/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Közélet, hírek

„Én, József Attila Színház, itt vagyok!”

1/17

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/17

„Én, József Attila Színház, itt vagyok!”
Közélet, hírek

„Én, József Attila Színház, itt vagyok!”

2006.02.27. 13:10

Cikkinfó

Szerzők:
Török Tamás

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

A Földalatti beszélgetések február 23-i darabja.

Új helyszínen, a Műcsarnok alagsorában folytatódott a Földalatti beszélgetések, ezúttal a József Attila Színház felújítására és átalakítására kiírt pályázat volt a téma. Az épület történetét és a pályázat előzményeit taglaló bevezető után a meghívott pályázók beszéltek pályaműveikről: Paulinyi Gergely (Mérték Építészeti Stúdió, első díj), Sándor János (Plaza Műterem, megvétel), Kőnig Tamás (Kőnig és Wagner Építésziroda, díjat nem kapott). A második díjas Kis Péter Építészműterme Kft. képviseletében a pályázati terv műleírása jelent meg (hangzott el).



A címnek választott idézet Léner Pétertől, a színház igazgatójától származik, aki ezzel a mondattal próbálta érzékeltetni, hogy „önmagát hirdető, vállaló, deklaratív" épületet szeretne, egy „elementáris képet".

Vargha Mihály moderátor vitaindító szövegében ugyanis kétségeinek adott hangot a projekttel kapcsolatban, leginkább annak eldöntetlenségét kifogásolva, hogy „érzékeny rekonstrukció" vagy egy új épület építése-e a cél. Rámutatott, hogy a jelenlegi épület nem színháznak épült, kedvezőtlen az elhelyezkedése, gondot jelent a parkolás és az autós megközelítés, illetve a társulatot sincs hová tenni az átalakítás idejére. Ergo újat kellene és lehetne építeni, ha már ennyit költünk rá.

Az intenzív és színes vitában azután elhangzott minden, ami elhangozhat: egyrészt a József Attila Színház ötvenéves jubileumát ünnepli a lehetetlen adottságok ellenére, sőt, kifejezetten sikeres - erősen kérdéses tehát, hogy el szabad-e mozdítani. Ha más nem, hát a benyújtott pályaművek igazolták a helyszín érvényességét. Az igazgató úr szerint a színházat, mint Angyalföld egyetlen kulturális intézményét, fel kell hozni a Róbert Károly körút túloldalán álló együttes nívójára, ez pedig csak radikális átépítés útján képzelhető el.

Felmerült, hogy az első díjas tervben foglaltak megépítési költségei eleve ellehetetlenítik a megvalósítást, ráadásul ez a pályamunka jóval túllépi egy rekonstrukció kereteit, ezzel eltérve a kiírástól. Egyes vélemények szerint gyakorlatilag megfogalmazatlan program alapján kellett dolgozni, így fordulhatott elő, hogy a beadott tervek között akár két-, két és félszeres kubatúrakülönbségek is előálltak. Sándor János azt mondta, kétfordulóssá kellett volna alakítani a pályázatot, látva a kiírás bizonytalanságaiból fakadó széttartását a mezőnynek.

U. Nagy Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy itt most ismét nem világméretű attrakcióra van szükség, nem a „merjünk nagyot gondolni" szlogennel kell előrenyomulni, hanem mértéktartó módon, helyes arányokat szem előtt tartva rendbe tenni a dolgainkat. Szerinte jóval kevesebb pénzből megfelelően lehetett volna bővíteni a színházat.

Felszólalt egy SzÚNyJ (Szegény Újlipótvárosi Nyugdíjasjelölt), aki civilként mókát-kacagást-balettet és kifejezetten világméretű attrakciót követelt. Nagyon jónak ítélte az első díjas tervet, amit szavai szerint épp csak egy kis zölddel kellene humanizálni, puhítani. Úgy vélte, a leggazdagabb kerület mindezt három dunaparti telek eladásából simán összehozza.

Bojár Iván András zsűritagként azt mondta, a győztes pályamű nem világméretű attrakció, hanem csak a szokásos európai nívót képviseli és meg lehet majd valósítani abból a tizenötezer milliárd forintnyi EU-pénzből, amit az ország a következő hét évben kapni fog.



Komjáthy Attila (Mérték Stúdió) párhuzamot vont az Erzsébet-téri Nemzeti Színház-pályázattal. Arra hivatkozott, hogy ott sem álltak ki a győztes pályamű mellett, ahogy itt is vitával lehetetlenítik el a megvalósulását.

Egy másik hozzászólás szerint ma már nem nagy színházakra van szükség, hanem kicsikre, amik viszont egész napos, komplex kulturális-szolgáltató funkciót látnak el – ez a felfogás pedig egyik pályázatban sem jelent meg.

Utolsó felszólalóként Dévényi Tamás az eset kapcsán virtuális gondoskodási igényről beszélt, amivel nem lehet messzire jutni. Rezignáltan öszegezte a történetet: szerinte úgy szeretjük Budapestet, ahogy ez a pályázat létrejött és lezajlott.

 

Sz + k: Török Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.