építészet : környezet : innováció

Ellentétek balladája - az ING Dózsa György úti épülete

Az ING Dózsa György úti, Erick van Egeraat mint művészeti vezető és több mint tizenkét tehetséges magyar építész tervei alapján, 2001–2004 között elkészült székházában jártunk, melyről a korabeli kritikákban a legkülönbözőbb vélemények fogalmazódtak meg. 

Voltak, akik elutasították, és nem kegyelmeztek neki, és voltak, akik üdvözölték, olyan újdonságot, új gondolatokat látva meg benne, amelyeknek remélték, lesz folytatása. 1 Az építészek akkori véleményét nehéz lenne pontosan felidézni, de tény, hogy olykor ők is tollat ragadnak egy-egy épület, leginkább méltató bemutatására. Ez most tökéletesen elmaradt. Tíz év elég hosszú idő ahhoz, hogy egy épület szervüljön, és ha arra méltó, kialakuljon körülötte egy atmoszféra, egy érzet, amiben akár újraírhatóak, de legalábbis finomíthatóak a korábbi vélemények. Ennek az épületnek jót tett az idő. Kiderült, hogy nem lehet elhallgatni, hogy helye van Budapest kortárs építészeti térképén, és annak ellenére helye van külföldi szerzőknek a városról írt építészeti kalauzaiban, de akár Magyarországról megjelentetett összefoglalóiban is 2, ha a hivatalos magyar szakmai ítészek több, mint tíz évvel az átadását követően sem bocsátottak meg neki: nem gondolták méltónak beválogatni a nagy műcsarnoki kiállítás legjei közé. 3 Ez a döntés egyébként azért is érdekes, mert már 2008 körül felmerült a gondolat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal akkori vezetőiben, hogy nem csak a régi épületek védendőek és fontosak, hanem a kortárs építészet alkotásai közül is néhány, és ők egyértelműen ezek közé sorolták az ING-nek ezt az épületét. 


Valami ma sincs rendben az épület hazai recepciója körül. Az ízlések lehetnek különbözőek, de a tisztánlátás/láthatás joga mindenkit megillett. Jelen sorok szerzője nem fogadott prókátora sem az épületnek, sem tervezőinek, de úgy véli, hogy az épület már bizonyított, az appercepció az, amit érdemes lenne újragondolni.




az első cikk






Ehhez az újragondoláshoz kívánunk adalékokkal szolgálni. Egyrészt röviden végigtekintjük az épület előzményeit (mert egymásból következő, szerves folyamatnak gondoljuk a holland építész magyarországi tevékenységét), továbbá utalunk az egykori kritikákra, és mindeközben az épület tervezésén Erick van Egeraat mellett dolgozó vezető építész, Z. Halmágyi Juditnak az épület tervezéséhez kapcsolódó gondolatait is megidézzük, abban bízva, hogy az eddigieknél jóval árnyaltabb képünk lesz az épületről.

Előzmények – az Andrássy úttól a MÉMOSZ székházig

A közvetlen előzményhez tartoznak a holland Nederlands és ING korábbi magyarországi ingatlanfejlesztései – egy 19. század végi Andrássy úti műemléki palota felújítása és irodai célokra történő átalakítása, majd az ehhez kapcsolódó bővítés (Káldy Gyula utca–Paulay Ede utca). Minderről akkoriban részletesen beszámolt a szaksajtó, így ezekre most csak annyiban utalunk, hogy mindkét munkában megjelentek olyan látványos, „extravagáns” megoldások, amelyek meglepőek voltak a kilencvenes évek hazai építészetében. 4 Az épület belső átriumának legfelső szintjébe beúsztatott, lebegő üvegdoboz valahogy még „belügy” tudott maradni (minthogy csak kevesek látták/látják), és az épület szűk belvárosi utcára néző, kifelé dőlő üveghomlokzata is még megbocsájtható, emészthető merészségként könyvelődött el 5

Amikor az ING úgy döntött, hogy Közép-Európában Budapestet választja az új központjának – és bár már elkészültek a fentebb említett épületei – a Dózsa György úti 1947–1950 között, több építész, így Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor, Szrogh György 6 közös terve alapján elkészült MÉMOSZ székházat nézte ki magának. 7 Az épület Erick van Egeraat tervezte, Tiba János vezetésével, Király Zoltán és Gyüre Zoltán építészek részvételével történő felújításáról már fontosnak gondoljuk részletesebben szólni, nem csak azért mert közvetlen szomszédja lesz tárgyalandó épületünknek, hanem azért is, hogy érzékeltessük a tervezőknek ezzel a második világháború után épült, de még a háború előtti modernizmushoz kötődő, az utókor szemében ikonikussá vált épülettel szembeni maximális tiszteletét és megértését. Feltételezzük, hogy ez a magatartás akkor sem változott meg, amikor szomszédos telekre tervezendő épületen kezdtek el gondolkodni.





ING székház - fotó: Benkő Bori





Az építészek gondosan megőrizték a MÉMOSZ székház homlokzatát, belső térkapcsolatait, belsőépítészeti értékeit, de ez a felújítás arra is példa, hogy a kortárs megoldások miképpen tudják korszerűen kiegészíteni a múltat, vagy akár felerősíteni az eredeti gondolatokat. Többek között az épület parapetjét eredetileg burkoló, és időközben eltűnt, az akkori tisztes szegénységre utaló olcsó fenyőfa lamellákat az épület szellemiségéhez méltóbb anyaggal, igényes fritting üveggel helyettesítették. Erre az apróságra a 2001-ben az épület legfelső szintjére beköltöző Egeraat iroda munkatársává vált Z. Halmágyi Judit hívja fel a figyelmet, a vele idén februárban folytatott beszélgetésben, amelyből az alábbiakban még többször idézek. 

A több építész nevéhez köthető MÉMOSZ székház egy kifejezetten Le Corbusiánus, teljesen friss, kortárs építészet volt, auditóriumban Alvar Aalto-i részletekkel. A felújítás és korszerűsítés során Egeraat egy korszerű, új hőenergetikai megoldást alkalmazott – kettős homlokzatot, átszellőztetett üvegrétegeket, stb. –, és egy nagyon korszerű épületet tervezett. A kettős homlokzat nem csak energetikai szempontból volt fontos, hanem azért is, mert a nagyon nyomott belmagasságot ennek segítségével tudta megfeleltetni az 1,80-as modult igénylő európai irodai normatívának, amelynek létezéséről akkor még nem is nagyon tudtunk itthon. Ezért tervezett egy strukturált üvegű belső homlokzatot (ezeket fekete vonalak jelzik) és ez előtt jelenik meg, mintegy Mies van der Rohe-i utalásként és a modernista elődök előtti tiszteletadásként a korabeli ablakosztásra utaló, hihetetlenül finom krómcsík. Egeraat jelentős innovációja volt továbbá, hogy a la Le Corbusier >lábra állította< az épületet, hogy a Városliget át tudjon folyni a házon. A Városliget felől elmozdítható üvegfalakat tervezett a földszintre (erről le kellett mondania), ám az udvar felől úgy tudta megoldani az üvegezést – és itt már magyar gyártókkal dolgozott együtt –, hogy a hátulról jövő fénnyel mégis biztosítani tudta a kívánt transzparenciát. 8

Nagyszabású elképzelések – füstbe ment tervek

Az ING új székháza eleinte nagyszabású elképzelések mentén formálódott: működtetése, energetikai és műszaki megoldásai egyedülálló innovációkat vetettek fel. Az ING ingatlanfejlesztői, Baross Pál irányításával és a tervezők, Egeraat és csapata, az új székházat aktív épületként képzelték el: betonból kiöntött mínusz három szintjét a Duna vizének állandó, 12-14 fokos hőmérsékletével kívánták előtemperálni, és egy alacsony hőmérsékleten sugárzó, hűtő-fűtőrendszer kialakítását javasolták. Itthon ez újdonság volt 2000 körül, de Peter Zumthor már ismerte és alkalmazta ezt a technológiát. Mindebből nem lett semmi, mint ahogy azokból a már nagyobb lélegzetű, az épülethez is kapcsolódó városképi- és városfejlesztési elképzelésekből sem, hogy a Dózsa György út alatt a turistabuszok befogadására is alkalmas parkoló jöjjön létre, egyúttal összekötve a Hősök terének két múzeumát és átjárást biztosítva a Millenniumi Földalatti Vasúthoz is. A felszínen mindeközben, mely mintegy átmeneti térként jelent volna meg a Városliget és a Dózsa György út között, a földalatti parkoló felől érkezőket kávézók, turisztikai információs központ, vagyis egy rekreációs terület fogadta volna. E gondolatok az évezred legelején fogalmazódtak meg. A Városligettel azóta is küzdünk, de az ING épülete elkészült; igaz, a fentieknél jóval szerényebb programmal, de az akkori építészeti szcénában megszokottnál sokkal látványosabb formában és megoldásokkal.


ING székház - fotó: Benkő Bori



Átvezetés – mint az épület fő filozófiája

A főhomlokzat befordul az oldalhomlokzatra, majd megáll és átvált vakolt téglára, pontosan azon elvet követve, amit az itáliai palazzok építésénél követtek a fényes és drága fő-, illetve az egyszerűbb és olcsóbb oldalhomlokzatoknál - mondja Z. Halmágyi Judit. Ez a több rétegben is jelentkező/értelmezhető átmenetiség, átvezetés (angolul transition) az egész épület fő filozófiája: átmenet, az átvezetés, áttűnés anyagok, korok, léptékek, művészetek, városi textúrák között. Ez az átmenet változatosan jelenik meg a főhomlokzaton, a tömegek lebontásában, a főhomlokzaton három felülettel, hatalmas mozaik elemként >szövött< kőelemek változatosságában, az alumínium Möbius-szalag csillogásában és esti fényjátékában, az üvegeken látható antikolt rézcsurgásában – akár Gustav Klimt Csók című festményének hátterét, szecessziós feelingjét is felidézve, újraértelmezett szecesszióként is értelmezhetően. A homlokzat befordulása sem csak anyagváltásban jelentett átvezetést (és egyben komoly olcsósítást), hanem a főhomlokzat vertikalitásának horizontálisba fordulását is: a belső udvar így válik, a MÉMOSZ épületére is utalva, egy modernista atmoszféra részévé, térfalává, miközben a főhomlokzaton megjelenő tektonikus mozgást is őrzi. De az épület, szándékunk szerint átmenetet képez a városlakók által nem szeretett modernista tömb nagyon homogénnek tűnő – egyébként egyáltalán nem az – épülete és a paloták léptéke között.


ING székház - fotó: Benkő Bori





Innovatív megoldások

Míg az Andrássy úti székháznál holland profilgyártókkal dolgozott Egeraat irodája, itt már magyar cégek kapcsolódtak be a munkába – folytatja az építész. Azt éreztük, hogy akár a két világháború közötti időszakban, végre megint bizonyítani tudjuk, hogy szellemi felkészültségünk világszínvonalú, hogy világszínvonalon tudunk dolgozni, hogy a gyártók izgalomba jönnek, ha nem késztermékekben kell gondolkodniuk, hanem saját fejlesztő konstruktőreiknek kell valami szokatlant, újszerűt kitalálniuk. Izgatta őket a kihívás, együtt gondolkodtunk, hogy ezt vagy azt a részletet hogyan lehetne megoldani. 9 Nem véletlen, hogy ezen cégek honlapjának főoldalán ez az épület látható, mert olyan büszkeséget és önbecsülést adott számukra, hogy ebben a projektben részt vettek, hogy ezen dolgoztak. Az épület tele van innovációval, amit akár termékfejlesztésnek is hívhatunk, mert minden egyes gyártóval közösen fejlesztettünk, közösen kerestük a megoldásokat. 3D modellező programokat használtunk, mindent megmodelleztünk, a szerkezetet, a rétegrendet, a homlokzati elemkiosztást, a hőszigetelést – ahol 3–5, illetve 8 milliméteres rések között dolgoztunk –, lézeres pontossággal visszamértük a monolit betonból készült szerkezet zsugorodását és mozgását; mindezeket 3D-ben modellezve adtuk át a legkülönbözőbb gyártóknak. 

A precíz munkának és a folyamatosan visszamérésnek része lett egy organizációs innováció is. Miután például a homlokzatra felkerültek az ablakok, visszamértünk megint, majd ennek alapján ellenőriztük a kőkonszignációt. Miután felrakták a köveket, a gyártó (Alukol) egyenként, digitálisan visszamérte az alumíniumrészeket, amiket aztán egyenként legyártott úgy, hogy közben még Orosházát is megjárták, ahol a rézgálicos >eső mosta cseppek< belekerültek az üvegfelületbe. 


ING székház - fotó: Benkő Bori




Ez utóbbi egyébként kicsit Herzog & De Meuron-os motívum lett, eleinte nem így gondoltuk, hanem hogy rézlapokat teszünk fel az épületre. Egyrészt azonban nem tudtuk kivárni ennek a folyamatnak a beindulását, másrészt abban sem bíztunk, hogy ez a patinás zöld majd úgy csorog le, ahogy mi szeretnénk. Az üvegbe égetését választottuk végül, ami bizonyos rokonságot jelez (ugyanaz az eszközhasználat) a MÉMOSZ-szal, de a magyarországi kupolákra is utal; az eklektika és a szecesszió anyaghasználatára is hajaz. Ez egy olyan művészi festésréteg beemelését jelenti, ami szellemi, és a szűkebb fizikai környezettel is kapcsolatot mutat.

Innovatívnak tekinthető az átriumok pontmegfogásos, 1,5 x 3 méteres táblákból álló üveghomlokzata is, amit úgy terveztünk – Magyarországon egyébként először –, hogy a szélmozgások miatt elmozduló, az üvegek megfogására háromrétegű fémkábeleket feszítettünk ki, gyakorlatilag a népi szövőszéken készülő szövés mintájára (népművészet az abszolút high tech dologban!). A feszítőpászmák az elülső homlokzattól indulnak, átfordulnak a tetőn és lefutnak a hátsó homlokzaton. Ezzel a szélmozgásoknak, szélerőnek, szélnyomásnak ellenálló, azokat kiegyensúlyozó szerkezetet hoztunk létre, amit szintén 3D-ben kiszerkesztve elküldtünk Párizsba, Renzo Piano Pompidou Centerén is dolgozó Gustavo Bonin Costa Reis statikuscégéhez. Itt elsőre lehetetlennek ítélték a gondolatot, majd gondosan végigellenőrizve az egészet beismerték, hogy tévedtek, hogy működőképes a tervünk.

Az épület és fogadtatása

A kritikák többnyire felidézik a meteorszerű becsapódás nyomaira emlékeztető tervezői gondolatot, a két, üvegfalú átriummal összekapcsolt három tömb homlokzatának merészségét, szabálytalanságát, szokatlanul változatos anyaghasználatát. Az ING épülete elveti a klasszikus homlokzati előképeket, a lyukarchitektúrát, a világos, egyértelműen leolvasható emeletkiosztást (ez utóbbi csak esti megvilágításnál érzékelhető), ám a főhomlokzat minden változatossága és mozgalmassága ellenére egységes, homogén felületként jelenik meg. 


ING székház - fotó: Benkő Bori



Rendhagyó épület, ilyen előtte biztosan nem, és utána is csak kevés készült. Nehéz lenne megmondani, hogy 2004-ben túl nagyot szólt vagy éppen hogy nem szólt akkorát, mint sokan várták. Voltak talán olyanok, akik egy újabb – azóta sok részletében megkérdőjelezett, illetve árnyaltabban elemzett – Bilbao-hatásban reménykedtek, amit ez az épület nem teljesített. De egyébként sem teljesíthetett volna, és ebben alighanem igazat kell adnunk Borvendég Bélának az ING épületet bemutató, azt egyébként kegyetlen, széteső, kiszámíthatatlanul irracionális jelzőkkel illető írásában, amikor így fogalmaz: „Nem hiszem, hogy egyetlen – nota bene –, bármilyen nyakatekert épület képes egy olyan lezüllött nagyvárost föltenni a térképre, mint a mai Budapest.” 10 

Az épületet egyik legobjektívebb kritikájának szerzője 11, mintegy ráérezve és egyben reflektálva az épület gerjesztette negatív előítéletekre, a következő két kérdéssel indítja írását: Előkelő idegen? Harsány manifesztum? A folytatásból az is érzékelhető, hogy a szerző nem áll be ebbe a fősodorba, mert így folytatja: Erick van Egeraat és magyar tervezőcsapatának új irodaháza már elkészülte előtt feltűnést keltett, vitákat kavart. Pedig az épület nemcsak elüt környezetétől, de illeszkedik is hozzá

Azonban nem mindenki gondolja így. Utólag nehéz megítélni, pontosan miért alakult ki ez a hangulat. Talán az volt a baj, hogy egy külföldi építész tervezte és éppen az EU-ba való belépésünk előestéjén álltunk, amikor még nem lehetett pontosan tudni, hogyan érinti a külföldi építészek munkavállalási lehetősége a szakmát? 12 Vagy talán az, hogy egy olyan külföldi építész jegyezte, akinek felfogása, épületei és megnyilatkozásai nagyon mások voltak, mint itthon megszoktunk, aki mind munkáival, mind saját írásaival, mind a vele-róla készült interjúkkal és cikkekkel nagyon felülreprezentáltak tűnt a hazai zárt építészeti szcénában? 13 Lehet, hogy éppen az eltelt tíz évben vett új irányt az épület megítélése: akik nem várták, hogy ikonikus lesz, de valahogy mégis az lett, ezt nem bocsájtják meg neki? 14 Nehéz lenne közvéleményt kutatni arról, hogy az építészek, a város hogyan viszonyulnak ma az épülethez. Ami tudható, hogy egyfajta igazodási pontként áll a városnak azon a részén: a „ferde homlokzatú épület előtt vagy után” lövik be maguknak az irányt a taxisok; rácsodálkoznak, és mint érdekes épületet, netán művészi objet-t fotózzák a buszokból kiszálló turisták, és talán az is igaz , hogy mi, városlakók sem unjuk, sőt sokan szeretik is ezt az épületet. 

Felmérést, az utca emberét megállítva nem készítettünk, de elbeszélgettünk néhány, az épületben a kezdetektől dolgozó munkatárssal. Ma is szépnek és elegánsnak találják, szeretik és logikusnak gondolják a terek belső elrendezését és flexibilitását. Szeretik, hogy más, mint a többi irodaépület, hogy karakteres, és nem hasonlít semmi másra. Élvezik, hogy csendes, miközben a város egyik főutcáján áll. Szeretik a pazar kilátást, hogy a Városliget fáit látják, a kertjét, ahova a városligeti tó kacsái is vendégségbe járnak. (Mindez mintha tökéletesen összecsengene a Z. Halmágyi által felidézettekkel: „Amikor azt mondta nekem Baross Pál, hogy zöldpark irodaként fogják hirdetni az épületet, nem hittem neki, hiszen előtte zúg el a 2x3 sávos Dózsa György út. De igaza lett, mert ha már az épületben vagyunk, a kiváló hangszigetelése miatt, amely nem is háromrétegű üvegből készült, nem hallani a zajt, a látószöge miatt nem látni a forgalmat, pontosabban nem a forgalmat, hanem tényleg a zöldet, a fákat látni, szinte a park felett lebegünk.”)


ING székház - fotó: Benkő Bori



Az emergens tervezői folyamat mint munkamódszer

Az ING irodaházon Egeraat mellett egy nemzetközi csapat dolgozott, francia, angol és ír szakértőkkel, és érkeztek tervezők és olykor tervrészletek, adaptálható csomópontok Egeraat rotterdami irodájából. És persze ott dolgozott 12 magyar építész is. 15 Erre a tényre Z. Halmágyi Judit többször is utal, mint ahogy a magyar tervezőket - és tegyük hozzá, a hazai gyártókat és kivitelezőket is magában foglaló, Egeraat által inspirált demokratikus és kreatív alapú tervezési metódusra, amelynek lényege, hogy a folyamat minden szereplője egyenrangú társ. „Az építészet – ­Somlai-Fischer Ádám Szabolcstól tanulva meg a fogalmat – emergens alkotói folyamat. Egy felemelő közös munka, nem csak az építészek, hanem a szakágak között is. Egy olyan gyönyörű szellemi út, amin közösen járunk, amihez minden résztvevő hozzáad, a tervezőtől a statikuson, a gépészen, az elektromoson át. Hogy a tudások összeadódnak, és megtörténik egy minőségi emelkedés, egy szellemi szárnyalás. Ez egy fejlődési spirál, amely néha megreked, mert vannak viták, és vannak befeszülések. De ha te ügyesen, mint egy karmester vagy egy filmrendező úgy irányítod ezeket, hogy mindig, mindenkinek Egeraat legelső skicce, legelső víziója ­– amelyen már megjelent az épület homlokzatának tektonikus mozgása – legyen a szeme előtt, és nagyon finoman minden energiát úgy terelsz, hogy ennek kell megvalósulnia, akkor a folyamatban mindenki teljes értékű csapattagnak, egy egyedi, megismételhetetlen gyönyörűségű, egy emelkedő állapotú tervfejlesztés részesének érezheti magát. Ez önbecsülést ad, amelyben mindenki száz százalékos értékű.”

Bizalmi viszony építész és fejlesztő között

„Itt tapasztaltam meg először azt is, az építész a fejlesztő bizalmi embere – fogalmaz Z. Halmágyi. Itthon az a szokás, hogy a fejlesztők a kivitelezővel egyezkednek és az építész háttérbe szorul, holott az igazi szellemi többletet, egy-egy probléma hatékonyabb és talán olcsóbb megoldását az építész kínálja. Ehhez azonban az kell, hogy akár financiális kérdésekre is rálásson, mert akkor tud hatékonyan működni a projekt érdekében. Az itt megélt bizalmi helyzetnek, rálátásnak köszönhető, hogy az építészeti megoldások és a financiális lehetőségek között az egyensúlyt kialakíthattuk. 16 A nagyon drága főhomlokzat ellenére maga az épület nem lett olyan drága, mint sokan gondolják, mert képesek voltunk eldönteni, hogy hova mennyit költünk. Ezért vakoltuk többek között az oldalhomlokzatokat, vagy lett egyszerűbb - az első épülettömb drágább belsőépítészetét kiegyensúlyozandó - a többinek a beépített, neutrálisan semleges, tisztaságot sugárzó kialakítása. Ezért kaptak az irodaterek egységes és kellően elegáns rozsdamentes acél álmennyezetet, de a nyers betonpadlóra már mindenki ízlése szerinti burkolatot választhatott. Súlyoznunk kellett, döntéseket hozni az elegáns nyilvános és a bérbe adandó, irodaként használandó intim terekről, a szerviz részekről, mint a liftek, a mosdók, a főzőkonyhák, az étkezők, az előterek.”


ING székház - fotó: Benkő Bori




Gyönyörködtető építészet?

„Az embereknek ma is szükségük van a gyönyörködtetésre, a szépségre a szürke hétköznapokban - mondja az építésznő. Egy olyan magyar társadalomban, amelyben a vizuális kultúrát intellektuális volta miatt tudatosan kinyírták, aki a szürke átlagból kilóg, az irritáló lehet. Az épület előtt el lehet sétálni, körbe lehet járni, meg lehet nézni távolabbról. Ez az épület nem egy pufogás, hanem egy szoborszerű meteorit. Egy szobrászati alkotás, a környezetre való finom reagálás, amelyen megakad a szem. És nem azért, mert giccses vagy modoros, hanem azért, mert van benne valami furcsa – mert nem hagy közönyösen -, megfogja a szemet, de egyszerre van benne valami klasszikus is. Erik van Egeraat, az átmenet elve mellett mélységesen tisztelte a meglévő környezet műemléki kultúráját és annak karakterét. Mert iderakhatott volna egy húszezer négyzetméteres cipősdobozt is. Azzal, hogy már a tömegformálással is az átmenetet hozta létre, még egy célja volt. Ne hagyjuk közönyösen az embereket, stimuláljuk őket, akár pozitív, akár negatív értelemben: viszonyuljanak hozzá, szeressék, utálják, csak érintse meg őket. És még valami: az építészet társadalmi ügy. Nekünk nagyobb öröm volt, hogy beszélnek róla, hogy elgondolkoznak róla, hogy ez a dülöngélő ház egy viszonyítási pont. És az is érdekes, hogy a laikusok jobban szeretik, mint a szakma.”

Rubóczki Erzsébet


Az írás az NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégium 3232/00140 kódszámú pályázatának támogatásával készült.


Jegyzetek

1. Néhány írás az épületről, a teljesség igénye nélkül 

  • Borvendég Béla: Ferde (2004) in: Architectura Quo Vadis, Terc kiadó, 2005, 111.
  • Csanády Pál:Európa, elegancia, architainment – ING-székház, Városliget in: Alaprajz, 2004 április, 30. 
  • Haba Péter:Showtime - Az ING Magyarországi Ingatlanfejlesztő Kft. új irodaépületéről in: Régi-új Magyar Építőművészet, 2004/3. 17.
  • Szász Katalin:Szilánkesztétika Erick van Egeraat Associated új irodaháza a Dózsa György úton in: Octogon 2004/2. 73.
  • Szentpéteri Márton:A hely szelleme – Az ING Bank új székháza in: Magyar Narancs 2004/14.
  • Későbbi írás: www.hazai.kozep.bme.hu/hu/ing-szekhaz-budapest/

2

  • Emiel Lamers: Kortárs építészet Magyarországon / Contemporary Architecture, Terc kiadó, 2015.
  • Budapest Modern – Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület kiadványa, szerk: Kórodi Dániel, Andron Könyv Kft. (Az épületek leírását mellőző, csak névvel, címmel és fotóval összeállított kiadványban az épület Park Átrium néven szerepel.)
  • Építészeti Kalauz Budapest, összeállította: Arne Hübner és Johannes Schuler, Terc kiadó, 2014, 222. (A kiadvány először német nyelven jelenet meg 2012-ben, Berlinben, a DOM kiadónál.)

3100 százalék kreativitás – I. Építészeti Nemzeti Szalon kiállítás, Műcsarnok, 2014. - Az épület kimaradt az elmúlt 15-20 év legfontosabb hazai épületeit bemutató válogatásából, és ezt tudatos döntésnek gondoljuk. A kiállítás szervezőinek legalább vizuálisan, nap mint nap bele kellett ütközniük a Műcsarnoktól alig száz méterre álló épületbe. Valójában ezt a hiányt érzékelve vetődött fel először az épület recepciójának vizsgálata. 

4. Csanády Pál az ING Dózsa György úti épületét bemutató írásában (ls. első jegyzetben) utal e két előzményre, kiemelve, hogy a kifelé dőlő homlokzat kézenfekvő párhuzama ellenére a Dózsa György úti épület „… meghökkentésre, képi botrányra vagy enyhébben fogalmazva játékosságra törekvő alapállását” az Andrássy úti épület > üvegtetőbe akadt bálnájához< érzi közelebb állónak. 

5. A két épületnek természetesen egyéb erényei is voltak. Az 1992-1999 Erick van Egeraat irodájában dolgozó, és mindkét épület tervezésében résztvevő Kruppa Gábor építész erről így vallott egy interjúban: „Erick van Egeraat az Andrássy út 9. alatti banképületével abban az időben nagyra nyitotta a hazai, sőt a nemzetközi építészet lehetőségeit. Bebizonyította, hogy egy meglévő épület a meglévő részek pontos restaurálása mellett lehet a kortárs formák kísérletezésének terepe is. Jó példa lett tervezők és megbízók számára az eredetiség, szellemesség, játékosság megvalósíthatóságára.

6. Rajtuk kívül még Kozma Lajos és Perczel Károly neve is felmerül az épülettel kapcsolatban.

7. A MÉMOSZ székház mellett álló SZOT székházat 1999-ben bontottak le azzal a kikötéssel, hogy az új tulajdonosnak, az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft-nek egy új irodaházat kell építenie a helyére, illetve a MÉMOSZ székházat is fel kell újítania. A felújítást egyébként 2002-ben Budapest Építészeti Nívódíja oklevéllel jutalmazták. 

8. Az épület jelenlegi bérlői, az építészek tiltakozása ellenére lezárták a földszinti teret, megszüntetve ezt a transzparenciát és egyben a korszakalkotó szerkezeti megoldással, letámasztás nélkül készült és az épület eredeti kompozíciójában szoborként megjelenő spirállépcső látványát is.

9. Ugyanerről az élményről számol be Kruppa Gábor: „A székház bővítésénél, a Paulay Ede utcai szárny tervezésénél az üveggyártókkal és technológusokkal együttműködve kísérleteztük ki a klímahomlokzat elemeit és az üveg felületi díszítését, mindkettő azóta sokkal szélesebb körben is gyakorlattá vált.” in: idézett interjú

10. Borvendég Béla, i.m.

11. Csanády Pál, i.m.

12. A meglehetősen zárt hazai építészeti szcénában 2001-előtt valójában csak a Francia Intézet posztmodern épületét tervezte külföldi építész, a francia George Maurios 1992-ben, illetve a Netherlands és az ING ingatlanfejlesztéseinek volt építésze Erick van Egeraat, aki 1992-1994, illetve 1994-1997 között tervezte az Andrássy út-Káldy Gyula utca-Paulay Ede utcai tömb felújítását, majd bővítését. 

13. 

  • Erick van Egeraat: A kísértés és a feloldozás építészete - Az üveg poézise a mai építészetben, in: Alaprajz 1998. jan-febr. 43. old. 5. évfolyam
  • Ferkai András: Erick van Egeraat nem vendégként jött Budapestre kiállítani – ő már otthon van nálunk - www.epiteszforum.hu/eric-van-egeraat-nem-vendegmuveszkent-jott-budapestre-kiallitani-o-mar-otthon-van-nalunk, 2001. november 30.
  • Kruppa Gábor: Házak üvegruhában, in: Alaprajz 1998. jan-febr. 45. old. 
  • Szántó Katalin: Az ideológiaváltás építészeti szépsége - Interjú Erick van Egeraat holland építésszel, in Arc 5, 43. old. 1999?
  • Ha átlagos vagy, akkor esélyed sincs a fennmaradásra, mert a többiekkel egy időben fogsz eltűnni. Pásztor Erika Katalina interjúja Erick van Egeraattal – 2002. március 1. - forrás: http://epiteszforum.hu/interju-erick-van-egeraat-epitesszel-budapesten 
  • Többek között ebből, az építészet és divat (mint maradandó és mulandó) viszonyát firtató, a szórakoztató (architaintment) építészet művelését vállaló Egeraat-interjúból kiindulva írta meg az épületet erősen kritizáló írását Haba Péter (ls. 1. jegyzet)
  • Vukoszávlyev Zorán: Karaktert váltva - Városháza Alphen aan den Rijnben, Hollandia, in: Octogon: 2004/2 71. old. 

14. Ezt az említett 2014. évi műcsarnoki kiállítás kapcsán feltételezzük.

15. Az építésben részt vettek listája:

Építtető: ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. (Elekes András)

Építészek:
Erick van Egeraat - (EEA Budapest, London, Rotterdam) Erick van Egeraat accociated
Bódi Eszter - project architect 
Tiba János - business associate 
Z. Halmágyi Judit - vezető tervező (design associate) 

Balajti Zita, Benkő Ágnes, Gutvill Zsófia, Gyüre Zoltán, Darko Kovacev, Bálint Zsófia, Beczner Balázs, Grand Gabriella, Dr. Komjáthy Attila, Láncos Áron, Michael Rushe - EEA London (EEA Budapest Erick van Egeraat Egyesült Építészek Kft.)

Építész munkatársak: Claire Booth, Földi Péter, Ginder Ákos, Michael Guzy, Király Zoltán, Molnár Bettina, Pablo Urango, Gaston Zahr
Statikus: Markovits Péter (MTM Tanácsadó Mérnökiroda Kft.), Bécser Pál , Kazsimérszky Róbert, Matúz Timea, Nagy Péter, Richter János
Gépészeti és elektromos tervező: Szigyártó Gábor, Frans van Dommelen, Pernyész György, Gombás Lukács (SMG-Sisu Budapest Kft.)
Látványtervek: Pintér Tamás, Dombi Miklós, Kéner Tamás, Kovács Péter (DPI Design Bt.)
Költségelemző: Stephen Burchett (MDA Budapest Kft.)
Bonyolító: MDA Budapest Kft. (Keresztély József)
Generálkivitelező: Csarnok 2002 Kkt., Magyar Építő Rt., Hérosz Rt.

16. Hasonló tapasztalatot szerzett néhány évvel korábban Kruppa Gábor is: „Érdekes volt látnom, hogy az építész meghatározhat, megtervezhet újszerű építőelemeket, meggyőzheti a megrendelőt a termékfejlesztés költségének vállalásáról, sőt - bizonyos értelemben - nyereségességéről.” in: idézett interjú

 

 

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »