Elhagyott épületből igazgatási központ
Hogyan alakítsunk át úgy egy múltszázadbeli elhagyott épületet, hogy az eredmény beleférjen a racionalizált költségkeretbe, illeszkedjen a közigazgatási központok sorába és a szigorú homlokzaton még némi játékosság is megjelenjen? Az Óbuda Építész Stúdió csapata által tervezett új Szigetszentmiklósi Igazgatási Központ erre ad választ.
Előzmények
2013-ban a Kormány rendeletben döntött a Szigetszentmiklósi Járási Hivatal és egyéb állami szervek közös elhelyezéséről, mely Szigetszentmiklóson az ÁTI volt irodaépületének felújításával kialakítandó épületben valósult meg.
Az eredeti átalakított épület ismertetése
A telken egy leromlott állagú épület volt, melynek átalakításával, felújításával jött létre az új Közigazgatási központ. Az épület a régi Csepel Autógyár iparterületéhez tartozott, mely a múlt század középső felében épült.
Az épület alagsor, földszint + két emeleti szinttel rendelkezik. Tömegképzése „L" alakú, pillérvázas szerkezetű, traktusszélessége 16,40 m, szerkezeti rasztere 5 éterm. Az épület sokáig üresen állt, általános állapota erősen leromlott, másodlagos épületszerkezetei teljes mértékben elavultak. Alaprajzi rendszere középfolyosós kialakítású, mely két függőleges közlekedővel rendelkezett. Az épülethez az ÁTI-Sziget Kft. telkén lévő, alacsony földszintes tömeg kapcsolódott, mely az iparterület korábbi portájaként funkcionált melyet az építéssel egyidőben elbontottak.
Tervezett rendeltetés
A tervezési program szerint a meglévő épület teljes külső-belső felújítási munkái után Szigetszentmiklósi Igazgatási Központ létrehozása volt a cél. A projekt részeként Szigetszentmiklósi Járási Hivatal több - egységen belüli - funkcióval, valamint a Ráckevei Járásbíróság, a Ráckevei Járási Ügyészség, illetve a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság egy épületben történő elhelyezése valósult meg.
A megvalósult átalakítás
A régi épület alapvető geometriáját tartószerkezetét és a homlokzati parapetsávokat megtartottuk. Kibontottuk a nyílászárókat, válaszfalakat, gépész és elektromos rendszereket valamint a vezetékeket. Az épület sarkán található főlépcsőházat megtartottuk, orsóterébe üvegezett liftet terveztünk. Mivel a kívánt funciók közlekedését nem lehetett máshogy megoldani, a másik régi lépcsőt elbontottuk és két új közlekedő magot terveztünk az épületbe.
Felújítottuk a tető, új szigetelés és attika készült. Mindemellett az épület homlokzata is teljesen megújult, raszter rendszeréhez igazodó korszerű hőszigetelt homlokzati nyílászárók létesültek, az épület homlokzati falszerkezeteit az A+ hőtechnikai követelményeket kielégítő hőszigeteléssel valamint vakolati rendszerrel alakítottuk ki.
A régi épület bejárata a belső oldalról nyílt az iparterület felől. A tervezett új funkcióknak azonban a Műút – illetve a parkolók - felőli megközelítés volt szükséges. Ennek megfelelően a már háromra gyarapodott függőleges közlekedő magokhoz három új előcsarnokot terveztünk. A bejáratokat – melyek a terepszint felett majdnem fél szinttel magasabban helyezkednek el - egy új, lábakon álló emelt közlekedő köti össze. A közlekedő sáv felett előtetőt alakítottunk ki, a magasföldszintre három külső előlépcsőn és egy rámpán lehet feljutni a parkolóból. Ez az új építészeti elem, részben funkcionális (akadálymentesítés) részben esztétikai célból készült.
A projekt racionalizált költségkerete miatt döntöttünk úgy, hogy a fő épülettömeg visszafogott, szigorú legyen, játékosságot csak a - dilatációkat is követő – ablakosztás jelent, de a főbejárati zónát kiemelten kezeljük. Az új előtető és „stég" egységesen, tárgyként jelenik meg az épület főhomlokzatán. Igényes fehér szálcement burkolatot kap, a bejáratokat az oszlopok közé szerelt zöld üvegtáblák hangsúlyozzák. Ily módon jelzi az épület középület jellegét, és ad többlet vizuális tartalmat a látogatók által leginkább használt zónában.
Peschka Alfréd