Építőipari helyzetértékelés és a CSOK bevezetésének hatásai az építőiparra

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérést végzett 400 cég megkérdezésével, a 2016. év eddig eltelt, illetve hátralévő időszakáról, milyen változásokat okoztak a piaci körülmények mindennapjaikban, valamint feltérképezte a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) bevezetésének hatásait.

A felmérésben résztvevő cégek fele számolt be arról, hogy árbevételük enyhén emelkedett az utóbbi időszakban, és bizakodóan tekintenek a második félévre, 40%-uk további növekedésre számít. Árbevétel-arányos jövedelmezőségük enyhe javulást mutat, melynek értéke nagy szóródással 3-10% között van.

2016-ra összességében az ÉVOSZ 1850 milliárd Ft körül várja az építési-szerelési tevékenység értékét. A válaszadók megrendelés-állományának összetételéről elmondható, hogy a tavalyihoz képest jelentősen megcsappant a közbeszerzésből származó megrendelés. Az uniós forrásból finanszírozott munkák jelentős részének tavaly év végi befejezését követően lényegesen kisebb értékben kaptak közmegrendeléseket.

Szerződésállományuk volumene a korábbi időszakhoz képest ugyan nőtt, de összértékben még mindig alacsonynak mondható, az alacsony bázisértékek okozzák a viszonylag nagy volumennövekedést. A cégek várakozásai szerint az év hátralévő részében a megkötött új szerződések száma tovább fog növekedni.

A cégek gördülékeny üzletvitelét 2016-ban leginkább az élőmunkához kötődő adóterhek, a gazdasági szabályozás gyors változása és nehéz nyomon követése akadályozza. Nehézséget okoz a versenytársak piaci viselkedése, tisztességtelen magatartása, késedelmes fizetése. Kintlévőségük viszonylag magas, árbevételük közel 30%-a határidőn túli követelés. Ez az arány valamivel kedvezőbb a lakásépítő cégek esetében, ami 15%. A vállalkozások megítélése szerint a követelések több mint 90%-os arányban azonban behajthatók.

Kapacitáskihasználtságuk folyamatos változásából adódó időszakos likviditási nehézségeiket elsősorban folyószámlahitel és forgóeszközhitel felvételével kezelik. Hosszú távú külső forrásként a lízinget preferálják. A munkaerő megtartása érdekében komoly lépéseket kell a jövőben tenni, hiszen a szakemberek elvándorlása már most is igen nagy problémát okoz. Minden építőipari szakma területén megjelent a szakmunkáshiány.

A CSOK bevezetésének hatására nő a fizetőképes kereslet a lakásépítésre, elsősorban Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban. Az év végén várhatóan összességében mintegy 16-17 ezer új lakóingatlan megépítésére kötnek szerződést a cégek.

A hazai épületállomány elöregedőben van. Fontos hangsúlyozni a lakásállomány minőségi megújítását, így a CSOK igénybevehetőségének kibővítése szinte elengedhetetlen volt.

A lakások építéséhez rendelkezésre álló szakembergárdát akkor tudnák a cégek hatékonyan munkába állítani, ha nettó 250-300 ezer forintos fizetéseket tudnának a dolgozóiknak biztosítani a jelenlegi havi 150-200 ezer forint helyett, mely évek óta a versenyszféra országos átlaga alatt van. Csak így lehet az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-kivándorlást megállítani, a szakmunkásokat visszaterelni a hazai munkaerőpiacra. A vállalkozások a bérek emelése nélkül nem tudják teljesíteni az újonnan kötendő 1,5-2 éves átfutású szerződéseket, melyekre 2016-ban az engedélyeket megkérték, az egyszerű bejelentéseket megtették. A válaszadók ezen a területen részben megtették a kezdő lépéseket, átlagosan 6%-kal növelték a bruttó béreket 2016 első felében.

A lakásállomány megújításához többek között az energetikai felújítások is elengedhetetlenek, melyhez szükséges lenne a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban minél több európai uniós forrás felhasználása. Kulcskérdés a kivitelezői kapacitás mennyiségének és minőségének a biztosítása, amelynek hiánya korlátja lehet - akár már rövidtávon is – a lakásépítésnek. Ez mindenképpen komoly kreativitást, hatékonysági javulást igényel a vállalkozói oldalról.

forrás: sajtóközlemény