építészet : környezet : innováció

Gyulai posta

Tervező: Patartics Zorán - Horváth és Patartics Építész Iroda Kft., Pécs

A terület adottságai és a posta térbelisége



A területet leginkább térbelisége jellemzi. A három homlokzati szituáció együttese jellemes térbeli helyzetet jelent, mely ráadásul háromféle városi karakter találkozásába feszül bele:

  • a térre néző, kicsit takart, de mégis exponált helyzet;
  • az intenzív forgalmú Karácsony János utca, melynek sarkán álló épület földszintes ugyan (hozzávetőleg mai másfél szint magas), de az intenzitás az utcában a beépítésben is tetten érhető - az utca a várható forgalomnövekedésre felkészült;
  • és a Damjanich utca, melybe a tér 8 méter közeli, kétszintes házai torkollanak bele, - mégis ennek ellenére a beépítés felszakadtabb, az udvarok, házak közötti terek jelenléte itt erősebb.

A meglévő helyzetben a különbözőség ezidáig az ott lévő kis léptékű épületek szomszédsági relációjában, mint átmenet oldódott fel. Mindez a meglévő lakóépületek esetében időbeni egymásutániságban jött létre, egyéniségüknek a már meglévő szomszéd is alakítója volt. Most a feltépendő átmenetiséget egyetlen beruházásban bonyolított egyetlen épületnek kell átfognia.



A postának belső összefüggéseiből következően alapvetően "csak két homlokzatra van szüksége": egy "utcaira", mely egyben kapcsolata a közönség felé, ez ismert arca, itt hordja magán a posta-attribútumokat; és egy inkább utcafrontra, mint tényleges homlokzatra, ahol üzemi forgalmát bonyolítja. A két utcás szituációt a telek adottságaira ráerőszakolni nem tisztességes dolog, a három homlokzatos alapszituációban pedig első megközelítésben nem látszik tarthatónak a funkciók értelmes, homlokzaton is jól kezelhető csoportosítása. (Mindez természetesen csak a jelen nagyságrendre értendő, nagyságrendileg nagyobb vagy kisebb postánál mindez másként is alakulhat.)

A belső térszervezés

A működő posták többségére az "U"-alakzatú alaprajzi szervezés jellemző, mely bizonyos mértékig a közlekedési rendszerből, mint technológiai követelményből következik. Ennek ellenére nem mondható, hogy az egyedüli lehetséges elrendezés. Általában ennek a - járatosnak mondható - megoldásnak két alapvető hátránya van, a folyosó rendszer, amely nemcsak hangulatilag nehezen kezelhető, de a fajlagos négyzetméter igénye is nagy és az "elhasznált" alapterület nehezen tehető hasznossá, valamint az épület és egyben az ilyen jellegű közlekedő legtávolabbi végein elhelyezett helyiségek tényleges kapcsolata megkérdőjelezhető. A felfűzött helyiségek homlokzati szituációba kerülnek, amely a homlokzaton a nagy számuk miatt igen változatos, vagy esetleg a különbségeket elfedő, de őszintétlen arhitektúrával jár. Ugyanakkor a nagyobb belméretű helyiségek bevilágítása szokásos homlokzati nyílásokkal nem biztosítható, vagy a nagyméretű megnyitás a külső-belső látványok feszültségét teremti meg.



A nagyon kötött cellás rendszerű, sok falas térosztásnak több hátránya van:
  • A néhány ember egy térben dolgozása az erre vonatkozó elméletek szerint a legkevésbé hatékony munkavégzést szüli. A hatásfok az egy, esetleg két fő esetén, illetve az egy térben 20 fő körül és afelett a legmagasabb.
  • Az ilymódon használatában is megkérdőjelezhető kötött helyiség-rendszer építési költsége magas.
  • A felülvilágított megoldások alkalmazása a különböz? helyiségméretek miatt körülményes.

A cellás térrendszer a korszerűsítés során felszabadított, vagy éppen szükségessé vált térigénnyel szemben nem toleráns, annak inkább gátja, mint kerete.



Koncepció

Egy városszövet milyenségének alapvető meghatározója az adott terület telekstruktúrája, annak téri sűrűsége, elemeinek nagysága és utcai léptéke.


 


Tervünket alapvetően három gondolatra építettük fel.

 

1. 

  • A téri homlokzatot darabolással tagolni kisstílű dolog volna.
    Koncepciónk szerint a posta legjellemesebb tömegével jelenne itt meg, mely önmagában is megállja helyét, az arány kérdésre mint plasztikus tömeg, forma válaszol, mely mint kompozíciós elem, szervezi össze a kényszerűen különböző épületrészeket. A téri nézet így exponált, jellemző, a postaépület jelhordozójává képes válni, miközben klasszikusan formálható.
  • Az intenzívebb forgalmú utca felé a jól összefogható, ténylegesen ház megjelenésbe foglalható helyiségeket szerveztük, melyek egy vállalt léptékű, de szép arányú és kis traktusmélységű épületet hoznak létre. Az épület nem tetőteres, hanem feszes, emeletes épület, viszont a kis mélysége okán tömege nem nagy, ezzel szemben az intézményt és az utcát is szépen zárja.
  • Épületünk a Damjanich utca köztes-teres világába fallal, és mögötte köztes térrel, valamint transzparens homlokzattal jelenik meg, majd fokozatosan hátrafelé "ritkul" és lelép.
2.
  • Az épület közlekedő rendszere nem "U"-alakú, hanem hurkot képez, mely egyrészt tömörebb, jobban hasznosul, másrészt a ténylegesen kapcsolatban lévő funkciók egymással szorosabb kapcsolatban lehetnek. Ugyanakkor az épület nem csupán kívülről, de belülről is nagyvonalúbb és egységesebb képet mutat. A terek levegősebbek.
3.
  • Az épület bármikor hozzászabható egy ma még nem látható korszerűsítéshez. A terek nagyrésze bútorozással elválasztható. A sokemberes munkahelyek hatékonysága a néhány fős szobákénál jobb. Ilymódon a területhasznosítással, a belső felületeket és nyílászárókat kevésbé igénylő építészeti és műszaki megoldásokkal, valamint a jó hatásfokú munkavégzésre alkalmasabb térszervezéssel egyaránt jelentős költségek takaríthatók meg.
  • Az ellipszis alaprajzú épülettömeg nagyon klasszikus, lényével jobban tud kapcsolódni bármilyen történeti kontextusba, mint valamilyen ablakos új-régi homlokzatú épület. Homlokzati rajzához viszonyítva valója sokkal titokzatosabb, minden nézőpontból határozottan rövidül, melytől arányai szépek és jelszerűek.

Tervező: Horváth és Patartics Építész Iroda Kft. Pécs



Építész: Patartics Zorán

Belsoépítészet: Patartics Zorán
Építész munkatársak: Jávorka Noémi, ifj. Perényi László (szerkezetek)
Környezettervezés: Bozó András
Statika: Dr Meskóné Békefi Diána és Dr Meskó András
Épületgépészet: Jeszták Urszula
Épületvillamosság: Lénárt Gábor
Akusztikai tervezés: Wittner Kálmán

Fotók: Kalmár Lajos

vélemény írásához jelentkezzen be »