Nézőpontok/Kritika

Fotóalbum jelent meg Hudec László sztárépítész sanghaji örökségéről

1/2

HUDEC by Nicky Almasy

HUDEC by Nicky Almasy

Hirdetés
?>
HUDEC by Nicky Almasy
?>
HUDEC by Nicky Almasy
1/2

HUDEC by Nicky Almasy

HUDEC by Nicky Almasy

Fotóalbum jelent meg Hudec László sztárépítész sanghaji örökségéről
Nézőpontok/Kritika

Fotóalbum jelent meg Hudec László sztárépítész sanghaji örökségéről

2017.09.25. 12:14

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Sanghaj

Építészek, alkotók:
Hudec László

Hudec László (1893 –1958) építész sanghaji épületeit mutatja be a HUDEC by Nicky Almasy című exkluzív fotóalbum, amelyet szeptember 21-én mutatott be Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa az építész által tervezett Hubertus-udvarban, Sanghajban. 

A magyar építész a ’20-as, ’30-as években több mint száz épületet tervezett Kína egyik legnagyobb városában. Elismertségét, népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy két évvel ezelőtt Hudec Lászlót egyedüli külföldiként beválasztották a 99 legmeghatározóbb sanghaji „klasszikusok" sorába. A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, Szijjártó Péter miniszter előszavával megjelenő album különlegessége, hogy Nicky Almasy, magyar fotóművész kameráján keresztül ismerheti meg a közönség a még álló Hudec-épületeket. A feladat sürgető volt, hiszen egyes épületeket az idő vasfoga tépázott meg, másokat az új tulajdonos alakított át saját ízlése szerint − nem törődve annak valós és eszmei értékével −, míg megint másokat várhatóan a közeljövőben bontanak le. Az album mellett a Hudec in Motion kiadványt is megismerhették az érdeklődők, amely a 21. századi technika segítségével, egy-egy videoklip formájában kelti életre az építész legnevesebb épületeit.



 

Hugyecz László Besztercebányán született 1893-ban. Tanulmányait a Műegyetemen végezte, majd az orosz fronton harcolt az első világháborúban. Szibériába hurcolták, a hadifogságból megszökött és végül Sanghajban talált otthonra. 1918-tól egy amerikai tervező cégnek dolgozott, majd 1925-ben megalapította saját vállalkozását. Nevét a könnyebb kiejthetőség érdekében – nagyapja után – ettől kezdve már Hudecként használta. A ’20-as, ’30-as években több mint száz épületet tervezett Sanghajban, egyebek között a Park Hotelt, amely az 1980-as évekig Kelet-Ázsia legmagasabb épülete, egyúttal a gazdag, fejlett Sanghaj jelképe volt, vagy az art deco építészet egyik gyöngyszemét, a Zöld-házat, amely a város első aranykorának egyik szimbóluma lett. Hudec kínai neve (Wu-da-ke) összeforrott Sanghajéval, épületei közül több, a város máig meghatározó szimbóluma lett. 


HUDEC by Nicky Almasy
2/2
HUDEC by Nicky Almasy



Nicky Almasy az egyik legkeresettebb fotóművész Sanghajban. Jelenleg Malajziában, Kuala Lumpurban él. Neves külföldi magazinoknak és újságoknak, többek közt a Financial Times-nak, a The Daily Mailnek, a Where-nek, a Travel 3Sixty-nek (Air Asia) dolgozik. Fényképes és filmes munkásságáért számos díjban részesült. 2010-ben Nicky Almasy-t érte a megtisztelő felkérés, hogy Kína legmagasabb, a Burj Khalifa után a világ második legmagasabb épületét, a Shanghai Towert örökítse meg fényképein. A fotóművész másik kiemelt témája maga Sanghaj. Az elmúlt tíz évben a történelem egyik legjelentősebb városrendezési átalakításán áteső metropoliszt töretlen lelkesedéssel fotózta.






Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.