Előttem már sokan dolgoztak ezen a munkán

Török Péter platánokat, sövényszínházat és zikkuratot is tervezett a Nemzeti Színház köré.

A tervező úgy képzeli, hogy a park Vörösmarty szavával "szívöröm" lenne mindenki számára. Ő tervezte csapatával korábban például a kalocsai érseki rezidencia kertjét, a sárospataki várkertet, a gödöllői Grassalkovich-kastély kertjét és a Vigadó előtti szökőkutas teret.

A Nemzeti Színház körüli ligetbe apró csodákat tervezett: platánokat, sövényszínházat, viridáriumot és zikkuratot. Egy mesterségesen emelt dombon élő libanoni cédrus magasodik majd.

Török Péter okleveles táj- és kertépítész tervezi az új Nemzeti Színházat körülölelő közparkot.

Mindig kerttervezőnek készült?

Nem állíthatom, hogy ez volt az álmom. Gimnáziumban azonban arra gondoltam, hogy olyan pályát kellene választanom, ahol együtt van a biológia, rajz és művészettörténet. Akkoriban olvastam el Marie Luise Gothein A kertművészet története című munkáját, amely a kerttervezők bibliája lehetne, ha tudnának róla. A kertépítészetben minden benne van, amit szeretek: építészet, építészettörténet, művészettörténet, szobrászat és sok dús növény.

Vannak irányzatai a kertépítészetnek?

Természetesen, ám én egyedül a szépségben hiszek. A kertépítészet azonban mindenképpen eklektikus.

Végsőkig harcol az elképzeléseiért?

Attól függ, ha őrültséget vagy primitívséget látok, akkor küzdök. Főképpen akkor csatázom, ha közterekről van szó, mert az majd valamennyiünkké lesz. Ha a megrendelőm magánember, akkor békésebb vagyok, hiszen a saját pénzét úgy szórja, ahogyan csak akarja. Ha úgy dönt, hogy leteszi a saját keze nyomát, hát tegye, talán ettől válik személyessé a kert. De mindig igyekszem megismerni a megbízóm lényét, gondolatait a világról.

Ez Schwajda Györgyre is igaz volt?

Az ötödik-hatodik kerttervező lehettem, aki megmérettetett. Mindezt az előzményrajzokból tudom: előttem már sokan dolgoztak ezen a munkán.

Mennyit beszélgetett Schwajdával, hiszen jelen esetben ő a megrendelő, az ő gondolatait kell ismerni?

Keveset.

Mi volt a megbízás lényege?

A szabadság. De azért az eklektika szó elhangzott. De kezdjük az elején. Sajnálom, hogy nem épülnek olyan épületek a Duna mellett, amelyek ráfeszülnének a vízre. A millenniumi városközpont is fantasztikusabb lehetne, ha kissé megmozgatták volna a partot. Nem véletlenül találtam ki a hajó motívumot a színház bejárata elé. Legszívesebben áttörtem volna a támfalat is ezzel a "hajóval", de ezt persze nem lehetett megtenni. A Dunát és a tájat nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen ott a Gellérthegy szakított nyers sziklafala, a budai Vár sziluettje. És persze a történelem is inspiráló, hiszen a túloldali Kopaszi-gátnál volt a mindenkori nádor kertje, de ezt ma már senki sem tudja. Volt egy középkori mondás, amely szerint három szép városa van Európának: Velence a vízen, Firenze a völgyben és Buda a hegyen. Ezt a fajta minőséget szerettem volna, akár utaló idézetek formájában visszaköltöztetni az új Nemzeti Színházat körülvevő területre.

Mihez tudott igazodni tervezéskor?

Mivel egyelőre egy üres városrészről van szó, csupán a nyers tájhoz, a Dunához és magához az épülethez. Olyan kertet képzeltem el, amely hosszan elnyúlik az adott tájban. A Duna felőli, nyugati partszakaszra egy vörös sivatagot terveztem. Ebben egy labirintus és egy zikkurat áll majd. Finom, egyszerű, mégis markáns és kozmikus architektúrák ezek, amelyek egyszerre idézik a kertművészet-történetet, az építészettörténetet és a színháztörténetet. Mivel itt minden a színházról szól, arra gondoltam, hogy a kertnek is a teátrumot kell szolgálnia. Így a színház nem ér véget az épület falainál, azon túl is folytatódik, áttöri a falakat, a kert felé fordul és a színház ősi helyszínére, a természetbe invitál. Arra gondoltam, hogy a kertet "idézetekből" állítom össze, így egy különös világ jön létre. Az emberek ugyanis ma már nem tudják milyen volt egy manierista kert vagy Atreusz kincsesháza. Itt most megláthatják.

De hogyan passzol mindez a szomszédos high-tech épületekhez, melyeket hamarosan építeni kezdenek?

Abban reménykedem, hogy az egész, beépítésre váró terület hatalmas méretei között ez a kicsiny oázis nem sért majd építészeti érdekeket.

Hogyan lehet "beépíteni" a színház bejárata előtt állandóan fújó szelet?

Bekalkuláltam az északnyugati szelet. A színház főbejárata előtti, feszített víztükör a Duna meghosszabbítása lesz, felületét a szél izgága futamokkal borzolja. A víz alján pedig ott dereng majd a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház főhomlokzatának timpanonnal zárt középrizalitja.

Érdekes ez a víz dolog. Schwajda már a Margit híd egyik pilléréhez álmodott Nemzeti Színház épületénél is meghatározó szerepet játszott.

Érdekes, ezt nem mondta. Különös, titkos ember, nekem pedig az a dolgom, hogy kiszolgáljam őt.

A kert csak a színészeké?

Szó sincs róla, az önkormányzat kifejezetten azt kérte, hogy ez egyben közpark is legyen. Ez a kert mindenkié.

Mi is ez a zikkurat az épület Duna felőli részén?

A zikkurat egy lépcsős piramis, amely spirál alakban az égre tekeredik és lényegében egy meditációs út, Via Anima, ráadásul belül is járható. Belsejének termei a Kékszakállú herceg várát idézik. Belülre egy kis nyíláson keresztül vetül be a fény. Aki kívülről felkapaszkodik rá, feljut a "világ tetejére", amely jelen esetben 11 és fél métert jelent. Legfelül két hatalmas trónus áll. A színház környezetét beépítő építészek azt kérték, hogy a színház hátsó részénél legyen egy rézsűs dombhát, amely így eltakarja a szervizutat és a gazdasági bejáratot.

Jelentett valamit önnek korábban vagy a tervezés alatt a Nemzeti Színház mint elvont fogalom?

Írtam egy rendhagyó műleírást, pontosan azért, hogy a civilek számára is közérthető legyen, és ne csupán szabályozási vonalakról meg térfalakról beszéljek. Ennek a szabálytalan dolgozatnak a Csepűrágók szentelt ligete, avagy a szentek bevonulása címet adtam. Azokat az embereket, akik nekünk estéről estére játszanak, bátran nevezhetjük szenteknek, hiszen őrült áldozat, hogy testüket és idegrendszerüket dobják oda nekünk. Déryné naplójában van egy részlet, amelyben azt írja, hogy a színészeknek egy rezervátumot kellene létrehozni, egy nagy házat egy kert közepén. Most adott a ház, megpróbáltam az izgága színészeknek egy kertet varázsolni köré. (MTI - SAB-lapszemle Forrás adat: Népszava)