építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Győri Műteremház — új építész-épület a Széchenyi Egyetemen

Szeptembertől már teljesen bekapcsolják a tanmenetbe a volt üzemépület átalakításával kialakított, 24 órában működő épületet a győri campuson.
Vezető tervező: Bodrossy Attila DLA és Czigány Tamás DLA

Szeptembertől már teljesen bekapcsolják a tanmenetbe a volt üzemépület átalakításával kialakított építészképzési Műteremházat a győri campuson, aminek ünnepélyes avatását május 21-én tartották.


Műteremház, Győr
Műteremház, Győr
Műteremház, Győr

 

Részletek Bodrossy Attila ünnepi beszédéből

Új időszámítás kezdődik ez év szeptemberével a Széchenyi egyetemi építészképzésben.

A kezdetek 1992 év elejére datálódnak, amikor Szekeres Tamás főigazgató úr felkért minket, a DIMENZIÓ tervező építészeit, hogy külső tanszékként működjünk közre a főiskolai szintű tervezés-oktatásában a dr. Koppány Attila vezette tanszék keretein belül. Addig négyünk közül – Czigány Tamás, Fodróczy József, Varga István és jómagam – egyikünk sem foglalkozott oktatással, egy sikeres iroda építészeiként ez eleinte plusz terhet jelentett a számunkra.

A képzésben való részvételünk ezután évről évre intenzívebbé vált, a benne résztvevő építészek száma is gyarapodott. Ugyanakkor sikerélményünk csekély számú tehetséges hallgatóra korlátozódott, mert a főiskolai hallgatóink többsége sem érdeklődést, sem tehetséget nem mutatott az építésztervezés iránt.

Döntő változás akkor következett be, amikor a főiskola egyetemmé vált, ezen belül Dr. Koppány Attilának sikerült akkreditáltatnia az egyetemi szintű építészképzést: 2002 őszén 30 fővel elindult az oktatás. Abban, hogy vállaltuk a drasztikusan növekvő terhelést – annak ellenére, hogy valamennyiünk, aki a képzésben részt vett, továbbra is tervezőként tevékenykedett, sőt esetleg tervezőirodát is vezetett –, több megfontolás is közrejátszott.
1. Természetesen a nagy kihívás – nulláról indított képzés, létrehozni a semmiből valamit.
2. A felismerés, hogy színvonalas építészt, építészeti kultúra csak abban a városban jöhet létre, ahol van egyetemi szintű képzés. Megjegyzem, ez minden tudomány-, illetve művészeti ágra igaz. Ha egy igazán tehetséges bölcsész, biológus, kémikus, színész, zenész nem Győrben végez, akkor nagy esély van arra, hogy nem jön ide alkotni, dolgozni, még akkor sem, ha ez a szülővárosa. Nagyon jó megfigyelhető volt, hogy az ausztriai Grazban akkor nőtt jelentősen az építészet színvonala, mikor Bécs után ott is elindult az építészképzés.

El kellett indítanunk tehát egy építészképzést, melynek versenyképesnek kellett lennie azzal a műegyetemi képzéssel, melynek jobbak a személyi, tárgyi és anyagi feltételei, és a felvett hallgatók is jobb képességűek, mint a nálunk tanulmányaikat megkezdők. Ha az első végzős évfolyam szakmai felkészültsége alacsony, és ennek elterjed a híre, akkor hosszú távra (ha nem véglegesen) ezt a stigmát fogja képzésünk hordozni. Elgondolkoztunk tehát Czigány Tamás kollégámmal azon, hogy mi tehet bennünket versenyképessé; milyen előnyeink lehetnek, milyen tantervet csinálhatunk, hogyan oktassuk a tervezési tárgyakat.

Előnyünk volt, hogy
- egy induló képzésnél egyszerűbb koherens tantervet létrehozni, mint egy hosszú évtizedek alatt kialakultnál;
- ebből a szempontból az a hátrány is előny, hogy az összes tervezési tárgyat egy tanszék oktatja;
- az oktatás kis létszámú, és így műhely jellegű, személyes kontaktusra épülő lehet.

A tanterven belül célkitűzésünk volt, hogy
- az oktatás az első évtől tervező-centrikus legyen. Ezért találta ki Czigány Tamás a térkompozíció tárgyat, mely olyan sikeres, hogy a műegyetemi építészkar is átvette, új tanrendjébe beépítette;
- a hallgatóknak többször is teamként kelljen együtt dolgoznia, tanuljanak meg csapatként működni és a legjobbak tanuljanak meg csapatot vezetni. Ilyen teamben készítendő feladat a lakóépülettervezés 3, a középülettervezés 3 és a komplex épülettervezés;
- külön, két félévben, legyen belsőépítészet tárgy is.

Minthogy az egy gyakorlati óra keretében egy oktató által konzultálható hallgatók maximális száma 6 fő, attól is tartottunk, hogy egyszerűen nem biztosítható Győrben elegendő számú alkalmas építész konzulens. Aggodalmunk nem volt alaptalan, hiszen elmondhatom, hogy mostanra 40 építész vesz részt a tanszék munkájában. Oktatásunk minőségét jelentősen emelte az a tény, hogy Cságoly Ferenc, a Műegyetem Középülettervezési Tanszékének vezetője kezdetektől fogva támogat bennünket.

Részben tervezéselméleti tárgyak oktatását vállalta, továbbá a minden évben Czigány Tamás által szervezett alkotóhétre elhozza a műegyetemi hallgatók egy részét, illetve a Műegyetemen rendezett alkotóhéten a mi hallgatóink egy csoportja is részt vállal. Kezdettől csatlakozott hozzá Golda János is, aki azóta már tanszékünk főállású tagja.

Hogy oktatásunk színvonala jó, azt visszaigazolja, hogy egyre több nem győri építész vállal részt benne: Jakab Csaba, aki a belsőépítészet tárgyat oktatja, valamint U.Nagy Gábor, Pethő László, Józsa Dávid, Kalmár László.
A képzés minőségének mércéje a diplomaterv. Hogy ez a mérce valódi legyen, neves építészeket kértünk fel elnöknek és diplomabizottsági tagnak. Így végzőseink diplomaérdemjegyeikről elmondhatják, hogy azt nem saját, esetleg elfogult oktatóiktól kapják. Egy itt szerzett jeles érdemjegy azonos értékű egy Műegyetemen szerzettel.

A kis létszámú oktatás előnyei most már lemérhetőek; az évfolyamok és a hallgatók összesen jó közösséget alkotnak. Ezt igazolja a jól, működő építész klub, mely rendezvényeinek a Rómer ház adott eddig otthont. A Leonardo program keretében sok hallgatónk dolgozott hónapokat külföldön, szerzett szakmai gyakorlatot.

Dióhéjban ez történt mostanáig és most, az új műteremházzal új időszámítás kezdődik. A reményeink szerint 24 órán keresztül a hallgatók rendelkezésére álló épület új minőségű műhelymunkát eredményez. A hallgatóknak előnyt jelent az a lehetőség is, hogy az alsóbb évesek a felsőbb szemeszterek hallgatóinak terveit látva, azokból is tanulhatnak. Szándékunk az volt az épület tervezésekor, hogy a hallgatókat szolgáló műhelyépület jöjjön létre tartós anyagokból, időtállóan, de nagyon puritán módon. Ennek bizonyítékaként csak azt a jelképes tényt említeném, hogy légkondicionálás csak a felső szinti műteremben van, a tanszék helyiségeiben nincs.

Végezetül annyit szeretnék még elmondani, hogy ezen épület létrehozása tanszékvezetői hattyúdalom is volt , betöltöttem 65-ik életévemet, és április óta már Czigány Tamás kollégám és barátom a tanszékvezető.

Szeretnék köszönetet mondani elsősorban Szekeres Tamás rektor úrnak, aki főiskolai főigazgatóként elindította a tervezésoktatást, és aki rektorként támogatta a Műteremház létrejöttét, és általában az építészképzést,
Másodsorban Koppány Attilának, aki az építészképzést vezette és vezeti, az akkreditációt kiharcolta, aki rektorhelyettesként a Műteremház ötletét felvetette.

Harmadszor a teljes tanszéknek azért az áldozatkész munkáét, amit éveken át végeztek. A teljes névsor: Czigány Tamás, Eke Zsolt, Fodróczy József, Géczi Nóra, Golda János, Jakab Csaba, Katona István, Molnár jenő és Müller Anikó.

Végül, de nem utolsósorban annak a több mint harminc építésznek, akik méltánytalanul alacsony díjazásért is vállalták a részvételt a képzésben, névsor szerint a következők: Deák F. Tamás, Dombi Miklós, Farkas Regina, Horváth Roberta, Horváth Sándor, Horváth Tamás, Imre Krisztián, Jahoda Maja, Józsa Dávid, Kalmár László, Kerti Mariann, Nagy Szabolcs, Németh Géza, Németh Iván, Papp Lukács, Páll Anikó, Pethő László, Petrovicz Attila, Pintér Péter, Szaksz Vince, Szalánczi Gábor, Szokodi Kolos, Tárkányi Sándor, Tutervai Mátyás, U.Nagy Gábor, Újvári Zoltán, Vági Ervin, Varga Ákos, Varga István, Zaccommer Szerverin, Z.Szabó Csaba.

Bodrossy Attila
volt tanszékvezető
fotó: építészfórum



Műteremház, Győr
Műteremház, Győr
Műteremház, Győr

 

Műteremház
Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Építési és Közlekedési Intézet, Győr
Épülettervezési Tanszék
vezető tervező: Bodrossy Attila DLA és Czigány Tamás DLA

balról: Bodrossy Attila és Czigány Tamás

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »