Fenntartható lakóotthon sérült fiatalok számára - Báry Anikó diplomaterve

Báry Anikó diplomaterve témájául a Gyöngyös központjában található egykori laktanya elhagyott, zárványt képező területének revitalizációját válaszotta. Az átfogó fejlesztési javaslat keretében egy fenntartható lakóotthon koncepcióját készítette el, amely sérült fiatalok számára nyújthat önálló, nyugodt életteret, segítve beilleszkedésüket – mindezt kortárs hangvételben, környezettudatos megoldásokkal megvalósítva.

„Hogy mindig legyen otthonuk" - Lakóotthon, Gyöngyös

Helyszín

Diplomamunkám helyszínéül lakóhelyemet, Gyöngyöst választottam. Gyöngyös a Mátra lábánál megbújó barátságos, befogadó város, híres szőlőjéről és boráról. Emellett Heves megye második legnagyobb városa, ami miatt már évszázadok óta fontos központja a megye történelmének. 1800-ban - amikor a napóleoni háborúk miatt a Habsburg birodalom új katonai alakulatok kiállítására kényszerült - alakult meg József nádor irányítása alatt egy új katonai ezred, melynek székhelye Gyöngyös város szélére települt. Pontosan 191 évvel később – 1991-ben – szüntették meg véglegesen az utolsó itt állomásozó alakulatot is. Azóta az egykori laktanya területe üres foltként áll a város szívében, hiszen az eltelt 210 év alatt a település körbenőtte.

 

 

A terület városépítészetileg is érdekes helyzetben van: bár a város közepén áll, de igencsak elhagyatott. Csupán egy-két vállalkozó telephelye helyezkedik el itt, mint egy beékelődött ipari park a település belsejében. Megtalálhatóak még itt a régi katonai épületek, amelyek persze nagyon rossz állapotban vannak, omladoznak, roskadoznak. Közben a természet elkezdte visszafoglalni a területet, így lassan egy hangulatos, ódon épületekkel szegélyezett park is kialakulóban van. A városlakók azonban hozzászoktak, hogy ez a terület a katonasághoz tartozik, nem jönnek be, nem mehetnek át rajta. Ezen helyzet megváltozatásán dolgoztam diplomamunkám első fázisában, egy területrendezési javaslat formájában.

Tervezési program

A diplomám témájául egy valós, a közeljövőben megépülő intézményt választottam, a gyöngyösi Lakóotthont. Gyöngyös igencsak befogadó és elfogadó város, hisz az itt lévő autista központ és a sérült fiatalok napközi otthona is gondtalanul működik. Ez azonban nem volt mindig és mindenhol így.Az 1990-es évekig a sérült embereket általában több száz fős, a települések határain kívül eső intézményekben látták el. Ők nem vettek részt az átlagos mindennapi életben és az utca embere sem tudott gyakorlatilag semmit életvitelükről, gondolataikról, igényeikről, gyakran létezésükről sem. Ebben az időben kezdődött el – a hazai és nemzetközi elvárásoknak és egyezményeknek megfelelően – a „kitagolás" folyamata, amelynek célja, hogy a sérült emberek kisközösségekben éljenek, a társadalom többi tagjához hasonlóan. A lakóotthonok a lakók mind teljesebb bevonására építő, önálló, méltó életfeltételeket biztosító helyszínei a sérült emberek életének. Ma már egyre nagyobb számban találunk kis létszámú intézményeket az országban, de a valós igényekhez mérten még mindig kevés van belőlük. Ezért indult el egy „kitagozódási" program, amelynek keretében - bizonyos mennyiségű önrész megléte esetén - az állam támogatja az adott térség lakóotthonának megépítését. Gyöngyösön is tervben van egy lakóotthon építése, amelyhez az önrész összegyűjtését már meg is kezdték.

 

 

Véleményem szerint ez a katonai terület ugyanolyan elhagyatott része a városnak, amennyire a sérült emberek is elhagyatott tagjai a társadalomnak. Ugyanúgy kell integrálnunk a város életébe a katonai területet, mint a sérült fiatalokat. Ezért terveztem a lakóotthont erre a területre.

Ezen túl a lakóotthon elhelyezésénél fontos szempont:

• a belvároshoz közeli elhelyezkedés,
• az elérhető tömegközlekedés,
• kapcsolat az emberekkel,
• sportolási lehetőség.

Ezen feltételeknek a katonaság egykori területe szintén megfelel, így valóban alkalmas helynek bizonyult.

Alaprajzi felépítés

Az épület célja és funkciója, hogy a városban, illetve annak vonzáskörzetében élő sérült emberek számára méltó életfeltételeket biztosító otthon legyen. Az otthon 12+2 fő befogadására alkalmas. Ez azt jelenti, hogy 12 állandó, illetve 2 ideiglenes lakót tud befogadni. A beköltözés feltételei, hogy a pályázó önellátásra legalább részben képes legyen, illetve rendelkeznie kell valamennyi jövedelemmel, hiszen a fenntartásba való bekapcsolódás is fontos cél és feladat.

 

 

Az épület alaprajzi szempontból három részre tagolódik. Az első rész a lakásokat tartalmazó egység. Ennek a legalacsonyabb a belmagassága, ami így barátságos, körülölelő helyet biztosít. A második a közös helyiségek területe. Itt már nagyobb a belmagasság, hisz a nagyobb tér jobban kedvez a csoportos elfoglaltságoknak, illetve több fény bejutatására ad lehetőséget. Az épület legfontosabb elemei az üvegfelületek, hisz már a bejáraton belépve is rögtön a kertbe látunk ki. Az alaprajz úgy épül fel, hogy az otthon minden területe kapcsolatot teremt a kinti környezettel, mivel a sérült emberek számára a környezettel való viszony segíti a tájékozódást, illetve megnyugtató számukra a természet közelsége. A harmadik terület a társalgó egység. Ez is közösségi tér, de egy kicsit más funkcióval: az a legfőbb célja, hogy hívogassa a lakókat. Közös programra, szocializációra serkentő rész, amely az épület magját alkotja, és amelyből már nem csak vizuális, hanem valódi kapcsolat is teremthető a kerttel, a fával burkolt teraszon keresztül. A társalgó és az étkező üvegfalának eltolásával ezek a terek összenyithatók a terasszal, így nyáron még barátságosabb keretet képeznek a közös idő eltöltéséhez.

Szerkezeti felépítés

A tervezés során fontos szempontnak tartottam, hogy helyi anyagokból tervezzem meg az épületet. Ez két előnyt is hordoz, egyrészt a helyi ipar támogatását, másrészt pedig az építőanyagok szállítási ideje és útja is lecsökken, ami a környezetvédelmi szempontból előnyös. Így az épület főbb szerkezetei YTONG termékekből épülnek föl, hisz az YTONG gyár az építési helyszíntől főúton 14 km-re található.

Fontos szempont volt a környezettudatosság, így a házat kis energiaigényűre terveztem. Ezt biztosítja az YTONG A+ és a 20 cm Multipor hőszigetelés együttes használata, amelyekből minősített passzívház építhető. Ezen kívül egy talajkollektort is elhelyeztem, amely a fűtési energiaigény csökkentésénél játszik szerepet. A gépészet részét képezi egy rekupátor is. Ezek a gépészeti eszközök a környezetvédelem mellett azért is fontos részei a háznak, mert a lakóknak be kell szállniuk a fenntartási költségekbe, ami így jelentősen csökken, kisebb terhet róva ezzel a lakókra.

A tetőszerkezet YTONG födémpallókból épül fel, amelyeket 200-as I-acélok közé  helyeznek el, amelyre szintén Multipor hőszigetelés kerül. Az épület burkolatát Eternit nagytáblás szálcement lapok alkotják, amelyek szép, átforduló felületet biztosítanak. Az ebben megjelenő faanyagú bejárat kontrasztos megjelenésű, így könnyen megtalálható akár látássérült emberek számára is. Ezen kívül a homlokzatokon még markánsan megjelennek a fa lamellák, amelyek az árnyékolást biztosítják. Ezekre szükség is van, hiszen igyekeztem a házat a közösségi terekből a kert felé nagyon nyitottá tenni, így nagy üvegfelületek néznek délre és nyugatra. A lakószobákat pedig a megfelelő benapozás miatt keletre és déli irányba tájoltam, így ezek esetében is szükség volt a lamellás árnyékolásra.

 

 

Összefoglalás

A félév során a célom az volt, hogy egy méltó és a sérült fiatalok számára is fenntartható otthont tervezésén túl valamilyen módon elősegítsem a lakók és az elhagyatott katonai terület integrálódását is a város életébe. Ehhez - mint az az előtanulmányomban látszik - egy új kézműves piac létrehozását terveztem a területen, ahol nagyrészt az otthonban élők munkáit lehetne megvásárolni. Ennek során az emberek kapcsolatot teremtenének az itt élőkkel, illetve megismernék és belaknák az elhagyatott laktanya területét is.

---

Lakóotthon, Gyöngyös
Diplomaterv, Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar

tervező: Báry Anikó
építészet: Dévényi Tamás
épületszerkezet és építésszervezés: Velősy András
tartószerkezet: Horváth Katalin
tervezés éve: 2012
helyszín: Gyöngyös, egykori laktanya területe