építészet : környezet : innováció

Finta József: "Most ünneplünk, de nagy a baj!"

Az Alukönigstahl hazai jelenlétének 25. évfordulóját ünnepelte a cég március végén a Várkert Bazárban. Finta József köszöntőjét változatlan formában adjuk közre.

Jövőbe mutató építészeti megoldások, a tervezésben való aktív részvétel, technikai innovációk – a magasépítészetben etalonná vált Alukönigstahl Kft. a homlokzati rendszerek szakértőjeként immár 25 éve van jelen Magyarországon, mely időszak alatt több száz hazai épület létrehozásában bizonyította hozzáértését.

A König céget az ausztriai Retz kisvárosban Jakob König alapította 1864-ben. A vállalat kizárólagos és hosszú távú partneri kapcsolatban áll a nemzetközileg is elismert két profilrendszer-gyártóval, a német Schüco International KG-vel, illetve a svájci Jansen AG-vel. A cégcsoport 1990-ben hozta létre magyarországi leányvállalatát, mely mára 60 fős kereskedőházzá nőtte ki magát. A budapesti 45.000 m2-es raktárbázis több ezer féle cikket magában foglaló árukészlete biztosítja a hazai partnerek, valamint a környező országok optimális áruellátását. A cégcsoport jelentős hazai beruházás előtt áll, ugyanis rövidesen a budapesti központ a konszern második logisztikai bázisává válik. E folyamat keretében megtörténik a régi raktárépületek modernizálása, illetve tervben van egy teljesen új épület építése is. Mindezzel együtt mintegy megháromszorozódik a jelenlegi raktározásra használt terület is.


25 éves az Alukönigstahl



A projektjeinknél látom azt a törekvést, hogy ne csak műszakilag jót, hanem esztétikailag szépet is hozzunk létre. Ezek az épületek pedig még 10-15 év múlva is a mi gyermekeinket, a következő generációt fogják szolgálni” – nyilatkozta Ádám István, az Alukönigstahl Kft. egyik ügyvezető igazgatója.
Az Alukönigstahl Kft. egy exkluzív és rendkívül színvonalas jubileumi gálaest keretében ünnepelte meg az elmúlt időszak sikereit. A mintegy 350 partner részvételével, a Várkert Bazárban megrendezett esemény a „Múlt Jelen Jövő” jegyében, a múltra való büszke visszatekintés mellett a jövőre, az ígéretes tervekre fókuszálva, lendületes programokkal telt. 


Finta József köszöntője

Örömmel eleget téve a szíves meghívásnak jöttem el ide, barátaimhoz, együtt ünnepelni 25 évük eredményeit. Sok épület csatáját vívtuk meg együtt, s elméletibb, de nagy horderejű témában is – a transzparens építészet csatáját, az épített jövő csatáját, amit remélem, közösen, továbbra is folytatni tudunk.
Egy közismert nagyhatalmú kormánybiztosunk mondotta nemrég, egy külföldi sztárok által megnyert pályázat után, hogy végre, ezáltal a magyar építészet is felkerülhetett Európa térképére – és nyomatékkal, Budapestre is állította ugyanezt. Nem e kijelentés minősítésére vállalkozom,- ha ama hitemet vallom, hogy mindkettő évszázadok óta ott van ezen a térképen.

Nem a magyar építészet és messze nem Budapest új építészete van válságban manapság, hanem talán az egész világé. Átmeneti, formálódó korban élünk, s a nagy építészeti cselekedetek inkább a stabil, kialakult mondanivalójú, kialakult filozófiájú korokat szeretik. A két világháború, s a XX. század elejének lázas művészeti forradalmai, az építészetet sem hagyták érintetlenül, mint ahogyan azok a politikai, filozófiai, társadalmi, gazdasági mozgások sem, amelyek révén a század első felében létrejött a Bauhaus, s azt követően az ún. klasszikus modern. Ez a permanens lázadás, az új kifejezési formák keresése ezután sem állapodott meg,- a '60-as évek végére Charles Jencks, a nagyon ismert építész szakíró, műtörténész, kritikus legalább 20 élő stílust, stílustörekvést sorolt fel, a késő moderntől a posztmodernen, az expresszionizmuson, az intuitív modernen, a HIGH-TECH-en, az organikus-regionalizmuson át a dekonstruktivizmusig, s hova jutnánk ma már ezzel a felsorolással. Az igazi változásokat a számítógépek fejlődése hozta, a digitális kor, amely úgyszólván gépesíteni kívánja – és már tudja is, a gondolkodások és cselekedetek komplex folyamatát.


25 éves az Alukönigstahl



Persze, a transzparencia igénye majd mindenkor jelen volt az építészetben,- pl. a gótikában,- gondoljunk Chartres katedrálisára, a kék ablakokra, vagy a párizsi St. Chapelle lebegésére, de – nagyon ugorva, a historizmus, a szecesszió, az art deco hatalmas üvegfelületeire, és nem beszélve jelenünk csupa üveg tetteiről, álmairól – néha lázálmairól.

Az ún. modern, - azaz a jelenlévő, most formálódó modern értékeit és igazságát nem a jelenlévők előtt kell bizonygatni, mint ahogyan azt sem, hogy a mai Magyarországon,- elsősorban az építészet megítélésében a modernség még mindig szitokszónak számít. Oktatásunk nagy hibája a vizuális nevelés permanens csődje, s ebből következően az építészetet, a környező épített világot, a TERET messze nem értő és érzékelő milliók, szemléleti hiánya. E bajon persze a digitális korszak megannyi akciója sem segít,- az építészek is ingadozó örömmel figyelik, és használják a gépi tervezés állandóan fejlődő – változó program - kínálatait. Olyan programok is vannak már, amelyek úgyszólván maguktól – az első betáplálástól kezdve létre képesek hozni a mi beavatkozásunk nélkül különös, lenyűgöző formájú építményeket, ám, hogy a cselekedetek, e formai – formálási bravúrok mögött hol lappang majd az ember, a funkció, az erkölcs, a szolgálat – azaz az építészet lényege – nagy talány! S nem segíti a kibontakozást a PIAC aktuális formálódása sem,- a megrendelők, a pénz által előre megírt forgatókönyvek, az előre megrajzolt alaprajzi kontúrok, előírt, gazdaságosnak tartott szerkezetek és megkövetelt nagyságrendi – gazdasági paraméterek diktátuma, a gyenge pozíciójú koncepcióalkotás és az engedélyezési – kiviteli tervezés kettéválasztása. Nagy a baj! És, ne felejtsük el azt sem, hogy – miként a világháborút követő idők szülötteként, az '50-es, '60-as évek szériamodernje, annak antihumánus uniformizált sablonépítészete provokálta ki a posztmodern lázadását, úgy a széria függönyfalak monochrom karakterű piaci – gyártási erőltetése is lázadást provokálhat. Ha életben kívánjuk tartani az ún. transzparens építészetet, úgy annak formai – plasztikai – anyaghasználati megújításával is sürgősen törődni kellene. Az értelmesen aligha kifizethető ún. presztízs-építészet erre nem alkalmas -, hogy a használók – az emberek rokonszenvét ez az új világ-alakítás visszanyerje. Nem biztos, hogy egy forma akkor szép, ha ötször önmagába csavarodik az egyetemes TÉRBEN.


25 éves az Alukönigstahl



Talán épp a mi összefogásunk, gyártók, kivitelezők és tervezők természetes, rokonulása hozhatna némi megoldást, azaz az építészet morálját, szolgáltató szerepét, a gazdaságosság igényeit megértő, de az említett „forgatókönyv” írását is birtokló helyzet újrateremtését, amelybe beleférne az új transzparencia filozófiája is, azaz a teremtett és épített környezet egyesítése, egy racionálisan működtethető, fenntartható ZÖLD építészet létrehozása, az energiatudatosság és a formai szépség. Ez így együtt, egy ún. – jó értelemben populárisabb - rokonszenves modern megfogalmazása, és létjogosultságának megértetése lehetne. Az Ország, és Budapest megérdemel egy misét – azt, hogy higgyünk benne, és magunkban. Ebbéli felelősségünk óriási.

Persze, igen súlyos dolgokat csak egy felhőtlen ünnep alkalmából mer elmondani az ember, barátok között.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Budapest, 2016. május 25.
Dr. Finta József




Alukönigstahl

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »