építészet : környezet : innováció

Felemelkedés és elmélyülés - élményt adó Gellérthegy

"A budai hegyek egyik képviselője a Gellérthegy, aki testközelből figyeli Pest alakulását és a budai hegyeket tekintve neki van a legszorosabb kapcsolata a túlparttal. Udvarol a pesti síkságnak és udvarolnak neki a budai hegyek, mert magában hordoz egy barátságos, vonzó romantikát. E csábításnak pedig a várost élettel megtöltő lelkek sem tudnak ellenállni." - Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István terve a Gellérthegyre.

A történelem viharai kihasználták előnyős pozícióját - sajnos nem mindig a legmegfelelőbb célra -, de a hegy hűen követte a parancsot, amit a Teremtő megkövetelt tőle, az ezzel járó következményekkel együtt. Valamilyen oknál fogva meg tudta tartani ősi vonzerejét, függetlenül a csúcsára épített, az idők során történelmi korszakok, filozófiai irányzatok váltakozásaiból fakadóan folyton változó funkciók mellett is. Ezek az épületek mindig hatással voltak a Gellérthegy karakterére. Ezt elsősorban a városlakók, az emberek érezték.


Látványterv - Gellérthegy ötletpályázat - építészek: Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István


Ember és érzékelés

A hegy barátságban van az emberrel, úgy is fogalmazhatunk, hogy az emberekért van. Befogadja és felemeli őket egy másik dimenzióba, az érzékelés, tapasztalás, élmény dimenziójába.

A modern, gyorsuló világ kevés teret ad az összérzéki tapasztalásnak. Az autók, vonatok, repülők, egyéb közlekedési eszközök gyorsan szállítják az embert, két dimenzióra szűkítve a világ megismerését. Fontosnak tartjuk, hogy jelen legyen az ember, képes legyen érzékelni a világot, elmerülni a pillanatban. A szemlélődés, hallgatózás, megfigyelés, a levegő mély bevétele mind fontos eleme az érzékelésnek.

A Gellérthegy ezen érzékelések helyszíne. Ahogy egyre magasabban és egyre mélyebben merül el a látogató a hegy útvonalain haladva, úgy lesz egyre figyelmesebb az őt érő ingerekre, érzékei felébrednek, nemcsak látja a tájat, hanem érzi is azt. Élményekkel telve tudja elhagyni, majd továbbadhatja a tapasztalatot. Koncepciónk vezérelve az érzékelés lett, melynek során két dolog áll rendelkezésünkre: az idő és a tér.


Látványterv - Gellérthegy ötletpályázat - építészek: Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István


Idő és tér

Az időt, mint történelmet értelmeztük. A terület története, múltja és jelene, és ezekből táplálkozó jövője foglalkoztatott. És hogyan viszonyul a hegy tere a városhoz? Az itt barangoló látogatók hogyan használják a hegy tereit? Mi a Citadella épülete és a hegy viszonya, milyen kölcsönhatásban vannak egymással Tér és idő kölcsönösen hat egymásra - az idők során hogyan hasznosították a hegy adta lehetőségeket? Ezek a kezdeti kérdések foglalkoztattak bennünket - megismerni a múltat, és megérteni a jelent, hogy jövőt építhessünk.


Sikló kérdéskör

Az egyik legégetőbb kérdéskör a Citadellához való feljutás volt. Szükségesnek ítéljük egy sikló jelenlétét, amely valamelyest tehermentesítené a gépkocsiforgalomtól a Citadella és a Gellérthegy környékét, de tekintettel az elmúlt évek történeteire egy más szemszögből próbálunk a helyre fókuszálni.

A Rácz Fürdő és a Citadella között lévő sikló elképzelés hosszútávú befektetés, amely nehezen térül meg, és direkt beavatkozás a hegy terébe. Fennáll az esély, hogy a vezérelvünkben kibontott értékek veszítenének vonzásukból, ha az utasokat a sikló közvetlenül a hegy tetejére juttatná. Hiszen a sikló nem folyamatként épülne a hegyoldalba, pedig a hegyre való feljutás egy élményt aadó folyamatként képzeljük el, ahogy a hegy alakulása is egy időben lejátszódó folyamat volt.


Helyszínrajz M:2000 - Gellérthegy ötletpályázat - építészek: Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István


Az átalakulás első szakaszaként a Gellérthegy környezetének vezérelveink szerinti rendezését javasoljuk. Erre elsősorban szociológiai szempontból, nevelő jelleggel lenne szükség, hogy az érzékelés szélesebb spektrumú élménye megosztható legyen a látogatókkal.

A hegy bútorzata, építményei mind elmúlt korok öltözékei - frissebb ruházattal kellene felöltöztetni a hegyet, amely így egységes arcot mutatna, és felzárkózna a Várkert bazár pompájához. Ez nem feltétlenül bontást, hanem értékállapot felmérést jelentene elsősorban, hiszen ezek az elemek is a helytörténet részei. Melyek azok az építmények, melyek megtarthatóak, újradefiniálhatóak? A hegy területei karaktert kapnának, amely által vonzóbb célponttá, turisztikai fókuszponttá válna a Gellérthegy, és segítene a sétálás élményét beépíteni a köztudatba. 

Ezáltal az esetleges sikló megépítése nem venné el a figyelmet a terület többi részéről, hiszen ugyanúgy szívesen sétálnának végig a hegyen a látogatók élménygyűjtés céljából, függetlenül a megérkezés-távozás eszközétől és így a sikló is hozzáadott értékké válhatna.


Helyszínrajz M:1000 - Gellérthegy ötletpályázat - építészek: Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István


Gellérthegy és környezete

Koncepciónk a Gellérthegy és a Citadella újraértelmezésével, bővített funkciójával minél szélesebb látogatói kört céloz meg. Ezzel egy időben viszont szem előtt tartandó, hogy a természeti kincsnek számító környezet a lehetőségekhez képest háborítatlan maradjon.

Budapest városi szövetén belül a Gellérthegy viszonylag frekventált területen helyezkedik el, azonban e kedvező pozíció ellenére a Citadella megközelíthetősége alapvető problémákkal küzd. A turisztikai célpontnak számító látványosság tömegközlekedéssel csupán egy buszjárattal közelíthető meg, mely a Citadellát látogatók csekély töredékét képes szállítani. Az ebből fakadó parkolóhelyhiány megoldásaként a meglévő parkolót bővítenénk, de mindenekelőtt a gyalogos közlekedést előtérbe helyezve. Az egykori szőlős telkek vonalát kirajzoló, ám mostanra zavarossá és átláthatatlanná váló gyalogutakat újragondolva, és egyértelműen meghatározva a megismerésen alapuló élmény térbeli vonalának jelölnénk ki.


Helyszínrajz M:500, Panoráma út - Gellérthegy ötletpályázat - építészek: Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István


A tervezési terület domborzatát, beépítési jellegét és megközelítését tekintve három különböző, ám egymással szervesen összekapcsolódó, és a hegytetőn álló Citadellát körülölelő útvonalat határozunk meg tervünkben: a panoráma utat, a pihenés útját és a lassú utat.

A panoráma út a Gellérthegy Duna felőli lábánál fekvő hajdani Pávakerten keresztül vezet, ahol különböző árusító pavilonok elevenítik fel a letűnt korszakot. Ezt követően az útvonal a hegy szakrális nevezetességeit, a Sziklatemplomot és a Sziklakolostort érintve halad a hegytető felé. A gyalogosokat útközben a kialakított kilátóhelyek a panorámában való gyönyörködésre késztetik, az utak mentén elhelyezett információs táblák pedig a terület történetét és mélyen megbúvó természeti értékeit, mint a barlangokat, a gyógyvízforrásokat és kutakat, a növény-, és állatvilág biodiverzitását ismertetik.


Helyszínrajz M:500, Pihenés út - Gellérthegy ötletpályázat - építészek: Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István


A Szent Gellért tér felőli lakóövezetből induló pihenés útján a területen már meglévő játszótereket sportolási lehetőségekkel (futópálya, street workout park, bicikli utak) és az elhagyatott építmények átalakításából adódó kiszolgálóegységekkel (vizesblokk, fagyizó) bővítenénk. Míg a panoráma út főként az ide látogató turistáknak szól, addig ez a terület a helyi lakosok kényelmét szolgálja.

A harmadik útvonal, a lassú út, a nevéből adódóan egy kanyargó, ám kevésbé meredek gyalogút, mely a Tabán felőli hegyoldal irányából közelíti meg a Citadellát. A különböző pihenőfelületekkel ellátott útvonalon haladva kényelmes sétával juthatunk el a hegytetőre.

Bár térben és célközönségben eltérőek az említett utak, mégis közös arculatot mutatnak a vonalukat kísérő "okos" korlátnak köszönhetően, mely nem csupán vezeti a látogatókat a Citadella felé, hanem önmagából hajtva képez információs táblákat, ülőfelületeket, nézőpontokat. Ezen pontok nemcsak a jelenlegi városképre tekintenek ki, hanem az itt elhelyezett korabeli fotókon keresztülnézve a város egykori látképei látszanak.


Citadella, földszint alaprajz M:200 - Gellérthegy ötletpályázat - építészek: Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István


A téri installáció anyagválasztása a corten acélra esett, mely reagál a Gellérthegy és a Citadella múltjára és időtállóságára. Az egyes beavatkozásoknál alkalmazott anyaghasználat és formavilág egysége egyértelműen jelenítené meg az újonnan kialakított rendszert.

A korlát felirányítja a látogatókat a Citadellához, annak kapuján belépve pedig átalakul egy körpanoráma-sétát biztosító járófelületté. A történelmi idők alatt elpusztított épületrészek (erődfal, panoráma étterem) egykori formájának felidézése is ennek az anyagnak a segítségével valósul meg.

Az erőd falai által körül határolt központi területen szabadtéri színpad és azt kiszolgáló egység, illetve piknikező rét, rendezvénytér és kültéri kiállító felületek kapnak helyet. A Rondella a Citadella és környezetének múltját bemutató helytörténeti kiállításnak, az ahhoz kapcsolódó turisztikai funkcióknak, étteremnek, műtermeknek, galériának és klubhelyiségeknek nyújt otthont.


Tabló - Gellérthegy ötletpályázat - építészek: Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István


Részlet a zárójelentésből

"A pályamű legnagyobb érdeme az a fajta finom, érzékeny hozzáállás a meglévő értékekhez, mely ritka manapság. Egyszerű, kis léptékű elemekkel igyekszik egységes, rendezett képet varázsolni a Gellérthegyre, a Citadella falai közé tervezett kiegészítés szintén visszafogott beavatkozás. Észrevételei helytállóak, gesztusain a múlt tiszteletét lehet érezni. Közlekedési szempontból kevés újdonságot tartalmazó, azonban finoman ábrázolt, kis léptékű terv."

Kovács Fruzsina, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szloboda Gergő János, Szökő Kristóf István

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »