Gyakorlati Képzési Központ tanulmányterve, Paks

Balázs Mihály és Tarnóczky Tamás Attila pályaműve

Építész: Balázs Mihály és Tarnóczky Tamás Attila 

---

---

Műleírás

Bevezető
Az oktatás-nevelés folyamat, melynek egyik, ha nem is legfontosabb, de civilizációnk keretei között elengedhetetlen eleme az épített világ. Tervünkkel olyan, pedagogizált környezet megteremtéséhez szeretnénk hozzájárulni, melynek minden eleme (a tanár személye, a tananyag, az építészeti tér, a bútorok, a használati tárgyak, a kert stb.) egy adott pedagógiai cél elérését szolgálják.
A szakközépiskola szakmaiságának hangsúlyozott volta mellett egyben a közvetett és közvetlen környezetünk szabályaival való ismerkedés, a közösség, az együttlét – azaz: a kultúra helye. Az épület rendeltetése több, mint a hagyományos értelemben vett funkció: hiszen a ház olyan kultúrális értékeket is hordoz, melyek használójának (esetünkben egy iskolának, de tágabb értelemben akár a társadalomnak) lelkületét, identitását, helyhez, korhoz való viszonyát is kifejezik. Ilyen értelemben a használt anyagoknak, szerkezeteknek, formáknak, arányoknak, sőt magának a funkcionális programnak is kultúraközvetítő szerepe van. Azok az építészeti elemek (terek, anyagok, színek, arányok), melyekkel a felnövekvő diákok, vagy a felnőtt használók is  nap mint nap találkoznak, meghatározó élményként rögzülhetnek.

Hely
A tervezési terület közvetlen környezetében, a Kápolna utca felső szakaszán és szemközti oldalán még fellelhető az a sajátos beépítési struktúra, mely a hagyományos jelleget hordozza. Nem feltétlenül régi házak formai részleteiben, de a telekosztás, a telken belüli helyfoglalás, telekhasználat, irányultság, lépték tekintetében. Ezzel szemben a tömb, mely tervezési helyszínül szolgál, részben az elmúlt évtizedek sajátos városfejlesztési szemléletének, részben szükségképpen az új funkciók jellegének radikális eltérése következtében már nem hordozza e jegyeket. Az iskola építészeti megjelenése, de a szomszédságban lévő más közintézmények építészeti világa is idegen a hagyományos jellegtől, ugyanakkor nem teremt önmagában értelmezhető, mértékadó, biztos viszonyulási-igazodási pontként értékelhető új világot. Ebben a helyzetben a legnagyobb kérdés számunkra: mit is jelent egy új épület ilyen  városi környezetben?

Karakter
A tervezés során arra a megállapításra jutottunk, hogy a leendő háznak csupán a beépítés, az építési hely, a tömeg irányultsága tekintetében kell (lehet) hagyománytisztelőnek lennie. Az új rendeltetés, az új méret csak nagyon bontott tömegformálás esetén lenne a kialakult beépítéshez illeszthető, melynek következménye a gazdaságtalan telekfelhasználás, a közlekedőterületek és lehűlő homlokzati felületek megnövekedése, és nem utolsó sorban egy félreérthető jelentés lenne. Kérdés ugyanis, hogy minek tekinthető itt az új épület? Önálló középületnek nem, hiszen egy meglévő intézmény bővítményeként épül. Az iskoláról általában alkotott képünkbe sem illik, inkább egy ipari létesítmény jellegéhez áll közelebb a benne folyó tevékenység miatt. Úgy döntöttünk, hogy a terv karakterében ez utóbbi vonás legyen meghatározó, de úgy, hogy a széles rálátást nyújtó Zsíros köz felőli nézetben ez ne domináljon, a történeti vonásokat őrző irányból inkább egy hosszú, nyeregtetős ház képét mutassa, anyaghasználatában vállaljon azonosságot az iskola korábbi épületeinek homlokzatával. Felmerült a tégla, mint homlokzati anyag használatának lehetősége, de ezt elvetettük. Nem akartunk egy új anyagot használni ezen a vakolt és nyersbeton homlokzatú házakkal övezett helyen, még akkor sem, ha a városban egyébként a tégla nagy hagyományokkal bíró anyag. Jelentése ráadásul elsősorban a pincékhez, újabban meghatározó jelentőségű középületekhez (rendelőintézet) kötődik.

Beépítés, funkció
A rendelkezésre álló területet a meglévő telekhatár megtartásával két részre osztottuk, az épületet a meglévő, bontandó régi épület helyére terveztük. Fontosnak tartottuk, hogy az új szabályozási előírások megvalósulásáig a meglévő sportpálya megmaradjon.
Az épület alaprajzi-téri rendszerét igyekeztünk rendkívül egyszerű, szisztematikus módon kialakítani. Ebben két szempont vezérelt: a tiszta, átlátható, jól érzékelhető térkapcsolatok és a racionális, gazdaságos építés, működtetés lehetősége. A linearitás a hely fent már említett beépítési sajátosságaiból adódik. A gazdasági kiszolgálás (anyag beszállítás, sportpályához tartozó raktárak) a pálya felől történik, az emeleti helyiségek kiszolgálása a Kápolna utca felől. Az épület főbejárata kétirányú: tanítási időben az iskolaudvar felől, délutáni felnőttképzés idején a Kápolna utca felől közvetlenül juthatunk az átmenő előcsarnokba. A mellékletekben kiadott funkcionális kapcsolati igényeket igyekeztünk kielégíteni.

Kert
A meglévő nagy méretű fákat részben megtartottuk, a kivágott fákat a tervben pótoltuk. A beépítés lényegében egy elemből áll: a fő funkciókat magába foglaló épülettömegből. A mellérendelt térrészeket (előcsarnok) fedő zöldtető az oldalkerttel együtt értelmezhető. A tereplejtést kihasználva tudtuk vizuálisan csökkenteni az épület méretét. Az így kialakuló, a tető által a közlekedősávban fedett udvart növényzettel, kerti bútorokkal javasoljuk berendezni.

Megvilágítás
A földszinti helyiségek természetes megvilágítását oldalablakok biztosítják. A nagy traktusmélység miatt a műhelynek kétoldali (átmenő) megvilágítást terveztünk. Az emeleti laborok a séd tetőkön keresztül felülről egyenletesen világítottak, oldalablakokat a kitekintés lehetősége érdekében terveztünk. A belső terek mesterséges világítása ergonómiai és üzemeltetési szempontból egyaránt előnyös indirekt lámpatestekkel, illetve kiegészítő helyi világításokkal készülne.

Anyagok
A tartószerkezetek monolit vasbeton alapok, falak és födémek. A homlokzatok felülete hézagmentes (monolit) beton vagy anyagában színezett (betonszerű) vakolat, melyek növényzettel való befuttatását javasoljuk. A nyílászárók fém szerkezetűek. A tetőfedés anyaga cinklemez. A belső falak vakoltak és festettek, a padlók homogén felületű ipari padlók.

Épületgépészet
Az épület hőenergia ellátását a meglévő hőközpontból javasoljuk. Amennyiben gazdaságossági számítás igazolja, az épület saját energiaforrásról is ellátható. Ez esetben az épület energiaellátását gáz helyett (vagy mellett) a talaj energiáját felhasználó, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból gazdaságos hőszivattyús rendszerrel javasoljuk megoldani. A helyiségek többsége természetes szellőzésű.