Élet a Renault után

Az ipari termelés módjainak megváltozásával, áttelepülésével, egyes iparágak eltűnésével világszerte számos ilyen célra használt terület szabadul fel, keres új funkciót. Most induló kisebb sorozatunk első részében a Párizs melletti Renault gyár felszámolása után felszabadult területek újraéledését mutatjuk be.

Pár napja írtunk egy újonnan megépült, zöldtetős általános iskoláról a Párizs melletti Boulogne-Billancourt-ban, amely a Renault gyár elbontásával megindult hatalmas ipari rehabilitációs zóna egyik aktuális, kiemelt darabja. Ezen a területen kezdődött el a francia autógyártás története 1898-ban, amikor megalapították a Renault műveket. A termelés felgyorsulásával a gyár területe rohamos mértékben nőtt, míg 1900-ban alig félhektárnyi igénye volt, az 1920-as években már kinőtte a szárazföldön belakott több mint 36 hektárt és teljesen beépítették a Szajnán kifli alakban kunkorodó Seguin-szigetet is. Két évtizeddel később, a túlparti Medun egyes területeinek bevonásával a termelés már összesen 100 hektáron zajlott, majd a teljes üzemet – a termelés vidékre és külföldre telepítése után – 1992-ben végleg bezárták. Az összes ipari épületet elbontották, ezután több évet vett igénybe a talajrehabilitáció, az ipari szennyeződés megtisztítása, az azbesztmentesítés, ezután született döntés az értékes terület újrahasznosításáról.

Az ezredfordulón kezdődött meg a nagyfokú, két település területét is érintő rehabilitációs terv előkészítése. Az Ile Seguin-Rives de Seine projekt három nagy fejlesztési területet jelölt ki, Boulogne-Billancourt-ban a „Trapéz" elnevezésű 37,5 hektáros területen vegyes funkciójú terek kialakítását, a Seguin-sziget 11,5 hektáros területén nemzetközi innovációs és kulturális parkot létrehozását, illetve a Szajna túlpartján, a Pont de Sèvres 15+10 hektáros területén, a 70-es években megépült városrész modernizálását, újrafogalmazását.

A Franciaország egyik legnagyobb gazdasági potenciálját nyújtó és egyik leggazdagabb települése, Boulogne-Billancourt – ahol a 115.000 lakosra 13.500 vállalkozás jut – Szajna menti partján kialakuló új városrésze a szokásos vegyes funkciókat kínálja: lakások, irodák, kereskedelem. Mintegy 5000, főleg szociális bérlakás épül összesen 317.000 nm alapterülettel, az átlagosnál jobb minőségű, tartós anyagokból, amint lehet zöld megoldásokkal. Az irodanegyedben 12.000 embernek lenne munkahelye és emellett 14 közszolgálati épület is kerül a területre. A negyed tejes kiépítettsége 2016-ra várható.

A projekt legizgalmasabb eleme a sziget újraéledése, ahol már 2010 óta, ideiglenes építményekben, sátrakban kulturális eseményeknek zajlanak. Az öko-kulturális sziget projekt kialakítását Jean Nouvel vezeti és maguk a résztervek is bővelkednek különleges megoldásokban. A sziget középső területén egy 12.000 nm-es fedett kert, szabadtéri parkok és sportlétesítmények kerülnek kialakításra, valamint egyik tengelyén egy hosszanti hídról nyújt majd remek kilátást a környék panorámájára. A két csücsökben pedig nagyszabású magán és állami fenntartású kulturális létesítmények épülnek, így Shigeru Ban és Jean de Castignes tervei alapján zenei központ, valamint Yves Bouvier elképzelése szerint egy R4 elnevezésű, vegyes funkciójú, flexibilis kulturális csarnok nyílik jövőre.

A túlparti Pont de Sèvres 70-es években elkészült városközpontja voltaképpen egy 120 millió eurós ráncfelvarráson esik át, amelynek részeként egyrészt szorosabban tud majd kapcsolódni a projekt többi eleméhez, másrészt megújuló, funkcionális és élhető köztereket, fórumokat, illetve kisebb közintézményeket kap 2015 végéig.

Bán Dávid