Nézőpontok/Kritika
Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet
2009.01.20. 11:13
Egy elsüllyedt világ katalógusa: a magyarországi barokk kertművészet képi forrásainak Fatsar Kristóf által összeállított inventáriuma a tavalyi év egyik legszebben illusztrált, hiánypótló művészettörténeti kézikönyve.
1/4
Egy elsüllyedt világ katalógusa: a magyarországi barokk kertművészet képi forrásainak Fatsar Kristóf által összeállított inventáriuma a tavalyi év egyik legszebben illusztrált, hiánypótló művészettörténeti kézikönyve. Elsüllyedt világ, hiszen az egész történelmi Magyarország területén egyetlen olyan barokk kert sem maradt fenn, amely változatlanul őrizné egykori kialakítását. Noha az angolkertek divatja és a történelmi viszontagságok máshol is alaposan megritkították a barokk kertek számát, ilyen teljes pusztulás Európa nyugati felén elképzelhetetlen.
2/4
Az óbudai Selyemgombolyító kertterve
Az óbudai Selyemgombolyító kertterve
Maradnak hát a gyér nyomok, a leírások és főleg a képek – egykorú metszetek, kerttervek, térképek. Ezek összegyűjtésére és publikálására vállalkozott Fatsar Kristóf. A teljesség igényével összeállított katalógushoz hasonló gyűjtés nemcsak Magyarországon nem jelent meg korábban, de külföldi példája sem ismert. A szerző igyekezett összeszedni a hazai és külföldi levéltárakban lappangó teljes anyagot. Természetesen előkerülhetnek még újabb tervek, de az eredmény így is impozáns. A könyv borítójának térképére rápillantva azonnal látszik, hogy a barokk kert - ez az arisztokratikus-egyházi műfaj – elsősorban a régi Magyarország nyugati, Bécshez, Pozsonyhoz közeli peremén, a mai Észak-Dunántúlon, Burgenlandban és a nyugati Felvidéken honosodott meg. Erdélyből mindössze három kertterv ismert, ezt a számot Fatsarnak csak egyetlen darabbal sikerült bővítenie, mivel az erdélyi anyagot őrző levéltárakhoz nem fért hozzá – ezen a területen még nagy felfedezésekre van remény.
A kötet bevezető tanulmányai áttekintik a képi források és a barokk kertek típusait (dísz-, haszon-, vadas-, fácános- és botanikus kertek), a díszkertek szokásos elemeit, a megrendelőket és tervezőket, a barokk kertművészet korszakait, és elhelyezik a magyarországi barokk kertművészetet az európai művészeti áramlatokban.
3/4
A pozsonyi Érsekkert
A pozsonyi Érsekkert
A kötet igazi erőssége a több mint száz tételes adattár, amely településnév szerint, betűrendben veszi végig a fennmaradt kertterveket. A 19. századi névformák használata időnként megtévesztheti az óvatlan olvasót: a budapesti kertterveket például a B, Ó és P betűk (Buda, Óbuda és Pest) alatt kell keresni. Ha nem maradt fenn képi forrás, például a nagytétényi kastély részben megőrzött franciakertje esetén, akkor az objektum kimarad a válogatásból. A tételek alatt bevezetésként az adott kertművészeti alkotás történetének rövid bemutatása olvasható, amit a kerttervek szakszerű leírása követ. A kötetben nincsenek mai fényképek – a kertek megváltozott állapota miatt ennek nem is lenne értelme. A katalógus egyaránt tartalmaz nagyszerű főúri kerteket (Kismarton, Eszterháza, Cseklész), kolostorkerteket (Majk, Nyitra), közparkokat (Városmajor) és egyszerű hivatali haszonkerteket. A betűrendes lista végére kerültek a nem azonosítható helyszínek kerttervei. A kötet használatát bőséges jegyzetapparátus, irodalomjegyzék és angol nyelvű összefoglaló segíti.
Zs. A.
kiadó: Helikon
kiadás éve: 2008
terjedelem: 277 oldal
ISBN: 978 963 227 021 5
13:25
Amikor 2008 novemberében Dr. Galavics Géza laudálta a kötetet a Petőfi Irodalmi Múzeumban, akkor megjegyezte, hogy művészettörténeti berkekben ezentúl a barokk kertek tekintetében új időszámítás kezdődik. A könyv első része ugyanis egy csomó új műszót alkot a kerti elemek pontos leírása, azonosítása érdekében, a második, adattár része pedig generálja majd azt a kérdést, hogy egy-egy vizsgált kert "benne van a Facsarban?" avagy nincs.
A szerző elmondása szerint az adattár rész egyébként befejezhetetlen: azóta 6 eddig nem ismert kertleírás került (egyszerre) egy véleletlen folytán a látókörébe a pozsonyi levéltárban, amit addig az ottani kollegák "eltitkoltak".