Finom gesztusok - a Galéria irodaház terve

Végre beépül az évtizedek óta üresen tátongó Baross téri foghíjtelek: Skardelli György és munkatársai hatalmas üvegfallal lezárt cour d'honneurt körbeölelő irodaházat terveztek. Az épület a városi járókelők számára is nyitott lesz - a szomszéd utcába passzázs vezet majd át.  

Ha minden jól megy, néhány éven belül gyökeresen átalakul a Baross tér. A közlekedési csomópont felszíni struktúrája, illetve a metróhoz és a pályaudvarhoz kapcsolódó aluljárórendszer végre „felnőhet" Rochlitz Gyula és Feketeházy János remekművéhez, a Keletihez. A tér környezetkultúrájának javulását segíti majd az az új irodaház is, amely az építészberkekben legendássá vált foghíjtelken, a Kerepesi úti oldalon (Baross tér 7-8.) áll majd. A teret a Mosonyi utcával összekötő L-alakú területre közel három évtizeden át születtek újabb és újabb elképzelések, míg végül az idén a Gestesa Magyarország ingatlanfejlesztő és befektető cégcsoport építési engedélyt kapott a Skardelli György, Csizy László és Petri Dávid által készített építészeti terv, a Galéria fantázianévű épület kivitelezésére.

 

 

A cég október 26-án sajtótájékoztatót tartott az Uránia kávéházban, melynek keretében bemutatták a terveket is. Gyöngyösi Zoltán cégvezető fontosnak tartotta, hogy szinte egyenrangú félként maga mellé ültesse Skardelli Györgyöt, s együtt tartsák meg a bemutatót. Azért érdekes ez, mert Magyarországon az ingatlanfejlesztők projektjeik marketingeseményein legfeljebb néhány izgalmasabb látványtervet tárnak a közönség elé, az építész neve többnyire el sem hangzik. Finom gesztus volt ez arra nézvést, hogy az új beruházást nem csupán a vállalkozás következő pénzügyi sikerének zálogaként, hanem – kissé még visszafogottan ugyan, de – közügyként is kezelik. Ők már a beruházók azon generációjához tartoznak, amely tudja, hogy az igazán jól eladható irodaháznak valamilyen értelemben különlegesnek kell lennie: építészeti minőségében, formai-esztétikai fogásaiban, technikai-mérnöki megoldásaiban túl kell szárnyalnia az összes többit. Az ingatlanberuházók építészeti versenye idehaza tehát még csak most indul.

Skardelli György a terv ismertetése során rávilágított, hogy a közügy fogalmának felemlegetése nem a szimpátiakeltést szolgáló patronpuffogtatás volt. A maga részéről mindent elkövetett, hogy az épület a környék lakossága, a szomszédos középiskola és – tágabb értelemben – a város számára ne tiltott zóna, inkább a köztér egyfajta meghosszabbítása legyen. A telek mind építészeti, mind befektetői szempontból meglehetősen rossz adottságokkal rendelkezik: a beépítési lehetőségeket erősen korlátozzák a metró szellőzői és különféle alépítményei, valamint az említett iskolához vezető szolgalmi út is.
Skardelliék a Baross tér felé teljes magasságban üvegfallal megnyíló átriumot terveztek, melyet az épület U-alakban ölel át. Az üvegtetővel fedett átrium terében ovális alaprajzú, az épülethez nyaktaggal kapcsolt üvegtorony áll, mely lifteket és szintenként előtereket rejt magában. Az átriumot közrefogó két szárny függőfolyosókkal tagolt homloksíkjai finoman megtörnek, a Baross tér irányában kissé befelé fordulnak. A Mosonyi utcát az átriummal földszinti passzázs köti össze, melyet a fejlesztő fiatal művészek kiállítóhelyeként szeretne hasznosítani. A nyúlvány egyik oldalán kis udvart alakítottak ki, mely a szomszédos iskola kertjének egyfajta bővítménye lenne, ezáltal az épület szelíden illeszkedne a tömb építészeti szövetéhez. A hétemeletes irodaház alatt háromszintes parkoló helyezkedne el.

Az építész elgondolása szerint a környező épületek historizáló formavilágához, jellemzően téglával burkolt vagy vakolt homlokzataihoz nem szolgai idézetekkel, motívumátvételekkel, sokkal inkább a részletgazdagság sajátos átértelmezésével lehet illeszkedni. Ehhez a mindig változó erejű, színű és szögű fényt hívták segítségül. A főhomlokzat nagy üvegfalán megtörő fény a cour d’honneur belső homlokzataira percről percre átalakuló mintát rajzol.

Kérdésünkre, miszerint a projekt során törekednek-e az építők a megújuló energiaforrásokat hasznosító gépészeti rendszerek kialakítására, Gyöngyösi Zoltán azt válaszolta, hogy ez az épület még nem tekinthető zöld háznak, de a cég a jövőben nagy figyelmet majd a környezetvédelmi szempontoknak. Skardelli György úgy reagált, hogy a nagy üvegfalak és üvegtetők révén az épület jóval energiatakarékosabb lesz, mint egy átlagos hazai irodaház – a beáramló fény és a keletkező hő mindenképpen hasznosul majd. Hozzátette, hogy sajnos ma Magyarországon a rossz szabályozási-pénzügyi feltételek miatt csak nagy veszteségek árán tudnak zöld épületeket emelni, ráadásul a környezettudatos projektek – a nyugat-európai országok többségétől eltérően – semmilyen támogatást sem élveznek.

A tervet a Fővárosi Tervtanács idén februárban kiemelkedően jó minőségű munkának minősítette.

HP; képek forrása: sajtó cd és epiteszforum.hu