építészet : környezet : innováció

Élő történelem - a füzéri fellegvár rekonstrukciója

Igen nagy múltú vár épült újjá a Kárpátok lábánál. Noha az Árpád-kor egyik első kő erőssége a 17. századra elvesztette hadászati jelentőségét, már több, mint 100 éve igyekeztek újjáépíteni. A Rudolf Mihály DLAMolnár Katalin és Lipták Zoltán építészek tervei szerint megvalósult füzéri Felsővár most ismét büszkén magaslik a vulkanikus hegytetőn.  

A Hely és története


A füzéri várhegy és környéke ősidők óta lakott. Az új kőkor, a kora bronzkor, a vaskor kincsleletei mellett Árpád-kori telepnyomokat találtak a kutatók, s az Őr-hegyen földvár nyomokat.1 A hely korai életének hírnöke egy kelta ezüstpénz, amit Gál Viktor régész ásott ki az alsóvár feltárásakor.2 A vár az Eperjes-Tokaji hegység keleti részén elterülő Hegyköz medencéjében álló 500 m magas sziklacsúcsra épült. A község Trianon előtt a Füzéri járás székhelye, a járás pedig Abaúj vármegye legészakibb településcsoportja volt. Füzér ma a Sátoraljaújhelyi járáshoz, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik. A vár vulkanikus hegyen fekszik. A várhegy és környéke földtani, történelmi és tájképi jelentőségén túl növénytani szempontból is kiemelkedő értékeket hordoz.3


Látkép a füzéri várról - fotó: Zsitva Tibor



Az erőd szinte megközelíthetetlen, oda nem vezet kocsiút. Az alsóvárhoz a „nyeregből” induló szerpentinen lehet feljutni, ahonnan sziklába vágott lépcsőn át érünk a felsővár kapujáig. A sziklalépcső mellett valaha egy sziklába vájt felvonó (mint egy mai bobpálya) szolgált, ami csúszdáján a málha a várba érkezett. A hegytető 40x70 méteres amorf formájú terület, melynek nyugati harmada négy méterrel mélyebben helyezkedik el a keletinél. Az udvart egy másfél méter vastag, bentről 4-6 m magas kőfallal övezték. Ez a fal kintről tekintélyesebb, hisz padkája a mélyebben fekvő sziklaszintet folytatja.

A várfal építéséhez a helyszínen kitermelt kőanyagot (andezitet) és füzérkomlósi riolittufát használtak. Az északkeleten megmaradt eredeti várfalszakasz lenyomatai és az inventáriumok tanúsága szerint a várfalakon gyilokjáró futott körbe, melyről meg lehetett közelíteni az egykori nyilazó helyeket, fokokat, védőpártázatokat. Az erőd északkeleti részén nyílt a várkapu. Délnyugati sarkában emelkedett a legkorábbi építmény, ami feltehetőleg kétszintes volt. Ehhez a háromosztatú házhoz már a korai években elkészült egy sziklába vágott kút és egy ciszterna, melyekhez sziklalépcső vezetett le a magasabb, keleti udvar felől.


látvány az Alsó-bástyáról - fotó: Zsitva Tibor


A korai Árpád korban Füzér környéke Abaúj földvárához, az Abák uralmi területéhez tartozott, vára a legkorábbi magánföldesúri kővárak egyike volt, a 13. század elején épülhetett. A Kompolt nembeli Vak Andronicus a várat eladta a Jeruzsálemi előnevű Endre királynak (Árpád-házi II. Andrásnak), aki azért szerezte meg Füzért, hogy a szomszédos pataki erdőispánság királyi birtoktestét erősítse.4 IV. Béla Füzért leányának, Annának ajándékozta, azonban Anna öccse István, más birtokával együtt Füzért is elfoglalta. Amikor V. István néven trónra lépett, a várat Mihály és Demeter köznemeseknek ajándékozta, azoknak, akik apja ellen eredményesen védték a helyszínt.

A hely a 13. század végén az Aba nemzetségbeli Amadé birtokába került, akinek javai a Rozgonyi csata után Károly Róbertre szálltak. Füzér 14. századi várnagyai a Drugethek voltak. A birtokot Zsigmond elzálogosította: előbb udvarmesterének, Ilsvai Lestáknak, majd (1389-ben) a főnemessé vált Perényi családnak adományozta. A Perényiek a 13. században váltak köznemesekké, előbb az Abák, majd a Drugethek szolgálatában álltak. Füzér – elzárt fekvése, nehéz megközelíthetősége dacára, Tőketerebes mellett – a Perényi család székhelyévé vált.


Lent az Alsóvár rekonstrukciója, építész: Skardelli György; Felsővárba vezető sziklalépcső tervezője: Oltai Péter (2004) - fotó: Zsitva Tibor


1429-ben János a vár birtokosa, ki jelentős politikai pályát futott be Zsigmondtól Mátyásig. Halála után István lett a családfő, aki 1471-ben részt vett a Vitéz János-féle összeesküvésben. A király seregei ezért bevették Perényi várait s elvették a család birtokait. Mátyás halála előtt visszaadta Füzért István fiának Imrének, aki újból felvirágoztatta a családot. Jagelló Ulászló első embere lett. A nádor cím elnyerésével családját hatalmas rangra emelte. Imre 1508-ban koronáztatta a kiskorú II. Lajost, kinek sziléziai útja alatt az ország kormányzója volt. Később közreműködött a Jagelló-Habsburg házassági szerződés létrejöttében. 1517-ben - Siklósi előnévvel - német-római birodalmi herceggé avatták. A Jagelló-kor reneszánsz művészetének egyik mecénásává vált.

A vár legértékesebb épülete, a késő gótikus várkápolna 1490-1508 között épült (bár az sem kizárt, hogy 1480-tól Mátyás király korában emeltetett).5 A kápolnát a várfal déli oldalán – a Zsigmond-kori első kápolna helyén – építették meg. Annak érdekében, hogy padozata a palotaszárny padlójával egy szintben legyen, egy 10 méter magas dongaboltozatos kétszintes pincére, mint talapzatra emelték. A kápolnabelső 5x8 méteres, magassága 8 méter. Kéttraktusos hálóboltozat fedte. Keskeny sziklaszélen, támpillérek nélkül épült, oromfalas módon, kőkeresztrózsás díszekkel.6


Felsővár, Nyulak háza avagy Felső zöld ház - építész: Rudolf Mihály - belsőépítészet: Lukács Zsófia - festészet: Nemessányi Klára, Boromisza Péter - fotó: Zsitva Tibor



A későgótikában, majd korai reneszánsz stílben a vár más részein is folytak építkezések. Átépítették, bővítették a férfi és női palotaszárnyakat. Ekkor épült az északkeleti várfalhoz tapadó kiszolgáló épületszárny is, ami a női palotaszárnyhoz tartozó reneszánsz kert és a keleti kaputorony közötti rész. Ez az épület háromosztatú. A kerthez keletről kapcsolódott a körerkélyes, magas, kétszintes Deák-ház. Ezt követte a nyomott belmagasságú konyha és sütőház, melyek felett szintén alacsony terek (raktárak és darabont katonák szálláshelyei) lehettek. A kaputorony felé az ún. Sáfár-ház szolgált tisztviselői lakhelyül, ami fölött a czejt-ház jelentette a fegyver- és lőszertárat.

Imre nádor halála után két fia Péter és Ferenc örökölték a várat. Péter túlélte a mohácsi csatát, öccse odaveszett. Perényi Péter koronaőr 1526-ban részt vett Székesfehérvárott Zápolya megkoronázásán. Ezután a koronázási jelvényeket Visegrád helyett füzéri várában helyezte el, félve az oszmánok gyors inváziójától. 1527 őszén átállt Ferdinánd oldalára, így az ő beavatására is Perényi vitte a Szent Koronát. A koronázást ugyanaz a Podmaniczky István nyitrai püspök végezte, aki egy évvel azelőtt Szapolyai János fejére tette a Koronát. A két király közti bizonytalankodás miatt Ferdinánd Bécsújhelyben bebörtönöztette Perényi Pétert, ahonnan 6 év után szabadult, majd 1548-ban meghalt. Fia, Gábor előbb János Zsigmond oldalára állt, később Ferdinánd felé húzott. Életének utolsó három évében tárnokmester, országbíró és titkos tanácsos lett Miksa udvarában. Ennek fejében szerződést kötött a királlyal, hogy magtalan halála esetén birtokai a kincstárra szállnak. Hasonló (kölcsönös örökösödési) szerződést már nagyapja, Imre nádor is kötött az ecsedi Báthoriakkal, s később ez bizonyult követhetőnek. Perényi Gábor töröktől szabadult testvérét, Ferencet – anyjával ellentétben - el nem ismerte. 1567-ben fiú utód nélkül hunyt el. Halálával véget ért a Füzéri várat 6 generáción át uraló Perényi ág története.7


Felsővár, Kis boltos ház - építész: Rudolf Mihály - belsőépítészet: Lukács Zsófia - fotó: Zsitva Tibor



A 16. sz. első felében Füzér volt a Perényiek egyik legbiztonságosabb vára, melyet újabb és újabb védművekkel igyekeztek erősebbé tenni. A vár északkeleti részén álló kaputorony 1500 körül épült. Ekkor kétszintes torony volt, mely keleti oldalával kiugrott az Árpád-kori várfal síkjából. Rajta keresztül vezetett az út a várudvarba. Építésével egyidejűleg az addigi mély kapunyílást a várfalban befalazták, az börtönné vált. 1530-40 körül épült a kaputorony elé az ötszögű olaszbástya. A 8 méter magas erősséget négy oldalán ágyúlőrésekkel látták el. A kapubástya építését a keleti, lőréses várfal megerősítése és a nyugati sziklapad nagyméretű úgynevezett alsóbástyájának felépítése követte. Az építkezéseket Alessandro Vedani olasz és Jakab kassai pallér vezette.

Perényi Gábor halálával Füzér a Báthori család tulajdonába került. A vár alatt egy udvarház és egy majorság épült. Pontos helyét nem ismerjük. Vagy a „Nyeregben” helyezkedett el vagy lejjebb a faluban, a vár déli oldalán. Talán a mai plébánia épület elődépülete lehetett?


Felsővár, Nyulak háza avagy Felső zöld ház - zöld indás minta a kor divatja szerint - építész: Rudolf Mihály - festészet: Nemessányi Klára, Boromisza Péter - fotó: Zsitva Tibor



1590-ben Báthori Istváné lett az uradalom. Fiú örökös híján 1603-ban birtokai húgára (Nádasdi Ferencné) Báthori Erzsébetre maradtak, kinek gyermekei 1614-ben örököltek. Füzér vára Nádasdi Pálé lett, később fia, Ferenc 1654-ben azt elzálogosította. A Nádasdiak nem jártak Füzéren. Az egymást váltó bérlők inkább az udvarházban laktak, így a vár lassan - az inventáriumok tanúsága szerint – sápadozni kezdett. Ekkor valami miatt mégis újabb emeletet húztak a keleti kapubástyára. Az északi várfalat köpenyezéssel és magasítással illették. Új védőpártázatot, lőréssort alakítottak ki. Az északi palotaszárnyat kelet felé egy keskeny gyilokjáróval bővítették a reneszánsz kerten át a Deák-házig.

A vár a 17. század közepére elvesztette rezidenciális szerepét, katonai jelentőségét. Nádasdi Ferencet – bérlőjével, Bónis Ferenc köznemessel együtt a Wesselényi összeesküvésben való részvétel miatt (1671-ben) – fő- és birtokvesztésre ítélték, így halálakor a füzéri uradalmat a kincstár megkaparintotta. Ebben a zavaros időben a község plébánosa Csepellény György pálos rendi szerzetes, helyettes tartományfőnök volt, aki szónoklataival emelkedett ki kora igehirdetői közül. Nemcsak a falusi templomban, de a várkápolnában is szolgált. Alighanem az okozta korai halálát, hogy hét környékbeli falut térített vissza a katolikus hitre. Kóborló végvári hajdúk 1674-ben rabláncra fűzték, Mezőkövesd felé hurcolták, megkezdődött 60 napos kínoztatása. Leköpdösték, vörös dolmányt húztak rá, megkorbácsolták, hatalmas terheket cipeltettek vele. Mindeközben Csepellény imádkozott kínzóiért. Több csodatétel okán halála után elindult szentté avatási pere, mely többször elakadt a pálos rend feloszlatása, valamint a peranyag eltűnése miatt. Testét rendtársai 1689-ben újratemették. Nagy tiszteletben állt. Benkovics Ágoston nagyváradi püspök úgy végrendelkezett, hogy Csepellény mellé temessék. Dr. Nagybozóki József orvos szakértő 1974-ben azonosította a két csontvázat. Az alsó tetem alatti deszkán Páter Georgi Csepellény felirat volt látható.

A bécsi udvar döntése alapján 1676-ban a Kassáról küldött helyőrség betört a füzéri várba, felgyújtotta a tetőket, „elrontotta” az erősséget. A majd 30 méter mély kutat és a 18 méteres ciszternát a közeli ablakkeretezésekkel, az ámbitus darabjaival, a tető ereszével, a kút csörlőszerkezetével, s egyéb anyaggal töltötte fel.8 A romvár – élővíz híján - további pusztulásnak indult, majd „kőbánya” lett. 1686-ban a Károlyi család kapta meg Füzért, kik rezidenciájukat Füzérradványra tették át.

 

A kutatás és a rekonstrukció tervezésének története

A rom várról az első metszeteket és ábrázolásokat Ligeti Antal és Greguss János készítették az 1800-as években. Komáromi András 1886-ban közzétette a füzéri vár 1665-ös inventáriumának szövegét. Miskovszky Viktor 1890-ben adott rajzsorozatot a romokról. A Millenniumkor - Abaúj vármegye monográfiájában - megjelent a vár rövid történetének összefoglalása.9 Wittich Béla erdészeti segédtiszt kérésére a Műemlékek Országos Bizottsága 1910-ben kezdett foglalkozni a várral. Lux Kálmánt küldte Füzérre, aki rajzokat és fényképeket készített a romokról. Pettkó Béla 1911-ben közölte az 1620-as leltár teljes szövegét. 1928-ban - a Károlyi család megbízásából - Láczay Fritz Oszkár készített terveket, majd rajzai alapján a kápolnát részlegesen rekonstruálták. Később 1935-ben Lux Kálmán ‘36-ban fia Lux Géza készített tervet a kápolna és a kaputorony helyreállításához, melyek alapján szintén részleges felújítás történt. Gerő László több könyvében is hírt ad Füzér romváráról.10


Felsővár, Tárház - építész: Rudolf Mihály - belsőépítészet: Lukács Zsófia - festészet: Sütő Róbert, Debreczeni Imre, Pinczés József, Zimmermann Kornélia - fotó: Zsitva Tibor


A Füzéri Vár első régészeti kutatását Ács István füzéri plébános, egri segédpüspök szorgalmazta. A feltárási munkát Feld István és Juan Cabello régész-történész páros végezte 1977-ben.11 Munkájukat az 1990-es években Simon Zoltán folytatta. Eredményeit 2000-ben12 majd 2005-ben is „Füzér, Vár kutatási dokumentáció” című munkájában foglalta össze, ami népszerűsítő kiadványban is megjelent.13 Simon a „A Füzéri Vár 17. sz. állapota az inventáriumok tükrében” címmel 2006-ban újabb adalékokat közölt, és kutatásainak írásos anyagát rajzi melléklettel egészítette ki.14 Szekér Györggyel együtt kutatta a várkápolnát, s annak boltozati rendjét.15

Oltai Péter építész tervező engedélyezési és kiviteli tervet készített 2004-06 között a Felsővár több részére, 2009-ben az alsóbástyára, az alsóvár felvonóhidas kőkeretének rekonstrukciójára, a Füzéri Alsóvár helyreállítására.16 Tervei alapján megvalósult a kápolna, a keleti kaputorony, a sütőház és a konyha részleges rekonstrukciója. Kovács István 2005-ben a palotaszárny nyíláskeretezéseinek helyreállításához készített kőrestaurátori szakvéleményt. Osgyányi Vilmos 2006-ban kőrestaurátori tervet dokumentált a Várkápolnáról. Lukács Zsófia 2005-ben kiállítási programtervet, 2007-ben belsőépítészeti tervet készített a konyhához és sütőházhoz. Vasáros Zsolttal együtt kiállítási és turisztikai attrakciós látogatói programtervet állítottak össze 2009-ben. Radványi György ugyanebben az évben építési engedélyezési tervet készített „Sziklagyep látogató ösvény” címmel, hozzá Nyári László ökológiai tanulmányt adott 2010-ben.


Felsővár, a keleti kaputorony tetőszerkezete építész: Oltai Péter (2005--6-os rek.) - fotó: Zsitva Tibor


Skardelli György 2012-ben – Oltai Péter nyomdokain – építési engedélyezési majd kiviteli tervet készített az Alsóvár helyreállítására. Irodám – a Hadas Építész Kft. - 2012-ben felmérési tervet, tanulmánytervet és építési engedélyezési tervet készített a Felsővár rekonstrukciójára. Azért mertünk jelentkezni a vonatkozó tervezői ajánlattételi eljárásra, mert

  1. korábban asztalra kerültek különböző tanulmánytervek, ahol a történelmi Avas, Diósgyőr és Sárospatak magterületeinek képzelt múltját kutathattuk, jövőjének fejlesztésére rajzokat, terveket generáltunk
  2. még korábban módom volt részt venni egy Szentföldi régész-építész tanulmányúton17
  3. 2007 novemberében egy Castrum Bene egyesületi rendezvényen Visegrádon módom volt megnézni Oltai Péter Füzér Fellegvára rekonstrukciós javaslatának vetített képes előadását, s mert az elutasító műemlékes reakciók nem tetszettek18
  4. 2010-ben ICOMOS-díjat kaptunk


Kiviteli tervet dokumentáltunk 2013-ban az alsóbástya, a palotaszárny és kápolna épületegyüttesére. Módosított engedélyes tervek készültek 2013-ban és 2015-ben, amiket javított kiviteli tervek követtek.


A Honvéd Koronaőrség tisztelgése az Alsóbástyára vezető lépcsőkön. - építész: Rudolf Mihály - fotó: Zsitva Tibor


A rekonstrukció kivitelezésének története

2013-ban elindult az Alsóvár – 2014-ben a Felsővár rekonstrukciós kivitelezési munkája. Az Alsóvár rekonstrukcióját - turisztikai kisprojektként - az egri illetőségű Geoteam Kft., a Felsővár újjáépítését – turisztikai nagyattrakciós program keretében - a budapesti Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezte. Az ünnepélyes átadás ez évben a pünkösdi várakozás idejében volt. A felsővári kút-ciszterna és környéke rekonstrukcióját - a fenntartó MNV Zrt. megbízásából - a Cserkút Generál Kft. eddig csak elkezdte. Megvalósult és tüzivíz tározó funkciót kapott a középkori eredetű két vízellátó berendezés mélyének rekonstrukciója, azonban a két felépítmény és az alsóudvar burkolatának kialakítása még várat magára.

 

A fellegvár részleges rekonstrukciójának eredménye

Az első engedélyezési terv melléklete volt egy európai támogatást kérő pályázatnak. A bíráló az igényelt összeg felére tudott anyagiakat javasolni, így támogatási szerződés, kiviteli terv és építés csak a fent már megjelölt fél várrészre vonatkozhatott.

A vár palotaszárnyának 3 szintje: pince (mélyföldszint), vezérszint és tetőtér. A pincében és a vezérszinten részben az inventáriumok szerinti, részben új múzeumi funkciókat alakítottak ki. A padlás teljesen modern szerkesztésű térsor, szintén kiállító terem.

A gerendáspince-söröspince-öreg alsó pince vonulatában helyezték el a kőtár múzeumi és tanulmányi raktáranyagát. A múzeumi kőtár kronologikus rendben mutatja be az első kápolna megtalált kőmaradványait, nyíláskeretezéseket, a reneszánsz kert szökőkút rekonstrukcióját és néhány kései feliratos és faragott követ. A kőtárat Buzás Gergely régész, művészettörténész és Osgyányi Vilmos kőrestaurátor-művész rendezte be.


Pinceterek a Felsővárban - építész: Rudolf Mihály - belsőépítészet: Lukács Zsófia - fotó: Zsitva Tibor



A kápolna alatti kétszintes pincében látszik a zug pénzverde és a „szalonnás pince” egyéb – inventáriumok szerinti – berendezése. A malompince, boros illetve vizes pince hármasa néprajzi berendezései mellett várja még a vetítőterem funkciót. Az ebédlőterem alatti pincéről nem volt a leltárokban adat, ugyanakkor a morfológia lehetővé tette a kazánház és egy kisebb fatároló megvalósítását. Két faelgázosító modern kazán adja a teljes épület – jellemzően padlófűtéses és csak kis részben radiátoros – fűtésének alapját.

A pinceszint padlóburkolata bogácsi kőből, belső vakolása trasszhabarccsal készült, felülete Keim mészfestésű. Az öreg alsó pincéből lehet kijutni az alsóbástya szirtjére. Onnan a túloldali sziklalépcsőhöz hasonló szerkezeten jutunk a közel 10 méterrel mélyebben fekvő alsóbástya védművéhez. Annak lőréseiben hét ágyú, fedkövén öt szakállas puska lett elhelyezve. Valaha a romvárba érkező természetjárók fent is tudtak gyönyörködni a Hegyköz medencéjének látványában. A várkiépítés után ezt az érzést az Alsóbástya pihenőhelyén lehet újra megtapasztalni. A látvány kiegészül egy virtuális tájképpel is Abaújtól Zemplénig, a 72 vármegye alfabetikus felírásával. Itt lett elhelyezve az Országzászló.


A felsővári kápolna tetőtere. Építészet: Molnár Katalin, belsőépítészet: Lukács Zsófia - fotó: Zsitva Tibor



A vezérszinten az udvar spiccéből nyílik a hosszúbolt. Ebből balra a férfi-, jobbra a női szárny 3-3 szobája értelmezhető. A nádor intézője uralhatta a férfi oldal középső kőasztalos házát, amiből nyílt az úr szobája, s átellenben a tárház (kincstár), ahol jellemzően birtokleveleket őriztek, s Mohács után egy évig a Szent Koronát. A tárház erre emlékeztetve egyedi művészi festést kapott, feliratozva a Szent Korona keresztpántjain és abroncsán található szentek latin és görög neveinek sorát. A fény felé került a Krisztus monogram, s a két életfa. A vonatkozó ikonográfiai tervet Balogh Zsófia képzőművész készítette, a MANK zsűrizte, s a tervek alapján a Sensaria csoport néhány tagja festette.

Figyelemre méltó az a tölgy asztal aminek lapján – Lukács Zsófia tervei alapján – réz berakás térképszerűen mutatja a Szentkorona útját, helyszíneit. A nádor szobája – a felső zöldház, vagy nyulak háza - a 15-16. századi divatnak megfelelő zöldindás festészeti motívumokkal művészi réteget kapott az Árva vári zöldház analógiájára. A festőművészek – Nemessányi Klára és Boromisza Péter - a jelenetekbe bevették a Perényiek pataki és siklósi várait, az alapul szolgáló Árva várát, rangos helyre tették a Perényiek címerét, s Perényi Péter családjának portréit is.


Felsővár, gazdasági épületek - építész: Oltai Péter - fotó: Zsitva Tibor



Más rendje volt a női szárnynak. Ott szintén három szoba szolgált, azonban felfűzve egy sorban. A hosszúboltból nyílt a boltos szenesház, onnan a középső bolt, majd az öreg alsó palota. Ez utóbbi fagerendás pórfödémes kialakítású. A gerenda távolságok rendjét és a tölgygerendák szelvényeinek méretét a szalonnás pincében megtalált gerendafészkek adták. A három szoba líneája kihordott a tornácra, ami a reneszánsz kerttel volt határos. Az egész vonulat előtt az udvari oldalon egy kétszintes ámbitus szolgált. Ez patkó alakban összefogott mindent úgy a pincei, mint a vezérszinti helyzetben. Ennek délkeleti bejáratai az öregpalotába (lovagterem) és a Rimay-házon keresztül az ebédlőpalotába nyíltak. A Rimay-boltot nem rekonstruáltuk az első ütemben, oda egy provizórikus fa lépcsőház került, ami összeköti a vezérszintet a padlástéri kiállítóterekkel, de a pincébe is lejutást biztosít a személyzetnek, a már említett kazánházhoz.


Felsővár, sütőház - építész: Oltai Péter (2005-6-os rekonstrukció) - fotó: Zsitva Tibor

Az öregpalota és az ebédlőpalota kazettás fa mennyezetet kapott. Ezt fabeton szerkezettel terveztük úgy, hogy a duplázott, összefogott főtartók és a rájuk merőleges fióktartók vasbeton fejlemezzel kiegészülve egyszerre adják a gerendasűrűség középkori mennyezetképének hitelességét, s biztosítják a mai padlástéri múzeum statikai megfelelőségét. Az Ebédlőpalota mennyezeti kazettáiba művészi festésű betétek készültek Balogh Zsófia által a gogánváraljai korhű 16. századi mintát alapul véve. A vonatkozó zsűri az Öregpalotába tervezett és a Corvina ábrázolásokból ismert Vitéz János-féle Studeoló reneszánsz kazettáinak analógiáját ide túldimenzionáltnak ítélte. Elutasította, s az ádámosi mennyezetkazettákat javasolta megvalósítani. A művész egyenlőre csak 4-8 kazettát jelenített meg a termekben. Reménység szerint a II. ütem alkalmat ad a mennyezet teljes képírására.

Az Öregpalotába szánt – a várat birtokló családokhoz tartozó – címerek festett megjelenítései a tölgygerendák töveire kerültek. A palotaszárny minden ablaka és ajtaja tölgyfából készült, pántjai, kilincsei, doboz zárai, vasalatai egyediek, egymástól is eltérőek. A termek a 17. századi inventáriumok leírásai alapján, Lukács Zsófia belsőépítész tervei szerint bútorozottak. Az enteriőrök Magyarországon unikális módon valósulhattak meg.19


Felsővár, kápolna. Építészet: RM, Molnár Katalin, Belsőépítészet: Lukács Zsófia, Egyedi lámpák: Székely Orsolya, Oltár és szószék tervei: Molnár Katalin, Szárnyasoltár: Balogh Zsófia és Molnár Katalin, Üvegablakok: Kovács Keve János, Kőrestaurátor: Osgyányi Vilmos, Festészet: Sütő Róbert, Debreczeni Imre, Pinczés József, Pap Gitta, Zimmermann Kornélia, Rudolf Ilona, Bútorfestések: Rudolf Ilona - fotó: Zsitva Tibor


Az öregpalotából nyílik a gótikus várkápolna, az egyedüli helyiség, ahol nem a 17. századi leltár szerinti hasznosítás, hanem a 15-16. század fordulójának elképzelt aranykora jelenik meg. Mennyezetének hálóboltozatos rendjét Szekér György szerkesztette és Osgyányi Vilmos bravúros művészi teljesítménnyel jelenítette meg, bemutatva a déli hosszfal kimozdulásának mértékét. A bordázatot az eredeti kövek hornyaiban megtalált pigmentek szerint színezték a Sensaria csoport meghívott festőművész tagjai Sütő Róbert vezetésével. A mezőkben a Tejutat jelenítették meg az ikonográfiai program szerint Máriási Iván festőművész tanár életművét idézve. A falakra szemmagasságban festették a 12 felszentelési keresztet szmrecsányi minta alapján.

A kápolna négy mérműves ablaka közül a keleti a napba öltözött Máriát jeleníti meg Kisjézussal, míg a két déli és a nyugati ablak 3-3 osztásában kilenc Árpád-házi női adakozó szenten keresztül érkezik a fény. Lábaik alatt múltjuk kultúr-töredékei, fejük felett az égbolt mozzanatai. A művészi üvegeket Kovács Keve festőművész készítette. A szószékkorona alsó hangvetőjét, a szárnyasoltár predellájának „Veronika-kendőjét” és a tabernákulum ajtó Krisztus monogramját Rudolf Ilona festette. A kápolna 12 egyedi Perényi címeres kandeláberét, valamint az ámbitusi és lépcsőházi fali lámpákat Székely Orsolya iparművész tervezte. A szárnyasoltár vázlatát Molnár Katalin építész és Balogh Zsófia képzőművész tervezte abban a reményben, hogy a bútor végleges szobrai és festményei a közeli jövőben helyükre kerülhetnek.


Felsővár, kápolna. Építészet: RM, Molnár Katalin, Belsőépítészet: Lukács Zsófia, Egyedi lámpák: Székely Orsolya, Oltár és szószék tervei: Molnár Katalin, Szárnyasoltár: Balogh Zsófia és Molnár Katalin, Üvegablakok: Kovács Keve János, Kőrestaurátor: Osgyányi Vilmos, Festészet: Sütő Róbert, Debreczeni Imre, Pinczés József, Pap Gitta, Zimmermann Kornélia, Rudolf Ilona, Bútorfestések: Rudolf Ilona - fotó: Zsitva Tibor


A három fő helyiség padlóburkolata – a régészek által kiásotthoz hasonló mázas kerámia lett, míg a vezérszinti további helyiségek fertőszéplaki műemléki téglaburkolatúak. A vezérszinten öt cserépkályha és három kandalló jeleníti meg az inventáriumok szerinti tüzelőberendezéseket, melyek működőképesek, rásegítenek az épület alap fűtésére. A cserépkályhákat Simon Zoltán ásató régész adatai alapján20 Szebényi Judit restaurátorművész tervezte, s a pécsi Zsolnay gyár kivitelezte. A kandallókat és a palotaszárny összes nyíláskeretezését Kovács István restaurátor rekonstruálta.

Az építészeti terveket országos központi tervtanács véleményezte még 2012 novemberében, míg a művészeti rétegeket a Képző- és Iparművészeti Lektorátus (utódszervezete: a MANK) zsűrizte 2015 júniusában.
A padlásról az inventáriumokból csak azt lehetett megtudni, hogy az „enyészet fokánál” ágyúállás volt. Feltehetőleg az organikusan nőtt vár majd minden terme más-más szintről induló tetővel volt fedve, s a tetőgerincek sem voltak egy magasságba tehetők.21

Felsővár, faragott kő ajtókeret - építész: Rudolf Mihály - kőrestaurátor (a legtöbb nyílászárónál): Kovács István - nyílászárók és ámbitus tervei: Botos Judith, Cséfalvay Gyula - fotó: Zsitva Tibor


Tervünk lényeges eleme az volt, hogy a padlástéri kiállítótermek sorát nagy térként kezeljük, modern, állószékek nélküli, legyező alakban szerkesztett, rétegelt-ragasztott főtartós szerkezettel, ahol gerinc és eresz vízszintes, s az amorf alaprajzból adódó görbületeket a természetes kőpala héjazat és a belső gipszkarton burkolat veszi fel. Ez a kortárs építészeti megoldás egyszerre ad lehetőséget a tetőtér szabad kihasználására és a kiállítóterek flexibilis alakítására. A padlás két végén a lépcsőknél 1-1 vizesblokk szolgál. Az öregpalota felett egy pihenőtér alakul ki, amiből a kápolna feletti kiállítótér is megközelíthető. A pihenőtérből nyílik a nagy tetőtér, ahol Szelényi Károly fotóiból Pap Gábor művészettörténész által rendezett Szent Korona kiállítás, Kőnig Frigyes grafikáiból szervezett Kárpát-medencei várakról szóló tárlat és a Magyar Pénzverde által hozott numizmatikai kiállítás tekinthető meg. A vár vezérszinti és padlástéri kiállításainak kurátora Várkonyi Gábor kultúrtörténész.

A pár éve még romos-romantikus – vakolat nélküli kőfalak belső, vízmosta üregeit injektáltuk, a réteges falak brútszéveres, a szikláknál és vasbeton födémeknél ankeres megfogást kaptak. A régi falak vakoltak, míg a kiépített új falak kívül 10 cm vastag riolittufa kváderezésűek lettek. Az egységes törtfehér színű Keim szilikát festés ezt az anyagváltást feledteti. A kápolna külső oldalán az ablakok körül, valamint a délnyugati támpilléren az eredeti külső vakolatokat megtartottuk, azokat restaurátori módszerekkel a faltestekhez rögzítették. Ezek a felületek voltak az útmutatók a vár külső kérgének kialakításához. A kápolna sarok armírozását kőrestaurátori igényességgel kövenként rögzítettük. A már említett spanyol természetes kőpala téglányfedéssel készült, az összes bádogos munka előpatinázott sötétszürke Rheinzink anyagú, beleértve az udvari oldali egyedi üstöket, s a külső sárkányfejes vízköpőket, a különböző vápákat és szegélyeket, a gerinckialakítást, valamint a kápolnát koronázó díszeket, melyek arany és ezüst színűek, s a kőkeresztrózsák közé lettek sűrítve.


Lejárat az Alsóbástyára - építész: Rudolf Mihály - Kőmunkák, művészi üvegmunka és a rekonstrukció generál kivitelezője: Laki Épületszobrász Zrt. - fotó: Zsitva Tibor

 

A reménybeli továbbtervezés, továbbépítés

Karácsony előtt a füzéri fellegvár II. üteme bekerült a Nemzeti Várprogramba, annak is az első hat eleme közé, melyek 2016-18 közt kell, hogy megvalósuljanak. A tárgyalások szerint a II. ütemben a Deák-ház, konyha és sütőház, valamint a felettük lévő raktárak és darabont katona-szálláshelyek épülnének, s lennének bemutatva az északkeleti oldalon. Délkeleten átépülne a Rimay-bolt és a lépcső – a Pápai-ház helyére, megvalósulna a zöldtetős vizesblokk, valamint a felsőudvar színpadostul lelátóstul. Harmadik ütem lenne az egykabinos felvonó megépítése, a Sáfár-ház érkező állomássá alakításával, tetején a czejt-házzal, valamint a keleti kaputorony egy szinttel történő emelésével, az olaszbástya lefedésével.

Rudolf Mihály

 


1 Dr. Balcsók István – Dr. Nyizsalovszki Rita – Dr. Oláh Tamás: Füzér, In: A Zempléni-hegység földrajzi lexikona, Nyíregyháza-Szerencs, 2009.

2 Gál-Mlakár Viktor: Füzér várának újabb kutatásai, Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája, 2012, Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum

3 Nyíri Tibor – Dr. Horváth Gergely: füzéri Várhegy; In: lásd 1. jegyzet.

4 Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom, In: Történelmi szemle XXXV (1993) 1-2:1-57

5 Jósvainé Dr. Dankó Katalin: füzéri vár; In: lásd 1. jegyzet

6 Buzás Gergely: Jelentés a füzér vár kőtár-szemléjéről, 2015.01.21.

7 Simon Zoltán: A vár története, In: A Füzéri Vár a 16-17. században, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2000.

8 Gál-Mlakár Viktor: A füzéri felsővár ciszternájának feltárása – 2011. (jelentés és plakát)

9 Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye és Kassa In: Magyarország vármegyéi és városai, 1896

10 

Gerő László: Magyarországi várépítészet, „Művelt nép” TIT Kiadó, Bp., 1955; Ostromverte várak, Corvina Kiadó, 1969
Várépítészetünk, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1975

11 Feld István – Juan Cabello: A Füzéri Vár, Miskolc, 1980, Herman Ottó Múzeum.

12 mint 7. jegyzet

13 Simon Zoltán: Füzér vára, Históriaantik Könyvesház Kiadó, Bp, 2006.

14 Simon Zoltán: A füzéri vár az újabb kutatások tükrében, Castrum, 1. (2005/1) 47–66.

15 Simon Zoltán - Szekér György: Újabb szempontok a füzéri várkápolna építési idejének meghatározásához. In: Analecta Medievalia I., Argumentum kiadó, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2001, 203-228.

16 Kelemen Bálint Zoltán: „Rom-olvasás” – A füzéri vár elméleti rekonstrukciója; In: Várak, kastélyok, templomok folyóirat, 2012. április, VIII. évfolyam 2. szám

17 Major Balázs régész vezetésével 2006-ban Szíria, Jordánia és Libanon területén keresztes lovagvárakat keresett fel az a 12 fős csoport, amelynek szerencsére tagja lehettem. Az út számomra két nagyfontosságú – várakkal kapcsolatos – tapasztalata az, hogy a középkorban az emberi test és lélek fenntartására szolgáló műtárgyak és építmények (kutak, ciszternák, kápolnák és vártemplomok) jelentősége óriási volt.

18 Az alkalmat levezető egyesületi elnök történész elutasította a magas tetővel történő kiépítést, az alkalmon megjelent elsőfokú hatósági ügyintéző elutasította Oltai Péter beadványi tervét.

19 Lukács Zsófia: A füzéri vár enteriőrjének rekonstrukciója. In: Országépítő: 2016/2.

20 Simon kilenc generáció cserépkályhájáról ad hírt, melyből Szebényi Judit Vaján, Pácinban és Patakon öt kályhát rekonstruált. In: lásd 7. jegyzet

21 Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében. 71. Füzér., Helikon Kiadó, 2001.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »