| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Főszerkesztői beköszöntő

1/2

Hirdetés
?>
?>
1/2

Főszerkesztői beköszöntő
Közélet, hírek

Főszerkesztői beköszöntő

2019.08.01. 15:19

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Somogyi Krisztina, Kovács Dániel

Vélemények:
7

Megújuló szerkesztőséggel, új vezetéssel folytatja az Építészfórum.

Tisztelt Olvasóink!

Az Építészfórum átalakul: 2019 szeptemberétől új szerkezettel, dizájnnal és szerkesztőséggel működik. Az átalakulás célja, hogy az építészeket és az építészeti közéletet jobban támogató, innovatív felület jöjjön létre, amelyen keresztül a szakmán belül és kívül is indítható párbeszéd a fontosabb tervekről, alkotásokról, témákról, személyekről és jelenségekről.

Az alapító Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály felvetéséhez kapcsolódva a FÓRUM jelleget szeretnénk erősíteni, tehát az építészettel foglalkozók közösségét támogatni ezen a jól bevezetett online felületen.

A különböző nézőpontok és a dialógus elmélyülésének a fontosságát az is jelzi, hogy az Építészfórum szakmai vezetésén ketten dolgozunk majd: az alapítók által létrehozott duális helyzetben inspiráló lehetőséget látunk. A kettős főszerkesztés reményeink szerint arra is lehetőséget teremt, hogy aktív, személyes kapcsolatot is tudunk tartani a hazai szakmai élettel.

Az átalakulás első lépése, hogy 2019. augusztus 1-től elkezdjük munkánkat az Építészfórumon. Szeretettel köszöntünk ez alkalomból minden olvasót. Második lépésként szeptember elején új felülettel, új vizuális megjelenéssel is jelentkezünk. Az átalakulás azonban folyamat, amely reményeink szerint fél év alatt válik teljessé. Kérjük a türelmet az átalakulás során esetleg jelentkező apróbb nehézségekért, és örömmel fogadunk minden visszajelzést, hogy az Építészfórum előnyére változzon.

A változások mellett azonban szeretnénk hangsúlyozni a folyamatosságot is. Az Építészfórum hagyományainak megfelelően 2019. november 8-án ismételten megrendezzük a Média Építészeti Díjának gálaestjét. (Az időpontot már most be lehet írni a naptárakba!) Ennek kapcsán kérjük az építészeket, hogy a tavalyi MÉD-et követő időszakban készült terveikkel és épületeikkel tiszteljék meg az Építészfórumot. Az eseményre való nevezés feltétele, hogy az elkészült munkát 2019. szeptember 15-ig el kell küldjék a szerkesztőségbe. A med@epiteszforum.hu címen várjuk a munkákat, az esetleges kérdésekkel mindkettőnket lehet keresni.

Az Építészfórum főszerkesztése örömteli, izgalmas kihívás mindkettőnk számára. Bízunk benne, hogy a szakma részéről korábban megtapasztalt bizalom segít minket abban, hogy a lap ötletteli és megbízható felületként támogassa a hazai és a nemzetközi építészetről való gondolkodást, a párbeszéd elmélyülését.

Somogyi Krisztina és Kovács Dani

 

KOVÁCS DÁNIEL (Dunaújváros, 1983) művészettörténész, kurátor.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a római La Sapienzán tanult, majd 2007-es diplomázását követően a hg.hu szerkesztője lett. 2009-től 2013-ig főszerkesztő. Ezt követően a Szépművészeti Múzeum munkatársaként részt vett a Liget Budapest első nemzetközi tervpályázatának előkészítésében, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Projektirodájának munkatársa és a campusfejlesztést előkészítő MOME Laboratory tagja. 2015-2018 között a Collegium Hungaricum Berlin programigazgatója, 2019-től a berlin-budapesti MMPraxis kollektíva tagjaként a Montag Modus rendezvénysorozat kurátora. 2010 óta a Kortárs Építészeti Központ tagja, majd kuratóriumi tagja, itt többek közt az Artur.org.hu kortárs építészeti túraoldal, a Wikipédia-projekt, valamint a Paradigma Ariadné építészirodával közösen létrehozott Translations of Modernism alapítója. Számos építészeti írás, kritika, tanulmány szerzője, saját könyvei Budapest szecessziós és két világháború közötti építészetéről jelentek meg. 2018-tól a Magyar Művészeti Akadémia alkotói ösztöndíjasaként Cs. Juhász Sára és Csaba László építészek életművének feldolgozásával foglalkozik.

 

SOMOGYI KRISZTINA (Budapest 1969) építészetkritikus, vizuáliskörnyezet-kutató.

Bölcsészdiplomáit az ELTE-n, újságírói diplomáját televízió és rádió szakirányon, design elméleti képzését Londonban a University of the Arts egyetemen szerezte, disszertációját az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskolájában a környezetpszichológia és építészet interdiszciplináris területén az építész és nem-építész nézet összehasonlíthatóságának témakörében írta Dúll Andrea és Cságoly Ferenc témavezetése mellett. 1999-2000-ben a Duna Tv építészeti műsorának szerkesztője. Monográfiát írt Cságoly Ferenc, Balázs Mihály és Golda János építészekről, KÖZ_TÉR_KÖZ címmel albumot szerkesztett a 2010-es Pécs EKF kapcsán kiírt építészeti és várostervezési pályázatokról. 2012-2014-ben a FUGArádió boardjának elnöke. 2016-17 tanévben a BME Középülettervezés Tanszékének 70 éves jubileumi eseményeinek kurátora, a Műcsarnokban rendezett Közép_Középületek közvetlen közelségben című kiállítás, majd a témát feldolgozó könyv szerkesztője Klobusovszki Péterrel. Számos cikk, film, kiállítás és tudományos kutatás készítője, konferenciák szervezője. Az ELTE Környezetpszichológiai kutatócsoportjának tagja, a Kiválósági program keretein belül a Szervezet- és Környezetpszichológia tanszék munkatársa. Építészeti írásaiért 2014-ben Ezüst Ácsceruza-díjat, oktatási tevékenységéért a Műegyetem Építészmérnöki Karától címzetes egyetemi docens címet kapott, 2016-ban az építész szakmától Molnár Péter-díjban részesült. 2018-tól a Magyar Művészeti Akadémia alkotói ösztöndíjasaként az iskolaépítészet témakörében az építészet recepciójának új lehetőségeivel foglalkozik. A MÉSZ felkérésére az UIA Architecture and Children munkacsoportjának magyar delegáltja, vállalása az épített környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységek támogatása.

 

Vélemények (7)
Gulyás András
2019.08.18.
10:05

Finomítanék előző hozzászólásomon ("válaszfalat kellene húzni az adott projektben érdekeltek anyagai és a támogató, vagy ellenző, de a projekttől független szerzők publikációi között."). Legalább egy esetben kivételt kell tenni ezen szabály alól: ha maga az építész, tájépítész mutatja be saját munkáját. Ebben az esetben örömmel olvasnék teljesen szubjektív hangvételű beszámolókat is maguktól az alkotóktól, hiszen egy írótól, filmrendezőtől se várjuk el, hogy a kritikus kivülálló szempontjából ismertesse munkáját. Esszé, publicisztika vagy más műfajban is nagyon jó lenne, ha többször írnának maguk az alkotók saját koncepciójukról. Az ilyen cikkeket - és szerzőjük személyes érintettségét, érthető érzékenységét - akár úgy is lehetne védeni, hogy nem lehet kommentelni őket. Ez a védettség talán motiváló lehet, hogy több ilyenre vállalkozzanak maguk az alkotók.

A beruházók által közölt cikksorozatok esetében nem a szubjektív hangvétel a probléma, hanem a módszeres befolyásolás szándéka és ezáltal a szakmaiság instrumentalizálása. Ezt mutatja az is, hogy gyakorta éveken át tartó cikksorozatokkal állunk szemben, amelyek módszeresen hallgatnak el lényeges tényeket. Cáfolni szinte lehetetlen őket, hiszen ha néhányan vesszük rá a fáradtságot, hogy kihámozzuk a sorok közt rejlő valóságot, már meg is jelenik a következő rész. Előbb-utóbb nyilván ők nyerik e furcsa, groteszk versenyt.

zim
2019.08.18.
11:00

@Gulyás András: Nem hiszem, hogy az alkotói, személyes cikkek alatt le kéne tiltani a hozzászólásokat. Vissza kéne térnünk az alapideához, hogy az építészet közügy. Közügyekhez pedig - jó esetben - mindenki hozzászólhat. PErika azért találta ki az Arcosok Klubját, hogy az "arccal" vállalt hozzászólásokkal konstruktív irányba terelje a posztokat.

Az alkotó építészetet mindig különböző ideák és viták vitték előre. Ettől élesen elválik a marketingkommunikáció (amit a jól fizetett kommunikációs "szakemberek" persze mindig próbálnak szakmai cimkékkel, brandinggel, sok pénzből összehozott "kiválósági díjakkal" flitterezni).

Gulyás András
2019.08.08.
08:57

A Városligetről szóló cikkek kapcsán már többször esett szó a kifogásolt gyakorlatról, amelyet jó lenne megváltoztatni (elég például elolvasni ennek a cikknek a kommentjeit, amelyek felidézik a tanulmány méltatlan sorsát: http://epiteszforum.hu/liget-budapest-projekt-mi-mennyi). Egy szakamai fórumon NE lehessen így eltüntetni cikkeket.

De nem csak a Városligetnek jutott ez a sors. Ugyanígy van tálalva a Kopaszi-gát története is. A "Buda Part" dossziéban olyan cikkeket olvashatunk, melyeket a projektben érdekeltek jegyeznek. Nyoma nincs a dossziéban az Unesco kritikájának. Más kritikus hangok éppígy hiányoznak. Az a kérdés pedig, hogy milyen jogi játékok folytak az építkezés elősegítése érdekében, fel se merül (Schneller István röviden kitér rá pl. ebben a videóban: https://www.youtube.com/watch?v=chs9Qbp5k-Y). 

Etikáról nem lehet beszélni akkor, ha az érintett közösség szempontjait rögzítő jogi szabályozást a csókos beruházó, építési vállalkozó kedvéért írogatják át. 

Nem is sorolom itt fel azokat a példákat, amikor a beruházók önmagukat interjúvolják meg és válaszolnak készségesen a váratlan, merész és lényegretörő kérdésekre, anélkül hogy fel lenne tüntetve, valójában reklámról van szó (lásd pl.: http://epiteszforum.hu/ujgeneracios-varosnegyed-a-kopaszi-gatnal).

Az építészfórum gyakorlata szerint egy ilyen cikk egy kategóriába esik egy tájépítész, urbanista által megírt publicisztikával. Nem ugyanaz a kettő, és ez a gyakorlat teljesen méltatlan egy szakmai fórumhoz. Ezen az alapon kellő összeg befizetésével gyakorlatilag bárki lehozhat magáról egy önmagával készített interjút, amelyben elmondhatja, hogy milyen kiváló az épület, amit mellesleg az építési szabályzat átirogatásával, azaz az érintett közösség teljes semmibevételével erőszakolnak át. Az építészfórum pedig ezt a minősíthetetlen gyakorlatot a szakmaiság dicsfényébe borítja, megvezetve a tágabb közvéleményt, magukat a döntéshozókat is. 

Ezen kellene változtatni: a gyakorlaton, a mögötte álló koncepción, filozófián egyaránt. Értem én, hogy kellenek a támogatók, nincs is ezzel gond, ha megfelelő formában jönnek le a kifogásolt cikkek.

 

 

Gulyás András
2019.08.06.
09:48

Sok sikert kívánok a folytatáshoz!

Jó lenne Körmendy Imre szavaival élve olyan irányba mozdítani a fórumot, amely a "kevesebb esztétikát, több etikát" elvet követi (http://epiteszforum.hu/kevesebb-esztetikat-tobb-etikat).

A beruházók öntömjénező cikkei, legyenek megjelölve (x), vagy legyen egy külön kategóriájuk (pl. partnereink közleményei). Ebben az értelemben tehát határozott szakmai válaszfalat kellene húzni az adott projektben érdekeltek anyagai és a támogató, vagy ellenző, de a projekttől független szerzők publikációi között.

Más értelemben viszont jó lenne minél nyitottabbá tenni a fórumot, éppen azért, mert egy építkezés, épület valódi hatásait legtöbbször nem magától a beruházótól, építésztől lehet megtudni, hanem civilektől, nem szakmabeliektől. 

Jellemző tünete ennek a hiányosságnak, hogy a Budapesten zajló elképesztő építkezési lázról, a megrendelésre íródó építési szabályzatokról, a mértéktelen ingatlanspekulációról az építészfórumon ritkán olvashatunk. Pedig generációkra dől el, milyen lesz a város (egy legutóbbi cikk ezzel kapcsolatban: https://www.valaszonline.hu/2019/08/02/buda-gardens-nyomozas-eredmeny/).

Mindez persze embertpróbáló feladat lesz az új szerkesztőségnek.

Sok sikert kívánok hozzá!

g:b:r
2019.08.01.
19:47

Öröm, boldogság!Hajrá! 

Sok sikert kívánok az  új szerkesztőknek! 

csoka
2019.08.01.
16:37

olvasói beköszöntő.hajrá ┬┴┬┴┤( ͡° ͜ʖ├┬┴┬┴

Pákozdi Imre
2019.08.01.
15:42

Sok sikert kívánok!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.