Fenntarthatóság

Épület-információ Modellezés – I

1/4

Hirdetés
?>
?>
?>
?>
1/4

Épület-információ Modellezés – I
Fenntarthatóság

Épület-információ Modellezés – I

2007.02.26. 11:41

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Farkas Zsolt

  Fenntartható tervezés – új módszer életciklus szemlélettel: Egy ilyen megközelítésmód alkalmas arra, hogy egy épített létesítményt a születése pillanatától kezdve a lebontásáig, megszűnéséig, azaz életszakaszai, teljes életciklusa folyamán nyomon követhessünk.    

Fenntartható tervezés – új módszer, életciklus szemlélettel

Egy ilyen megközelítésmód alkalmas arra, hogy egy épített létesítményt a születése pillanatától kezdve a lebontásáig, megszűnéséig, azaz életszakaszai, teljes életciklusa folyamán nyomon követhessünk. Ez az életciklus szemléletű adatrendszer, illetve – informatikai fogalomként – adatszerkezet már nevet is kapott: Épület-információ modell-ként fordíthatjuk az eredeti – Building Information Model – kifejezésről.

 

 

Napjaink magasépítésben dolgozó szakembereinek feladatköre sokféle témára, területekre terjed ki, széles körű felkészültséget követel. A különböző mérnöki szakmák képviselői e sokszínű követelményrendszer ellenére egy-egy közös cél, egy-egy magasépítési beruházás érdekében működnek együtt. Ezek a beruházások az esetek legnagyobb részében hosszú távra, több emberöltőnyi fennállásra, úgy is mondhatjuk: maradandóként jönnek létre. Az alkotók és használók számára ezért nem közömbös egyrészt, hogy milyen minőséget képviselnek a megvalósuló létesítmény egyes építőelemei, technológiái és – nem utolsó sorban – esztétikai értekei. Másrészt az sem mindegy, hogy az elvárt követelményeket milyen hatékonysággal lehet teljesíteni, ami az építőiparnál a 60-as évek óta nem igazán változik – ellentétben az egyéb iparágakkal. A létesítmény oldaláról pedig már a születését előidéző ötlettől kezdve nagyon fontos, hogy az életszakaszaira vonatkozó minden információ egy összehangolt, egységes „szerkezetté" váljon. Egy ilyen megközelítésmód alkalmas arra, hogy bármely épített létesítményt a születése pillanatától kezdve a lebontásáig, megszűnéséig, azaz létezése, teljes életciklusa folyamán nyomon követhessünk. Ez az életciklus szemléletű adatrendszer, illetve – informatikai fogalomként – adatszerkezet már nevet is kapott: Épület-információ modell-ként fordíthatjuk az eredeti – Building Information Model – kifejezésről.

 

 

 

 

 

Az előzőekben említett, a grafikonban is látható statisztikai adat az építőipari hatékonyság stagnálásáról azért is kiábrándító, mivel a teljes ipart, így az építőpart is magában foglaló adat ugyanakkor több, mint másfélszeres teljesítményt mutat. Az összes többi iparághoz viszonyítva tehát kimutatható az építőipari hatékonyság romlása, ami még tovább ronthatja a gazdasági elemzők és szereplők kedvét. Természetesen a „gyászos" tendencia miatt már rég elkezdődött az okok keresése, amiket vélhetően sikerült is megtalálni. Minden valószínűség szerint az építőipari folyamatok szakaszai közötti adatszolgáltatások veszteségei „eredményezik" a teljes folyamat rossz átlagát. Az adatszolgáltatás közben kialakuló adathiányok pótlását a következő létesítési folyamat során ugyan elkészítik a közreműködő szakemberek, de az így duplán létrehozott adatok viszont időben és pláne gazdasági értelemben veszteséget okoznak. Ráadásul a halmozottan elkészített adatokból eredő veszteségek elszenvedésének veszélye egy épített beruházás életszakaszaiban többször is előfordulhat. Már a beruházási ötlet gazdája és az ingatlanfejlesztéssel foglalkozók közötti egyeztetéseket követően felmerülhetnek „elfelejtett", „elnagyolt" vagy „kihagyott" emlékeztető szakaszok, melyek súlyos következményekkel járhatnak a végelszámolásnál. Hasonlóan rossz eredménnyel „kecsegtetnek" a beruházás fejlesztők és az építész tervezők közötti együttműködés közben adódó adatvesztések. A tervfejlesztés szakaszaiban is nagyon sok a többszörösen végrehajtott, ugyanakkor tévedésekre, tévesztésekre alkalmas adatcsere: gondoljunk csak a társtervezőknek eljuttatott munkaközi állapot és a kiadott kivitelezési dokumentációk különbözőségére. Ugyanez a negatív tendencia érhető tetten a tervezést követően a megvalósítás különböző ütemeiben, de még hozzátehetjük a megvalósulás végeztével az üzemeltetés felé kínált adatok átadás-átvételének pillanatát is. A felsorolt adatszolgáltatási események ráadásul a sorrend szerint nagyságrendekkel növekvő befektetések gazdaságosságát, és megtérülési esélyeit kockáztatják egyre nagyobb mértékben.

 

 

 

 

A teljes beruházási-üzemeltetési folyamat átlagos adatmennyisége az idővel arányosan növekvő tendenciát mutat, de a jelenlegi adatkezelési technológiák miatt igazán egy „fűrészfog-görbe" jellemzi, ha grafikusan próbáljuk megjeleníteni. Az ideális görbe a fentebbi, törések nélküli lenne, amit már egyáltalán nem szakítanak meg – visszaesésekről tanúskodó - „szakadék-völgyek", ismeret veszteségek.

Az ideális görbe közelítéséhez viszont elkerülhetetlen az új módszer bevezetése, eléréséhez pedig az Épület-információ modell folyamatos használata a projektek teljes életciklusában!

 

Épület-információ Modell
Az Épület-információ Modellben a hangsúly eltolódik az épület modell szerkezetéről az információ adatszerkezete felé. A projekt szerkesztési munkája során az adatok legnagyobb többsége – noha a virtuális geometrián alapszik, mégis – egy adatszerkezet vagy -rendszer „felépítményébe" olvad be. Mindez észrevétlenül, beavatkozás nélkül történik, ráadásul az alkotóelemek között lehetséges asszociatív kapcsolatok túlnyomó része is létrejön közben. Ezek a kapcsolatok a geometriai lehetőségek határáig próbálnak megmaradni, így nekik köszönhető a változtatások könnyedsége a projekt bármely állapotában. Ha mégis „szakításra" kerül a sor, úgy – természetesen – figyelmeztető üzenetet kapunk, hogy gondoskodhassunk az állapot helyreállításáról, ha később mégis szükségünk volna rá...

 

Az Épület-információ Modell dióhéjban összefoglalva (mivel a teljes cikksorozat az ÉIM boncolgatásáról szól.. :): egy virtuális térben felépített létesítmény parametrikus alkotóelemeinek és paramétereinek együttműködő adatszerkezete, amelyet különböző – grafikus és táblázatos – megjelenítésein keresztül hozunk létre. A megjelenítő nézetekben az „élő" - már alapértelmezésben a 4. dimenziót, az időt is folyamatosan használó – modell elemeit építhetjük be, láthatjuk vagy szerkeszthetjük, melyek – beavatkozás nélkül – kerülnek be az adatrendszer megfelelő helyére. Az ÉIM egyrészt folyamatosan összehangolt adatok rendszerezett „digitális gyűjteménye", másrészt a felépített adatszerkezet egészének, részhalmazainak vagy egyedeinek megjelenítésére, kimutatására alkalmas felépítmény.

 

Az Autodesk Revit platform programjai: a Revit Building, a Revit Structure és a Revit Systems pedig a kihívásokra választ adó Autodesk alkalmazások. Ezek az új technológiát rejtő korszerű programok a magasépítési szakágak: építészek, tartószerkezeti és épületgépészeti-, épületelektromos rendszerek mérnökei számára az Épület-információ modellezés hatékony eszközét kínálják.

 

Farkas Zsolt
okl. építészmérnök – vezető tanácsadó
Magasépítési megoldások üzletág
HungaroCAD Informatikai Kft.

(Folytatjuk – legközelebb: Épület-információ Modellezés - II
Parametrikus elemek és Változás-kezelő motor – a Revit technológia lényege)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk