„ÉNSÉG” - Fejlesztőközpont autizmussal élő gyermekek számára

"Legyen ez egy olyan hely, ahol közelebb kerülünk egymás valóságához, ahol megérthetjük és megélhetjük egymás különbségeit ennek minden előnyével és nehézségével együtt." Fetter Anna BA-s diplomatervének alapkoncepcióját sűríti ez a mondat. A második kerületi Váry-Szabó kúria kertjébe kvázi bútorelemként illesztett fejlesztőközpont érzékenyen reagál az autizmussal élők igényeire.  

Az autizmusspektrum-zavar a szociális-kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, mely a gyermek személyiségének fejlődését befolyásolja, azonban erre egyfajta képességként is lehet tekinteni, nem csak készségek hiányaként. Kifejezetten olyan gyermekek számára hoztam létre ezt az épületet, akik kevésbé érintettek, viszont a gátlásaik miatt zárkózottabbak. Célom egy olyan épület létrehozása volt, amelyre biztonságos helyként gondolnak az autizmussal élő gyermekek és hozzátartozóik, szabadnak érezhetik magukat, és kényelmes közegben kaphatják meg azt a plusz támogatást, amire az alapvető ellátás nem kapacitálható. Mindemellett kiemelten fontosnak tartom, hogy az általam tervezett fejlesztőközpont alkalmas legyen arra is, hogy érzékenyítse a nem autizmussal élő gyermekeket és szüleiket: legyen ez egy olyan hely, ahol közelebb kerülünk egymás valóságához, ahol megérthetjük és megélhetjük egymás különbségeit ennek minden előnyével és hátrányával együtt. 

Az óvodákban és az iskolákban ma már körülbelül minden harmadik osztályteremben ül egy gyermek, akinek befolyásolja a mindennapjait az autizmus. Mivel az autizmusspektrum-zavar előfordulásának gyakorisága dinamikusan nő, ezért a helyszínválasztásnál fontos szempont volt számomra, hogy a központ környezetében minél több olyan oktatási intézmény legyen, ahol fogadnak autista gyerekeket. A hidegkúti fejlesztőközpont így egy találkozási pont lehet Budapesten és Budai agglomerációs térségében. A fejlesztéshez és a közösségi programok kialakításához  is ideális adottságokkal rendelkezik a második kerület : a környék csendes, mégsem esik túl messze a belvárostól, a természetben való időtöltéshez is teljes mértékben alkalmas.

Felfedezésre váró izgalmat nyújt és kiemelt figyelmet igényel a telek végében található Váry-Szabó kúria. Váry Szabó Antal 1846-ban vette meg a birtokot és a rajta álló hatszobás, szalonos kúriát. Az 1840 környékén épült klasszicista stílusú kúriát nyaralóként használták. A négy dór oszlopos, középrizalittal tervezett épülethez többlépcsős feljáró vezet. A bejárat és az oszlopsor az udvari oldalon szimmetrikusan ismétlődik. Az egyszerű alaprajzi megoldásokból egy logikusan kifejlesztett nyílt homlokzat következett. Az épület ma műemlékvédelem alatt áll, külseje elhanyagolt, az egykor szépen gondozott park mára erdővé burjánzott. 2021-ben a Polgári Művelődésért Alapítvány kapta meg a felújításra szoruló épületet elidegenítési tilalommal, a kúria megújulása és a kulturális értékek megőrzése érdekében.

A fejlesztőközpont úgy jelenik meg a kertben, mint egy bútorelem. Kialakítása, fa szerkezete és homlokzatburkolata miatt pavilonos megjelenésű. A pavilon egy önállótlan önálló épület, így a központ és a kúria funkcionálisan és megjelenésükben is, kiegészítik egymást. A kúriában került elhelyezésre a fejlesztőközpontot kiszolgáló iroda, ahol a gyermekek gondviselői konzultálhatnak szakemberekkel, megoszthatják tapasztalataikat más családokkal. Ezen kívül helyt ad még kisebb, időszakos képzőművészeti kiállításoknak, ahol az autista gyerekek alkotásait van lehetőség megtekinteni. Szerettem volna a Váry-Szabó kúria eredeti szépségét megőrizni mind a homlokzati és az alaprajzi rendszert tekintve, így kizárólag olyan változtatásokat eszközöltem, melyek elkerülhetetlennek bizonyultak az épület megfelelő használhatósága szempontjából.

Az állapotfelmérésen és a fejlesztésen túl a gyermekek különböző foglalkozások keretében készülnek fel az óvodai, illetve az iskolai integrációra. Fontos az olyan terek létrehozása, melyek lehetővé teszik, sőt ösztönzik a szociális interakciót. Erre megfelelő terek a csoportos szobák. Széles, nyitott terek szükségesek, ahol megvalósulhatnak találkozások anélkül, hogy túl közel kerülnének egymáshoz a gyerekek. Több autizmussal élő küzd verbális és nonverbális kommunikációs nehézségekkel. Számukra a rajzterápia kínál lehetőséget a fejlődésre, a hasznos időtöltésre, illetve képessé teszi az autista gyerekeket arra, hogy a rajzaikon keresztül kommunikáljanak. Az érzékszervi nehézségek javításáért csoportos mozgásfejlesztő terem került kialakításra. A multiszenzoros szoba meleg, biztonságos, harmonikus nyugalmat árasztó környezet, ahol több érzékszerv stimulálása valósulhat meg különböző ingerek által: fények, színek, hanghatások, illatok. Az egyéni fejlesztőkben speciális, személyre szabott foglalkozásokon lehet részt venni.

Mikor autistáknak tervezünk, akkor a tereket nem funkcionálisan, hanem ingerszintjüknek megfelelően kell csoportosítani. A telek ennek megfelelően három ingerzónára, nagyra-közepesre-kicsire, tagolódik. A nagy ingerű zóna, a nyitott közösségi park. A kúria és a központ által közre zárt terület a közepes ingerű zóna, mely a megérkezés helye. Ez az úgynevezett „tisztás", melyen csupán egyetlen fa található: a helyszín szerves részét képező, nagy, öreg gesztenyefa. A központ mögött található az alacsony ingerű elkerített látványkert, ahol már nem tartózkodhatnak idegen emberek. Az épület alaprajzi szervezésében is felfedezhető ez a hármas tagolás. A csoportos foglalkozásokat kiszolgáló termek a magasabb ingerűek. Közepes ingerű terek a kiszolgáló helyiségek: mosdók, öltözők, menekülő terek. Végül az alacsony ingerű egyéni fejlesztőtermek közvetlen kapcsolattal a látványkertre néznek.

Az épület berendezése a használók igényeihez igazodik. Az íves nyílászárók és bútorok alkalmazása növeli az autista gyerekek biztonságérzetét. Az épület főhomlokzatán elhelyezett körablakok egyedi bútorokkal kiegészülve tárolóként és ülőfülkeként használhatóak a csoportszobákból. Ahogy csökken az épület ingerszintje, úgy ennek megfelelően a nyílászárók is átalakulnak.

Az autistáknak sokszor megterhelő társaságban lenni, szociális interakciós nehézségekkel küzdenek. Fontos a kisebb és nagyobb terek kombinációja, hogy közvetlenebb, szorosabb interakció is megvalósulhasson. Ennek megfelelően az egyéni fejlesztők és a csoportszobák egyaránt összenyithatók. A látszó felületű CLT falak és födém, a laminált parketta olyan érzetet kelt, mintha egy fa dobozban lennénk. A fa látványa melegségérzetet kelt, nyugtató hatású és segíti a természethez való kapcsolódást.

Fetter Anna

Szerk.: Őze Sándor