építészet : környezet : innováció

Ghánai iskolabővítés magyar módra

2010-ben hiánypótló szándékkal szociális óvoda és iskola épült Ghánában, amelyet használói mára teljesen kinőttek, de bővítéssel is csak az alapozásig jutottak. Egy magyar építészcsoport - Funk Bogdán, Szelecsényi Balázs, Vadász Orsolya, Nusszer Diána és Cserháti Csinszka - a helyi új keletű üvegtornyos "divattal" ellentétben az árnyékolást és szellőzést is figyelembe véve tervezte tovább az épületet. 

A Newill Akadémia – bár a név elsőre talán mást sugall – egy szociális alapon működő óvodát és általános iskolát takar Ghánában, ami 2010-ben indult egy helyi tanár kezdeményezéseként az édesanyja háza melletti üres melléképületben. Az intézmény hiánypótló, hiszen a városban nem, illetve csak nagyon drágán áll rendelkezésre hasonló ellátás, a hátrányosabb helyzetű szülők a mindennapi megélhetés előteremtésével vannak elfoglalva, nem tudnak családjukkal otthon maradni. Az intézmény aztán az évek során a gyerekekkel együtt nőtt, és hamarosan általános iskolai osztályok is indultak.

Az évek alatt az iskola kinőtte az eredeti épületet, mára több osztály terem híján folyosókon vagy az udvaron felállított egyszerű tető alatt tanul. Már évekkel ezelőtt tervek készültek az iskola fejlesztésére, megfelelő anyagi háttér hiányában azonban csak egy új épülettömb alapozása és lábazata készült el. Talán mondhatjuk, hogy szerencsére. Az eredeti tervek egy jellegtelen, gazdaságtalanul üzemeltethető épületet ábrázoltak, statikailag alulméretezett szerkezetekkel. Itt került bele a képbe magyar építészek egy lelkes csoportja, akik a helyi vezetéssel együttműködve és a fenntarthatóságot valamint a klimatikus viszonyokat szem előtt tartva továbbfejlesztették a terveket.


helyzetkép Ghánából



Az épület

A tervezés során a legnagyobb kötöttséget a korlátozott telekméret és a már részben megépült alapozás jelentette. Az eredeti tervekből megmaradt a 3 szintes épület és az L alakú alaprajz, optimalizálva lett viszont a nyílásosztás, a közlekedés rendszere, továbbá közösségi tereket alakítottunk ki, és az udvarral való kapcsolat is át lett fogalmazva.

Könnyebbséget jelentett viszont a helyi jogi szabályozás, Ghánában ugyanis már régóta “egyszerűsített engedélyeztetési eljárás” van érvényben, aminek legfontosabb eleme a járulék befizetése, a tervek csak másodlagosak. Esetünkben a hivatal úgy adott építési engedélyt egy 3 szintes 12 tantermes iskolaépületre, hogy nem is látta az eredeti terveket, tehát ezen paraméterek változatlanul hagyásával szabadon alakíthattuk az épületet.


ghánai óvoda és iskola - az iskolabővítés eredeti tervei - mely végül csak az alapozásig készült el



Trópusi éghajlaton a legfontosabb tervezési szempont az árnyékolás és szellőzés biztosítása, ezt mélyen ülő lamellás ablakokkal, nagy tetőkinyúlással, az osztálytermek perforált falaival valamint a folyosó felőli oldalon hézagos bambusz homlokzati burkolattal igyekeztünk elérni.

Építészként kényes kérdés, hogy az úgynevezett fejlett civilizációból a harmadik világba csöppenve hogyan viselkedjen az ember. Egyfajta példakép, jó esetben katalizátor szerep elkerülhetetlen. A helyiek tudat alatt fejlődésnek tekintenek mindent, amit a fehér ember hoz, meg nem értve is utánozzák, másolják azt. A ghánai építész, pontosabban a házakat tervező “draughtsman”, azaz műszaki rajzoló polcán amerikai házakat bemutató könyvek sorakoznak, ezekkel nyűgözi le az ügyfeleket és merít ihletet a tervezéshez. Az évszázadok, évezredek alatt kifejlesztett építési megoldások, természetes anyagok feledésbe merülnek, kimennek a divatból. A hagyományosan jól leárnyékolt és természetes módon átszellőző épületek helyét üvegtornyok veszik át, melyeket aztán folyamatosan hűteni kell, hogy a tűző napon életben lehessen bennük maradni. Az elektromos rendszer egyre kevésbé bírja a megnövekedett terhelést, gyakoriak az áramkimaradások. Ebben a környezetben európaiként bármit tenni nagyon nagy felelősség. Az iskola építése során ezért szeretnénk szorosan együttműködni a helyi közösséggel, célunk hogy az épületet megértsék és a sajátjuknak tekintsék, és talán egyszer újra divatba jöjjenek a helyi anyagok és a fenntartható megoldások – akár kortárs megfogalmazásban.


helyzetkép Ghánából


Szellőzés

A tető fémlemez fedéssel készül, a zárófödémtől elemelve. Ez egyrészt a legolcsóbb alkalmas anyag, másrészt hamar felmelegszik ezért napkéményként tud működni, a felszálló meleg levegő elvét kihasználva biztosítja a tantermek természetes szellőzését.

Opcióként két további elemet terveztünk a passzív hűtés biztosítására, ezek megvalósíthatósága azonban további talajvizsgálatok valamint a rendelkezésre álló anyagi keret függvénye. A légbeszívás az osztálytermekbe egy adiabatikus (párologtató) szélfogó toronnyal történne. Ez a technológia már az ókorban ismert volt, és több földrészen mai napig alkalmazzák a vernakuláris építészetben. A vízpárolgás hőenergia elvonó hatásán alapul, így amikor a meleg szél átfúj a párologtató tornyon, a lehűlő levegő leszáll a torony aljába. Itt egy újabb passzív hűtőrendszer található, amely az udvar alatt vezeti át a levegőt az épületbe. A föld alatt 4 méterrel az éves átlaghőmérsékletnek megfelelő hőmérséklet uralkodik, ami itt 25°C. A hűtési rendszer harmadik eleme az épület aljzata alatti hőtároló tömeget képző kőkamra, amelyen a levegőt keresztülmozgatjuk. Ez a rendszer azokban a hónapokban lényeges, amikor az éjszakai és nappali hőmérséklet jelentősebben eltér. Ekkor ugyanis az éjjel beszívott levegő lehűti a köveket, amelyek hosszan megtartják hőmérsékletüket, így a nappali melegebb levegőt is visszahűtik, míg éjjel megismétlődik a kövek lehűlése.


ghánai óvoda és iskola - szellőzés



Vízkezelés

A bizonytalan vízellátás kiküszöbölésére az esővíz és a szürkevíz hasznosítás tűnt a legmegfelelőbb megoldásnak. A nagy, egyirányba lejtő tetőfelületen összegyűjtött vizet előszűrés után egy helyben épített nagy föld alatti zárt tározóba vezetjük, amely lassan átszivárogtatja az esővizet egy biofilmes homokszűrőn. Innen a steril alsó pufferbe érkező vizet a szivattyú feljuttatja szükség esetén a tető alatti nyomástartályba. Innen történik a mosdók vízellátása. A használt kézmosó víz a szürkevízgyűjtőbe kerül egy előszűrés után, ahonnan egy hasonló rendszerrel a WC-k vízellátására hasznosítjuk. A WC-kből a szennyvíz hagyományos módon tározóba kerül, ahonnan szippantós autóval szállíttatják el. Alternatívaként felmerült a vízmentes komposzt toalett beépítése, többszintes épületek esetében azonban ennek egyelőre nincs meggyőző megoldása.


ghánai óvoda és iskola - látványterv


Kivitelezés

Az iskolát három ütemben tervezzük felépíteni, helyi szakemberek és nemzetközi önkéntesek bevonásával. Az egyes szakaszok az építkezés miatt meghosszabbított nyári szünetben zajlanak, az év többi részében biztosítani kell a zavartalan tanítás feltételeit. Az anyagi források előteremtésére egy közösségi finanszírozási kampányt futtatunk, mely itt érhető el. Várjuk továbbá lelkes önkéntesek jelentkezését, az iskola Facebook oldalán! Itt található bővebb információ, ide kerülnek majd fel folymatosan az építkezéssel kapcsolatos hírek, újdonságok is.

Funk Bogdán




vélemény írásához jelentkezzen be »