Épülettervek/Középület

Fényművészeti alkotás létrehozása a BME oktatási épület beruházásához kapcsolódva - pályázati eredmény

1/6

Imre Marianna: Mulandóság rögzítése

Hirdetés
?>
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése
?>
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése
?>
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése, hátfal
?>
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése, oldalfal
?>
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése, oldalfal
?>
1/6

Imre Marianna: Mulandóság rögzítése

Fényművészeti alkotás létrehozása a BME oktatási épület beruházásához kapcsolódva - pályázati eredmény
Épülettervek/Középület

Fényművészeti alkotás létrehozása a BME oktatási épület beruházásához kapcsolódva - pályázati eredmény

2010.05.28. 08:11

A pályázat nyertese: Imre Marianna: Mulandóság rögzítése c. pályaműve

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem oktatási épület beruházásához kapcsolódva, a BME és a H2Q-Építő Kft. megbízásából, a Kortárs Művészeti Zsűri nyilvános, egyfordulós, névaláírásos pályázatot (KKIP-0039-3/2010.) hirdetett a Magyar Universitas Program keretén belül.

A pályázat nyertese: Imre Marianna: Mulandóság rögzítése c. pályaműve

 

Imre Marianna: Mulandóság rögzítése
1/6
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése

Imre Marianna: Mulandóság rögzítése
2/6
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése

Imre Marianna: Mulandóság rögzítése, hátfal
3/6
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése, hátfal

Imre Marianna: Mulandóság rögzítése, oldalfal
4/6
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése, oldalfal

Imre Marianna: Mulandóság rögzítése, oldalfal
5/6
Imre Marianna: Mulandóság rögzítése, oldalfal

 

 

 


A nyertes pályamű méltatása:

Imre Mariann
Mulandóság rögzítése
üvegbeton, beton; betonhímzés
300 x 350 x 10 cm

A zsűri és az egyetem elképzelései szerint a BME új Q1 épületének előcsarnokában elhelyezendő videós őrszoba az üvegbeton különleges technikáját felhasználó, funkcionális, ugyanakkor egyedi művészi jegyeket felmutató építmény. A kiírásban foglalt különleges elvárásoknak a pályázatok közül leginkább Imre Marianné felelt meg, aki korábbi munkásságához kapcsolódó, ugyanakkor az adottságokhoz maximálisan alkalmazkodó, magas művészi színvonalú pályázatával nyerte el a megbízást.

A külső üvegfal felé néző kb. 12 m2-es térelemen két fekvő nőalak jelenik meg, melyek a művész egyik korábbi művét, Szent Cecília figuráját idézik. Az alsó falsávban a nőalakot saját, különleges technikájával a tömör betonba hímzi; míg a felső, üvegbeton félben ugyanez a figura átvilágítás hatására, esti fényben válik láthatóvá, kihasználva az üvegbeton különleges adottságait. A felületet kisebb, négyzetes elemekből építi, mellyel a befogadó épület formarendjéhez igazodik. A térkompozíciót a fülke oldalain megjelenő, a tömör, átlátszatlan és az átlátszó, illetve a hímzett és áttört felületek játékára építő felületek teszik teljessé. Így az Imre Mariann-féle, a nőművészet jegyeit hordozó, különleges hímzett beton technikát – mellyel többek között a Velencei Biennálén is szerepelt – ezúttal tovább gazdagítja Losonczi Áron találmánya, az Imre Mariann által újonnan megismert és felhasznált üvegbeton-technológia.


További szerzők és alkotásaik (a nyilvánosságrahozatalhoz való hozzájárulás alapján): 

Albert Farkas: Tudásfa
Horváth Benedek: Light stream
Ivány Inke: Elmetérkép
Somogyi Emese - S. Zlamál Ilona: A fa metamorfózisa
Szabó Ágnes - Bulcsu Tamás - Fortvingler Éva - Móser Balázs - Varga Piroska: Fényszalag

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk