Köztudott, hogy jobb helyeken már régóta van rá szabvány, a sógoroknál éppen a nyár elején jelent meg róla a szabvány.)
Mert erre tényleg nagy a szükség, a jelenlegi gyakorlat szerint, azok akik azt hirdetik, hogy ők a BIM-mel foglalkoznak, csak a munkát keresik, és beékelődésük csak bezavar a tervezés időtartamának a tartásába.
Ha pedig lenne vér a kamarák pucájában és ki mernék modani, hogy csak az a terv, amelyet az eredeti tervezők (egy adatázisban) 3D-ben készítenek el, a fél tervező társadalom álla felkopna!
Természetesen a BIM alkalmazása is felvet egy sereg szerzői jogi kérdést, aminek a rendezésére is előbb utóbb sort kellene keríteni.
Ryhe