Nézőpontok/Kritika

Ekler Dezső: EMBER ÉS HÁZA

1/1

?>
1/1

Ekler Dezső: EMBER ÉS HÁZA
Nézőpontok/Kritika

Ekler Dezső: EMBER ÉS HÁZA

2000.05.25. 22:00

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Ekler Dezső

Kijárat Kiadó, Budapest, 2000 Szerkesztette: Apáti-Nagy Mariann és Götz Eszter. 160 oldal, számos színes és fekete-fehér fotóval, rajzokkal illusztrálva, ára: 2100,- Ft

Ekler Dezső: Ember és házaKijárat Kiadó, Budapest, 2000 Szerkesztette: Apáti-Nagy Mariann és Götz Eszter. 160 oldal, számos színes és fekete-fehér fotóval, rajzokkal illusztrálva, ára: 2100,- Ft

„Ekler Dezső komplex módon gondolkodik az építészetről. Megépült házai, tervei és az építészettel, a várossal, a társadalom belső mozgásaival kapcsolatos gondolatai ebben a kötetben egységes rendszerré állnak össze. Ekler gondolatai lakható, szerethető, szimbolikus tartalmakat pontosan kifejező házakban öltenek testet. Építészeti attitüdjét ember- és környezettisztelet, a társtudományok alapos ismerete és a társadalmi kérdések iránti érzékenység formálja.
Az összeállításban kép és szöveg, tervek és írások ugyanazt a lényeget járják körül, korunk legfontosabb alternatíváját: azt, hogy az emberiség kollektív öngyilkosság felé halad-e, vagy sikerül visszatalálnia a természettel való harmóniához. Ekler az építészetet ajánlja eszközként a világ és az ember viszonyának tisztázására."

Ekler Dezső Szombathelyen született 1953. április 8-án. 1978-ban szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Mûszaki Egyetemen. Tanulmányaival párhuzamosan az ELTE bölcsészkarának mûvészettörténeti és filozófiai, a Közgazdasági Egyetem szociológiai előadásait is látogatta. 1978—1986 között a BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervezőintézet) Tudományos Kutató Osztályán városszociológiával foglalkozott. Építészeti indulását meghatározta mestere, Makovecz Imre szemlélete, akivel az első években együtt dolgozott.

1991-ben önálló építészirodát nyitott. 1985—1987 között a Magyar Iparmûvészeti Főiskolán, 1991—1993 között a BME (Budapesti Mûszaki Egyetem) Építészmérnöki karának Városépítési Tanszékén tanított. 1988—1990-ben a Tölgyfa Galéria Építész Kerekasztalát vezette. 1993-tól vesz részt a Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fórumának munkájában.

Több nemzetközi elismerést kapott: 1989-ben a Piranesi-díjat, 1991-ben a Palladio-díjat ítélték neki. 1994-ben Ybl-díjat kapott. 1999-ben DLA mesterdiplomát szerzett. Sok más mellett a Nagykálló Harangodi Népmûvészeti Tábor és a Kaposvári Agrártudományi Egyetem épületeinak, valamint a mezőzombori Disznókő Rt. és a HILLTOP Neszmély Rt. borászatainak tervezője.

„Egyfajta számvetés ez a könyv. Írásaimból, interjúkból, kritikákból gyûjtöttem össze néhányat, s melléjük építészeti munkáimból válogattam. Nem hiszem, hogy az építészetről való elmélkedés előbbre való volna, mint a gyakorlása, mégis úgy vélem, az építészettel kapcsolatos beszédmód pallérozása bőven kínál tennivalót. Tudom, hogy a fiatalok most gyakorlatiasabb feltételek között kezdenek ehhez a mesterséghez, mint annak idején nekünk adatott. Mégis arra biztatnám őket, hogy legyen előbbre való számukra az elvi tisztánlátás, mint a praxis kézzelfoghatósága. Gondolkodjanak, s csak azután rajzoljanak! S ha tetteik gondolataiknak netán ellentmondanának, úgyis a szívükre hallgatnak majd."

(Részlet a könyv előszavából, melynek címe: „Mindenki másként csinálja".)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk