Fenntarthatóság

Ember és építészet: A felhasználói szempontok figyelembevétele a tervezésben

1/5

?>
?>
Mui Ho Fine Arts Library, Cornell University – Szoknyában csak óvatosan (Kép forrása: Katerina Stanton-Balazs)
?>
Mui Ho Fine Arts Library, Cornell University (Kép forrása: Katerina Stanton-Balazs)
?>
E-Co-Housing Projekt, Zugló (Kép forrása: ABUD&P-RP)
?>
E-Co-Housing Projekt, Zugló - A felhasználókból adódó hőterhelések, a szabványok és a részvételi tervezés alapján megismert felhasználói szokások alapján (Kép forrása: ABUD)
1/5

Ember és építészet:  A felhasználói szempontok figyelembevétele a tervezésben
Fenntarthatóság

Ember és építészet: A felhasználói szempontok figyelembevétele a tervezésben

2021.04.01. 17:53

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Balázs Rebeka Dóra

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Dosszié:

Az építészet feladata lényegéből adódóan az emberi és társadalmi igények kiszolgálása. Az épületek, építmények célja, hogy helyet biztosítsanak az alapvető (és kevésbé alapvető) emberi tevékenységeknek, mint például a lakhatás, a munkavégzés vagy a fogyasztás. És mégis, az épületfelhasználók szempontjai gyakran csak áttételesen, egyrészről a tervező tapasztalata és intuíciója, másrészről a szabványok és előírások által jelennek meg a tervezési folyamatban. Ezek az áttételes megoldások azonban kockáztatják az épület fenntarthatóságát társadalmi, környezeti és gazdaságossági szempontból.

Intuíció és szabványok

A tapasztalatokra és intuícióra való támaszkodás a komplex problémamegoldások kikerülhetetlen eszköze, ami magas minőségű megoldásokat eredményezhet. Ugyanakkor az intuitív tervező óhatatlanul a saját értékrendje, életstílusa és preferenciái alapján hoz döntéseket. Ennek a tervezői attitűdnek a felhasználók szempontjából szélsőségesen sikertelen példája a Wolfgang Tschapeller által tervezett Mui Ho Fine Arts Library a Cornell Egyetem kampuszán. Tschapeller a 2019-ben átadott könyvtár tervezésének fókuszába bevallottan a könyveket helyezte, a felhasználók helyett[1].  A könyvtártér meghatározó elemei az impozáns, három szint magas könyvespolcok, amelyeket a közlekedésre szolgáló, acél járórácsokkal ellátott galériák ölelnek körül. Az egybefüggő tér és galériák transzparens kialakítása vitathatatlanul jól kihangsúlyozza a könyvespolcokat, ugyanakkor kéretlen figyelemnek teszik ki a szoknyában érkező látogatókat is.[2]

Mui Ho Fine Arts Library, Cornell University – Szoknyában csak óvatosan (Kép forrása: Katerina Stanton-Balazs)
2/5
Mui Ho Fine Arts Library, Cornell University – Szoknyában csak óvatosan (Kép forrása: Katerina Stanton-Balazs)

Az intuitív megközelítéssel szemben a szabványok, előírások, szakmai ajánlások követése objektívebb megközelítés ígéretével kecsegtetnek. Azonban ezek szintén nem adnak elégséges megoldást a felhasználók szempontjainak figyelembevételére. Egyrészt a szabványok, előírások, ajánlások szükségszerűen leegyszerűsítők, jellemzően homogén felhasználói csoportokat és preferenciákat feltételeznek. Másrészt, sok esetben idejétmúltak, vagy túlságosan megengedők. Jó példa erre az OTÉK által előírt női WC-k száma, amelynek köszönhetően a nők számára össztársadalmi élménnyé vált a mosdók előtti sorban állás a középületekben.

Mui Ho Fine Arts Library, Cornell University (Kép forrása: Katerina Stanton-Balazs)
3/5
Mui Ho Fine Arts Library, Cornell University (Kép forrása: Katerina Stanton-Balazs)

Mind az intuíciónak, mind a szabványoknak és előírásoknak megvan a maguk szerepe a tervezés folyamatában. Azonban a fenntartható épületek tervezéséhez a felhasználók igényeinek, valamint az épülettel való interakcióiknak pontosabb megértése elengedhetetlen. Nem véletlen, hogy az elmúlt években a fenntartható építészettel foglalkozó kutatásoknak központi témája lett a felhasználó-központú tervezés[3].

Felhasználó-központú tervezés a fenntartható építészetben

„Buildings don’t use energy, people do."

Kathryn B. Janda

A fenntartható építészet egyik kulcskérdése az épületek energiaigényének minimalizálása. Ezt a tervezők általában az épület és környezete közötti termikus folyamatok minél pontosabb szimulációjával, és az ez alapján optimalizált szerkezetekkel és rendszerekkel próbálják elérni[4]. A szimulációkban az épületfelhasználók jellemzően konzervatív tervezői feltételezések, illetve szabványos felhasználói napirendek alapján vannak figyelembevéve.

Ugyanakkor a technológia fejlődésével, és az egyre kisebb energiaigényű épületek építésével az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az energiafogyasztás szempontjából éppannyira meghatározó, hogy az emberek hogyan használják az épületet, mint az, hogy mennyire energiahatékonyak az általuk használt épületek szerkezetei és gépészeti rendszerei. Kiderült, hogy épületfelhasználók sokkal komplexebben és heterogénebben viselkednek, mint azt az épületszimulációkban feltételezik – ablakot nyitnak, nyitva felejtik az ajtót, esetleg notóriusan 26 fokra fűtik fel az irodát[5]. Ebből adódóan a precízen megtervezett alacsony energiaigényű épületek a valóságban sokkal több energiát fogyaszthatnak, mint amit a szimulációk vagy még inkább a statikus számítások (pl. TNM) előre jeleznek[6].

Ennek a felismerésnek köszönhetően a fenntartható építészet fókuszába egyre inkább az épületfelhasználók energiafogyasztási szokásainak minél pontosabb megértése került. Az új felhasználó-központú megközelítés szerint az épületfelhasználók már nem passzív elemei a fizikai környezetnek, hanem aktív szereplők, akik kölcsönös interakcióban állnak az épülettel.

A zuglói E-Co-Housing projekt

A felhasználó-központú tervezésnek egy gyakorlati példája az E-Co-Housing (Több, mint lakóház) projekt. A projektben alacsony fenntartási költségű, környezettudatos, szociálisan érzékeny önkormányzati bérlakások valósulnak meg Zuglóban[7].

E-Co-Housing Projekt, Zugló (Kép forrása: ABUD&P-RP)
4/5
E-Co-Housing Projekt, Zugló (Kép forrása: ABUD&P-RP)

A tervezés során a felhasználók szempontjainak megismerésére és energiahasználati szokásaik megértésére a koncepciótervi fázisban három közösségi tervezés workshopot szerveztünk. Mivel az épület tényleges bérlői csak az épület kivitelezése után lesznek kiválasztva, egy fókuszcsoportos közösségi tervezés mellett döntöttünk. A fókuszcsoport összetétele megfelelt a tervezett heterogén bérlői összetételnek: különböző életkorú, nemű, családi állapotú és képzettségű, de egyaránt lakhatási szegénységben élő személyek vettek részt a tervezésben. Ennek köszönhetően többek között az egyedülállók, a családosok, az idősek, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a mozgássérültek szempontjai is megjelenhettek a tervezés során.

Mivel az E-Co-Housing projekt esetében kulcsfontosságú, hogy tervezhetők legyenek az üzemeltetési költségek, az épület energiafogyasztásának pontos előrejelzése is kiemelten fontossá vált. Ugyanakkor a feltételezés az volt, hogy a szokatlan bérlői összetételnek köszönhetően az épület energiafogyasztásának pontos szimulációihoz nem lesznek alkalmasak a jelenlegi tervezői gyakorlatban alkalmazott szabványos épületfelhasználói adatsorok. A közösségi tervezés során megismert épületfelhasználói szokások, és az az alapján számított energiaigény ezt alá is támasztotta.

E-Co-Housing Projekt, Zugló - A felhasználókból adódó hőterhelések, a szabványok és a részvételi tervezés alapján megismert felhasználói szokások alapján (Kép forrása: ABUD)
5/5
E-Co-Housing Projekt, Zugló - A felhasználókból adódó hőterhelések, a szabványok és a részvételi tervezés alapján megismert felhasználói szokások alapján (Kép forrása: ABUD)

Összehasonlítva a szabványok alapján kalkulált energiaigénnyel, a részvételi tervezés szerinti felhasználói viselkedés alapján 10%-os eltérés mutatkozott a lakások, és 46% és 86% közötti eltérés a közösségi tér fűtési igényében. Ezek a különbségek részben az aktív és passzív épülethasználat közötti különbségtételből, részben pedig az épülethasználat pontos meghatározásából adódtak.

A közösségi tervezés nem csak az energiafogyasztási szokások pontos feltérképezésében, hanem a tervezési program kialakításában is fontos szerepet játszott. A közös tervezés során kialakult, hogy a résztvevők milyen tevékenységet végeznének szívesen a közös helyiségekben. A legtöbb résztvevő például a mosást, vasalást, és a gyermekekkel való játékot el tudta képzelni közös terekben is, szemben a főzéssel, étkezéssel és munkával, amit szívesebben végeztek volna a lakások privát tereiben. Ennek megfelelően a tervezett épületben egy közös háztartási helyiség, egy nagyobb közösségi tér, valamint közösségi életre alkalmas körfolyosó lesz kialakítva. A közös helyiségek amellett, hogy helytakarékosak és költséghatékony üzemeltetést tesznek lehetővé, a lakóközösség erősítésével is segítik az épület fenntartható működését. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy az E-Co-Housing projekten a felhasználók szempontjainak megértése mellett a fenntarthatósági szemléletformálás is meghatározó. A közösségi tervezés fontos eleme volt az itthon szokatlannak számító közösségi lakhatás (co-housing) modell elfogadtatása. Emellett a későbbiekben mentorprogramok fogják segíteni a lakókat a fenntartható épülethasználati szokások elsajátításában.

Ahogy a fenti példákból látható, az épületek felhasználói sokkal heterogénebbek és komplexebbek, mint azt akár az intuitív tervező, akár a szabványok és előírások feltételezik. Ennek következtében az épületfelhasználói igények és szokások pontos megértése a fenntartható, jól használható épületek tervezésének elengedhetetlen része. A felhasználói szempontok a tervezés különböző stádiumaiban, az építészeti program megalkotásától kezdve az épület üzemeltetéséig bezárólag szükséges, hogy vezessék az építészeti és szaktervezői döntéseket.

Köszönet az ABUD munkatársainak, Bukovszki Viktornak, Kopányi Attilának és Reith Andrásnak, valamint az E-Co-Housing projekt összes résztvevőjének.

Balázs Rebeka Dóra - az ABUD Kft. tanácsadója

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] Audrey Wachs, “At Cornell’s New Fine Arts Library, the Book Sets the Standard," Metropolis, November 1, 2019, https://www.metropolismag.com/architecture/educational-architecture/cornell-fine-arts-library/pic/64202/.

[2] Sarah Rose Sharp, “Grate Job, Guys: Cornell Fine Arts Library Privileges Architecture Over People," Hyperallergic, November 21, 2019, https://hyperallergic.com/528736/grate-job-guys-cornell-fine-arts-library-privileges-architecture-over-people/.

[3] William O’Brien et al., “Introducing IEA EBC Annex 79: Key Challenges and Opportunities in the Field of Occupant-Centric Building Design and Operation," Building and Environment 178 (2020), https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2020.106738.

[4] Pieter-Jan Hoes et al., “User Behavior in Whole Building Simulation," Energy and Buildings 41, no. 3 (2009): 295–302, https://doi.org/10.1016/j.enbuild.2008.09.008.

[5] Kathryn B. Janda, “Buildings Don’t Use Energy: People Do," Architectural Science Review 54, no. 1 (2011): 15–22, https://doi.org/10.3763/asre.2009.0050.

[6] Tianzhen Hong et al., “Ten Questions Concerning Occupant Behavior in Buildings: The Big Picture," Building and Environment 114 (2017): 518–30, https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2016.12.006.

[7] Viktor Bukovszki, Gabriella Dóczi, and Andás Reith, “Coding Engines in Participatory Social Housing Design: Is This the Right Way?," Sustainability 12 (2021), submitted manuscript.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk