Épületek/Középület
Építészeti tükörkép
2006.10.09. 11:55
Projektinfó
Az Épületek rovatot támogatja a
Szerzők:
Haba Péter
Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország
Építészek, alkotók:
Csikós Zoltán, Varga Levente, Simon Viktória, Peity Attila
Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Rekonstrukció I.-II. ütem Építész: Csikós Zoltán, Varga Levente, Peity Attila, Simon Viktória (ATLANT Épülettervező Kft.)Haba Péter írása
Ahány homlokzat, annyi hangvétel, annyiféle ritmus, annyiféle plasztikai karakter. Mégis: az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Csikós Zoltán, Varga Levente, Peity Attila, Simon Viktória és munkatársaik tervei szerint két ütemben felépült új diagnosztikai tömbjének formavilágát valami sajátos belső erő olvasztja szerves egységgé – úgy képes mozgalmasságot sugározni, hogy közben olyan, mintha egyetlen kőtömbből faragták volna. Az épület minden nézetéből új aspektusát mutatja, attól függően, hogy a Lajta Béla alkotta főépület, a belső park vagy az utca határozza-e meg közvetlen környezetét. Az L-alakú épület még 2003-ban elkészült szárnya a Laky Adolf utcára néz – ez az oldal tekinthető a főhomlokzatnak. A látvány kontrasztokra épülő dinamikája az utca sodró perspektívájához igazodik: hosszú szalagablakok vonnak rá horizontális csíkokat, melyeket a fémkeretek túlfutó, sínszerű elemeinek sora és a negyedik emeleten húzódó előtető erősít. A vízszintes „erővonalak" útját az a négy szintet átfogó, fémburkolatos felület rekeszti el, mely függőleges téglalapot rajzol a homlokzatra. Aztán az oldás következik: az épület tömege szelíden visszalép, s teljes magaságban üvegfallal nyílik meg, feltárva a mögötte futó lépcsőház könnyed szerkezetét. A teljes nyugalmat a bütühomlokzat adja meg szinte töretlen falfelületével, melyen a szellőzőnyílások keskeny vonalai a bejárati oldal kompozícióját távoli emlékképként idézik fel.
Az első ütemben elkészült szárnyat egy tavaly elkészült tömb köti össze a régi épülettel, és ennek parkra néző homlokzatát ugyanaz a fémburkolatos, függélyes elem hangsúlyozza, mint amely az utcai oldal horizontális lendületét zárja le. Maga a homlokzat az épület többi nézetéhez képest kevésbé lakonikus; az álló és fekvő formátumú kettős ablakok váltakozása és a minden szinte jelenlevő párkánylemezek jellemzik. A hagyományos – értsd: modern előtti – homlokzatszerkesztésre utaló fogások, a nyíláskiosztás sajátosságai nem közvetlenül Lajta Béla épületének formai megoldásaira, inkább annak a modernizmustól való különbözőségére reflektálnak. Erre céloz az építészek által kiadott műleírás is: „az új épület nem vállalja a műemlék igényes egyedi architektúrájához, nagy szintmagasságaihoz, meredek 60o hajlásszögű magastetőjéhez való alkalmazkodást, inkább a két kor építészeti felfogása, lehetősége közötti különbséget kívánja hangsúlyozni." A tervezők tehát ügyesen „kivágták" magukat: nem szolgai illeszkedésre, sokkal inkább az építészettörténeti korok közötti stiláris-szemléletbeli eltérések és hasonlóságok közös nevezőjét keresték.
A hátsó homlokzatok – elhelyezkedésüknek, tájolásuknak megfelelően – tovább már nem redukálható raszterbe rendeződnek, az egyszerű sávablakok sorait csak árnyékolók élénkítik.
Az egymástól formai értelemben határozottan elkülönülő homlokzatokat tehát – különös módon – éppen a közöttük feszülő kontrasztokból összeálló, az egész épületen átvonuló ritmus fogja át, fűzi mozgalmas láncolattá, mely egyszersmind egyfajta építészeti tükörképe, reflexiója a házat körbeölelő külvilágnak – az utca, a park, a Lajta-féle régi épület és a hátsó udvar sorozatának.
Az épület sokféle funkciót fogad magába: az utcai szárnyban elsősorban laboratóriumok, illetve kezelők, az újabb részben kórtermek és ambulanciák helyezkednek el. Mindkét egység térsorai szintenként egy-egy középfolyósó mentén húzódnak, az L szárainak csatlakozásánál nagyobb közösségi terekkel és a lépcsőházzal. A levegős, tágas terek, a tiszta funkcionális logika, a kiegyensúlyozott színösszeállítások humánus hangulatot teremtenek a belsőben. Az épület egésze rámutat: a kórháznak mint épülettípusnak is „magasépítészeti" feladatnak kell lennie.
szöveg: Haba Péter, képek: Atlant
Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Rekonstrukció I.-II. ütem
Tervezők
Generáltervező: ATLANT Épülettervező Kft.
Építésztervezők: Csikós Zoltán, Varga Levente, Peity Attila, Simon Viktória
Építész munkatársak: Szente Zoltán, Turai Anett
Belsőépítész tervezők: Geblusek Antal, Kéry Balázs
Épületszerkezetek: Becker Gábor, Dobszay Gergely
Tartószerkezetek: Nagy András, Kisbán Sándor, Marót Balázs
Talajmechanika: Ament András
Épületgépészet: Németh István, Virág János, Tóth Gyula
Villamos tervező: Oláh Andor
Tűzjelző rendszer: Rónai Gyula
Épületfelügyelet: Harmath László
Orvostechnológia: Oláh Endre, Németh Zsuzsanna
Orvosi gáz: Tallér András
Környezetrendezés: Szántó Eszter
Tűzvédelem: Mészáros János
Környezetvédelem: Weiner László
Akusztika: Kotschy András
Vélemények (0)
