építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Elkészült a MOME Műhelyház

Hogyan fogalmazzon az építész, ha nem tudhatja biztosan, milyen végső környezetben is fog megszólalni a munkája? Az állandóan változó koncepciók viharában megépült a MOME Műhelyház, az Egyetem kampuszfejlesztésének első állomása a CET építésziroda tervezésében. Varga Csilla írása. 

Mikor 1952-ben az Iparművészeti Főiskola, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelődje a zugligeti kampuszra költözött, már nyilvánvaló volt, hogy az új helyszínen nem fog elférni az összes műhely – az igény egy műhelyház épületre már a kezdetek óta fennállt. A több mint fél évszázados probléma megoldása még a CET építészei előtt többeket is foglalkoztatott. 2006 körül Nagy Tamás dolgozott ki egy L alakú műhelyházat a telek hátsó, a Budakeszi úthoz közeli traktusába, a volt focipálya füves területe alá pedig műtermeket tervezett, de ezek az elképzelések építési engedélyezésig se jutottak. Pár évvel később az egyetem Reimholz Pétert kérte fel, hogy új terveket készítsen – ekkor még nem volt szó további bővítésről és nagyobb szabású fejlesztésről, csupán a műhely- és műteremhiányt szerették volna tűzoltás jelleggel enyhíteni. Reimholz ugyanarra a hátsó területre képzelte el terveit – különben nem csak Nagy, hanem már Farkasdy helyszínrajzain is szerepel itt épület – amely egy 20x20 méter alapterületű, kocka alakú, szalagablakos, fémburkolatos homlokzatú műhelyteret foglalt magába, kiegészítve egy kiszolgáló egységgel. Lehetőségként egy kisebb médiaház is szerepelt a terven a kollégium előtti füves területbe félig besüllyesztve, meghagyva a kollégium épületét. Az építész 2009-ben bekövetkezett halála után a CET építészei, Csomay Zsófia – Reimholz felesége és alkotótársa –, és Németh Tamás folytatták a munkát és tervezték tovább a menetközben pontosított elvárásoknak megfelelően.


Az elkészült Műhelyház a készülőfélben levő Műterem-Médiaházzal



Mikor Csomayék 2010-ben nekikezdtek a terv átalakításának, újragondolásának, megvolt a halvány esélye, hogy lesz keret egy média- és egy műteremház megvalósítására is. Bár alapvetően a cél a műhelyeket befoglaló korszerű épület létrehozása volt, a reménybeli bővülés miatt az építészek hármas felosztásban, három különálló kubusban kezdtek gondolkodni, amik közül végül anyagi megfontolásból kettőt egybeforrasztottak. A telekre szánt program bővülése azonban itt nem állt meg. A műhelyház tervezése idején felmerült, majd a kivitelezés megkezdésekor, már biztossá is vált a teljes kampusz átalakítása. Az építészek az akkori rektorral, Kopek Gáborral együtt kidolgozták az egész kampuszra kiterjedő telepítési tervet, ami már az egyetem jövőbeli elképzelését is tartalmazta. Már ebben a fázisban kiderült, hogy a zugligeti úti gépkocsi-behajtó megszüntethető és a Budakeszi út mentén kialakítható egy, a kampusz életét elkerülő szervizútvonal (lásd a mellékelt helyszínrajzot). Az építészeknek ebben a folyamatosan változó, egyre csak dagadó koncepciók, felmerülő és elúszó, majd mégis megvalósítható lehetőségek által alakított közegben kellett meghatároznia, mit is képviseljen az új épület. Fontos volt, hogy tükrözze a MOME identitását, de teljes egészében a benne folyó munkát is szolgálja.


építkezés közben - MOME Műhelyház - fotó: Oravecz István



A koncepciók viharában végül a funkcionalitás és puritán szűkszavúság jelentette a biztos pontot. A megvalósult épület nagyjából megtartotta a Reimholz-ház kubatúráját, pozícióját és telekhez való kapcsolatát azonban lényegesen megváltoztatta. A sík homlokzatot csak az előtetők, és az „A” épület ritmusára rímelő ablakkiosztás töri meg. A homlokzat sötét tégla borítása ellensúlyozza a puritán formai megjelenést. A személy-forgalom a kampusz szintjén az A épületből közelíti meg az épületet, míg az egy szinttel lejjebb kialakított gazdasági bejárat átfordult a Budakeszi út felőli oldalra – így az anyagmozgatás, és a többi munkához kapcsolódó mozgás a közönség elől rejtve, egy süllyesztett gazdasági udvaron keresztül, rövidebb útvonalon valósulhat meg. A közös műhelyudvaron és egy hídon keresztül fog kapcsolódni már megépült párjához a hamarosan megvalósuló Média- és Műteremház, melyet szintén Csomay és Németh terveztek. A műhelyház igazi helye és téri kapcsolatai a teljes kampusz-fejlesztés befejezése után válnak véglegessé.


építkezés közben - MOME Műhelyház - fotó: Oravecz István


A házba belépve puritán, indusztriális terek, és hozzájuk illeszkedő szürkére festett falak és látszóbeton felületek fogadnak. A többi emeleten is megismétlődő előtér közepén kapott helyett a hangsúlyos megformálású, párhuzamos háromkarú lépcső. A pihenőknél megbontott falú lépcsőház olyan hatást kelt, mintha egymásra pakolt építőkockák törnék át a szinteket. A lépcső kialakításának részletei is figyelmet érdemelnek, a párhuzamos karok között vékony fém rudak futnak függőlegesen, a lépcsők alján pedig a betonfelület finom, a zsaluzat faerezetét visszaadó mintázatot kapott.

Az előteret a műhelymunka szigorúan funkcionális tereitől üvegezett falak választják el. Ez az átláthatóság az egész épületet jellemzi – fontos szempont volt, hogy a műhelyek között is minél intenzívebb vizuális kapcsolat jöjjön létre, és minél több természetes fény jusson a belsőbb terekbe is. Ennek megfelelően a legtöbb közbenső fal, és az ajtók is ablakozottak, vagy teljes egészében üvegből készültek. A transzparencia a műhelyek funkcionalitását illetően is érvényes: a műszaki és technológiai részletek láthatóan maradtak, a mennyezeten takarás nélkül futnak a szerelvények és gépészeti elemek.


MOME Műhelyház - fotó: Oravecz István



Az egyes műhelyek a jelenleg szükségesnek tartott technológiákkal mind fel vannak szerelve (mint a központi sűrített levegő és porelszívó vagy az ipari gáz, illetve a legkorszerűbb 3D nyomtatók és CNC gépek), de a szerkezeti kialakítás megfelelő flexibilitást biztosít a jövő megoldásaihoz is. A kötött lépcsőháztól eltekintve a pillérvázas rendszer lehetőséget ad rá, hogy a jövőben a változó igények szerint lehessen alakítani a műhelyek beosztását. Az épület bútorozása még nem készült el, de a tervek szerint az is teljes mértékben a funkcionalitást fogja szolgálni, ahogyan az épület többi része is.

A Műhelyházba hamarosan (lentről felfelé) az asztalosműhely, az autólabor, a formatervezők műhelyei és az általános modellezés, az ötvösök, a bőrösök és a textilesek költözhetnek majd be. Remélhetőleg a kampusz további bővítése figyelembe veszi és alkalmazkodik a már megépült épületek világához.


MOME Műhelyház - fotó: Oravecz István



Varga Csilla


vélemény írásához jelentkezzen be »