| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Tanulmány

Globális Metabolizmus - Az építészeti Metabolizmus múltja, jelene és jövője (11.)

1/32

Kenzo Tange, Rijád sportkomplexum, 1965-, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kenzo Tange, Yoyogi Nemzeti Stadion, 1964, forrás: http://www.flickr.com/photos/meenaghd/5014133621/sizes/o/in/photostream/

Kenzo Tange, kuvaiti nagykövetség épülete, Tokió, 1970, forrás: http://www.flickr.com/photos/guen_k/7426287966/sizes/h/in/photostream/

Kenzo Tange, Kuvait Sport Város, 1973, forrás: http://www.tumblr.com/tagged/kenzo-tange?before=1302254070

Kenzo Tange, kuvaiti nemzetközi repülőtér, 1979, forrás: http://republicofnowhere.tumblr.com/post/8016329406/kenzo-tange-kuwait-international-airport

Kenzo Tange, Abbas Abad terve, 1973, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Louis Kahn, Abbas Abad terve, 1973, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kenzo Tange, Muna, zarándok pihenő, 1974, forrás: http://www.intrusiones.net/2011/11/se-trata-de-una-ciudad-campamento-un.html

Kenzo Tange, emlékmű és épületkomplexum a szaudi királyi család számára, forrás: http://www.omartake.com/photogallery.htm

Kenzo Tange, Katar, Doha kormányzati negyed, 1977, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kenzo Tange, Nigéria, Abuja központi negyede, 1979-, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, Tanzániai parlament épülete, 1972, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, Tanzánia új fővárosa, Dodoma, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, Abu-Dzabi, Konferencia Város, 1975, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, Umm Al-Khanazeer szigetének fejlesztési terve, 1975, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kikutake, Abu-Dzabi, Úszó Szálloda terve, 1976, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kikutake, Úszó luxushotel Szaud-Arábiába, 1977, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kikutake, úszó iparváros terve, Líbia, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, a japán és a kínai fiatalok közötti kulturális kapcsolatok ösztönzésére készült épületegyüttes Pekingben, 1987-1990, forrás: http://www.china.org.cn/english/features/Exchanges/206357.htm

Kurokawa, Melbourn Central, 1986-1991, forrás: http://www.walkingmelbourne.com/forum/viewtopic.php?t=2529

Kurokawa, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, 1992-1998, forrás: http://europaconcorsi.com/projects/17031-Kuala-Lumpur-International-Airport

Kurokawa, az új kazah főváros, Asztana terve, 2000-2005, forrás: http://kei-satoh-architect.com/photo_gallery/kazakhstan/astana/r0012454.jpg.php

Kikutake, Paradise living, Russia, 2006-, forrás: http://www.themoscowtimes.com/realestate/quarterly/article/369969.html

Isozaki, Los Angeles-i Modern Művészetek Múzeuma, 1981-1986, forrás: http://0.tqn.com/d/architecture/1/0/3/p/lamoca.jpg

Isozaki, a krakói Japán Művészet és Technológia Múzeuma, 1990-1994, forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Manggha_Centre_Cracow_1.jpg

Isozaki, a katari Nemzeti Könyvtár, 2002–, forrás: http://www.azuremagazine.com/newsviews/blog_content.php?id=720

Maki, Republic Polytechnic, Szingapúr, 2007, forrás: http://architecturalmoleskine.blogspot.jp/2011/10/metabolist-movement.html

Maki, Pennsylvania Egyetem Annenberg Közérdeki Központja, 2008, forrás: http://www.top-law-schools.com/forums/viewtopic.php?f=8&t=120572&start=250

Maki, MIT (Massachusetts Institute of Technology) Media Laboratory, Cambridge, 2009, forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:MIT_Media_Lab_new_building.jpg

William Lim és Tay Kheng Soon, People’s Park Complex, 1972, forrás: http://www.flickr.com/photos/jonolist/1312530086/sizes/o/in/photostream/

Goh Hock Suan, Golden Mile Tower, forrás: http://www.jackaw.per.sg/catalog/popup_image.php?pID=36&osCsid=40ed48e074fd3b68bee73427e2e7a8b9

William Lim és Tay Kheng Soon, Golden Mile Complex, 1973, forrás: http://www.panoramio.com/photo_explorer#view=photo&position=21&with_photo_id=22367286&order=date_desc&user=1849435

?>
Kenzo Tange, Rijád sportkomplexum, 1965-, forrás: 
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kenzo Tange, Yoyogi Nemzeti Stadion, 1964, forrás: 
http://www.flickr.com/photos/meenaghd/5014133621/sizes/o/in/photostream/
?>
Kenzo Tange, kuvaiti nagykövetség épülete, Tokió, 1970, forrás: http://www.flickr.com/photos/guen_k/7426287966/sizes/h/in/photostream/
?>
Kenzo Tange, Kuvait Sport Város, 1973, forrás: 
http://www.tumblr.com/tagged/kenzo-tange?before=1302254070
?>
Kenzo Tange, kuvaiti nemzetközi repülőtér, 1979, forrás: 
http://republicofnowhere.tumblr.com/post/8016329406/kenzo-tange-kuwait-international-airport
?>
Kenzo Tange, Abbas Abad terve, 1973, forrás: 
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Louis Kahn, Abbas Abad terve, 1973, forrás: 
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kenzo Tange, Muna, zarándok pihenő, 1974, forrás:
http://www.intrusiones.net/2011/11/se-trata-de-una-ciudad-campamento-un.html
?>
Kenzo Tange, emlékmű és épületkomplexum a szaudi királyi család számára, forrás: http://www.omartake.com/photogallery.htm
?>
Kenzo Tange, Katar, Doha kormányzati negyed, 1977, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kenzo Tange, Nigéria, Abuja központi negyede, 1979-, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kurokawa, Tanzániai parlament épülete, 1972, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kurokawa, Tanzánia új fővárosa, Dodoma, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kurokawa, Abu-Dzabi, Konferencia Város, 1975, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kurokawa, Umm Al-Khanazeer szigetének fejlesztési terve, 1975, forrás: 
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kikutake, Abu-Dzabi, Úszó Szálloda terve, 1976, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kikutake, Úszó luxushotel Szaud-Arábiába, 1977, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kikutake, úszó iparváros terve, Líbia, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
?>
Kurokawa, a japán és a kínai fiatalok közötti kulturális kapcsolatok ösztönzésére készült épületegyüttes Pekingben, 1987-1990, forrás:
http://www.china.org.cn/english/features/Exchanges/206357.htm
?>
Kurokawa, Melbourn Central, 1986-1991, forrás: 
http://www.walkingmelbourne.com/forum/viewtopic.php?t=2529
?>
Kurokawa, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, 1992-1998, forrás:
http://europaconcorsi.com/projects/17031-Kuala-Lumpur-International-Airport
?>
Kurokawa, az új kazah főváros, Asztana terve, 2000-2005, forrás:
http://kei-satoh-architect.com/photo_gallery/kazakhstan/astana/r0012454.jpg.php
?>
Kikutake, Paradise living, Russia, 2006-, forrás:
http://www.themoscowtimes.com/realestate/quarterly/article/369969.html
?>
Isozaki, Los Angeles-i Modern Művészetek Múzeuma, 1981-1986, forrás: http://0.tqn.com/d/architecture/1/0/3/p/lamoca.jpg
?>
Isozaki, a krakói Japán Művészet és Technológia Múzeuma, 1990-1994, forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Manggha_Centre_Cracow_1.jpg
?>
Isozaki, a katari Nemzeti Könyvtár, 2002–, forrás:
http://www.azuremagazine.com/newsviews/blog_content.php?id=720
?>
Maki, Republic Polytechnic, Szingapúr, 2007, forrás: http://architecturalmoleskine.blogspot.jp/2011/10/metabolist-movement.html
?>
Maki, Pennsylvania Egyetem Annenberg Közérdeki Központja, 2008, forrás: http://www.top-law-schools.com/forums/viewtopic.php?f=8&t=120572&start=250
?>
Maki, MIT (Massachusetts Institute of Technology) Media Laboratory, Cambridge, 2009, forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:MIT_Media_Lab_new_building.jpg
?>
William Lim és Tay Kheng Soon, People’s Park Complex, 1972, forrás: http://www.flickr.com/photos/jonolist/1312530086/sizes/o/in/photostream/
?>
Goh Hock Suan, Golden Mile Tower, forrás: http://www.jackaw.per.sg/catalog/popup_image.php?pID=36&osCsid=40ed48e074fd3b68bee73427e2e7a8b9
?>
William Lim és Tay Kheng Soon, Golden Mile Complex, 1973, forrás: http://www.panoramio.com/photo_explorer#view=photo&position=21&with_photo_id=22367286&order=date_desc&user=1849435
1/32

Kenzo Tange, Rijád sportkomplexum, 1965-, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kenzo Tange, Yoyogi Nemzeti Stadion, 1964, forrás: http://www.flickr.com/photos/meenaghd/5014133621/sizes/o/in/photostream/

Kenzo Tange, kuvaiti nagykövetség épülete, Tokió, 1970, forrás: http://www.flickr.com/photos/guen_k/7426287966/sizes/h/in/photostream/

Kenzo Tange, Kuvait Sport Város, 1973, forrás: http://www.tumblr.com/tagged/kenzo-tange?before=1302254070

Kenzo Tange, kuvaiti nemzetközi repülőtér, 1979, forrás: http://republicofnowhere.tumblr.com/post/8016329406/kenzo-tange-kuwait-international-airport

Kenzo Tange, Abbas Abad terve, 1973, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Louis Kahn, Abbas Abad terve, 1973, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kenzo Tange, Muna, zarándok pihenő, 1974, forrás: http://www.intrusiones.net/2011/11/se-trata-de-una-ciudad-campamento-un.html

Kenzo Tange, emlékmű és épületkomplexum a szaudi királyi család számára, forrás: http://www.omartake.com/photogallery.htm

Kenzo Tange, Katar, Doha kormányzati negyed, 1977, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kenzo Tange, Nigéria, Abuja központi negyede, 1979-, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, Tanzániai parlament épülete, 1972, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, Tanzánia új fővárosa, Dodoma, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, Abu-Dzabi, Konferencia Város, 1975, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, Umm Al-Khanazeer szigetének fejlesztési terve, 1975, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kikutake, Abu-Dzabi, Úszó Szálloda terve, 1976, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kikutake, Úszó luxushotel Szaud-Arábiába, 1977, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kikutake, úszó iparváros terve, Líbia, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Kurokawa, a japán és a kínai fiatalok közötti kulturális kapcsolatok ösztönzésére készült épületegyüttes Pekingben, 1987-1990, forrás: http://www.china.org.cn/english/features/Exchanges/206357.htm

Kurokawa, Melbourn Central, 1986-1991, forrás: http://www.walkingmelbourne.com/forum/viewtopic.php?t=2529

Kurokawa, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, 1992-1998, forrás: http://europaconcorsi.com/projects/17031-Kuala-Lumpur-International-Airport

Kurokawa, az új kazah főváros, Asztana terve, 2000-2005, forrás: http://kei-satoh-architect.com/photo_gallery/kazakhstan/astana/r0012454.jpg.php

Kikutake, Paradise living, Russia, 2006-, forrás: http://www.themoscowtimes.com/realestate/quarterly/article/369969.html

Isozaki, Los Angeles-i Modern Művészetek Múzeuma, 1981-1986, forrás: http://0.tqn.com/d/architecture/1/0/3/p/lamoca.jpg

Isozaki, a krakói Japán Művészet és Technológia Múzeuma, 1990-1994, forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Manggha_Centre_Cracow_1.jpg

Isozaki, a katari Nemzeti Könyvtár, 2002–, forrás: http://www.azuremagazine.com/newsviews/blog_content.php?id=720

Maki, Republic Polytechnic, Szingapúr, 2007, forrás: http://architecturalmoleskine.blogspot.jp/2011/10/metabolist-movement.html

Maki, Pennsylvania Egyetem Annenberg Közérdeki Központja, 2008, forrás: http://www.top-law-schools.com/forums/viewtopic.php?f=8&t=120572&start=250

Maki, MIT (Massachusetts Institute of Technology) Media Laboratory, Cambridge, 2009, forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:MIT_Media_Lab_new_building.jpg

William Lim és Tay Kheng Soon, People’s Park Complex, 1972, forrás: http://www.flickr.com/photos/jonolist/1312530086/sizes/o/in/photostream/

Goh Hock Suan, Golden Mile Tower, forrás: http://www.jackaw.per.sg/catalog/popup_image.php?pID=36&osCsid=40ed48e074fd3b68bee73427e2e7a8b9

William Lim és Tay Kheng Soon, Golden Mile Complex, 1973, forrás: http://www.panoramio.com/photo_explorer#view=photo&position=21&with_photo_id=22367286&order=date_desc&user=1849435

Globális Metabolizmus - Az építészeti Metabolizmus múltja, jelene és jövője (11.)
Nézőpontok/Tanulmány

Globális Metabolizmus - Az építészeti Metabolizmus múltja, jelene és jövője (11.)

2012.12.20. 10:50

Nyilas Ágnes cikksorozatának 11. részében a japán metabolizmus nemzetközivé válását mutatja be, elsősorban Kenzo Tange, Kisho Kurokawa és Kiyonori Kikutake közel-keleti, illetve afrikai nagy projektjein, valamint Arata Isozaki munkáin keresztül, kitérve a metabolista elvek megjelenésére a későbbi évtizedek építészeinek alkotásaiban is.

Az 1973-as olajválság az energiaszükséglete nagy részét export útján fedező Japán gazdaság számára a háború utáni legnagyobb csapást jelentette. A krízis jelei az építőiparban is azonnal megnyilvánultak. A Metabolisták nemzetépítő törekvései teljesen a háttérbe szorultak, és ebben az új szituációban még Tange is – akit pedig a 60-as években „a nemzet építésze"-ként tartottak számon – egyre kevesebb megbízáshoz jutott. A hazai érvényülési nehézségek és az egyre gyorsuló globalizáció végül a határon túli „terjeszkedésre" ösztönözte a Metabolista építészeket. Mindehhez hozzájárult még a közép-keleti és afrikai országok egyidejű függetlenedési hulláma. A „folyékony arany"-nak köszönhetően újonnan alapult arab országok a modernizáció és a nemzetépítés jegyében előszeretettel bíztak meg tapasztalt külföldi építészeket városaik újjáépítésére. A japánok udvariassága, valamint a tisztelet elvén alapuló arab kultúra ösztönös megértése és elfogadása különösen jó benyomást tett az arab vezetőségre. Az arab országokkal való kapcsolatteremtést a biztos olajforrás reményében a japán kormány is támogatta, minek következtében az építészet is az „olaj-diplomácia" tárgyává vált. Tange új irodája, az angol elnevezésű és angol nyelven dolgozó URTEC (urbanist+architect) például a 70-es évek derekán magbízásai nagy százalékát a Közel-Keletről kapta, de a Metabolista csoport többi tagja is nagyrészt külföldi megbízásokból élt.

Kenzo Tange, Rijád sportkomplexum, 1965-, forrás: 
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
1/32
Kenzo Tange, Rijád sportkomplexum, 1965-, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Tange a Közel-Keleten és Afrikában

Az újonnan alapult közel-keleti országok nemzetépítő törekvései tökéletes összhangban álltak Tange nagy léptékű ambícióival. Első megbízása a Szaúd-Arábia Rijád sportkomplexumra szólt, egy stadionnal, egy sportcsarnokkal, egy uszodával és egy atlétikai csarnokkal. A szaúdi királyt a tokiói olimpiára tervezett Yoyogi Nemzeti Stadion bűvölte el: Tange ennek köszönhette a megbízást. Az 1973-as negyedik arab-izraeli háború miatt azonban a projekt megfeneklett. A Rijád sportkomplexumot számos más, Szaúd-Arábián kívüli megbízás követte, köztük a kuvaiti nagykövetség épülete Tokióba, a Kuvait Sport Város az 1974-es arab játékokra, vagy az új kuvaiti nemzetközi repülőtér. (Az utóbbi egy repülőgépet formáz, ami a függetlenségét frissen kivívott nemzet jelképeként is értelmezhető, míg a repülőgép hosszú folyosói Tange szerint „a legtökéletesebb kommunikációs eszköz"-t biztosítják egy nemzetközi repülőtér számára.) Ezeknél is nagyobb léptékű kihívást jelentett azonban a Teherántól északra fekvő Abbas Abad-ra kiírt terv, amit Tange Louis Kahn-nal együttműködésben készített el. A fejlesztési tervben állami-, pénzügyi- és lakóépületek kaptak helyet. Tange a jól bevált észak-déli irányú dupla-tengelyre szerkeszti a kompozíciót, és a meglévő domborzatot lényegében egyenesre „gyalulja". Ezzel szemben Kahn egy olyan tervvel áll elő, ami érzékenyebben követi a domborzati változásokat. Isozakit bízzák meg a két terv „összeolvasztásával", de Kahn hirtelen halála miatt az angol Llewelyn Davies iroda veszi át a projektet, aki Tange dupla-tengelyét tartja meg. Az 1979-es forradalom után azonban félreteszik a tervet. Hasonló sorsa jut Tange teheráni Sheraton hotel terve, akárcsak másik három iráni felhőkarcoló terve is. A nagy léptékű ambíciók megvalósítására azonban egy következő lehetőség kínálkozik Szaúd-Arábiában.

Kenzo Tange, kuvaiti nagykövetség épülete, Tokió, 1970, forrás: http://www.flickr.com/photos/guen_k/7426287966/sizes/h/in/photostream/
3/32
Kenzo Tange, kuvaiti nagykövetség épülete, Tokió, 1970, forrás: http://www.flickr.com/photos/guen_k/7426287966/sizes/h/in/photostream/

Mekkától 5 km-re délre egy hatalmas völgyben a zarándokok ideiglenes pihenőhelyének tervezésére kérik föl Tangét. A völgyet szent helyként tisztelik, minek következtében nem építhető bele semmiféle tartós szerkezet. A kihívásra Tange egy ideiglenes infrastruktúra tervével válaszol, ami barakkokat, zuhany- és WC-fülkéket, víz- és gáz-tartályokat, generátorokat, szennyvíz és szeméttelepet foglal magába. Mindezt a völgy szélén létesített hatalmas platók alatt tárolva képzeli el, ahol a berendezést egy évben csak egyszer, a zarándoklat négy napjára görgetnék ki a platók alól, a völgy közepébe. Ez az elképzelés összhangban állna a Metabolizmus alapkoncepciójával, az ideiglenesség gondolatával, de a tervet 1975-ben félreteszik, és az „ideiglenes város" álma mégsem valósul meg. Az első közel-keleti megvalósult projekt végül is a szaúdi királyi család számára tervezett emlékmű és a hozzá kapcsolódó épületkomplexum lesz. Tange ismét a dupla-tengely motívumhoz nyúl vissza, és erre szervezi a kisebb város nagyságú komplexumot a mecsettel, a könyvtárral, az iskolával, nyílt térrel, üzletekkel, szállodákkal és a lakóépületekkel. Tange azonban nem adja föl nagyobb léptékű ambícióit sem, és öt évvel azután, hogy Katar kivívja függetlenségét, tervet nyújt be a Doha kormányzati negyedére kiírt pályázatra, amit meg is nyer. Tange tervében a kormányzati funkciók a már megszokott toronyszerű épületekben foglalnak helyet, mely épületek egy vízszintes hálórendszer csomópontjaira épülnek. Az épületek közötti közvetlen kapcsolatot pedig egy öt méter magasságban elhelyezett mozgójárda-rendszer biztosítja. A terv nem épül meg, de évtizedekkel később, 2003-ban az URTEC lehetőséget kap egy részének megvalósítására: a Pénzügyminisztérium épületének bővítésére.

Tange a Metabolizmus idején lefektetett várostervezési alapelveinek megvalósítására végül az afrikai Nigériában nyer lehetőséget az új főváros, Abuja központi kerületének megtervezésére kiírt pályázat révén. A terv – az 1960-as Tokiói-öböl tervhez hasonlóan – egy központi tengelyen alapul, amire itt a kormányzati funkciók épülnek kétszázötven méter hosszan, nagy nyílt terekkel megszakítva. A kormányzati funkciók köré lakónegyed épülne, de a Tokiói-öböl terv kereszt-tengelye is megtalálható a terven, amin itt egy múzeum, egy konferencia központ, egy katedrális, színház, könyvtár és egy mecset kapnak helyet. Az építkezés 1980-ban elkezdődik. Az 1983-as katonai puccs után viszont az új kormány megnyirbálja a központi költségvetést, minek következtében az építkezés lelassul, majd 1984-ben Tange és irodája elhagyja az országot. Végül 1999-ben, mikor Olusegun Obasanjo visszatér hivatalába, folytatódik a projekt Tange eredeti tervei alapján, de a központi tengely foghíjas marad, és a kereszt-tengely egyáltalán nem épül meg.

Kurokawa és Kikutake az „ígéret földjén"

Tangéhoz hasonló utakon halad Kurokawa is. Első nemzetközi megbízását az újonnan függetlenedett Tanzánia vezetőségének főhadiszállására, valamint a parlament épületére kiírt pályázaton nyeri. (Az A-alakú tartók vízszintes sorolásán alapuló terv kísértetiesen hasonlít a Tange Tokiói-öböl tervében szereplő Megastruktúrákra...) Egy évvel a pályázat után azonban a tanzániai kormány áthelyezi a parlament projektet, és egyben magát a fővárost is Dar es Salaamból Dodomába, egy kis városkába a Kilimandzsáró lábánál. A hitelen változás Kurokawa ambícióit is megerősíti, aki most az új főváros komplex tervével áll elő. A tanzániai vezetőségen belüli konfliktusok és az 1973-as olajválság következtében a megvalósítás viszont elmarad. Ezután Kurokawa a Közel-Keletre helyezi át székhelyét: az Egyesült Arab Emírségekben, Abu-Dzabiban nyit irodát. 1977-ben megnyeri a nemzeti színházra kiírt tervpályázatot, de a színház végül nem épül meg. A sikertelen vállalkozást egy pár kisebb privát megbízás követi a sejktől, illetve az emirátustól, míg végül igazi nagy projekthez jut. Előbb Al-Ainban az emirátus egyetemének tervezésével bízzák meg, a tervet viszont később elvetik. Majd Abu-Dzabiban ismét pályázatot nyer, ezúttal egy „Konferencia Város" tervével. A kondíciók tökéletesek a Metabolista város álmának megvalósítására, a helyszín ugyanis egy – a tengertől visszanyert – feltöltött városrész: a „mesterséges építési terület" megtestesítője. Ez a terv is a Tange-féle központi tengelyen alapul, amit Kurokawa saját gondolatával, „az utca építészete"-vel kombinál. A közúti közlekedés csatornái itt is a haladási sebesség szerint rétegződnek, akárcsak Tange Tokiói-öböl tervében, míg a gyalogosforgalom fedett folyosó-szerű sétányokra korlátozódik. A japán templomok és különböző iszlám térelemek különös fúziója Kurokawa a japán és az iszlám tradíció egybeolvasztására tett kísérletének eredménye. A projektet ugyan tartósan felfüggesztik, a terv nagyszerűségének köszönhetően azonban Kurokawa tartós köteléket alakít ki az uralkodó családdal. Majd az építészeti Metabolizmus másik alapkoncepciójának, a „lakókonténer" gondolatának  megvalósítására egy másik projektben, az iraqi Umm Al-Khanazeer szigetének fejlesztési tervében kap lehetőséget. A kormány a sziegetet a turizmus és a szerencsejátékok paradicsomává szeretné fejleszteni, ezért nemzetközi tervpályázatot ír ki. A pályázatot Kurokawa nyeri meg egy hatalmas toronnyal a terv centrumában, aminek központi magjára az előregyértott lakókonténerek igény szerint csatlakoztathatóak, akárcsak Kikutake „Toronyalakú közösség" tervében...

Kenzo Tange, Kuvait Sport Város, 1973, forrás: 
http://www.tumblr.com/tagged/kenzo-tange?before=1302254070
4/32
Kenzo Tange, Kuvait Sport Város, 1973, forrás: http://www.tumblr.com/tagged/kenzo-tange?before=1302254070

Kikutake saját maga is él a Közép-Kelet kínálta – jóformán korlátlan – lehetőséggel mind a „Függőleges közösség", mind pedig a „Víziváros" gondolatmenetének továbbvitelében. Az 1976-os Úszó Szálloda terve Abu-Dzabiba a két gondolat kombinációján alapul. A szálloda egy úszó födémre épül, ami a „mesterséges építési terület" Kikutake által kifejlesztett tengeri változata. Az úszó födém szabadon lebeg a víz felszínén, teljesen függetlenül a közeli partszakasztól, miközben lassan forog: nyolc-tíz óránként tesz meg egy 360-os fordulatot. A szálloda félhenger-palást alakú fala a „mesterséges építési terület" másik – függőleges – változatát képviseli, ahonnan a lakókonténerek (a szállodai szobák) nőnek majd ki. Egy évvel később Kikutake továbbviszi az úszó szálloda gondolatát, és egy amerikai kliens megbízásából egy félig uszály-, félig sétahajó-szerű luxushotelt tervez. A kliens elképzelése szerint az ötszáz szobás szálloda alapvetően a part mentén horgonyoz majd, egy bizonyos „szabad zónát" hozva ezzel létre a szerencsejáték kedvelőinek. Végeredményben a Kikutake által tervezett luxushotel egy igazi kis várost foglal magába, saját energia, víz és hulladék tároló rendszerrel. A folytatás Afrikában következik. Kikutake egy japán bank közvetítésével megismerkedik az akkori líbiai államfővel, Kadhafival, aki éppen külföldi építészt keres a soron következő ötéves tervben szereplő szociális lakások és ipari létesítmények megtervezéséhez. Kikutake egy úszó ipari város tervével áll elő a Tripoli és Benghazi közötti partszakaszra, úszó ipari- és lakóépületekkel. Az előregyártott vasbeton szerkezeteket hajógyártó cégek építenék, és szállítanák Líbiába... (Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln alapján)

A Metabolista „világörökség"

Az Oszaka Expo utáni időszakban egyértelműen túlsúlyban lévő, de nagyrészt megvalósítatlan közép-keleti és afrikai projekteken kívül a Világ sok más táján találkozhatunk a Metabolisták hagyatékával. Tange közel száz, de Kurokawa és Isozaki is több, mint ötven külföldi projekttel dicsekedhet. Kurokawa tervei között a japán és a kínai fiatalok közötti kulturális kapcsolatok ösztönzésére készült épületegyüttes Pekingben (1987-1990), az ausztráliai Melbourne központi negyedébe tervezett gigantikus méretű bevásárló komplexum (1986-1991), vagy Malajzia nemzetközi reptere, a Kuala Lumpur repülőtér (1992-1998) egy-egy kisebb város léptékével bírnak. A Metabolista város megvalósítására kínálkozó legnagyobb és legátfogóbb lehetőség mégis az új kazah fővárosra, Asztanára kiírt tervpályázat, amit 1998-ban Kurokawa irodája nyer meg. Mivel a főváros várhatóan gyors növekedésen megy majd keresztül (2030-ra 1millió lakossal számolnak az előrejelzések), Kurokawa a hagyományos sugaras városterv helyett egy hosszú központi tengelyre rendezi a legfontosabb városi funkciókat, és ehhez igazítja a lineáris elrendezésű funkcionális zónákat is, mely a város elméletileg korlátlan növekedését biztosítaná. 2008-as halála miatt azonban nem lehet szemtanúja a hosszú évtizedeken át dédelgetett álom megvalósulásának. Kurokawához hasonlóan Kikutake is hű marad elveihez. A „Víziváros" tervek láncolata szakadatlan, de az 1975-ös Aquapolis kivételével mind megépítetlenül marad. Kikutake Megastruktúrájának másik prototípusa, a „Toronyalakú közösség" pedig majd részleges megvalósítást nyer a moszkvai Paradise Living lakókomplexumban.

Kenzo Tange, Nigéria, Abuja központi negyede, 1979-, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
11/32
Kenzo Tange, Nigéria, Abuja központi negyede, 1979-, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln

Arata Isozaki, aki hivatalosan nem tartozott a Metabolista csoport alapító tagjai közé, de Tange tanítványaként számos terv kidolgozásában közreműködött, az oszakai világkiállítás után maga is megkérdőjelezi a Metabolista várostervezés kizárólag fizikális szempontokon alapuló elméletét. Új koncepciója, a „láthatatlan város" a várostervezés empirikus szempontjait helyezi előtérbe. Tervein egyre jobban érezhető a szimbolizmus hatása, és Isozaki hamarosan a posztmodern építészet úttörőjévé válik. Ezen új elvek jegyében született épületei Amerikától kezdve Európán és a Közép-Keleten át Kínáig a Világ számos táján megtalálhatóak. A Los Angeles-i Modern Művészetek Múzeuma (1981-1986), a krakkói Japán Művészet és Technológia Múzeuma (1990-1994) Lengyelországban, vagy a katari Nemzeti Könyvtár (2002– ) – ami az 1960-as City in the Air megvalósulása lenne – után Isozaki több nagyobb léptékű megbízást kap. Jelenleg a Közép-Ázsiai Egyetem (University of Central Asia) kampuszainak tervén dolgozik Kazahsztánban, Kirgisztánban és Tadzsikisztánban. Isozakihoz hasonlóan ugyancsak más utakra lép Fumihiko Maki is. Maki, aki eredetileg is fönntartással volt a Megastruktúra gondolatának kivitelezhetőségét illetően, a mozgalom bukása után elfordul a várostervezéstől. Egy 1971-es cikkben élesen kritizálja „a város folyamatos növekedésébe vetett naiv hitet", és az építészek nagyralátó ambícióit egy egész város tervezésének kézben tartására, ő maga pedig visszafordul a „mikroléptékű tervezéshez". Külföldi munkái között elsősorban egyetemi épületei ismertek, köztük a legújabbak a Washingtoni Egyetem Sam Fox Művészeti Központja (2006), a szingapúri Republic Polytechnic épületkomplexuma (2007), a Pennsylvania Egyetem Annenberg Közérdeki Központja (2008), vagy a MIT (Massachusetts Institute of Technology) Média Labor bővítési terve (2009)...

Kikutake, úszó iparváros terve, Líbia, forrás:
Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln
18/32
Kikutake, úszó iparváros terve, Líbia, forrás: Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln


Kikutake, Paradise living, Russia, 2006-, forrás:
http://www.themoscowtimes.com/realestate/quarterly/article/369969.html
23/32
Kikutake, Paradise living, Russia, 2006-, forrás: http://www.themoscowtimes.com/realestate/quarterly/article/369969.html



A Metabolisták, köztük is leginkább Maki – a mozgalom idején kidolgozott – várostervezés elmélete végül Szingapúrban talál a legfogékonyabb talajra. A gyarmatosításból felszabaduló Szingapúr nemzetépítő törekvései teljes összhangban állnak a Metabolista város koncepciójával. A nyomornegyedek fölszámolása és a tengertől visszanyert feltöltések ugyanis jóformán korlátlan „mesterséges építési terület"-et biztosítanak az új városok számára. Az első megépült ázsia Megastruktúra helyi építészek, – a Harvardon Maki közvetlen befolyását élvező – William Lim és Tay Kheng Soon nevéhez fűződik. Az 1972-es People’S Park Complex épületegyüttese a „mesterséges építési terület"-et megtestesítő pódiumon áll, ami közel háromszáz üzletet és hatalmas fedett városi tereket foglal magába. A pódiumból kinövő torony 264 kisebb lakást tartalmaz, és a különböző irányokba szerteágazó függőhidak Maki 60-as évekbeli elképzelésének, a „városi folyosó" gondolatának a megvalósulásai. A közeli Beach Road pedig három másik Megastruktúrával dissekedhet. A Pláza, amit a japán elődökről elnevezett Dizájn Metabolista Építészek csoport tervezett az egyik. A másik, a Goh Hock Suan által tervezett Golden Mile Tower egy huszonkét emeletes torony mozival, üzletekkel és irodákkal. A harmadik pedig az ugyancsak Lim és Tay tervezte Golden Mile Complex (1973), ami a Tange Megatsruktúráiban visszatérő motívumként szereplő A-alakú tartó félbevágott változata. Később Tange maga is több felhőkarcolóval gazdagítja Szingapúr sziluettjét, de ezek már inkább az elkövetkező piacgazdaság és egy „általános közösségi posztmodernizmus" képviselői, mintsem a Metabolista elveké (Rem Koolhaas, Hans Ulrich Obrist, Project Japan: Metabolism Talks..., 2011, Köln)... A globális nemzetépítő ambíciókkal egyidőben azonban Tange, Kikutake és Kurokawa az országon belüli „globalizáció" jegyében a japán „Metapolisz" megvalósításán munkálkodnak...

(Folyt. köv.)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.