Nézőpontok

Liget Budapest Projekt - Mi mennyi?

1/1

Fotó: Székely Balázs

Fotó: Székely Balázs
Fotó: Székely Balázs
1/1

Fotó: Székely Balázs

Liget Budapest Projekt - Mi mennyi?
Nézőpontok

Liget Budapest Projekt - Mi mennyi?

2019.04.20. 10:21

Bathó Tivadar több ízben írt az Építészfórumra a Liget Budapest projektről. Azóta jóval többet lehet tudni a beépítésekről, ezért a szerző aktualizálta és bővítette legutóbbi vizsgálati anyagát. Vitacikk.

Hogy mi mennyi? Röviden válaszolva: több esetben nem az és nem annyi, mint aminek és amennyinek kommunikálja a projekt gazdája, a Városliget Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) De nem is véletlen, hogy a kommunikációnak rendkívül fontos szerepe van a Liget projektben. Ezt a Zrt. vezérigazgatója maga jelentette ki: ”kiváló társaságot állítottunk össze, melynek tagjai rendelkeznek piaci, ingatlanfejlesztői és múzeumi ismeretekkel, a feladat megvalósításához szükséges szakmai tudással, és ami talán a legfontosabb, olyan nemzetközi kitekintéssel bírnak, aminek köszönhetően világszintű projektet hívhatunk életre. A csapatépítés mellett rendkívül fontos a kommunikáció és a tájékoztatás.” (2018.07.18., aktualis.blogstar.hu)

Jelen vizsgálatomban azt kívánom bemutatni – pontos számításokkal és idézetekkel – , hogy mi igaz és mi nem, illetve, hogy miféle ”szakmai tudás” mutatkozik meg e ”kiváló társaság” által adott tájékoztatásokban.
Először három évvel ezelőtt jelent meg részletes elemzésem a Liget Budapest projektről (2016.04.25., epiteszforum.hu), legutóbb pedig annak ugyanazon év végén (2016.12.13., epiteszforum.hu). Azóta már jóval többet lehet tudni a projektről, ezért a legutóbbi vizsgálati anyagomat most aktualizáltam és bővítettem. Az eredményeket a Zrt. kommunikációjának tükrében közlöm.

Mindenekelőtt azonban célszerű rögzíteni, hogy mi micsoda:
Városliget:
a Hungária körút–Kacsóh Pongrác út–Hermina út–Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út–MÁV Zrt. 29737 és 29834/3 hrsz. határolta terület

Városligeti ingatlan (29732/1 hrsz.):
a Hermina út–Ajtósi Dürer sor–Dózsa Gy. út–Gundel K. út–Állatkerti körút határolta terület (vagyis a ”Városliget” csökkentve a Gundel K. út–Állatkerti körúttól a vasút felé eső területtel) – erre a területre vonatkozik az 2014-es 5,7% beépítettség

Városligeti ingatlan (29732/1 hrsz.) megosztása:
2015-ben a városligeti ingatlan területét megosztották; kivették belőle a Műcsarnokhoz tartozó területet, ami a 29732/10 helyrajzi számot, a kivett területtel csökkentett ingatlan pedig a 29732/11 helyrajzi számot kapta

városligeti ingatlant (29732/1 hrsz.) érintő más közterületrendezés:
a Dózsa György út közterületének rendezésével a városligeti ingatlan területéből kivettek egy 7,0 m széles sávot

városligeti park (Z-Vl övezet):
a városligeti ingatlan (29732/1 hrsz.) területe csökkentve a Szépművészeti Múzeumhoz és a Műcsarnokhoz tartozó területtel, valamint a Hősök terével – erre a Z-Vl övezetre vonatkozik a VÉSZ által előírt min. 61% teljes értékű zöldfelületi arány, a min. 65% zöldfelületi arány és a max. 7% beépítettség

zöldterület:
területfelhasználási egység (mint pl. a ”lakóterület”, az ”ipari terület”, vagy a ”mezőgazdasági terület”). A zöldterület lehet közpark, vagy közkert. Mint ilyen, természetesen növényzettel, úttal, sport- és játszótérrel, épülettel, tóval, stb. együtt az.

zöldfelület – teljes értékű zöldfelület:
azon állandó növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs más egyéb réteg

zöldfelületként számítható tetőkert és vízfelület:
adott feltételek mellett a tetőkerteket és az állandó vízfelületeket meghatározott százalékban zöldfelületként lehet számításba venni

beépítettség:
a telek beépített területének és a telek teljes területének aránya

Most már rátérhetünk a Liget projekt vizsgálatára – a Zrt. kommunikációjának tükrében. A vizsgálat részei: szöveges összefoglaló és mellékletei (Sz1, Sz2, Sz3, A1, B1, C1, D1, E1, F1).

A.)
”60%-ról 65%-ra nő a...”
A Zrt. már kezdettől fogva igen gyakran hangoztatja, hogy ”60%-ról 65%-ra nő a...”. Azt, ami a projekt jóvoltából majd növekszik, azt hol ”zöldfelület”-nek, hol ”zöldterület”-nek mondja. A fenti fogalmi meghatározások alapján világos, hogy a Zrt-nél dolgozó kiváló társaság összekeveri a zöldfelületet és a zöldterületet. Az, hogy ”a zöldterületi mutatót így tudjuk 65%-ra emelni”, az egyszerűen értelmetlen. Ugyancsak ezzel a szöveggel kapcsolatos, hogy a kommunikációban hol a ”Városliget”, hol a ”Liget”, hol pedig a ”park” az a terület, amire a nevezett arány vonatkozik. Érthetetlen ez a kavarás, mert a VÉSZ-ből teljesen egyértelmű, hogy a helyes vonatkoztatási terület a (városligeti) park.


Fotó: Székely Balázs
1/1
Fotó: Székely Balázs

 

A ”beépítettség”-et leggyakrabban a ”Városliget”-tel, illetve a ”Liget”-tel kapcsolatban említi a Zrt. Itt sajnos, még nagyobb a kommunikációs zavar. A VÉSZ ”Alátámasztó munkarész” 2014-ben is és 2016-ban is félreérthetetlenül azt közli, hogy az 5,70% beépítettség a városligeti ingatlanra (29732/1 hrsz.) vonatkozik, a VÉSZ által megkövetelt 7% beépítettség viszont az annál kisebb területű városligeti parkra (Z-Vl övezet).

Hogy pontosan mi az általa oly gyakran említett ”zöldfelület”, azt a Zrt. nem közli, inkább hagyja, hogy csak füves-fás területre gondoljanak az emberek. Laikus érdeklődők néhány nyilatkozatból kikövetkeztethetik, hogy van ”teljes értékű zöldfelület” és hogy a ”zöldtetők” is számíthatnak. Arról viszont mélyen hallgat a Zrt., hogy a zöldfelületi arányba a vízfelület is beleszámítható – és mivel nélküle nem is lenne meg az a 65% – ezért a bele is számítják. A fenti kommunikációs összevisszaság bizonyítására lásd a mellékletben az
”A1 idézetgyűjtemény”-t.

Jelen írásom első része azt mutatja be, hogy a projekt megvalósulása esetén hogyan alakul a zöldfelületi arány és a beépítettség városligeti ingatlan (29732/1 hrsz.), a Műcsarnok kiszabályozásával csökkent területű városligeti ingatlan (29732/11 hrsz.) és a városligeti park (Z-Vl övezet) területén.

Sajnálatos, hogy egyes területek nagyságára más-más adatot ad a 2014-es VÉSZ Alátámasztó munkarészének 10. és 20. oldala, a 2016-os VÉSZ Alátámasztó munkarészének 12. és 25. oldala, illetve a Liget Park Fórumsorozat 2. rendezvényének ezt tárgyaló előadása. Ez utóbbin a területek újraszámolását végző Liget Mérnök Konzorcium képviselője azt közölte, hogy van egy 2014-es geodéziai felmérés, ami a területek számításához a ”legrészletesebb anyag”. Ezért a Konzorcium arra támaszkodva végezte az ”adatállományok tisztítását”. Ennek eredményeként többek közt azt hozta ki, hogy a városligeti ingatlanon (29732/1 hrsz.) belül, a városligeti park (Z-Vl övezet) területe 911.412 m2. Különös, hogy egyes mai forrásokban mégsem a Liget Park Fórumon közölt területi adatok, hanem VÉSZ Alátámasztó munkarész területi adatai (azok közül is a nagyobbak) szerepelnek.

A számításaimban én a Liget Park Fórumon közölt ingatlani adatokat vettem alapul. Ld. melléklet: ”Sz1: kiindulási adatok”
A városligeti ingatlanra és a park területén felépíteni tervezett, új épületekre vonatkozó aktuális adatokkal számolva a következőket lehet megállapítani:

- a városligeti ingatlan mutatóit nézve ld. mellékletek: ”Sz2: adatok és számítások” és ”Sz3: összesített kimutatások” a Műcsarnok kiszabályozása igencsak ”praktikus” intézkedésnek bizonyult. Jótékony hatása nyilvánvaló, hiszen ezzel egy olyan terület került ki a számításokból, aminek alacsony a zöldfelületi aránya (23,81%) és magas a beépítettsége (53,89%).
A kiszabályozás előtti 29732/1 hrsz. ingatlan 5,70% beépítettsége a projekt megvalósulásával 7,38%-ra növekedne, a kiszabályozással létrehozott 29732/11 hrsz. ingatlan beépítettsége viszont ennél kisebb, de még így is 7% fölötti lesz: 7,15%.

- a városligeti park (Z-Vl övezet) mutatóit nézve ld. mellékletek: ”Sz2” és ”Sz3”kisebb jótékony hatása a Dózsa György út menti közterületrendezésnek van.
Anélkül ugyanis a teljes értékű zöldfelület aránya a parkban a VÉSZ-ben előírt (61%) határon táncol (61,03%), a közterületrendezéssel viszont valamivel több, 61,42% lesz belőle. Hasonló a helyzet a (zöldtetőket és az állandó vízfelületet is tartalmazó) zöldfelületi aránnyal, ami a közterületrendezés nélkül csak 65,64% lenne, de a közterületrendezéssel azonban már 66,06% lesz.

Most sem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a Városligeti tó vízfelületének döntő jelentősége van a VÉSZ által előírt min. 65% zöldfelületi arány teljesítésében. A városligeti parkban (Z-Vl övezet) a 2014-es zöldfelületi arány, az állandó vízfelület beszámításával: 60,39%, ami a projekt megvalósulása (a csaknem hétszeresére növelt állandó vízborítottság) esetén 66,06%-ra növekedne (teljesülne a min. 65%). Az állandó vízborítottság növelése nélkül a zöldfelületi arány viszont csak: 62,81% lenne (vagyis még kerekítve sem lenne meg a minimum 65%).

A döntő jelentőséget még jobban mutatja a városligeti park zöldfelületi növekményének összetétele: a zöldfelületi növekménynek túlnyomó része, 62,16%-a (hatvankettő egész tizenhat század százaléka!) az állandó vízfelület növekményéből adódik, miközben park zöldfelületi növekményéből csupán 20,22% köszönhető a teljes értékű zöldfelület növekményének. Másképpen fogalmazva: a parkban az állandó vízfelület növekménye több, mint háromszor (3x) akkora, mint a teljes értékű zöldfelület növekménye. A zöldfelületi növekmény fenti összetétele nyilvánvalóan kedvezőtlen, mert a Városligeti tó (és a tervezett dísztó) – állandó vízborítottságú – vízfelülete nyilvánvalóan kisebb értékű a teljes értékű zöldfelületnél, és ugyanez áll a zöldtetőkre is.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a VÉSZ megalkotásakor a főváros (a Városligeti törvény-adta lehetőségekkel élve) ”praktikusan” figyelmen kívül hagyta az OTÉK-nak azon követelményeit, amelyek a Liget projekt megvalósítását akadályozzák (közparkokra előírt zöldfelületi arány, beépítettség), ugyanilyen ”praktikus” módon viszont kihasználta az OTÉK-nak azon engedményeit, amelyek a Liget projekt mutatóit javítják (állandó vízfelület és zöldtetők beszámítása a zöldfelületbe).


B.)
”A Liget Projekt egy ligeti hagyomány, a 100 éve megkezdett múzeumi negyed folytatása.” Nem igaz.
Ez a szöveg már 2014-ben is olvasható/hallható volt. Kisebb szünetek után 2018 őszén ismét megjelent. Ha lett volna (de nem volt) valamilyen általánosan ismert, elfogadott koncepció múzeumoknak a Városligetbe telepítésére, akkor pl. nem az ”ingyen telek” lett volna a legeslegfontosabb szempont a korabeli törvényhozás számára a Szépművészeti Múzeum városligeti helyszínének kijelölésében, továbbá nem nevezték volna a városligeti helyszínt ”kevésbé kívánatos külső perifériá”-nak.
Lásd a mellékletben a ”B1 idézetgyűjtemény”-t.

C.)
”A Liget Projekt a kezdete óta egyértelműen politikai indíttatású és alaptalan támadásoknak van kitéve.” Nem igaz.
Jóval a Városligeti törvény 2013 decemberi megalkotása előtt, az akkor még Múzeumi Negyednek nevezett projekttel szemben komoly szakmai szervezetek és az érintett szakmák képviselői már kifejtették ellenvéleményüket – legfőképpen az önkényesen kiválasztott helyszínt kifogásolva. Onnantól kezdve ezek a szakmai szervezetek, ill. szakemberek számos formában (szakmai fórumokon, konferenciákon, felhívásokban) igyekeztek a nagyközönség tudomására hozni, miért tartják szakmai szempontból rossznak, elhibázottnak, hogy a városligeti park területén újabb múzeumi épületeket húzzanak fel.
Lásd a mellékletben az ”C1 idézetgyűjtemény”-t.
Ezen szakmai ellenvélemények sajnos, nemigen érdekelték/érdeklik a médiát, ellentétben az évekkel később, a Városligetben megjelent laikus ligetvédők helyszíni akcióival.


D.)
”(2017-ben) Cannes-ben, a világ legjelentősebb ingatlanszakmai rendezvényén Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje lett a Liget Projekt.” Nem igaz. 
Ezzel a hamis hírrel 2017 tavasza óta operál a Zrt. A valóság: 2017-es MIPIM ”Best Futura Mega Project” kategóriájában a zsüri 4 projekt: egy brazil (Amerika ), egy japán (Ázsia), a magyar (Európa), és egy orosz (Európa) közül választott győztest. A japán nyert, helyezetteket hagyományosan nem hirdettek, így a két európai projekt sorrendjéről sem döntöttek. Ennélfogva a Liget Budapest projekt nem is lehetett Európa legjobbja.
Lásd a mellékletben az ”D1 idézetgyűjtemény”-t.


E.)
Átgondoltság helyett gyakori ötletelés: többször változott a tartalom, az épületek és azok helye
2015.04.24., hvg.hu
újságíró:
– Tehát ön úgy látja, hogy – a jelzések, kritikák ellenére – minden halad a tervezett ütemben. Jövőre (2016-ban) kezdődnek az építkezések, megvan a szükséges pénz, 2018 tavaszán pedig átadják a nagyközönségnek az új Ligetet, az öt új múzeummal.
Baán László:
– Bizonyos korrekciókat el tudok képzelni, de ezek a projekt érdemi szerkezetét nem fogják megváltoztatni.
Ehhez az állításhoz képest, a projektben
- volt, de – NEM lesz: ”Magyar Fotográfiai Múzeum projekt”, Magyar Építészeti Múzeum projekt”, ”Ludwig Múzeum alprojekt”, ”Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum bővítése projekt”, ”Fővárosi Nagycirkusz bővítése projekt”, ”Nebbien-kapu projekt”, ”Pajtaszínház projekt”
-volt és lesz, de – NEM KÜLÖN (máshogy) lesz: ”gasztrofalu projekt”,”gyermek- és ifjúsági tudás- és élményközpont”
parkfenntartási központ
- volt és lesz, de – a Ligetben MÁSHOL lesz: ”Nemzeti Galéria alprojekt”, ”Néprajzi Múzeum projekt”
- volt és lesz, de – a Ligetben IS lesz és MÁSHOL IS lesz: néprajzi kiállítás (ligeti múzeumban is és az OMRRK-ban is)
- volt, de – NEM A LIGETBEN lesz (hanem Kőbányán): Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
- NEM volt, de LESZ a Ligetben: Városligeti Színház, Magyar Innováció Háza, Millenium Háza

Több épületről kicsit részletesebben:
- Magyar Építészeti Múzeum, Magyar Fotográfiai Múzeum, Néprajzi Múzeum (a francia terv)
Az első kettőről még azt is szépen megmagyarázták, hogy a projekt részeként igenis a Városligetben van a helyük, majd e három múzeumnak a 2015-ös pályázaton nyertes épületeit dicsérték és ”világszínvonalú”-nak minősítették. Miután azonban egy kormányhatározat (indoklás nélkül) ezeket kidobta a projektből, már csak ”jó színvonalú”-ként említik ezt a három épületet.
Lásd a mellékletben az ”E1 idézetgyűjtemény”-t.

Néprajzi Múzeum (a magyar terv)
A másodszorra kiírt pályázaton győztes magyar tervről csak felsőfokon szólnak. Az International Property Awards nevű ingatlanszakmai(!) szervezet az általa 2018-ban kiosztott sok-sok díj közül a ”World's Best Architecture” díjat ennek a középületnek ítélte. Dicséretes. A méltatások mellett azonban sajnálattal kell közölnöm az alábbi tényeket.

A mai ismeretek szerint ennek az épületnek a szintterülete kb. 40.000 m2 (negyvenezer négyzetméter), a múzeum állandó és időszaki kiállításai mindössze kb. 7.000 m2-en (hétezer négyzetméteren) kapnak helyet, a föld alatt. Továbbá: ”az épület 60 százaléka a terepszint alatt helyezkedik majd el, hogy a felszín felett a lehető legkisebb legyen. A múzeumból csak a fordított kapu motívum két végén kiemelkedő rész látható, amelyek egyenként 75-75 méter hosszúságúak. Ezek legmagasabb pontja 22 méter” (2016.05.25., ligetbudapest.reblog.hu). Nos, ebben épületben, amit ”Néprajzi Múzeum”-nak neveznek, és ami a Zrt. szerint ”végre lehetőséget teremt Európa egyik leggazdagabb etnográfiai gyűjteményének átfogó és alapos bemutatására”, a kb. 40.000 m2 (negyvenezer négyzetméter) szintterület ellenére nincs elég hely a kiállításra szánt összes néprajzi anyag számára. Merthogy:
”Nem szokták hangsúlyozni, hogy két épületbe fog költözni a Néprajzi Múzeum. Épül a Szabolcs utcában a raktárbázis, oda kerül a gyűjteményeink túlnyomó része. Az állományvédelem, a restaurálás és a raktározás szinte száz százalékig ott kap helyet.  A földszinti részt ott is látogathatóvá szeretnénk tenni. Nagy méretű tárgyaink lesznek kiállítva ott, mint például a bödönhajó,
a szekerek.” (Kemecsi Lajos, NM főigazgató, 2017.09.19., ligetbudapest.reblog.hu)

A fentiek alapján jogosan vethető fel:
– hogyhogy nem elég 40.000 m2 szintterület, hogy ott a múzeum a nagy méretű tárgyait is kiállíthassa?
– helyes-e az a megoldás, hogy ezen tárgyak megtekintésére a látogatóknak egy másfél kilométerre lévő (legfőképpen raktározást és restaurálási munkákat szolgáló) másik épületet kell felkeresniök?
– ha a városligeti épületnek a 60%-a – beleértve a múzeum állandó és időszaki kiállítási tereit is – a felszín alatt lesz, akkor a felszín felett, a park területén miért van szükség kettő, egyenként 22 m magas, ”lehető legkisebb”-nek titulált épületrészre?
– a ”World's Best Architecture” díjat odaítélő zsüri vizsgálta-e, hogy a magyar Néprajzi Múzeumnak tervezett látványos épület mennyire (nem) felel meg az alapvető funkciójának, nevezetesen, hogy helyt adjon a múzeum kiállításra szánt összes tárgyának?

Közlekedési Múzeum
A múzeummal kapcsolatos változások ”rugalmas” kommunikációját lásd a mellékelt ”E1” idézetgyűjteményben.

Az ötletelésekkel kapcsolatban végül emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Liget projekt ellenzőinek leszerelésére kormányinfón hozták elő a ”Nyugati Liget”/”Liget projekt 2” ötletét. A koncepció részleteit 2016. április végéig kellett volna benyújtania a kancelláriaminiszternek. Azóta semmi hír erről.

F.)
A projekt költségeinek állandó növekedése
Az átgondoltság hiánya, az ötletelések felesleges kiadásokkal jártak. Volt úgy, hogy tervpályázati győztest hirdettek, aztán az épületet (indoklás nélkül) kidobták a projektből (MÉM, MFM); és volt olyan is, hogy tervpályázati győztest hirdettek, tárgyaltak is a tervezővel, aztán a tervet teljesen elvetették és új helyszínre új tervpályázatot írtak ki (NM, KM). Gyakori a tervpályázati győztes tervek tartalmának lényegi és költségnövekedést okozó módosítgatása; van olyan épület, aminek a mostani költsége a kezdeti összegnél 42%-kal (negyvenkettő százalékkal) nagyobb. Részletesebben, számokban a költségek növekedését lásd a mellékelt ”F1” idézetgyűjteményben.

Az idézett nyilatkozatok is bizonyítják, hogy a projekt elsődleges célja nem a Városligetnek, mint közparknak a megújítása, hanem a Városliget területére történő új beépítések. A Múzeumi Negyed tervezete eredetileg nem is foglalkozott a közparkkal, a 2012-ben bejelentett 50-60 milliárdos költség csupán az új épületekre vonatkozott. Az csak 2013-ban merült fel, hogy szükséges lenne megújítani a közparkot, ezért is nevezték annak 50 milliárdos költségét ”pluszköltség”-nek. Az új beépítések elsődlegességét bizonyítja az a 2013.04.12-i műhelyvita is, amelyről az Építészfórum (többek közt) ezt írta:
”A MúzeumLiget (sic!) kifejezést körülbelül egy és negyedéve kezdte el beplántálni a kormányzati kommunikáció a köztudatba.” Rostás Zoltán projektigazgató ”előadásában jelezte, hogy a MúzeumLiget program nem a Városliget egészével foglalkozik, ugyanakkor éppen a helyszínválasztás UTÁN fogalmazódott meg, hogy az egész Városligettel kell foglalkozni, amelyet a kormány most vizsgál - egyeztetve erről a jelen lévő intézményekkel és az odakerülőkkel egyaránt.”


Ugyancsak az elsődleges beépítési célról árulkodik az eredeti ”Liget Budapest fejlesztés” programelemeinek sorrendje:
1. Múzeumi Negyed Program; 2. Városliget Megújítása Program.

Visszatérve a költségekre: a 2013-ban 120 milliárdra becsült költség mára már több, mint a kétszeresére növekedett. Itt jegyzem meg, hogy az Állami Számvevőszék 2017 júliusában kezdte meg a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. ”vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységének megfelelőségi ellenőrzését”. Úgy volt, hogy a vizsgálat 2017-ben le is zárul, de végül csak a 2019.03.08-án kelt ÁSZ-jelentéssel fejeződött be. A jelentésben a Zrt. gazdálkodási tevékenységének kapcsán nincs szó a Liget Budapest projekt költségeiről.


G.)
A Liget Budapest projekt (eddigi) kommunikációs költségei
A Liget Budapest projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátására, illetve kommunikációs kiegészítő elemek (fotó, videó, virtuális 3D modell, makett, kiadvány, installáció, stb.) elkészítésére a 2014 októbere és 2017 októbere közötti időszakban a Városliget Zrt. által kötött szerződések összege meghaladta az 1,46 milliárd (egymilliárd-négyszázhatvan millió) forintot.

Befejezésül megismétlem, amit már korábban is írtam:
a Városliget Budapest fontos közparkja, a felújítása mindenképpen szükséges. Ehhez azonban NEM KELL a városligeti park (Z-Vl övezet) területére új múzeumépületeket, illetve színházépületet építeni. Ahogy a tájépítészeti pályázat győztese, a Garten Studio közli az (alternatív) 7.sz. tervlapján: ”Az új múzeumok nélküli tablónk jól szemlélteti, hogy a pályázatunkban bemutatott rehabilitáció épületek nélkül is teljes értékűen megvalósítható”. Már csak AZÉRT SEM kell új beépítés, mert egy közparknak, az az elsődleges feladata, hogy „a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja“ (Országos Településrendezési és Építési Követelmények).

A fent idézett közparki funkciónak a jelenleginél sokkal jobban megfelelő Városliget kialakítása, a parkon átmenő gépkocsiforgalom megszüntetése, a park zöldfelületének növelése és megújítása, a Liget Budapest projektre szánt 250-300 milliárd forintnál sokkal kevesebb pénzből (és ami szintén fontos), jóval rövidebb idő alatt megvalósítható lenne.

Bathó Tivadar

 

 

 

 

 

Vélemények (12)
Mljet
2019.08.05.
10:06

Újabb izgalmas kommunikációs részletek – Millennium Háza

2019.08.01., Inforádió, Aréna https://infostart.hu/video/Oh8_lmTZ0Tc

Gyorgyevics Benedek vezérigazgató (Városliget Zrt.):

1.) a Millennium Háza számára

"elsődleges célközönség a gyerekek és az iskoláscsoportok"

2.) kávézóként(!) megnyíló kávézó, ami à la carte étterem is lesz

"Millenniumi hangulatot idéző Zsolnay-kávézó nyitja meg kapuit az egykori Olof Palme Házban. Ez egy terasszal kávézóként fog megnyílni, rendezvénytérként, és egy idő után à la carte étteremként is várja majd az érdeklődőket."

3.) "próbaüzem", "őszi próbaidőszak"

"Első körben egy próbaüzemmel fog megnyitni, amikor csoportokat fogunk fogadni."

(Világos. Ha a próbaüzem során kiderül, hogy az elsődleges célközönség – a gyerekek – mégsem érdeklődnek a pódiumszínpaddal ellátott és "millenniumi hangulatot idéző Zsolnay-kávézó" iránt, akkor szépen beindítják a bölcs előrelátással a kávézóba beépített 44,79 m2-es látványkonyhát, és attól kezdve a kávézó à la carte étteremként is fog működni.)

4.) "közel 200 méteres makett lesz" – a 198,41 m2-es kiállítótérben

"Hogyha a Millennium Házáról beszélünk és annak, mondjuk, az állandó kiállításáról, akkor azt tudom mondani, hogy ennek központi eleme – a "Budapest aranykora" kiállításnak – egy közel 200 méteres makett lesz, ahol ...Budapest körúton belüli része, az Andrássy út és az egykori Városliget, a századfordulós Budapest homlokzati szinten pontosan le lesz képezve."

(Nagy varázslat lesz, az biztos. Már a 2017-es kommunikáció szerinti, "több mint 100 négyzetméteres városmakett" elhelyezése is az lett volna, de a "közel 200 (négyzet)méteres" maketté meg pláne az. A 198,41 m2-es kiállítótérben meg kell oldani, hogy a csoportos látogatók körüljárhassák azt a makettet, aminek területe majdnem akkora, mint maga a helyiség, de egyúttal az abból nyíló "múzeum shop" zavartalan megközelítését is biztosítani kell.)    

Garay Klára
2019.10.02.
06:27

@Mljet: A Palme-Milleium háza vendéglő átadása után kiderült: mennyire igaza van ebben is és most is a szerzőnek!Nem véletlenül indult a valóság ellen milliárdos kommunikációs kampány!

Yan Gable
2019.10.02.
06:42

@Garay Klára: Tetszett látni?

 

Mljet
2019.10.09.
18:42

@Yan Gable: Látni majd csak október 26-tól láthatja, akkor is csak előzetes bejelentkezés után, egyórás vezetéssel, szervezett látogatócsoportban. Lehet, hogy várnia is kell, mert az "elsődleges célközönség a gyerekek és az iskoláscsoportok".

De ha bejut, egyelőre nem láthatja a "millenniumi hangulatot idéző Zsolnay-kávézó" olyan izgalmas helyiségét, mint pl. a látványkonyha, ami (az épületről megjelent képek szerint) egyelőre diszkrét takarás mögött várja, hogy eljöjjön az ideje. A "millenniumi hangulatot idéző Zsolnay-kávézó" főzőkonyháját (étellifttel), meg a többi konyhaüzemi helyiségét (földesáru raktár, zöldségmosó, stb.), meg pláne nem láthatja, mert azok a földszinten kávézó éttermi vendégektől természetesen elkülönítve, a pinceszinten vannak.(Építészeknek azért hasznos lenne ezeket megmutatni, hogy tudják, egy "milleniumi hangulatot idéző kávézó"-nak mely helyiségek a nélkülözhetetlen velejárói.)

Fontos megjegyezni, hogy a Pavilonkert után ez a második új, de messze nem a legutolsó vendéglátóhely, ami a Liget projekt kiagyalóinak "jóvoltából" a városligeti park (Z-Vl övezet) területén létesült. Lesz még legalább 10 (tíz) további – a felépülő NM, MZH, ÚNG, MIH, VSZ épületeiben, valamint az "Egészségkert", "Piknikkert", "Sörkert", "Vakok kertje" pavilonokban. Ha ehhez a tizenkettő újhoz hozzáadjuk azt a négyet, ami ebben az övezetben már a projekt előtt is működött, akkor kiderül, hogy a Liget projekt megvalósulásával a városligeti park (Z-Vl övezet) területén összesen 16 (bizony, tizenhat!) különböző vendéglátóhely fog üzemelni. Lehet, hogy a parkban nem is múzeumok létesítése volt az igazi cél?

Mljet
2019.07.23.
11:24

Kiegészítés: Millennium Háza, kommunikáció vs. valóság

I. KOMMUNIKÁCIÓ

2017.11.14., Sághi Attila, Baán László (Városliget Zrt.):

A Millenium Háza a századforduló időszakát eleveníti majd meg egy állandó kiállítással, de helyet kap benne egy kulturális rendezvényeknek otthont adó kávéház is. ...Felújítását követően a több mint 130 éves, különleges értékű műemléképület az újkori Magyarország történetének legvirágzóbb, legsikeresebb időszakát, a főváros és Magyarország századfordulós aranykorát eleveníti majd meg egy különleges, interaktív állandó kiállítással, de helyet kap benne egy, a millenniumi hangulatot megidéző, kulturális rendezvényeknek otthont adó kávéház is. ...Az 1250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újul meg: interaktív kiállítótérrel, egy pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén pedig egy kisebb előadó- és konferenciateremmel.

...A tervek szerint a Millennium Házában több száz négyzetméteren várja majd a látogatókat a főváros aranykorát bemutató állandó kiállítás, amely egy óriási, több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett és az ahhoz kapcsolódó vetített képek segítségével idézi meg a századfordulós Budapestet.

...A Ház egyben jelképe a Liget Budapest célkitűzéseinek: a tradíciót óvó, a park és a művészetek kapcsolatát integráló, a legkorszerűbb múzeumi bemutatási technikákat alkalmazó tudás- és élményközpontnak biztosít majd teret a Liget egyik legpatinásabb épülete.

http://epiteszforum.hu/olof-palme-hazbol-millenium-haz

2019. április 30., Gyorgyevics Benedek (Városliget Zrt.):

"idén ősszel a Városliget egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként nyitja meg kapuit. A különleges értékű épületben a Városliget aranykorát bemutató időszakikiállítás és egy századfordulós hangulatú kávézó várja majd a látogatókat."

http://epiteszforum.hu/liget-budapest-tobb-epulet-is-elkeszul-az-iden-galeriaval

2019.07.22., Baán László (Városliget Zrt.):

„A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete”

http://epiteszforum.hu/liget-projekt-az-elso-atadasok

 

II. VALÓSÁG –A.)

"különleges hangulatú kávéház" HELYETT

2019.07.03.: "Millennium háza étterem üzemeltetési PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

a Millennium Házában lévő, 577,86 m2 alapterületű étterem ingatlanrész bérbeadása

Az Olof Palme Házba egy 150 + 15 fő leültetését biztosító vendéglátó egység kerül kialakításra. Ezzel párhuzamosan működhet egy maximum 180 fő ellátást lehetővé tévő rendezvényi kiszolgálás, de ha adott esetben a teljes ház rendezvény helyszínként működik, úgy maximum 400 fő rendezvényi kiszolgálása biztosítandó... Az épületben lévő étterem nyílt árusítású vendéglátóhely. Az éttermi fogyasztótér, a látványkonyha és a fogyasztói edény mosogató a földszinten, míg az egyéb technológiai helyiségek, szociális blokkok a pinceszinten kaptak helyet. Szintén a földszinten, de az épület átellenes pontjában alakítottunk ki helyet a catering területeknek."

Millennium Háza "étterem ingatlanrészen" belül, földszinten

F.1.06 jelű étterem: 264,12 m2

F.2.03 jelű látványkonyha: 44,79 m2

F.01.05 jelű különterem: 29,14 m2

éttermet szolgáló teraszok kb.: 630 m2 (44 asztal 128 székkel)

https://ligetbudapest.hu/dokumentumok

"Millennium háza étterem üzemeltetési"

 

II. VALÓSÁG – B.)

A "TÖBB SZÁZ m2-en állandó kiállítás, benne az óriási, TÖBB mint 100 m2-es, több ezer házat ábrázoló városmakett" ELHELYEZÉSÉRE

földszinten

F.1.07 jelű kiállítótér: 198,41 m2

F.2.05 különterem: 43,06 m2

(pinceszinten még: P.1.05 jelű múzeumpedagógia: 63,47 m2 és P.1.09 jelű vetítőterem: 63,34 m2)

Gulyás András
2019.07.13.
08:52

Sztálin elvtárs előszeretettel vágatta ki a képekről kegyvesztett harcostársait - ez jutott eszembe a valóság ötletes restusálásáról, ami a Városliget kapcsán az építészfórumon folyik. 

A méltányosság kedvéért ugyanakkor említsük meg, hogy az Építészfórum még így is azon kevés fórumok egyike, ahol egyáltalán szóhoz juthatnak azok, akik a tényekkel szembesítenék a városligeti építkezésekről szóló dicshimnuszok szerzőit. Az is világos, hogy egy kiemelt kormányzati beruházással kapcsolatos kritikáknak helyet adó fórum veszélynek teszi ki magát - két perc alatt felszámolhatják. Láthatjuk továbbá a hozzászólásokból is, hogy a bolsevik típusú gondolkodásmód továbbra is dívik. Jellemzője, hogy mindenféle kritikát a Párt elleni támadásként értékel, a kritikák megfogalmazóit pedig különféle módokon bélyegzi meg ahelyett, hogy érdemben reagálna.

Mindezt előrebocsátva a szerző utolsó kommentjén felbuzdulva ránéztem, mi került bele a Városliget dossziéba az elmúlt kb. egy évben. Kizárólag olyan cikkek, amelyek a projekt eredményeiről, egyedülálló sikerekről számolnak be. 

Mi nem került bele a dossziéba? Szerző cikkén kívül nyomát nem látjuk például az Unesco kritikának. Nincs olyan cikk, amely kritikusan elemezné a projekt reklámszövegeit. Hiányzik olyan cikk, amely a tavaly év végi országos propagandakampányt elemezné ki, amelyben telehintették a sajtót azzal a hírrel, hogy a biodóm Európa legjobb épülete lett - és még sorolhatnánk tucatszám a kényes, etikátlan, szakmaiatlan ügyeket. 

Ha egy újságíró szeretne alaposabban tájékozódni és ezért felkeresi az Építészfórumot, majd rákattint a Liget- projekt dossziéra, nem csoda, hogy az a kép rajzolódik majd ki benne, hogy itt minden rendben van. 

Ez a gyakorlat helyrehozhatatlan kárt okoz, hiszen az Építészfórum a hamis összeképet ellátja a szakmaiság dicsfényével. A cenzúrának az a formája, ami pártállami időkben volt jellemző, hogy valami nem jelenhet meg, nyilván értelmetlen az internet világában. Elég elsüllyeszteni a cikkeket a számtalan aloldal egyikére. Írni 1990 előtt is lehetett bármit - ha az asztalfiókban maradt, és senki sem olvasta. A lényeg akkor is, most is az, hogy a megírt tanulmány eljut-e a célközönséghez. 

 

 

Mljet
2019.08.19.
08:49

@Gulyás András: Ez a cikk immár bekerült (ld. a cím alatt) a dossziéba – köszönhetően az új szerkesztőség intézkedésének.

Gulyás András
2019.07.09.
12:30

Mikor megjelent e cikk, feltűnt, hogy elképesztő rövid idő alatt lekerült a nyitóoldalról, egy napot se volt ott. Olvasom a szerző kommentjét egy másik cikk alatt, hogy valahogy nem akar bekerülni a Városliget-dossziéba kifejezett kérése ellenére sem. (Ha nem kérné, akkor is ott a helye.) Így gyakorlatilag megtalálhatatlan, csak az bukkan rá, aki már egyébként is ismeri. És nem is tudta azt a hatás kifejteni, amit illett volna.

Véletlen lenne mindez? 

Nem hiszem. Bár úgy lenne ugyanis lottó ötösöm, ahogy első hozzászólásomban jeleztem e cikk alatt, hogy a szerző személyét érintő támadásoknak teszi majd ki magát. Meg is történt ugyanis a támadás névtelen szerző tollából egy olyan fórumon, amely nyilvánvalóan a Zrt. belső köreihez tartozik, hiszen egyedülállóan jól tájékozottak.

Csipetnyi adalék a kulturális beruházás páratlan eszköztárához.

 

Mljet
2019.07.13.
08:19

@Gulyás András: A szándékosság sajnos, nyilvánvaló. Az írásom után 10 nappal később (ápr. 30-án) jelentették meg a Városliget Zrt. közleményét. Azt bezzeg rögtön betették "Múzeumi Negyed – Liget Budapest" dossziéba, de az én munkámat máig nem. Kértem írásban (abban azokra a húzásokra is rákérdeztem, amiket – előzetes egyeztetés nélkül – a szövegemben eszközöltek), még csak nem is válaszoltak rá. Kértem szóban, arra azt mondták, az e-mailemet továbbították a szerkesztőnek. Mivel a cikkem ezután sem került a "Múzeumi Negyed – Liget Budapest" dossziéba, másodszor is telefonáltam. További türelmet kértek. Egyúttal arról tájékoztattak, hogy az egyébként is sok munkájuk mellett dolgoznak a honlap átalakításán is, amelynek során tervezik a "dossziék" megszüntetését(!). Ez nagyon rossz változtatás lenne, hiszen így nem lehet majd egyszerűen rákeresni az egy adott témában közölt cikkekre (ez fenyegeti a Liget projekt témában megjelent kritikus szakmai írásokat is).

Garay Klára
2019.04.23.
20:38

Nagy köszönet az alapos elemzésért! Sajnos, hogy "muszáj Hercules"-nek kell lennie annak, aki a tényekkel bíbelődik.Ezért is köszönet. Sajnos igen kevés szakembert hallunk megszólalni ellenzői oldalon. Ezeknek az embereknek külön respect!Még így is jóindulatúan áll hozzá a szerző a Városliget Zrt és a kormányzati kommunikációjához! Véleményem szerint ugyanis nem "kommunikációs zavar" van, hanem tudatos, ködösítés, félrevezetés, félretájéjoztatás = hírhamisítás, ami történik!Az aktív és a passzív megtévesztés minden formáját bemutatták már: elhallgatnak, részinformációkat szivárogtatnak, bagatellizálják a negatív következményeket és egekig magasztalják a soha be nem következő előnyöket... de sokszor tényszerűen hazudnak, hamis adatokat tesznek közzé, de látványtervben és szóhasználatban idealizálják a projektet.

Pl: vélelenül sem fenntartható ez az egész! Nem is MÚZEUMOK épülnek, hanem nyomokban múzeumi funkciókat is ellátó vegyes hasznosítású épületek...stb.De ezek a hamis hírek egy külön dolgozat témái lehetnének.Sajnos azokat is "szakemberek" írják. Másféle erkölcsi alapállásról.

Kár! és szégyen az elkövető építészekre, kertészekre, közművesekre, múzeumi szakemberekre, kormánybiztosokra...és más kormányhivatalnokokra. Ez bizony intézményesített, állami szervezésű csalás, megtévesztés! Köszönjük az alapos elemzést!

Pákozdi Imre
2019.04.23.
15:21

Le a kalappal, Bathó építész úr.

Gulyás András
2019.04.23.
11:38

Ismét egy olyan alapos kutatómunka eredményét olvashatjuk, amelyet áttanulmányozni nem is lehet egyszerre. Javaslom mindenkinek, töltse le a mellékleteket is, ott ugyanis maguktól a projekt vezetőitől olvashatja az idézeteket, amelyeket a tanulmány sorban cáfol.

Sajnálatos, hogy egy olyan országos jelentőségű beruházás felelősei, mint a Liget-projekt (hiszen a Nemzeti Galéria, Néprajzi múzeum jövőjéről van szó többek között), ezek szerint a közvéleményt módszeresen és rendszeresen tájékoztatják félre (D) minden következmény nélkül, illetve hallgatnak el fontos részleteket (A).

Éppígy figyelemre méltó mindenfajta kritika alantas pártpolitikai támadásként való megbélyegzése és hiteltelenítése (C), ez sem méltó említett intézményeinkhez. 

A Városligetről számtalanszor esett már szó. Kevesebbet beszélünk magukról a múzeumokról. Az E) pont, különösen a Néprajzi Múzeumról szóló rész ehhez nyújt fontos gondolatokat. Az új Néprajzi Múzeum a gyűjtemény szétdarabolását teszi szükségessé, mivel magában az épületben nem lesz elég hely. 

Köszönet a szerzőnek a cikkért, hiszen a C pont értelmében ő maga is vállalta a kockázatot - miként mindenki, aki ebben részt vesz-, hogy ki tudja milyen vádakkal illetik majd nyíltan vagy a háta mögött.

Szomorú és elgondolkodtató, hogy a https://magyarmuzeumok.hu honlapon, eltekintve a projekt reklámanyagaitól, érdemi vitának nem sok nyomát látni, az építészfórum hiánypótló ebből a szempontból is. 

 

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk