/ Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától
Épülettervek/Hallgatói terv

Fekete Sas Fogadó megújulása - Soltész Judit diplomamunkája

1/19

Udvartér

?>
Udvartér
?>
Udvartér
?>
A környék
?>
A városfal
?>
A telek
?>
Alaprajz vázlat
?>
A belső udvar szerepe
?>
Munkahelyek/szálláshelyek/közöshelyek
?>
A terasz
?>
A Felhő
?>
A tartók
?>
Képeslap 1922
?>
Ady Endre utcai homlokzat, fotó: Soltész Judit
?>
Ady Endre utcai homlokzat, fotó: Soltész Judit
?>
A kert felőli homlokzat, fotó: Soltész Judit
?>
Az oszlopos terem, fotó: Soltész Judit
?>
A belső udvar lefedése, fotó: Soltész Judit
?>
Az emeleti folyosó beépítése, fotó: Soltész Judit
?>
Soltész Judit
1/19

Udvartér

Fekete Sas Fogadó megújulása - Soltész Judit diplomamunkája
Épülettervek/Hallgatói terv

Fekete Sas Fogadó megújulása - Soltész Judit diplomamunkája

2013.07.12. 09:16
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Székesfehérvár, Magyarország

Építészek, alkotók:
Soltész Judit

Fekete Sas Fogadó megújulása diplomaterv BME EPK Középülettervezési Tanszék

Tervezés éve:
2013

Stáblista

Balázs Mihály DLA (építész konzulens)

A diplomamunka a BME Középülettervezési Tanszékén készült. 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Soltész Judit (BME Közép, konzulens Balázs Mihály) diplomamunkája a székesfehérvári Fekete Sas fogadó megújítása volt. Egy civil közösségből alakult egyesület olyan helyet kívánt itt létrehozni, ami a város életében újból fontos, központi szerepet tölt be. A terv az épület ésszerű felújítása és korszerűsítése révén teszi alkalmassá az örökölt tereket az új, közösen megálmodott funkció és tartalom befogadására.

A FELADAT

Székesfehérvár belvárosában közel húsz éve elhagyatottan áll az egykori Fekete Sas Fogadó épülete. A több száz éves ház állapota egyre romlik. A város lakóit és vezetőségét egyaránt bántja ez a helyzet. Az épület helytörténeti szerepe fontos, múltja és elhelyezkedése miatt arra hivatott, hogy újból méltó kulturális hasznosításra kerüljön. Munkámmal szeretném segíteni a ház megmentésére szerveződő civil fehérvári közösséget. Nem vagyok fehérvári, de az épület zongorista nagyapám szülőháza, a családom tulajdona volt egykor.

A környék
3/19
A környék

A műemlék épület védett környezetben, az Ady Endre utca 7. szám alatt található. Földszint + 1 emeletes, körfolyosós, belső udvaros épület. Keleti szomszédjához tűzfallal kapcsolódik, nyugatról szűk udvar, északról pedig az épület kertje határolja. Építéstörténete átalakítások sorozata. Magja a 17. század végén épült fel a városfal ide eső szakaszának bontása révén felszabadult területre. A kertben a mai napig láthatóak a fal nyomai. Az épület mostani kialakítása az 1820-as években készült klasszicista stílusban. A rizalit egyik emeleti ablakának vakablak volta árulkodó bizonyítéka annak, hogy ez az épület egy, már korábban itt álló ház átalakításából született.

A város életében fontos események helyszíne volt a Fekete Sas. A 17. században a fogadó volt a fő bálozó hely, Petőfi Sándor színészként fellépett színpadán, reformkori kávézója forradalmi hely volt, 1848-ban a fehérvári események innen indultak, itt olvasták fel először a 12 pontot. Vendéglője egészen a második világháborúig legendás hely volt. Étterem, kávézó, söröző, cukrászda, népbüfé működött benne. Volt szálló, szálloda, vendégfogadó, mikor hogy hívták. A kapualjból jobbra nyíltak az éttermi részek, balra a kávézó terei . A földszinti hátsó szárnyakban kiszolgáló helyek, raktárak, konyhák, istállók, az emeleten körben a szálló szobái voltak. Az udvar eredetileg külső tér volt, de viszonylag hamar a 19 század közepén lefedték. Alatta télikertet alakítottak ki, ami az étterem különlegességének számított.
1960-as években az épületbe költözött a Magyar Honvéd Szövetség, ekkor szűnt meg vendéglátóhelyként üzemelni. Kisebb, kevésbé igényes átalakításokat végeztek, de cserébe igen jól karban tartották. Így a lassan 20 éve üresen álló épület még mindig viszonylag jó állapotban van.

A telek
5/19
A telek

A felmenő falak vastag vegyes tégla falazatok. A pince és a földszint terei téglaboltozatosak. A zárófödémet valamikor az 50-es években monolit vasbeton lemezfödémre cserélték. Erre ültették rá a kötőgerendás fedélszerkezetet. A fedélszék egyes elemeinek cseréje szükséges. Az épület összes felületét, nyílászáróit, fel kell újítani teljes gépészeti rendszerét kicserélni.

A belső udvar mostani kialakítása, felszabdalása és lefedése egyedül zavaró az örökségben. Durva és érzéketlen, nincs összhangban a ház tereivel. Pedig ez az udvar szervezte egykor a ház életét. A jelenlegi, rossz állapotban lévő fedés és elválasztó falak elbontása révén visszakapjuk a belső udvart, újból láthatóak lesznek az épület értékes belső homlokzatai. Szeretném, hogy ez az udvartér legyen újból ház lelke.

Képeslap 1922
12/19
Képeslap 1922

Az épület egészére úgy tekintettem, mint egyenértékű örökségre. A ház műemlék, értékét a városkép alakítása, a történelemben betöltött fontos szerepe, a hely szellemisége, hangulata jelenti. Törekvésem elsődleges célja nem az épület egy adott korszakának, egy kimerevített pillanatának visszaállítása, hanem az örökölt érték megmentése, folytatása további értékek hozzáadásával. A civil közösségből alakult egyesülettel olyan helyet szeretnénk létrehozni, ami méltó a ház történetéhez, vagyis a város életében újból fontos, központi szerepet tölthet be. Az épület ésszerű felújítása és korszerűsítése révén szeretném az örökölt tereket alkalmassá tenni az új, közösen megálmodott funkció és tartalom befogadására.

Munkahelyek/szálláshelyek/közöshelyek
8/19
Munkahelyek/szálláshelyek/közöshelyek

A FUNKCIÓ

A Fekete Sas sikeres megújulásának feltétele, hogy a fehérvári egyesülettel megtaláljuk az épület megfelelő hasznosítását. Terveink szerint az épületben különböző minőségű helyek kerülnek kialakításra. Ezek három fő típusba sorolhatóak: MUNKAHELYEK, SZÁLLÁSHELYEK és KÖZÖSHELYEK. A Mentorházat üzemeltető, a civil közösségből alakult egyesület célja friss ötletek, művészeti alkotások, elképzelhető találmányok, kezdő vállalkozások létrejöttének támogatása és ismertetése. A támogatás formája a munkához, bemutatáshoz szükséges helyszín biztosítása, a támogatást nyert projektek befogadása az épületbe. A Mentorház különlegességét a sokszínű, nyitott, felszabadult, alkotói hangulata adhatja.

Az épületben kialakított műtermek, műhelyek, kiállítóterek, üzlethelyiségek, irodák, és szálláshelyek használata a házban működő egyesülettől bizonyos időtartalomra megpályázhatók. A terek használói, a mentorált alkotók és gondolkodók alkotják a ház mindenkori közösségét. Az egyesülettel szervezik és alakítják a ház életét. A közösségi helyeket, a koncerttermet, a kiállítóteret, a kávézót, a kertet megtöltik élettel és az arra járók számára is vonzóvá tehetik. Az épületben működő közösség tevékenysége jótékonyan kihat a város kulturális életére, frissíti és országszerte híressé teheti.
Az épület nagy részében a kezdő vállalkozások befogadására iroda és üzlethelyiségek kerülnek. Fontos a szabad elrendezésük, az átalakíthatóságuk, hiszen folyamatosan változó közösségeket kell befogadniuk. Az üzletek a földszinti, az utcáról közvetlenül megközelíthető helyiségekbe kerülnek, az irodák az emeleti részekbe. A műtermek és műhelyek a kerti szárny földszinti tereiben találhatóak. A boltozatos terek hangulatosak, de kevésbé világosak. Ezért közvetlen kertkapcsolattal rendelkeznek, a kerti teraszra kiköltözhet a munka.

A Felhő
10/19
A Felhő

A nyolc szálláshely a műtermek felett az emeleten kapott helyet. Szobánként saját fürdőszobával, 1-2 fő hosszabb távú befogadására alkalmasak. (25-30 négyzetméter). Egy szoba akadálymentesített. A szobák nagyobb csoportok rövidtávú elszállásolására is megfelelőek. A szobákhoz közös mosókonyha és az irodákkal közös konyha, étkező és közösségi terek tartoznak.

