építészet : környezet : innováció

Fák lombjai alatt

Nyár végére befejeződnek a Múzeumkert felújítási munkálatai Szabó Gábor és Szende András (TÉR-TEAM Kft.) tervei alapján. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. 

2016 nyarán zajlott le a Múzeumkert megújítását célzó ötletpályázat, melynek első díját Szabó Gábor és Szende András (TÉR-TEAM Kft.) nyerte el. A legfontosabb tervezői-megrendelői szempontok az ötletpályázat célkitűzéseihez képest változatlanok maradtak: a Pollack Mihály által tervezett klasszicista főépülethez illeszkedő, a Petz Ármin-féle kertkialakítást, térszerkezetet visszaidéző, a kertben lévő szobroknak méltó keretet biztosító, ugyanakkor a jelen funkcionális igényeit is magas szinten kielégítő Múzeumkert létrehozása. 


Helyszínrajz - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

2016 őszén a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából elkészült a Múzeumkert fáinak részletes dendrológiai vizsgálata és műszeres állapotfelmérése. Ezek a szakvélemények határozták meg a balesetveszélyes fákat és az idős fák jelentős részének megtartását favédelmi intézkedéseket. Utóbbi munkálatokat a kertet fenntartó FŐKERT Zrt. növényélettani és a projekt kivitelezésének időbeli ütemezését egyaránt tekintve nagyon kedvező időszakban, 2016-2017 telén elvégezte. Ezzel párhuzamosan Debreczeni-Droppán Béla és Alföldy Gábor elkészítette a Múzeumkert kerttörténeti tudományos dokumentációját, ami a tervezők számára rendszerezte és kiemelte a fellelhető archív forrásokat, tisztázta a Múzeumkert építési periódusait, azonosította a történeti értékű faegyedeket. Ugyanebben az időszakban megtörtént a műemléki minősítésű Kertészház és az Ybl Miklós tervezte kerítés, valamint a Múzeum körúti főbejáratoknál lévő őrházak részletes felmérése, valamint a kertben álló szobrok restaurátori szakvéleményei, továbbá a műemléki-örökségvédelmi kutatás, melyet Gömöry Judit művészettörténész és munkatársai végeztek. A tervezést megalapozták a különféle építészeti felmérések (Kertészház, Kálvin téri sarkon álló nyilvános illemhely) és jelentős előkészítő munka volt a telken álló közmű létesítmények állapotfelmérése.


Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

A Múzeumkert faállománya – a tájképi tér alakítás és az általános növényélettani szempontokat tekintve – jelentősen uralja az egész területet, az elmúlt évtizedekben besűrűsödött. Növényélettani szempontból káros a sűrű térállás, emiatt a fák felkopaszodtak, illetve alászorultak. A kert túlzottan beárnyékolttá vált, a meglévő és kisebb lombkoronát nevelő fák és cserjék fejletlenné váltak, ágrendszerük deformált, a másodlagos lomkoronaszint igen rosszul fejlődött ki, ezért a kert ökológiai adottságai az ideálistól jelentősen elmaradnak. Ezt a megállapítást visszaigazolták a szakvélemények a balesetveszélyes fák nagy számával kapcsolatban és a szakértői, tervezői megfigyelések is. A kedvezőtlen növényélettani és a Múzeumkert jellemző kertrészleteit szinte átláthatatlanná tevő adottságok a fák megjelenését, városképi értékét is kedvezőtlenül befolyásolták (igen sok a ferde, megdőlt, féloldalas, aránytalan lombkorona-alakú fa).

A történeti adatok és a fafelmérés adatainak összevetésével kialakult a tervezett úthálózat nyomvonala, aminek kialakításánál elsődleges szempont volt a meglévő fák megtartása, figyelembe véve a Múzeum műtárgy-logisztikai elvárásait. Ennek részeként újra létrejöhet az egykori, a kerítéssel csaknem párhuzamosan futó körsétány. Ez lehetővé teszi a kert tájképi szempontból fontos pontjainak, tér részleteinek, szobrainak látványszerű feltárulását és a jelenleginél jobb funkcionális használatát. A körsétányt az előkerttel az ugyancsak visszaállított „szoborköröndök” kötik össze, méltó környezetet létrehozva a Berzsenyi, illetve Kazinczy emlékműveket kiemelve. Az előkertben a terv formai értelemben helyreállította a világháború előtti kerti kialakítást a negyedkör formájú parterekkel. Ezek kertészeti részletei, növénykiültetése ugyanakkor a mai, „letisztult” formavilágot követi, határozott hangsúlyt képezve - a jelenleg teljes kő- és bronz felújítás alatt álló - Arany János szoborcsoporthoz.


Múzeumkert rekonstrukciója - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

A Múzeum kerti műtárgyszállítási útvonalai és a főépület körüli tűzoltó felvonulási útvonal és nagyobb teresedések megmaradnak. Az előkert és a főépület körüli gyalogos térrészek – a homlokzathoz illeszkedő – világos tónusú gránit burkolatot kapnak, a sétányok ehhez idomulva stabilizált szórt mészkő burkolatot. Az így kialakuló úthálózathoz kapcsolódva alakul vissza a történeti térszerkezet: az utak által lehatárolt zöldfelületeken belül jól elkülönülő gyepes, illetve cserjefelületek létesülnek. Ezekben a zöldfelületekben kapnak helyet a kertben meglévő, részben áthelyezendő restaurált emlékművek. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, Széchenyi Ferenc szobra a Múzeum főbejárata mellé kerül. A jelenleginél méltóbb helyre, a Kertészház előtt kialakítandó kerti térbe kerül Alessandro Monti, és Józef Wysocki mellszobra. Hasonlóképpen új, a jelenleginél a feltárulás képi jellegzetességét tekintve előnyösebb helyzetbe kerül a Rómer-Pulszky-Hampel-sztélé, és az úgynevezett Himfy-lant is, továbbá új helyre, az Olasz Intézet közelébe kerül a Forum Romanum oszlop.

A Múzeum körúti főbejáratok mellett álló egy-egy, az épület klasszicista stílusához illeszkedő őrház is megújul, a későbbiekben installációknak helyet adva. Az Ybl Miklós tervezte kerítést a 2000-es évek elején részben felújították, de a jelenlegi projektben szükségessé vált a Pollack Mihály térhez kapcsolódó, egy balesetveszélyes fa miatt erősen megdőlt rövidebb szakaszának teljes átépítése. A Bródy Sándor utcai gyalogos kapuhoz csatlakozó gyalogos rámpa újjá épül.


Kertészház - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

A teljes és minden szakágat átfogó helyreállítás során a jelenlegi 11.000 m2 burkolt felület 8.200 m2-re csökken, a zöldfelületek (gyep, cserje és talajtakaró felületek) nagysága 11.200 m2-re növekszik a jelenlegi 8.400 m2-ről. A tervezett zöldfelületek alatt átlagosan 40 cm vastagságban talajcsere történik, ami különösen az egykori parkoló területén elengedhetetlen. Elsősorban a szabad, gyepes területekre 25 db előnevelt fa kerül kiültetésre, a városi mikroklímát és talajviszonyokat jól tűrő, illetve a történeti kert XIX. századi építési korszakaiban használt fafajokból (Sophora japonica – japánakác, Acer platanoides ’Crimson King’ – vörös juhar, Magnolia x soulangiana – magnólia, Ginkgo biloba - páfrányfenyő).

A pályázati elgondoláshoz viszonyítva az épület megtartásának és kismértékű bővítésének alapkoncepcióját tekintve nem, de részleteiben változott a történeti Kertészház felújítási-bővítési terve. A tervezési program módosítását az indokolta, hogy a műemléki vizsgálatok nyomán (falkutatás, örökségvédelmi szakvélemény) a tervezési folyamatban nyilvánvaló vált: még bővített alapterületen sincs elegendő hely melegkonyha kialakítására, de ugyanakkor kávézó-cukrászda létrehozására lehetőség nyílt. A tervezett helyreállítás és a kismértékű alapterületi bővítéssel is csak mindössze nettó 140 m2 alatti földszintes épület a pályázati elképzeléseknek megfelelően tömegében szimmetrikussá vált, ugyanakkor a bővítés határozottan „mai” anyaghasználattal bír és jól megkülönböztethető a történeti épületrésztől.


Kertészház - építész: Szabó Gábor, Szende András (TÉR-TEAM Kft.)

 

A munkálatok kevésbé látványos, de talán egyik legnagyobb jelentőségű kiviteli munka eleme a Múzeumkert teljes közműhálózatának rekonstrukciója, cseréje. Ezt részben a közmű létesítmények elégtelen, avult állapota, másrészt a Múzeum magas színvonalú működését hosszú távon is garantáló, külső infrastruktúra ellátásának korszerűsítési igénye indokolta. A közművek tervezésekor is fontos szempont volt a meglévő megtartandó faállomány védelme, ezért a hálózatokat lehetőség szerint ún. egyesített árokban fektetik, a fáktól való lehető legnagyobb távolságban. Csaknem 3 km hosszú víz- és csatornavezeték létesül. A teljes ivóvíz-, és csatornahálózat, a gyengeáramú rendszer megújul, új öntözőrendszer és WiFi-pontok létesülnek, valamint a térfigyelő biztonsági rendszer is jelentős új egységekkel bővül.

Szabó Gábor, tájépítész vezető tervező

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »