építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Györgyi Dénes (1886-1961) építész emlékkiállítása a HAP Galériában

2011. május 10-én 18 órakor nyílik a HAP Galéria új tárlata, ahol egy olyan építész életműve tekinthető meg, akinek alkotói pályája az építészet nagy átalakulásával esik egybe. A kiállítást Földes László építész nyitja meg.

Györgyi Dénes (1986-1961)
2011. május 10-én 18 órakor nyílik a HAP Galéria új tárlata, ahol egy olyan építész életműve tekinthető meg, akinek alkotói pályája az építészet nagy átalakulásával esik egybe. A kiállítást Földes László építész nyitja meg.

Az iparművészet családi hagyománya, az iparművészeti oktatómunka nyoma építészetében is megmutatkozik. Az építőanyagokat kívül-belül mintaszerűen alkalmazza. Még a burkolóanyagok gondos és helyes megválasztása is figyelemre méltó minden alkotásán. A részletet sohasem hanyagolja el, s még akkor is, amikor – a két háború között – konzervatív szellemben alkot, műveit kívül-belül rend jellemzi. (Kubinszky Mihály)

 

A párizsi világkiállítás magyar pavilonja, 1937
ELMŰ irodaháza és lakóház, Budapest I. Attila u. 99., 1937
 

 

Györgyi Dénes művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgárcsaládba született 1886. április 25-én. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész (1821–1863), aki arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival vált híressé. Édesapja, Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író (1860–1930), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője volt. Nagybátyja, Györgyi Géza (1851–1934) korának szintén neves építésze: Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos munkatársaként végzett rangos tervezőmunkát a Budavári Palota, a Műegyetem „K” épülete és más középületek tervezésében. A közeli rokonsághoz tartozott Giergl Kálmán is (1863–1954) – Györgyi Kálmán unokafivére –, a pesti Klotild-paloták, a Zeneakadémia, Kolozsvár, Debrecen és Budapest jó néhány egyetemi épülete és még sok más historizáló és szecessziós alkotás tervezője.

Györgyi Dénes középiskolai tanulmányainak befejezése után a Budapesti Királyi József Műegyetem építészkarára iratkozott be, ahol 1909-ben szerzett oklevelet.. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál vállalt oktatói állást. Eleinte az iskola segédtanára, majd 1923-tól rendes tanára volt. 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig ő töltötte be az iskola igazgatói tisztét. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom és a finn nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. A zebegényi római katolikus templom tervezését Györgyi Dénes és Kós Károly kezdte, majd Jánszky Béla is bekapcsolódott a munkába. A századelő jelentős összművészeti alkotása 1908-1910 között épült fel. Györgyi és Kós másik fontos közös műve az 1910-1911 között épült XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda. IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. 1919-ben megnősült: tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival.

 

Alállomás és lakóépület, Budapest V. Honvéd u. 22-24. (Román Ernővel), 1926
Hangya-irodaház, Budapest IX. Közraktár u. 30., 1917-20
barcelonai világkiállítás magyar pavilonja (Menyhért Miklóssal), 1929
 

 

Györgyi Dénes pályája során számos megbízást kapott, amelyek egy részét tervpályázatok útján nyerte el. Az építészet szinte minden műfaját művelte a belsőépítészeti és bútor tervek készítésétől nyaralók, családi házak, villák, bérházak és ipari épületek, emlékművek tervezésén át számos középület megalkotásáig. A Fiatalok csoportjának stílusa után a késő historizmus változatai jellemzik műveit, így például a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székházát. Több lakóházat és középületet tervezett neobarokk, klasszicizáló késő barokk vagy klasszicista stílusban, amelyek közül kiemelkedik a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. Későbbi művein megjelent az art deco stílusa, amelynek kitűnő példája az Elektromos Művek V. Honvéd utcai bérháza. A továbbiakban is épített néhány historizáló jellegű házat, de a harmincas években emelt épületei közül több már a Modern Mozgalom erős hatásáról tanúskodik, mint az I. Orom utcai bérház vagy az Elektromos Művek Attila úti lakó- és üzemháza.

 

Déri Múzeum, Debrecen (Münnich Aladárral), 1923-29
Lakóépület, Budapest V., Markó utca 7., 1927
Postatakarékpénztári tisztviselők üdülőotthona, Balatonalmádi, 1935-36
 

 

Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében – kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Az általa Debrecenben, majd Kassán rendezett iparművészeti kiállítások elismeréseként mindkét város iparkamarája aranyéremmel tüntette ki. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfigyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a Pittsburgh-i Egyetem főépületében az ún. Magyar terem berendezése.

A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át.

Élete legnagyobb csapása 1945-ben érte, elvesztette egyetlen fiát. 1948-ban tervei alapján épült fel a balatonalmádi általános iskola. 1950-től néhány évig lehetősége volt állami tervező vállalatok számára dolgozni. Először a Győri Tervező Iroda munkájában vett részt, majd 1951 végétől a Középülettervező Vállalat művészi feladatainak megvalósításánál dolgozott tanácsadóként. Györgyi Dénes többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését vezette, de betegsége rövidesen megakadályozta a munkában. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el.

 

Elemi iskola, Kiskunhalas, 1913
Lakóépület, Budapest VI., Nyári Pál utca 10. (volt Kaas Ivor utca), 1933
 

 

Bármilyen építészeti műfajban alkotott és bármilyen stílusban vagy léptékben, minden művét a koncepció tisztasága, a téralakítás célszerűsége és kiegyensúlyozottsága jellemzi, s emellett mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a részleteket is gondosan, biztos ízléssel és eleganciával formálja meg. Több évtizedes tanári működése során ezt a szemléletet igyekezett átadni tanítványainak is. Terveit szinte kivétel nélkül így írta alá: „Györgyi Dénes műépítész, tanár” Életművében tervezői és oktatói munkássága valóban egyenrangú volt.

Ritoók Pál

Kapcsolódó oldal:

Györgyi Dénes (1886-1961) építész emlékkiállítása

 

vélemény írásához jelentkezzen be »