A közöshelyek a legfontosabb terei az épületnek. Az épületben lakó és alkotó személyek közösen használják őket. Ilyen a közös konyha, étkező, tárgyaló, pihenő helyek, a vetítőterem, a különböző hangulatú munkazugok, átmeneti terek, a nyomda, a kávézó, a terasz, az udvarterem. A közös használat feltételezi a közvetlen jó kapcsolatokat és természetes hangulatot.
Fontos cél, hogy az épület a város kulturális életébe bekapcsolódjon, a felújítást kezdeményező civilek életét színesítse. Az épület földszinti része és a kert ezért szabadon látogatható. A kert parkként működik, az épületen napközben a régi köz emlékére és az épület, meg a benne folyó élet megismerése céljából át lehet haladni. Az udvartérben található kávézó, a házban készülő alkotásokat bemutató kiállítás nyitva áll mindenki előtt.
A padlás és a pince nem kerül beépítésre. Cserébe szerettem volna elérni, hogy az udvarterem alkalmas legyen minél több funkció befogadására. Nappal az udvartér a fő találkozási pont, alkalmanként pedig rendezvény és koncertterem. Koncertterem egyrészt zenész nagyapám emlékére, másrészt mert a városnak igénye van egy kisebb méretű, kamarakoncerteket befogadó helyiségre. Az udvarterem új kialakításánál akusztikai szempontokat is figyelembe kellett tehát venni.

A FELHŐ: az új udvarlefedés

  • sűrű gerendázat
  • cserébe könnyed, keskeny
  • megfelelő alakúra hajlításából keletkezett felület
  • védelmet nyújt, tartja az egyszerű sík üvegtetőt
  • illeszkedik a meglévő szerkezetekhez
  • megidézi a tetők vonalát
  • eltűnik a visszanyert homlokzatok felett
  • beengedi a fényt
  • árnyékolja hangot és a fényt
  • szórja a hangot és a fényt
  • változó fényeket okoz

Az örökölt szerkezetek nagyrészt jó állapotban vannak, felújításuk után alkalmasak az új igények kielégítésére. A cél az általuk meghatározott terek maximális kihasználása volt úgy, hogy a falak és bennük a nyílások is helyükön maradhassanak. A ház terei, arányai megmaradnak, de összes felülete megújul. A falak színe újból tiszta fehér. A padlón mindenhol új padlóburkolat. A legnagyobb megváltozott felület a belső udvar lefedése. Munkám során ennek kidolgozása került a figyelem középpontjába. Ezt a felületet, úgy képzeltem el mint egy felhőt, ami az udvar felé száll, védelmet nyújt, de könnyed, nem nyomja agyon a meglévő szerkezeteket, hanem illeszkedik hozzájuk.
A készülő lefedése teljesen új szerkezet. Minél keskenyebb, megfelelő alakúra hajlított acél gerendák sorából készítettem egy lebegő hatású sűrű felületet az udvar fölé. A fedés síkja a jelenlegihez képest feljebb kerül, az udvar belső homlokzatait nem vágja ketté. A meglévő szerkezetekhez igazodik, a hosszanti falakra támaszkodik. Körben a nyeregtetőktől viszont teljesen független. Fontos szempont a természetes fény bejutásának biztosítása. Ennek érdekében a fedés anyaga üveg. Cél volt a csapadékvíz minél egyszerűbb, lehetőleg egy vápában való gyűjtése, enyhe lejtésű, megfelelően tájolt félnyeregtető kialakításával. Akusztikai szempontból fontos, hogy az üveg nagy összefüggő sík felületeit megtördeljük, árnyékoljuk. A fény árnyékolása is elengedhetetlen. Szándékom volt, hogy a hang és fényárnyékolást is a tartószerkezet maga tudja biztosítani, hogy ne kelljen egyéb álmennyezeti részeket beépíteni. Ezt a tartók filigrán kialakításával, de sűrű elhelyezésével szeretném elérni.

Udvartér
1/19
Udvartér

Az udvarterem akusztikáját befolyásolják az udvar arányai (cca.:22x8x9m), a parafa padlófelület, a falak örökölt görbesége, az érdes vakolat, a felhő, a padlástér és az udvartér közötti fa burkolat. A meglévő 50-es években készült monolit vasbeton zárófödém peremvonala megváltozik. Az emeleti folyosó fölötti részeire nincsen tovább szükség, ezért itt visszabontom, az udvar végein pedig az új szerkezetek fogadása miatt kiegészítem. Az udvar két végén a födém feletti részek fény és hangszóró felületként működnek.

A tartók
11/19
A tartók


Az új acél anyagú szerkezet elemei ellipszisekből szerkesztett kétoldalt befogott íves alakú tartók. A tartók alakja megfelelő: tartják a sík üvegtetőt, lejtést adnak neki, illeszkednek a meglévő szerkezetekhez, függetlenek a meglévő tetőktől, rugalmasan igazodnak az udvar szabálytalan alakjához. Az ívek könnyedén eltűnnek az épület párkányai, a visszanyert homlokzatok mögött, megidézve a tetők alakját és vonalát.


OPPONENCIA
SOLTÉSZ JUDIT
DIPLOMATERVÉHEZ

Fekete sas fogadó, Székesfehérvár 

Remélem a bizottság is kezében tartja majd azt a két füzetet, melyek ennek a
tervnek a lelkét tárják fel. Gyönyörű rajzokkal, személyességel, pici csodákkal van tele az a két füzet. Sűrű, mint a méz. Valahogy így képzelem el egy diplomázó építész megszerzett tudásának összegzését. Időznék még itt hosszan, de gondolom az opponens nélkül is egyértelmű milyen ritka értékről, milyen finom építészeti minőségről van itt szó.

A jókedvem fokozódik, mikor kiderül mennyire egyetértek a terv döntéseivel. 
Így utólag minden olyan természetes, de látva a füzeteket úgy érzem, hogy a
természetesség mögött bölcsesség rejtőzik, megfontolás, elemzés, sok kis
bizonytalanság után nyert sok kis bizonyosság. És még valami, amiről azt gondolom, hogy nem tanítható. Van lendülete is a tervnek, dramaturgiája: a gazdag, sejtelmes kézi rajzok után szép száraz műszaki rajzok következnek, legvégül egy kép a fedett udvarról, mely a tervezés közben fókuszává vált a gondolkodásnak.

Egy történeti épület felújításakor az építész előtt rengeteg csapda rejtőzik, 
szinte mindannyian belelépünk egyikbe-másikba. A tervező döntési szabadságának növekedésével nő az esélye a csapdák elkerülésére is. Jelen esetben a pince vad szigetelése elkerülhető volt megfelelő funkcióválasztással, a padlás beépítése és tönkretétele ugyancsak megúszható volt, a belső térrendszer megmenekült, nem kellett felszabdalni, kiváltani, áthidalni és nem kellett gépészeti csövekkel, álmennyezettel agyonvágni. A kortárs beavatkozás arányos, nagyrészt a bútorozásnál, a felületeknél, néhány válaszfalnál, nyílászárónál és a sok finom kis részletnél érhető majd tetten,meggyőződésem, hogy így a nem szakmai közönség szívéhez is közelebb tud kerülni egy épület. Egyedül a belső udvarnál erősödik fel a kortárs hang, itt viszont olyan lágyan szól, hogy az opponens szava is elhalkul. A fejemben ez a jelenség összekapcsolódik a száz év óta formálódó modern építészet talán legnemesebb, ma is legérvényesebb vívmányával a fény és a tér új viszonyával. Sok építészeti réteget, olvasatot képzelek a könnyed tetőív mögé.

Egyrészt az alaprajza (alulnézetből) és a metszete finoman hasonló, talán emiatt is érzem úgy, mintha önmagát jelentené. Másrészt az anyaga sokkal inkább fény, mint acél, a teret mégis definiálja, nem hagyja pőrén, mint egy függönyfal. Nem anyagtalan, de az ívesség miatt mégis lebegni látszik. Egy másik olvasatom szerint a tér, mint valami sosem látott hangszer, megszólal. Leheletfinom, érzékeny dolog a térben megjelenő függőfolyosó, ami ha nem adottság lenne, azt mondanám erős ösztönű, gyönyörű talajra épülő gondolat, a karaktert úgy alakítja, hogy időben visszavisz jóval a MÜPÁ-k profin megcsinált akusztikai világa előtti bensőséges koncertek hangulatához.

Mindig is úgy gondoltam, hogy a diplomaterv, mint műfaj olyasmi, mint a 
tervpályázat: akkor jó, ha a végeredmény a zsűri fejében születik meg, úgy mint egy jó könyv olvasásakor.

Kalmár László 
építész
2013 június 23.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk