építészet : környezet : innováció

Eric van Egeraat nem vendégművészként jött Budapestre kiállítani - ő már otthon van nálunk.

Ferkai András megnyitó szövege az Eric van Egeraat Associated Architects építésziroda kiállításához, ami a felújított MÉMOSZ székházban nyílt meg 2001. november 28-án, szerdán.

Ferkai András megnyitó szövege az Eric van Egeraat Associated Architects építésziroda kiállításához, ami a felújított MÉMOSZ székházban nyílt meg 2001. november 28-án, szerdán.

Párizs - London - New York (esetleg - Tokyo), áll a nagy nemzetközi divatházak neve alatt a reklámtasakokon vagy parfümös dobozokon. Rotterdam - London - Budapest - Prága, olvashatjuk az Eric van Egeraat Associated Architects építésziroda neve mellett itt a kiállításon. Fiatal és sikeres építész mutatkozik be, akinek negyvenéves kora előtt megadatott, hogy valódi nemzetközi praxist építsen ki. Megvolt benne az ehhez szükséges tehetség és ambíció, és szerencséje is volt: jó időben - jó helyre született. Annak a generációnak tagja, amelyik a nyolcvanas évek elején szinte berobbant a holland építészet megfáradt késő modernizmusába. Az akkor végzett fiatalok nem építhettek volna huszonévesen lakónegyedeket, iskolákat és más középületeket, ha a hatóságok nem írnak ki minden jelentősebb közfeladatra nyilvános tervpályázatot, melyeken ismeretlen kezdők is komoly megbízásokhoz juthattak. A holland kormány és az önkormányzatok, felismervén az építészet óriási kulturális jelentőségét, mindent megtettek a minőségi és újító építészet támogatására. Így szerzett országos, majd nemzetközi hírnevet a Mecanoo, az Atelier PRO-iroda, van Berkel & Bos, Wiel Arets és mások. Efféle okos és nagyvonalú mecenatúrában mi csak reménykedhetünk.

Eric van Egeraat nem vendégművészként jött Budapestre kiállítani - ő már otthon van nálunk. Nemzetközi praxisa rendhagyó, mert a nyugati székhelyek mellett két közép-kelet európai fővárosban is irodája működik. A vasfüggöny leomlása nem csak új piacot nyitott meg számára, hanem egy olyan ismeretlen kultúrát, amelyik - talán nem túlzás feltételezni - új irányba terelte pályáját. Könyvében leírja azt az élményt, amikor Drezdában megérezte, hogy a barokk nem csak lenyűgöz, hanem megnyugtat, vigaszt nyújt és paradox módon csöndesebb a mai modern építészet hangoskodásánál. Az Andrássy úti bankszékház pedig először adott lehetőséget arra, hogy az összetettebb formálásra, a gazdagabb és érzékibb anyaghasználatra benne élő vágyat kiélhesse. A drezdai és prágai barokknak, Budapest eklektikus építészetének bizonyára nagy szerepe volt "modern barokk" koncepciójának kifejlesztésében, melynek lényege röviden úgy foglalható össze: a hagyományos építészet finomságát, gazdagságát, összetettségét nyújtani minden történeti utalás nélkül, mai technikával és anyagválasztékkal.

Számunkra, a régi és új neobarokktól megcsömörlött magyar építészek számára, először hátborzongatóan hangzik ez a program, de mindjárt elfogadhatóbb, ha megértjük az ellentétek egységéről vallott nézeteit. Eric szerint hiba végletekben gondolkodni és elvek alapján építeni, hiszen így éppen az építészet lényege - fizikai valósága, a megcsinálás módja - szorul a háttérbe. Nem szembeállítani, hanem meghaladni kell az ellentéteket, mégpedig azáltal, hogy a lehetőségek legszélesebb skálájára figyelünk, és az ellentéteket beépítjük munkánkba. Így kerül egymás mellé meglévő és új, racionális és irracionális, szabályos és szabálytalan, agresszív és megnyugtató, High Tech és érzékiség. Az abszolút elvek elutasítása ugyanakkor kizárja, hogy az egyes munkák konzekvens, stílusjegyekkel azonosítható életművé álljanak össze. A kiállított művek valóban sokfélék: egyesek fegyelmezett, racionális épületek, másokat a Mecanoo-s múltra emlékeztető poétikus funkcionalizmus fémjelez, a legújabbak jellemzője hol a kristályos transzparencia, hol pedig a szabad forma: szobrászi vagy biomorf felületekkel.

Mégis van valami, ami a sokféle megoldást közös nevezőre hozza: és ez a hártyaként kezelt homlokzati felület kiemelt szerepe. Akár átlátszó vagy mintás üvegből készül, akár fémmel vagy kővel van burkolva, akár bordás, rácsozott, tördelt vagy hajtogatott - nem hagyományos homlokzat: inkább nevezhető az épületet borító bőrnek, ruhának vagy csomagolásnak. A nyugodt, visszafogott, első pillantásra egyszerűnek tűnő felület valójában hallatlanul perfekt munka eredménye, mely maximálisan kihasználja a számítógépes tervezés és komputer-vezérelte gyártás lehetőségeit, gondoljunk csak a Paulay Ede utcai intelligens klíma-homlokzatra. Ez a magatartás megfelel annak, amit Alexander Tzonis és Liane Lefaivre Skin Rigorism-nak nevezett a kilencvenes évek közepén, de Gottfried Semper burkoláselméletét is eszünkbe juttathatja, hiszen Eric van Egeraat maga is gyakran él a ruha metaforájával.

A divat számára a szó mindkét - haute couture és divatosság - értelmében fontos és pozitív értelmű. Semmi okunk kétségbe vonni, hogy a ma építészetének - a változásokat tudomásul véve - mai hangon kell megszólalnia. Megfontolandó ugyanakkor, hogy a divat, a hírnév nem jelent-e mégis veszélyt. Sikert a mai hangzavarban és tárgyözönben csak feltünő, exkluzív épületekkel lehet elérni. Márpedig, a jó építészet csak inkluzív lehet. Nem a retorika, az épület vizualitása számít, hanem teljes fizikai valósága. Ahogyan Gaston Bachélard mondja: "A látvány túl sokat mond egyszerre. A létezés nem látja magát. Talán hallgatja magát."

A kiállított tervek és épületek a korszerűség fogalmát járják körül. Egy hozzánk hasonlóan kis nép biztos, jövőre orientált identitását fejezik ki az egyéni teljesítményen keresztül. Bíztatást és tanulságot olvashatunk ki belőlük. Köszönet érte.

Eric van Egeraat Associated Architects

vélemény írásához jelentkezzen be »