Felemelkedés és elmélyülés - élményt adó Gellérthegy

"A budai hegyek egyik képviselője a Gellérthegy, aki testközelből figyeli Pest alakulását és a budai hegyeket tekintve neki van a legszorosabb kapcsolata a túlparttal. Udvarol a pesti síkságnak és udvarolnak neki a budai hegyek, mert magában hordoz egy barátságos, vonzó romantikát. E csábításnak pedig a várost élettel megtöltő lelkek sem tudnak ellenállni." - Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István terve a Gellérthegyre.

A történelem viharai kihasználták előnyős pozícióját - sajnos nem mindig a legmegfelelőbb célra -, de a hegy hűen követte a parancsot, amit a Teremtő megkövetelt tőle, az ezzel járó következményekkel együtt. Valamilyen oknál fogva meg tudta tartani ősi vonzerejét, függetlenül a csúcsára épített, az idők során történelmi korszakok, filozófiai irányzatok váltakozásaiból fakadóan folyton változó funkciók mellett is. Ezek az épületek mindig hatással voltak a Gellérthegy karakterére. Ezt elsősorban a városlakók, az emberek érezték.

Ember és érzékelés

A hegy barátságban van az emberrel, úgy is fogalmazhatunk, hogy az emberekért van. Befogadja és felemeli őket egy másik dimenzióba, az érzékelés, tapasztalás, élmény dimenziójába.

A modern, gyorsuló világ kevés teret ad az összérzéki tapasztalásnak. Az autók, vonatok, repülők, egyéb közlekedési eszközök gyorsan szállítják az embert, két dimenzióra szűkítve a világ megismerését. Fontosnak tartjuk, hogy jelen legyen az ember, képes legyen érzékelni a világot, elmerülni a pillanatban. A szemlélődés, hallgatózás, megfigyelés, a levegő mély bevétele mind fontos eleme az érzékelésnek.

A Gellérthegy ezen érzékelések helyszíne. Ahogy egyre magasabban és egyre mélyebben merül el a látogató a hegy útvonalain haladva, úgy lesz egyre figyelmesebb az őt érő ingerekre, érzékei felébrednek, nemcsak látja a tájat, hanem érzi is azt. Élményekkel telve tudja elhagyni, majd továbbadhatja a tapasztalatot. Koncepciónk vezérelve az érzékelés lett, melynek során két dolog áll rendelkezésünkre: az idő és a tér.

Idő és tér

Az időt, mint történelmet értelmeztük. A terület története, múltja és jelene, és ezekből táplálkozó jövője foglalkoztatott. És hogyan viszonyul a hegy tere a városhoz? Az itt barangoló látogatók hogyan használják a hegy tereit? Mi a Citadella épülete és a hegy viszonya, milyen kölcsönhatásban vannak egymással Tér és idő kölcsönösen hat egymásra - az idők során hogyan hasznosították a hegy adta lehetőségeket? Ezek a kezdeti kérdések foglalkoztattak bennünket - megismerni a múltat, és megérteni a jelent, hogy jövőt építhessünk.

Sikló kérdéskör

Az egyik legégetőbb kérdéskör a Citadellához való feljutás volt. Szükségesnek ítéljük egy sikló jelenlétét, amely valamelyest tehermentesítené a gépkocsiforgalomtól a Citadella és a Gellérthegy környékét, de tekintettel az elmúlt évek történeteire egy más szemszögből próbálunk a helyre fókuszálni.

A Rácz Fürdő és a Citadella között lévő sikló elképzelés hosszútávú befektetés, amely nehezen térül meg, és direkt beavatkozás a hegy terébe. Fennáll az esély, hogy a vezérelvünkben kibontott értékek veszítenének vonzásukból, ha az utasokat a sikló közvetlenül a hegy tetejére juttatná. Hiszen a sikló nem folyamatként épülne a hegyoldalba, pedig a hegyre való feljutás egy élményt aadó folyamatként képzeljük el, ahogy a hegy alakulása is egy időben lejátszódó folyamat volt.

Az átalakulás első szakaszaként a Gellérthegy környezetének vezérelveink szerinti rendezését javasoljuk. Erre elsősorban szociológiai szempontból, nevelő jelleggel lenne szükség, hogy az érzékelés szélesebb spektrumú élménye megosztható legyen a látogatókkal.

A hegy bútorzata, építményei mind elmúlt korok öltözékei - frissebb ruházattal kellene felöltöztetni a hegyet, amely így egységes arcot mutatna, és felzárkózna a Várkert bazár pompájához. Ez nem feltétlenül bontást, hanem értékállapot felmérést jelentene elsősorban, hiszen ezek az elemek is a helytörténet részei. Melyek azok az építmények, melyek megtarthatóak, újradefiniálhatóak? A hegy területei karaktert kapnának, amely által vonzóbb célponttá, turisztikai fókuszponttá válna a Gellérthegy, és segítene a sétálás élményét beépíteni a köztudatba. 

Ezáltal az esetleges sikló megépítése nem venné el a figyelmet a terület többi részéről, hiszen ugyanúgy szívesen sétálnának végig a hegyen a látogatók élménygyűjtés céljából, függetlenül a megérkezés-távozás eszközétől és így a sikló is hozzáadott értékké válhatna.

Gellérthegy és környezete

Koncepciónk a Gellérthegy és a Citadella újraértelmezésével, bővített funkciójával minél szélesebb látogatói kört céloz meg. Ezzel egy időben viszont szem előtt tartandó, hogy a természeti kincsnek számító környezet a lehetőségekhez képest háborítatlan maradjon.

Budapest városi szövetén belül a Gellérthegy viszonylag frekventált területen helyezkedik el, azonban e kedvező pozíció ellenére a Citadella megközelíthetősége alapvető problémákkal küzd. A turisztikai célpontnak számító látványosság tömegközlekedéssel csupán egy buszjárattal közelíthető meg, mely a Citadellát látogatók csekély töredékét képes szállítani. Az ebből fakadó parkolóhelyhiány megoldásaként a meglévő parkolót bővítenénk, de mindenekelőtt a gyalogos közlekedést előtérbe helyezve. Az egykori szőlős telkek vonalát kirajzoló, ám mostanra zavarossá és átláthatatlanná váló gyalogutakat újragondolva, és egyértelműen meghatározva a megismerésen alapuló élmény térbeli vonalának jelölnénk ki.

A tervezési terület domborzatát, beépítési jellegét és megközelítését tekintve három különböző, ám egymással szervesen összekapcsolódó, és a hegytetőn álló Citadellát körülölelő útvonalat határozunk meg tervünkben: a panoráma utat, a pihenés útját és a lassú utat.

A panoráma út a Gellérthegy Duna felőli lábánál fekvő hajdani Pávakerten keresztül vezet, ahol különböző árusító pavilonok elevenítik fel a letűnt korszakot. Ezt követően az útvonal a hegy szakrális nevezetességeit, a Sziklatemplomot és a Sziklakolostort érintve halad a hegytető felé. A gyalogosokat útközben a kialakított kilátóhelyek a panorámában való gyönyörködésre késztetik, az utak mentén elhelyezett információs táblák pedig a terület történetét és mélyen megbúvó természeti értékeit, mint a barlangokat, a gyógyvízforrásokat és kutakat, a növény-, és állatvilág biodiverzitását ismertetik.

A Szent Gellért tér felőli lakóövezetből induló pihenés útján a területen már meglévő játszótereket sportolási lehetőségekkel (futópálya, street workout park, bicikli utak) és az elhagyatott építmények átalakításából adódó kiszolgálóegységekkel (vizesblokk, fagyizó) bővítenénk. Míg a panoráma út főként az ide látogató turistáknak szól, addig ez a terület a helyi lakosok kényelmét szolgálja.

A harmadik útvonal, a lassú út, a nevéből adódóan egy kanyargó, ám kevésbé meredek gyalogút, mely a Tabán felőli hegyoldal irányából közelíti meg a Citadellát. A különböző pihenőfelületekkel ellátott útvonalon haladva kényelmes sétával juthatunk el a hegytetőre.

Bár térben és célközönségben eltérőek az említett utak, mégis közös arculatot mutatnak a vonalukat kísérő "okos" korlátnak köszönhetően, mely nem csupán vezeti a látogatókat a Citadella felé, hanem önmagából hajtva képez információs táblákat, ülőfelületeket, nézőpontokat. Ezen pontok nemcsak a jelenlegi városképre tekintenek ki, hanem az itt elhelyezett korabeli fotókon keresztülnézve a város egykori látképei látszanak.

A téri installáció anyagválasztása a corten acélra esett, mely reagál a Gellérthegy és a Citadella múltjára és időtállóságára. Az egyes beavatkozásoknál alkalmazott anyaghasználat és formavilág egysége egyértelműen jelenítené meg az újonnan kialakított rendszert.

A korlát felirányítja a látogatókat a Citadellához, annak kapuján belépve pedig átalakul egy körpanoráma-sétát biztosító járófelületté. A történelmi idők alatt elpusztított épületrészek (erődfal, panoráma étterem) egykori formájának felidézése is ennek az anyagnak a segítségével valósul meg.

Az erőd falai által körül határolt központi területen szabadtéri színpad és azt kiszolgáló egység, illetve piknikező rét, rendezvénytér és kültéri kiállító felületek kapnak helyet. A Rondella a Citadella és környezetének múltját bemutató helytörténeti kiállításnak, az ahhoz kapcsolódó turisztikai funkcióknak, étteremnek, műtermeknek, galériának és klubhelyiségeknek nyújt otthont.

Részlet a zárójelentésből

"A pályamű legnagyobb érdeme az a fajta finom, érzékeny hozzáállás a meglévő értékekhez, mely ritka manapság. Egyszerű, kis léptékű elemekkel igyekszik egységes, rendezett képet varázsolni a Gellérthegyre, a Citadella falai közé tervezett kiegészítés szintén visszafogott beavatkozás. Észrevételei helytállóak, gesztusain a múlt tiszteletét lehet érezni. Közlekedési szempontból kevés újdonságot tartalmazó, azonban finoman ábrázolt, kis léptékű terv."

Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István