Ember és természet harmóniája: KYO Japán Intézet

KYO Japán Intézet

Gimnazista koromban franciául tanultam, és mint budapesti lakos, volt szerencsém a Francia Intézetbe járni egy nyáron keresztül. Az épület kialakítása, a folyóparti kávézóterasz, a (poszt-)modern épület nagy hatással volt rám, és úgy gondoltam, ez az inspiráló környezet tökéletes helyszín a kultúra átélésére. Később figyelmem fokozatosan kelet felé fordult, azon belül is Japán keltette fel igazán az érdeklődésem, de a szigetország szellemiségét ily módon megtestesítő intézetet még sajnos nem alapítottak itthon, így diplomamunkámban azt képzeltem el, hogyan is nézhetne ki egy ilyen kulturális központ Budapesten.

A koncepció fő vonala Japán két, egymástól meglehetősen eltérő arca volt. A modern, nyers, egyszerű nagyvárosi kép, szemben a békés, csendes, tradicionális oldallal, melyek harmonikusan fonódnak össze az ország egész területén. A helyszínválasztást is ez a két irány határozta meg. Fontos volt, hogy az épület a nyüzsgő belváros frekventált helyszínére kerüljön, de mégis védve legyen a forgalom zajától. A választott foghíjtelek a Nagymező utca fasorral tarkított, alacsony forgalmú részén, a Radnóti Színház és az Ernst Múzeum között található. A világörökségi környezet kulturális intézményekkel tarkított, jól tömegközlekedhető, és a főváros legnépszerűbb sétálóutcáinak közvetlen szomszédságában van.

A tömeg kialakításakor cél volt az egyszerű formák használata. Az utcafronti megjelenés a japán brutalizmus épületeit hivatott idézni, de az átlátható előtér mögötti udvaron megjelenő japánkert máris ellensúlyozza a rideg homlokzatot. Az utcáról nyíló zsúfolt kulináris bolt, a kapuszerűen kialakított kiállítótér és az udvaron lévő teázó terasz közös célja a japán kultúra iránti érdeklődés felkeltése minden arra sétáló gyalogosban.

A felsőbb szinteken előadó, tárgyaló és könyvtár található, míg legfelül egy harcművészeti központ, mely már erőteljesen viseli magán a tradicionális formavilág jegyeit, mellette pedig az utca zajától védett szimbolikus kőkert (zen kert) mely klasszikus ideális háttér a meditációhoz és elmélyüléshez.

Az épületen keresztül nagy hangsúlyt fektettem a függőleges térkapcsolatokra és átlátásokra, a természetes fény egyenletes elosztására és a növényeken keresztül a természet állandó jelenlétére, hiszen a japán társadalomban és művészetben is kiemelt szerepe van az ember és természet egymás mellé rendelt viszonyának, a köztük lévő harmóniának.

Tavasz Kristóf

A bemutatott diplomamunka védésére 2017 januárban került sor a BME Építészmérnöki Kar, Lakóépülettervezési Tanszékén.