| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

Felhőkarcoló építési láz Londonban

1/12

22 Bishopgate (építés alatt) - forrás: Wikipedia

Heron Tower - forrás: Wikipedia

Centre Point - forrás: Wikipedia

The Shard - forrás: Wikipedia

London Millennium Tower (elvetett terv) - forrás: Wikipedia

One Canada Square - forrás: Wikipedia

One Blackfrairs - forrás: Business Insider UK

Queen Annes Mansions - forrás: Wikipedia

Spire London Tower (építés alatt) - forrás: Business Insider UK

Tower 42 - forrás: Wikipedia

Two Fifty One, Southwark (terv) - forrás: Business Insider UK

The Corniche, Lambeth (építés alatt) - forrás: Business Insider UK

?>
22 Bishopgate (építés alatt) - forrás: Wikipedia
?>
Heron Tower - forrás: Wikipedia
?>
Centre Point - forrás: Wikipedia
?>
The Shard - forrás: Wikipedia
?>
London Millennium Tower (elvetett terv) - forrás: Wikipedia
?>
One Canada Square - forrás: Wikipedia
?>
One Blackfrairs - forrás: Business Insider UK
?>
Queen Annes Mansions - forrás: Wikipedia
?>
Spire London Tower (építés alatt) - forrás: Business Insider UK
?>
Tower 42 - forrás: Wikipedia
?>
Two Fifty One, Southwark (terv) - forrás: Business Insider UK
?>
The Corniche, Lambeth (építés alatt) - forrás: Business Insider UK
1/12

22 Bishopgate (építés alatt) - forrás: Wikipedia

Heron Tower - forrás: Wikipedia

Centre Point - forrás: Wikipedia

The Shard - forrás: Wikipedia

London Millennium Tower (elvetett terv) - forrás: Wikipedia

One Canada Square - forrás: Wikipedia

One Blackfrairs - forrás: Business Insider UK

Queen Annes Mansions - forrás: Wikipedia

Spire London Tower (építés alatt) - forrás: Business Insider UK

Tower 42 - forrás: Wikipedia

Two Fifty One, Southwark (terv) - forrás: Business Insider UK

The Corniche, Lambeth (építés alatt) - forrás: Business Insider UK

Felhőkarcoló építési láz Londonban
Épületek/Középület

Felhőkarcoló építési láz Londonban

2017.08.09. 15:17

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
London

Vélemények:
2

Dosszié:

Az utóbbi jó másfél évtizedben az egymást túllicitáló főpolgármesterek játszóterévé kezdett válni London, ahol a következő években száznál is több új toronyház és felhőkarcoló rajzolja újra a város hagyományos sziluettjét. Bán Dávid írása.

London egének meghódítása nem új keletű, sőt, kifejezetten régre, 1098-ra nyúlik vissza, amikor a Tower részét képező Fehér-torony, a maga 27 méteres, akkori rekorder magasságával megépült. De a 100 méteres magasságot is korán elérték, amikor 1310-ben elkészült a régi Szent Pál Katedrális épülete. Noha a csúcsát 1561-ben egy villámcsapás elpusztította, így is a város legmagasabb építménye maradt. A világelső ekkor a Strasbourg-i katedrális volt Franciaországban. A nagy londoni tűzvész után, 1711-ben újjáépített katedrális sokáig azután ismét rekordernek számított a maga 111 méterével, mindaddig, amíg a 1962-ben a BT Tower telekommunikációs tornya meg nem épült.


Queen Annes Mansions - forrás: Wikipedia
8/12
Queen Annes Mansions - forrás: Wikipedia


A 19. század végén még nem szabályozták a beépíthető magasságot, ezért 1873-ban egy Henry Alers Hankey nevű befektető, a saját építészirodájával olyan elegáns lakóháztömböt tervezett, amely túlnyúlt minden környékbeli épületen. Az eredetileg 12 emeletes, majd még két szinttel megnövelt magasház luxus panorámás lakásoknak biztosított helyet. A Queen Anne's Mansions formabontó és környezetét felülmúló, 30 méter magas tömbje ellen azonban maga Viktória királynő emelt kifogást, mert az épület útjában állt a Buckingham palota és a parlament közötti szabad átláthatóságnak. Mivel nem volt olyan szabályozás, ami az épület magasságát és elhelyezkedését korlátozhatta volna, így még a királynő kifogásának sem tudtak törvényileg eleget tenni. Az eset hatására született meg az az építésügyi szabályozás, amely 80 lábban (nagyjából 24,3 méter) maximalizálja a Londonban épülő lakó- és irodaházak magasságát, valamint előírta néhány vizuális tengely, főleg a Szent Pál Katedrális, a Tower és a Palace of Westminster panorámájának védelmét. A Queen Anne's Mansions-t az 1970-es években végül lebontották.


Centre Point - forrás: Wikipedia
3/12
Centre Point - forrás: Wikipedia


Az 1960-as évek nagy nemzetközi és hazai ingatlan boomja és a világon beinduló toronyház építési láz hatására London vezetése felfüggesztette a rendeletet, így 1966-ban elkészülhetett a George Marsh tervezte Centre Point 117 méteres, 33 emeletes brutalista tömbje a belvárosban, a New Oxford Streeten. A kiemelt építészeti értékek listájára került épületet azonban csak lassan követte hasonló magasságú. 1980-ban adták át a 183 méter magas National Westminster Towert (tervezte: Richard Seifert), amely ma Tower 42 névvel működik és a belváros 3. legmagasabb épülete, a nemzetközi standardok szerinti első felhőkarcolója a városnak.


One Canada Square - forrás: Wikipedia
6/12
One Canada Square - forrás: Wikipedia


A központtól és a Tower-hídtól keletre, ameddig a tengeri szállítóhajók a tenger felől még fel tudtak hajózni a Temzén, állt a világ egyik legfontosabb kikötője, dokkokkal, raktárakkal, hajóműhelyekkel. A kikötőipar hanyatlásával a londoni dokkok üzemeltetése is egyre veszteségesebbé vált, így a város 1980-ban annak bezárása mellett döntött. A felszabaduló terület rehabilitációjáról és új funkcióval való megtöltéséről kormányhatározat született, majd elkezdődött a Canary Wharf üzleti negyed kiépítése. Ennek első és azóta is szimbolikusnak megmaradt jellegzetes épülete a 235 méter magas, 50 emeletes, üvegpiramis tetejű One Canada Square. A  Cesar Pelli & Associates, Adamson Associates, és Frederick Gibberd Coombes & Partners tervezte felhőkarcoló két évtizedig őrizte első helyét a szigetország magasházai között. Az 1991-ben átadott torony – amelyet eredetileg 5 emelettel magasabbnak szántak, de a mellette levő London City repülőtér légi forgalma miatt újra kellett tervezni – komoly ingatlanépítési hullámot generált a környéken. A Canary Wharf negyed ma egyfajta Manhattanként, számos tornyházzal London üzleti életének új szimbóluma lett. Megjegyzendő, hogy sikeréhez hozzájárult a fejlesztést megelőző alapos előkészítő munka, amelynek része volt az akkor még csak tervezés alatt álló negyed közlekedési hálózatainak megrajzolása és kiépítésének korai megkezdése.


Heron Tower - forrás: Wikipedia
2/12
Heron Tower - forrás: Wikipedia


A Canary Wharf képe az ezredfordulón erőteljesen megváltozott, a One Canada Square tornyához további 16 darab 60 méternél magasabb irodaház csatlakozott, de az ezredforduló nemcsak itt, hanem a belvárosban is radikális változást hozott. Miután 2003-ban Norman Foster megépítette a csak "Uborkának" becézett futurista toronyházát a Bank negyedben, úgy tűnik felhőkarcoló építési láz vette kezdetét. A 180 méteres toronyház az eredetileg szintén oda – és szintén Fosterék által – tervezett 386 méter magasra London Millennium Tower elvetélt tervét „szelídítette meg". Az épületet sokan kritizálták, hogy durván beavatkozik London városképébe, illetve az üvegtáblák dőlésszöge egyenesen veszélyt jelentenek, hiszen a napsugarakat olyan erővel vetíti más épületekre vagy az utcaszintre, ami durva felmelegedést, vagy akár tűzesetet is okozhat. London vezetése azonban, ennek ellenére újabb toronyházak építésének adott zöld utat a belvárosban és attól távolabb. 2011-ben az "Uborka" tőszomszédságában megépült a 240 méteres Heron Tower, majd egy évre rá adták át a Renzo Piano tervezte 309 méteres, tűként elvékonyodó The Shard felhőkarcolóját, ami jelenleg az Európai Unió legmagasabb épülete. A beruházás ellen több szakmai, örökségvédelmi és környezetvédelmi szervezet tiltakozott, de végül miniszterelnöki beleegyezéssel megkezdődhetett az építkezés.


22 Bishopgate (építés alatt) - forrás: Wikipedia
1/12
22 Bishopgate (építés alatt) - forrás: Wikipedia


Ma London főpolgármesterei egymást túllicitálva és a párizsi régióval konkurálva igyekeznek Manhattanné varázsolni a brit fővárost. Londonban jelenleg 455 különböző, 20 emeletnél magasabb épület felhúzását tervezik vagy már kezdték is el. A tervezett épületek nagy része 30 emeletnél alacsonyabb, de 27 valódi, 50 emeletnél magasabb felhőkarcoló is megépült a következő pár évben. Míg a 2000-es évek elején Ken Livingston polgármestersége alatt évente "csak" 2-3 toronyházat adtak át, addig Boris Johnson 8 éves regnálása alatt ez a szám már megközelítette vagy elérte az évi tízet. 2013-tól a lendület töretlen, így Sadiq Khan 2016-ban progresszív felhőkarcoló építési tempót örökölt, ő évente akár már 40 toronyházat is át fog adni.

Jelenleg 21 olyan új, karakteres felhőkarcoló építésére adtak ki engedélyt, amelyek várhatóan 2020-ra erőteljesen meghatározzák majd London új arculatát. A Canary Wharfnál épül meg Európa legmagasabb lakóháza a 67 emeletes Spiere, amely első kapavágásai már tavaly megtörténtek. A Temze partján – akárcsak Párizsban az Eiffel-toronyhoz közel – olyan vízparti lakóházakat épít a Foster&Partners, amelyek domború homlokzatai körpanorámás kilátást nyújtanak a lakóknak. A PLP Architecture tervezte 22 Bishopsgate várhatóan két év múlva épül meg a belvárosban és 278 méteres magasságával Nagy-Britannia 2. legmagasabb épülete lesz. Az irodaháznak épülő felhőkarcolóba mindenkinek szeretnének szabad bejárást biztosítani, így a torony legmagasabb szintjein tervezetten mindenki szabadon élvezheti majd a kilátást.

Bán Dávid

 

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2017.08.12.
05:32

Lazításképpen megosztom Önökkel egy barátom gondolatát. Talán harminc évvel ezelőtt, egy kártyavacsorát kísérő beszélgetésben, amelyet az akkori legsikeresebb írókról folytattunk, megjegyezte: tudjátok, azért mégiscsak a legnagyobb írók a legjobb írók. A tautológia határát súroló mondat mély igazságát bizonyítják az előző hozzászólásomban említett Nikolaus Pevsner és Kenneth Frampton könyvei. Utóbbi főművét, A modern építészet kritikai történetét mostanában sokat olvasgatom, hogy valamiféle alapozást találjak a toronyházak esztétikájához.

Mindeközben rájöttem, hogy konzekvens történetiségével milyen okosan szerkesztett mű a Framptoné. Le Corbusiert például három külön, egymástól tíz és száz oldallal elválasztott fejezetben tárgyalja. Ez így sokkal érdekesebb és hitelesebb, mintha írt volna egy Le Corbusier-tanulmányt és azt elhelyezi, mondjuk a könyv közepén. A társadalmi és művészi mozgalmak közé ágyazottan sokkal élesebb kontúrokkal látjuk, hogyan szolgálta és vezette ezeket alkotásaival a nagy építész. A húszas években, amikor a tömeg, mármint az embertömeg jelentőségének felfedezése (és túlbecsülése) időszakát éltük, Canettitől az izmusok varázslóin át a politikusokig mindenki az embermilliók mint új tényező igényeinek és fontosságának körülírásával foglalkozott. Le Corbusier is, tipikus értelmiségi attitűddel, tehát madártávlatból: úgy, ahogy azt soha senki, aki a tömeg része, nem láthatta és nem tapasztalhatta :-).

A harmincas és kora-negyvenes évek kijózanító fejleményei után lassan lábra kaptak a második világháborút feledtető illúziók. A modernista művészek beértek, a művelt világ számára elérkezett a valóban széleskörű demokrácia és az árubőség időszaka, egyszersmind a tér és az erőforrások végtelenségébe vetett hamis hit időszaka is. Le Corbusier művészete része volt a brutalizmus néven is ismert, betonimádó irányzatnak. De ő nem csak nagyot, hanem tömegével szoborszerűen lenyűgözőt, részleteiben pedig minuciózusan szépet alkotott. A marseille-i Unité d'Habitation épülete, a ronchampi kápolna és Candigarh legfontosabb épületei egyaránt ezt példázzák, még ha az elsőként említett lakóház használhatóságával szemben komoly aggályok merülnek is fel. Kérem, nézzék meg személyesen a dél-franciaországi Unité d'Habitationt. Látogatható, benne kis kávézó és szálloda működik, a tetején pedig mindmáig ott csücsül a gyermekkert, persze, egy szál fű vagy fa nélkül - és 180 cm magas betonfallal övezve... Ez a kívül behemót, belül kis lyukakra szabdalt épület szépen tagolt, jól színezett, érzékeny részletgazdagságot mutató homlokzattal rendelkezik, vaskos betonlábai pedig pontosan úgy szépek, ahogy egy több ezer tonnás konstrukció betonlábai szépek lehetnek. Tévedéseiben is őszinte, egészében és részleteiben lenyűgöző épület.

Mindezt nyilván nem a Frampton-könyvből másolom, de annak is köszönhetően írom. Persze, második olvasás után, mert a mű fárasztóan sok részlettel gazdag, és kiábrándítóan kevés illusztrációt tartalmaz. Ezért aztán tanácsos a Google-t minduntalan beizzítva, képek után kutatva olvasni. A szerző érdeme, hogy nagy művét nem a „kritikai regionalizmus” általa definiált irányzatának propagálására írta. Erről csupán egy külön, alig 20 oldalas fejezet szól. A kritikai regionalizmus kritikája azonban végképp szétfeszítené ennek a reggeli rögtönzésnek a kereteit.

Pákozdi Imre
2017.08.10.
08:21

A toronyház-őrületről Petőfi jut eszembe: Habár fölül a Gaia, s alul a pénznek árja, azért a pénz az úr.

Petőfin túllapozva és ahhoz képest, amit itt Bán Dávid tárgyszerű előadásában, immáron harmadik opuszként élvezünk: olyan mindegy, mit írt Pevsner, Frampton, Meggyesi és Schneller; csak az számít, amit a Közti és Ferencz Marcell tervez, Bánáti és társa elvállal, amire Vitorlás Viktorka a XI. kerületben rábólint, amit dr. de Nagy Béla, néhány tízmillióért, a Városligetben támogat. Lehet, hogy a remegő térdű Kádár-hivatalnokok kevesebb kárt okoztak, mint Orbán Viktor és mohó - minden skrupulustól megszabadult - hivatalnokai?

* Gaia: a Föld istennője a görög mitológiában.

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.