Építészeti programok a FUGA-ban

A következő egy hétben is változatos kulturális programokkal várja a FUGA Budapesti Építészeti Központ az érdeklődőket.

2013. 10. 28. hétfő

18.00 RÉKE – Régi Épületek Kutatóinak Estje
Szebényi Judit – Dávid Ferenc: Múzeumi cserépkályhák műemléki terekben

1996-ban, a gödöllői kastély középső szárnyainak helyreállításakor jó állapotú, de üres terekben berendezett enteriőrök hatását kellett létrehozni, s ennek eszközeként múzeumi raktárakból választottunk olyan cserépkályhákat, amelyek jók voltak erre a célra. Azóta több helyen jártunk el ugyanígy. A munka sok új tapasztalatot hozott. Ezekről beszél majd a kerámiarestaurátor és a művészettörténész.
 
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1000 Ft/ 1 FUGA kártya).

18.30 Galéria fórum
Fény//szerkezetek
Robitz Anikó és Vargha Márk Péter kiállítása
Kötetlen beszélgetés a kiállítókkal az alkotói folyamatról, szemléletről, a közönség bevonásával
moderátor: Telek-Nay Ágnes kurátor

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft/ fél FUGA kártya).

2013. 10. 29. kedd

18.00 Borsos József építész 1875-1953
a kiállítás készítője: Rácz Zoltán építész
megnyitja: Rácz Zoltán építész
megtekinthető: 2013. 11. 17.

A kiállítás Borsos József (1875 – 1952), Debrecen egykori főépítészének munkásságát mutatja be. Rácz Zoltán építész, a kiállítás szerkesztője Borsos életművét több mint húsz éve kutatja. 1990-ben megjelent szerényebb kötete után megjelenés előtt áll a Holnap Kiadó Építészet Mesterei sorozatának következő tagjaként Borsos Józsefről szóló könyve. Ennek kapcsán készült a kiállítás, melynek résztvevője a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a Debreceni Református Kollégium Levéltára és az debreceni önkormányzat mikrofilmtára, ahol számos Borsos tervet és egyéb adatot őriznek, de sok újdonság került nyilvánosságra a családi hagyatékból is, az unokák jóvoltából.

Borsos József Hódmezővásárhelyen született 1875-ben. A műegyetem elvégzése után Münchenben tanult tovább, s később is gyakran járt külföldön. Korb Flóris műterme után szülővárosában mint főmérnök dolgozott, majd 1908-ban Debrecenbe költözött. Építészeti fejlődését házainak során kísérhetjük figyelemmel, legnagyobb munkája viszont kétségtelenül Debrecen rendezési terve. Már az I. világháború előtt részt vett a város fejlesztésében, s az 1928-30-ban rögzített terv tartalmazta Debrecen máig meghatározó városszerkezeti elemeit. Ennek része volt a Köztemető is, ahol elkészült a ravatalozója, a korszak magyar építészetének egyik kiemelkedő műve.

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft/ fél FUGA kártya).

2013.10. 30. szerda

18.00 MúzeumLiget pályázat
A beérkezett pályaművek kiállítása
2013. október 24 – 30.

A tervpályázat bemutatása és vitája: 2013. október 30. szerda 18.00
A tervpályázat eredményét ismerteti: Rostás Zoltán, a Bíráló Bizottság szakmai titkára, projektigazgató
Meghívottak: a Bíráló Bizottság és a Szakértői Bizottság tagjai és a pályázat résztvevői

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft/ fél FUGA kártya).

Munkaközi No. 20.
Min dolgozik jelenleg a Szupervályog és Permakultúra Munkacsoport és a Mátraverebélyi Alkotóműhely? /Pintér Ágnes Dr. Kovács Mónika Erika, Fekete Zoltán, Mújdricza Péter és még sokan mások/

a kiállítás megtekinthető 2013. 10. 30. – 11. 27.

Szupervályog, földzsák - lehetőségek és kihívások.
Hagyomány és technológia, játékos és organikus formák és a természet statikája, egyszerűség és luxus, fenntarthatóság és kreativitás, népi és szakrális építészet és modern vonalvezetés… Ez a szupervályog ház-, kert- és tájépítési technológia címszavakban. Mátraverebély éppen a Mátra és a Cserhát közötti völgyben fekszik. A cserháti oldalon, a Szentkút felé vezető egykori gyalogos zarándokút első állomásaként szeretnénk megépíteni egy közösségi teret a verebélyi szegénynegyedbe, amelyet paradox módon Rózsadombnak hívnak. Cigánykápolnát emelnénk helyben kitermelt földből, szupervályog technológiával. Az építéstől azt reméljük, hogy az egykori gyalogos zarándokutat is új életre kelti.

2013. 10. 31. csütörtök

16.00 Improvisation is/as Architecture
kurátor: Ronny Hardliz és Katona Vilmos
megnyitja: Mátrai Péter DLA építész és zeneszerző
megtekinthető: 2013 11 11

Ronny Hardliz a Hochschule Luzern Design & Kunst kezdeményezéséből a bázeli székhelyű Svájci Építészeti Múzeumban (S AM) 2012 októberében formabontó kiállítást rendezett, amelyen magyar alkotók munkái is szerepeltek. Célja a pályázatok és a műbírálat íratlan és írott nemzetközi szabályainak felülvizsgálata volt. A pusztán ornamensként kibontakozó kiállításban – a művészet függetlenségét deklaráló kanti tétel ellenére – alkotás és alkotókörnyezete elválaszthatatlanul összeforrt. Baselben a múzeumot mint műhelyt értelmeztük. Idén a FUGA Budapesti Építészeti Központban tesszük próbára képességeinket. Témánk az improvizáció. Installáció-építés formájában egy olyan építészet alapjait keressük, amely elkerüli a professzionalizmus csapdáját, helyt ad a hibának és a kísérletezésnek, és nem kényszerít a reprezentáció fedezékébe. Az építők új konvenciókat dolgoznak ki, a konstruálás mellett figyelnek a munkával eltöltött idő értékére is.
A kiállítás kezdetekor a pályázat során kiválasztott hazai és külföldi, profi és amatőr résztvevőket üres tér fogadja, de már egyéni elképzelésekkel a fejükben érkeznek. A megnyitó koncert után eldördül a pisztoly, és megkezdődik a valós időben zajló építkezés. A közös munka előre el nem döntött keretek között zajlik, a mozgásszabadság, a kommunikáció és intertextualitás belsőépítészeti kifejezése lesz. Kutatás és nem produktum. Vég nélküli folyamat a végtermékek birodalmában. Vajon mire képes az építész, ha munkáját már születésekor közszemlére teszik?

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft/fél FUGA kártya).

18.00 Urban Landscape No. 7.
Terek és építkezések 2007-2009
Péter Ildikó kiállítása
megnyitja: Uhl Gabriella
megtekinthető: 2013 11 27

Az ember, az épített tér és a természet kapcsolatát kutatja a fotográfus Terek és Építkezések című sorozatában. Speciális műszaki kamerával dolgozott, mivel kifejezetten a fejlődési folyamatok problémái érdekelték. Városképeket készített, emberek nélkül. A régi és új szituációk közti különbség, az urbánus tér átalakulásának folyamata foglalkoztatta és foglalkoztatja. A fejlődés elengedhetetlen: a múlt eltűnése és gyors átalakulása nemcsak Magyarországra, hanem a közös múltból adódóan Közép-Kelet-Európára is jellemző jelenség.
Átalakul a megszokott táj vizuális képe, az emberek viszonya a térhez, új viszonyok alakulnak ki az urbánus térben, a közlekedésben, a természetben. A város arculata teljesen megváltozik. A kerület-rehabilitációs programok keretén belül számos lakóházat bontottak le, egész lakónegyedeket romboltak le, hogy új lakóparkokat, irodaházakat létesítsenek: Budapest arculata gyors és átgondolatlan változásnak indult. A jelenség azonban nem egyedülálló, Európa nagyvárosai hasonló úton járnak. E változásokat követi és tipizálja a fotósorozat.

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft/ fél FUGA kártya).

film FUGA movie

19.00 Autonómia Filmklub No. 6.
Sőrés Zsolt és a Budapest Photography Review bemutatja:
Egy világváros megfilmesítése – New York City leleplezése
(Részlet a Láhatatlan mozi: a korai amerikai avantgárd film 1894-1941 című sorozatból)
fekete-fehér, USA, 152 perc
kurátor: Bruce Posner
a DVD-gyűjtemény producere: David Shepard

A filmklubot vezeti és a filmet bemutatja: Sőrés Zsolt

A Láhatatlan mozi: a korai amerikai avantgárd film 1894-1941 című gyűjtemény azoknak a mindeddig ismeretlen amerikai filmkészítőknek a tevékenységét fedezi fel, akik az Egyesült Államokban és külföldön dolgoztak a mozi feltalálásától a II. Világháborúig. Az avantgárd művészek produkcióit – ahogyan a filmgyártás minden szintjén működő professzionális filmrendezők és amatőr filmkészítők együttműködtek egymással – az innovativitás és az (oly gyakori) ellentmondásosság nézőpontjaiból mutatjuk be. Létrejöttük óta e filmek közül sok nem volt elérhető, néhányat nyilvánosan soha nem is vetítettek, és másolatokban sem volt hozzáférhető egészen mostanáig. A világ vezető filmarchívum-gyűjteményei közül hatvan a New York-i Anthology Film Archive-al együttműködve élesztette fel a mai közönség számára a filmtörténetnek ezt a sokáig ismeretlen és elhanyagolt időszakát. A filmkészítők a mozi kezdetei óta bolondulnak New York City dinamikus képeiért. Avantgárd kísérletek bukkantak fel a legtöbb valószínűtlen helyen, köztük a „forduljunk-a-huszadik-század-felé" típusú aktualitásokkal, reklámokkal és radikális híradókkal, és Busby Berkeley látványos Broadway altatódalával az Aranyásók 1935-ben című filmből. Nagyvárosi szimfóniákat képviselnek olyan korszakalkotó amerikai filmek, mint például Charles Sheeler és Paul Strand Manhattája (1921), Robert Flaherty 24 dolláros szigete (1926 körül), Robert Florey Felhőkarcoló szimfóniája (1929) és Jay Leyda Egy bronxi reggele (1931). A 29 rövidfilm a maga teljességében szeretetteljesen festi le – a fejlődés félszáz évét követve – a New York-i színhelyeket, a város felhőkarcolóit, Manhattan utcáit és éjszakai életét.

Belépőjegy: 1000 Ft /diákjegy: 500 Ft