építészet : környezet : innováció

Hajléktalanság régen és most - 1. rész

Régen is voltak hajléktalanok, legfeljebb máshogy hívták őket? Kit tekintünk ma hajléktalannak, és a történelembe visszatekintve kikre mondhatjuk, hogy hajléktalanok? A különböző kultúráknak, különböző népeknek, népcsoportoknak egyértelműen egyazon jelentéssel bír ez a fogalom? Ezeket a kérdéseket feszegeti, elemzi Székely György írása.

Bevezető
Régen is voltak hajléktalanok, legfeljebb máshogy hívták őket? Kit tekintünk ma hajléktalannak, és a történelembe visszatekintve kikre mondhatjuk, hogy hajléktalanok, akik abban a korban nem számítottak hajléktalannak, de a mai jogszabályok értelmében bizonyosan? Mióta nevezzük a hajléktalanokat hajléktalannak? A különböző kultúráknak, különböző népeknek, népcsoportoknak egyértelműen egyazon jelentéssel bír a hajléktalanság mint fogalom?

Egy korábbi dolgozatomban a hajléktalanok helyzetének bemutatásával foglalkoztam itt a fővárosban, Budapesten. Mostani dolgozatom témája a lakás. A jogszabály a lakcím hiányával magyarázza a hajléktalanságot:
„Hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.” (1993. évi III. törvény 4.§2. bek.)
„Hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.” (1993. évi III. törvény 4.§3. bek.)

A lakás az egyik legfontosabb kapocs a hajléktalanoknak, mely hajléktalan helyzetüket megoldaná. Mégis, mi a lakás? Akár építészettörténeti értelemben, akár jogszabályi értelemben, akár földrajzi értelemben, akár kulturális értelemben, akár tervezési, építési, épületszerkezeti értelemben próbáljuk meghatározni a lakás fogalmát, rájövünk, hogy ez nem is olyan egyszerű. A dolgozatomban nem is válaszolok erre a kérdésre, inkább csak összehasonlításokat teszek az általam megfogalmazott témakörökben.

Lakás
A lakóépület a legfontosabb eleme az ember épített környezetének.  Ez a legősibb építési tevékenység, mely a test védelmét szolgálja. A lakás, lakóház, az épített környezet formálja életünket, alakítja személyiségünket, mély benyomásokat hagyva bennünk egy életre. A lakás sokkal személyesebb jellegű, mint más építési jelleg.

Az OTÉK szerint a lakás:
105. § (1) A lakást és a hozzá tartozó helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

  1. a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
  2. a főzést és az étkezést,
  3. a tisztálkodást, a mosást, az illemhelyhasználatot,
  4. az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását (pl. élelmiszer-tárolás, hűtés, ruhanemű -, tüzelő -, gépkocsitárolás stb.).

(2) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete nagyobb legyen 17,0 m2-nél.
(3) A lakásnak fűthetőnek kell lennie.

„A lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely helyiségei, közművesítettsége, melegvízellátása és fűtési módja szerint valamelyik (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) komfort fokozatba sorolható.” (1993 évi LXXVIII törvény alapján)

„Szükséglakás az a helyiséglakás, amelynek legalább egy helyisége a 6m2-t meghaladja, külső határolófala legalább 12cm téglafal, legalább üvegezett ajtaja vagy ablaka van, fűthető és vízvétel, továbbá wc használat biztosítható.” (1993 évi LXXVIII törvény alapján)

Az 1997 évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről nem definiálja a lakás fogalmát, csupán az épített környezet részének tekinti. A törvény meghatározása szerint: „Az épített környezet a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.”

A magyar jogszabályok és általában a jogszabályok megpróbálják jól körülírni a lakás fogalmát, de érezzük, hogy ezt nem lehet paragrafusok, számok, négyzetméterek stb. közé beszorítani. A lakás egyszerű és nagyon összetett is lehet mindazonáltal. A lakást nagyon sokfajta szempontból nézve csoportosíthatjuk, értékelhetjük. A következőkben olyan szempontok szerint csoportosítom, melyek az ember életvitelére, életminőségére kihatással vannak, a teljesség igénye nélkül. Az egyik legfontosabb szempont azonban, hogy aki benne él, az ott jól érezze magát, hiszen a lakás az embert szolgálja.

A következő témakörök választásánál nem a komfortfokozat, nem a funkcionális kialakítás, nem a lakásfajták, nem a különböző építészeti irányzatok, stílusok, de nem is a közművesítettség mértékét vettem szempontként. A témakörök választásánál a szempont az ember és a lakás közötti kapcsolat a környezet, a formavilág, a rendszer, a mozgathatóság, az anyag, a tömeggyártás, a falu és a város tekintetében. Ezek a témakörök eléggé tág fogalmak, mégis úgy gondolom, hogy a témakörökben egy-egy példa szembeállításával rá tudok mutatni a mai világ közvetlen-közvetett lakásproblémáira. Ezek a témakörök külön-külön is kapcsolatban vannak a hajléktalansággal. Véleményem szerint a gondolkodásmód kis megváltoztatásával is nagyon sokat lehetne segíteni kevésbé szerencsés embertársainkon. Ehhez szükséges, hogy azt a mérhetetlenül nagy tudást, amit az ember felhalmozott az évezredek, évszázadok folyamán, megfelelően alkalmazva a jó érdekében hasznosítsa.

Ma az ember úgy érzi, hogy nincs lehetetlen a számára, nincs olyan dolog, amit ne tudna megvalósítani. A kérdés csak az, hogy ez a cél mennyire értelmes, mennyire veszi figyelembe, mondjuk, a közel-távoli környezetét (környezetszennyező-környezetbarát), mennyire gazdaságos vagy pazarló a környezetet is tekintetbevéve, mennyire indokolt vagy csak szórakoztató.

A környezet
A normandiai kabinok a strandon, melyek elsősorban nem lakó-, de annál inkább szállásjellegű épületek, menedékül szolgálnak a halászoknak, vadászoknak, a gyerekek számára játszóházként működnek, ahol felnőhetnek.  A hely jellegzetessége mindig meghatározó. Képaláírás nélkül is meg tudnánk mondani, hogy hol készülhetett a felvétel, és nem kevervnénk össze mondjuk egy afrikai tengerpart melletti bambuszházzal. A normandiai épületek mindegyike más és más. Ettől válnak környezetük szerves részévé. Ezen különbözőség a környezet állandóságát kiegészíti.

 

 
1. kép Normandiai kabinok a strandon, fotó: Claude Caroly, l’architecture d’aujourd’hui –juin 2000
2. kép Papír fatörzsű házak, Metropolis:Design like you give a Damn

 

A papír fatörzsű ház, mely alacsony költséggel készül (átszámítva közel 500 ezer forintba) és aránylag gyorsan összeszerelhető, egy híres japán építész, Shigeru Ban és csapatának műve. A felső két kép Japánban, Kobéban készült, ahol a nagy meleg miatt a tetőt ponyvával fedték le, mely az esővíz védelmére már nem alkalmas. Az alsó bal oldali kép már Indiában, Gujaratban készült. Látható, hogy itt már a tető henger alakú, mely font gyékényfonatból készült, de az alapszerkezet megmaradt a papír fatörzsből. A harmadik kép, a jobb alsó sarokban az előzőekhez képest hűvösebb éghajlatú Törökországban készült. Itt a tetőre már kátrányos ponyva került. Az alap tartószerkezet itt is egyezik a többivel.

A földi adatforgalmak, hírek, közlemények, értesülések már azonnal elérhetővé váltak bárki számára. Azonnal meg tudjuk nézni, mi történik a világ más részén. Ez az adathalmaz vezetett odáig, hogy típusmegoldások születtek és születnek az élet bármely területén, jelen esetben egy kis menedékház formájában. Japántól Törökországig és még ki tudja hová vezet az út. Úgy tűnik, a legfontosabb a kész terv, melyet bárhol lehet alkalmazni, a környezetbe való beillesztése viszont másodlagos.

A formavilág
A 3. képen a Josef Paul Kleihues által tervezett házikót láthatjuk. Koppenhágában egy építészeti parkot alakítottak ki, ahová neves építészeket hívtak meg, hogy tervezzenek egy 6 m2 alapterületű menedékszállót. Ilyen kis épületet is lehet építészeti formákkal kezelni. A színek, formák alkalmazásával valami más jelentést is kap ez a menedék jellegű épület. A 4. képen egy grenadai menedéképületet láthatunk. Ilyen épületek telepítettek a pusztító hurrikán által hajléktalanná tett lakók részére. Kézzel összeszerelhető és elbontható, a célnak megfelelő, átmeneti szállásként szolgál az őslakosoknak, míg fel nem építik újra a falujukat, de addig is hosszabb-rövidebb időt eltöltenek az épületekben. Nyilván örülnek, hogy van fedél a fejük felett, és már ez is sokat számít.

 

3. kép "Építészek házikói", Koppenhága, Dánia, l’architecture d’aujourd’hui –juin 2000
4. kép Világfalu menedékek, Metropolis:Design like you give a Damn
 

 

A ház problematikája az építészet állandó, visszatérő témája - úgy is, mint elméleti kérdés és úgy is, mint mindennapi válasz az emberek hajlék utáni alapvető igényére. A formának az épület szerkezetéhez és technikai adottságaihoz kell igazodnia. E probléma kis épületen belüli megoldása egészen precíz és hatékony szerkezeteket igényel. A formavilág, az esztétika, a jó ízlés, mondhatnánk, másodlagos szempont, „nem ez viszi a világot előre”. A gondolkodás, kreativitás viszont nem kerül semmibe. Lehet, hogy, ezáltal nem jutunk előbbre, de formál bennünket, hatással van ránk. Nem jelent költségesebb megoldásokat, nehezebben megvalósítható kivitelezést. Talán valami törődést, gondoskodást visz az életünkbe.

A rendszer
A tuareg tábor a sivatagban lévő lakósátor, mely hajlított alakú, fedése varrott kecskebőrből készült, megfelelő átlapolásokkal. A kecskebőrből készült tetőt az oldalakon körülölelő facölöpök viselik, és ezek adják át a terhet a talajra. Kialakítása e kis menedéknek tetszőlegesen, az emberi tényezőtől függően változhat, alakulhat szabadon, a funkciójának teljes mértékben eleget téve. A kecskebőr a földet nem érintve úgy van kifeszítve, hogy a forró afrikai melegben a kellemes, hűsítő szél átjárhassa az egész sátrat.

 

5. kép Tuareg tábor a sivatagban, Colin Duly:Demeures de l’homme
6. kép Nyomógombos ház, l’architecture d’aujourd’hui –nov.-dec. 2006
 

 

A nyomógombos házat Adam Kalkin művész, építész tervezte 2004-ben. Ez egy konténer, mely kívülről teljesen megegyezik bármelyik társával, és az sem tűnik elsőre meglepőnek, hogy benne egy kis lakást alakítottak ki. Talán elsőre furcsának tűnhet, hogy nincsenek rajta ablakok csak ajtó. Az érdekessége abban rejlik, hogy az oldalfalai le tudnak nyílni a földre, mint a virágszirmok. Számítógép vezérli a hidraulikát és az áramköröket, hogy az oldalfalak le-fel tudjanak mozogni. A berendezések, a bútorok, a szaniterek mind rögzítettek, és az oldalfallal együtt mozognak. Ez a konténerépület csukott állapotában hasznavehetetlen, esetleg a szállítása megoldott. Nyitott állapotban viszont ki van téve az időjárás viszontagságainak (esőtől, széltől nem véd).

A lakóhelyünket egyre inkább túlbonyolítjuk a különböző rendszerek, struktúrák alkalmazásával, melyeknek kiszolgáltatjuk magunkat. Bármelyik elem meghibásodására egy egész láncreakció indulhat el, mely az egész rendszer meghibásodásához vezethet. A magasabb kényelmi szintet, komfortfokozatot csak akkor érezzük kellemetlennek, ha meghibásodik. Egy probléma megoldását nem lehet egy másik problémával kezelni, mert ez csak ideiglenes megoldást jelenthet.

A mozgathatóság
A 7. képen egy mongol jurtát láthatunk. Ennek a kerek nemezsátornak a mongol neve eszgij ger. Már régóta használják a belső-ázsiai lovas pásztornépek (a kunok és magyarok is használták). Alaprajza kerek, alakjának alsó része hengeres, felső része kúpos, szétszedhető, faváza könnyű, nemezfala és vízhatlan nemezteteje változatlanul maradt az idők folyamán, csak a magasságán módosítottak. Rendkívül egyszerűen szállítható, kényelmes lakóhely, mely gyorsan felhúzható. Két-három ember alig egy óra alatt képes felállítani, és szétszedett állapotban egy kétkerekű, ökörvonta kocsin is elfér. Letáborozásnál elsőként a berendezési tárgyakat helyezik el, s köréjük építik a jurtát, mert a kisméretű ajtón nem férnének be ezek a tárgyak. Az ajtó mindig délnek néz, a tüzelő középen kerül elhelyezésre. Nyáron a nemezfal alsó peremét a jurta lakói felhajtják, ezáltal is elősegítve a levegő jobb áramlását, télen kövekkel erősítik meg a szélét a hideg szelek ellen. Lakóhely, mely nyáron kellemesen hűvös, télen viszont jó meleg.

 

7. kép „Maroknyi” nomád lakóház, l’architecture d’aujourd’hui –juin 2000
8. kép Mozgó vándormunkás háza, Metropolis:Design like you give a Damn
 

 

A következő képen egy amerikai munkás (Pennsylvania, USA) házát látjuk épp szállítás közben. A cikk címe „Az építészet előnyei - mindenki számára”. A lakás túlméretezett kamionnal szállítható, ahogy az amerikai munkásnak az időszaki munkahelyei változnak. Szállítása nehézkes, költséges. Nem szerelhető szét, előregyártva készül, egy tömeget alkot. Egyedülálló emberre méretezve alapterülete 67m2-es, és átszámítva közel 10 millió forintba kerül.

Az emberiség történelmi fejlődése során a közlekedésre is kihatással volt. Gyorsuló világunkban ki vagyunk szolgáltatva az ember alkotta gépeknek illetve többi embertársunknak, ami sokak számára nagyfokú bizonytalanságot jelent.

Az anyag    
Kalifornia 1996. Egy iráni-amerikai építész, Nader Khalili természetes anyagokból olyan házat tervezett, mely olcsó és emberi kézzel összeállítható. Az épület szerkezete és anyaga rendkívül egyszerű. Kell hozzá egy henger alakú, hosszú zsák, amit megtöltünk cementtel stabilizált földdel, mésszel vagy aszfalttal. Ilyen zsák sorolásával lehet megépíteni a házat. Először az alapnak készítenek árkot. A homokzsákokat a kör alaprajzról kiindulva felfelé építik, majd boltozatként, kupolaként zárják be. Az ajtóknak és ablakoknak szintén homokzsákokból alakítják ki a helyeit. Így ez egy nagyon erős szerkezet lesz, még a természeti katasztrófának, a földrengésnek is ellenáll. A hosszabb időállóság érdekében kívülről és belülről is gipsszel vakolják.

 

 
9. kép Megoldás: a homokzsák, Richardson: Big Ideas, Small buildings, green
10. kép Mikro-Kompakt ház, l’architecture d’aujourd’hui –nov.-dec. 2006

 

A mikro-kompakt ház egy könnyűszerkezetes menedék egy vagy két ember számára. Egy kis méretű kocka 2,6 méter magas falakkal. Nagyon sok variációs lehetőséget lehet kialakítani benne. A legfontosabb szerkezeti anyaga az alumíniumborítás a homlokzatokon, az ablakokra a gyártó pedig öt év garanciát vállal.

A környezettudatos építési rendszerek alkalmazása manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap, az újrahasznosított anyagok széles skálája jelent meg az elmúlt évtizedekben. Az ökoház mint fogalom kezd elterjedni, mely az építési módszerekben és az üzemeltetésben is újfajta gondolkodást igényel a tervezők részéről. A műanyagok és az el nem bomló anyagok visszaszorítását kell alkalmazni az építőanyagok területén is, mert ezeket a szervetlen anyagokat a természet nem képes elbontani, és csak halmozódnak, szeméthalmokat képezve. A megújuló energiákat, mint például a szélenergia, napenergia, vízi energia, geotermikus energia, a világ számos területén már alkalmazzák.

A tömeggyártás
1999, Bronx, New York, USA. A szállításra alkalmas raklap használata épületszerkezetként, illetve épületként. A raklap a világ bármely részén rendelkezésre áll. A 2004-es, Sri Lankán pusztított cunami után az „I-Beam Design csapata 111 m2 raklapból készített menedéket a hajléktalanná vált őslakosok számára, ami csaknem 300 raklapot jelentett. Az előregyártott raklapok alkalmazásával az épület külső megjelenésének is természetességet kölcsönöztek, s ezt továbbgondolván, a tervezők a raklapok közötti üregekbe kitöltő anyagot terveztek. A hideg és a szél védelmére alkalmas például szalmával való kitöltés, az eső elleni védelemre pedig a kőzúzalékkal való kitöltés.

 

11. kép Raklap ház, Metropolis:Design like you give a Damn
12. kép Földből-, gyepből-, tőzeg ház, Richardson: Big Ideas, Small buildings, green
 

 

A 2000-ben megrendezésre került Velencei Biennáléra Tom de Paor építész egy tőzegházat készített ír föld felhasználásával. Az épületet több mint negyvenezer földtéglából rakta össze, melyeket műanyag pánttal kapcsolt egymáshoz, ezáltal több mint ezerhatszáz bálát létrehozva. Az építész az építményt a bálák kis eltolásával, kötésben építette fel. A ház szerkezetét is ezek az előregyártott tőzegtéglák alkotják. Az aránylag kis bálák segítségével nagyon sokfajta alaprajzi elrendezést lehet létrehozni.

A mai kor, amiben élünk, elképzelhetetlen a tömeggyártás, a sorozatgyártás, az előregyártás nélkül, ez teszi a terméket gazdaságossá, eladhatóvá, nyereségessé. Az egyedi termékek igazi különlegességnek számítanak a mai világban. A tömeggyártás során keletkező termékek funkciójukat betöltve válnak esetleg feleslegessé. E részben késznek nevezhető termékek, melyeknek önmagukban nincs túl sok jelentőségük, egy hozzáértő alkotó számára a tervezési alapot jelenthetik, amit jól alkalmazva a közösségek számára értékes dolgokat tud létrehozni.

A falu
A 13. képen egy jellegzetes afrikai falut láthatunk. Afrika száraz övezeteiben szabálytalan alaprajzú vályogházak épültek, épülnek. Az alaprajzi szervezések organikus formákat mutatnak. Ezen az éghajlaton a fedetlen udvarok tartoznak az igazán használatos terek közé. Ezek a szabálytalan elrendezésű afrikai falvak a várossá válás és a védekezés kezdetleges szintjét mutatják. A szoros halmaz a védekezést, az összebújást jeleníti meg az építészet nyelvén. A falakat agyagsárból rakják kézzel, melyek vastagsága 40-60 cm. Az ember építkezési szokásainak gyakran alkalmazott módszere a természeti adottságok kihasználása.

 
13. kép Afrikai nomád falu, Colin Duly:Demeures de l’homme
14. kép Hajléktalanszállások a nevadai sivatagban, Metropolis:Design like you give a Damn
 

 

A köveztező képen egy kísérleti hajléktalantelepet láthatunk a nevadai sivatagban 2003-ból. Ez is egy halmazszerű telepítés, de sokkal szabályosabb, jobban szerkesztett, sugaras elrendezésű útvonalakkal, mégis a rendezetlenség képét mutatja. Itt is megfigyelhető a védelmi funkció ösztönös kialakítása. A közösségi épületek a halmaz belseje felé telepítettek. Az áramot napelemekkel biztosítják, mely a hűtést is biztosítja. A szerkezetek könnyűszerkezetből állnak. A háromszögekből kialakított acél csőszerkezetek erősebbek, mint a négyszög szerkesztésűek. Az anyagok tűzgátlóak, víztaszítóak nem természetes (helyi) anyagokból készültek.

Az ember érezhetően kezdi elveszíteni a kapcsolatát a természettel. Az önfenntartás a természeti környezetben a nevadai példa esetében elképzelhetetlen, vagy legalábbis ki vagyunk szolgáltatva az ember által létrehozott gépesített eszközöknek.

A város
A várost önmagában lehet csak elemezni, mert semmilyen természettel való kapcsolatot nem lehet vele szemben felállítani. Saját szerkezetiséggel rendelkezik, mely az emberek, a közösségek személyiségeit tükrözi. Önálló fogalom, mely egyértelműen a falu szerkezetéből fejlődött ki, azt átértelmezve, egy újat létrehozva. Beszélhetünk kisebb városról egy-két százezer lakossal vagy tíz-húszmilliós megapoliszokról, amelyek város a városban elvét követve működnek. A nagyvárosok kezdik elveszíteni egyéniségüket, sajátosságaikat, lassan, fokozatosan átalakulnak a különböző népcsoportok betelepülésével. Mindenkinek helye van itt, mindenki megtalálja a helyét, mert a város befogad, ki jól érzi itt magát, ki nem. Mondhatnánk, egy nagy olvasztótégely, ahol a hajléktalanoknak is van helye.

 

 
15. kép New York
16. kép Tokió

 

Kérdés persze, helyén való-e, hogy reggel úgy megyünk el egy hajléktalan mellett, mint egy már jól megszokott utcabútor mellett. Úgy tűnik, a városi lét, a városi életforma szigorú szabályok között működik, melyben az emberek elveszítik mindenfajta kapcsolatukat a környezetükkel, mindenki a saját maga feladatait, problémáját próbálja megoldani. A városi sokszínűség az egyén számára a zűrzavar képzetét keltheti. A városi létet uraló benyomások, érzetek sokasága iránt az ember eleinte befogadó, de a későbbiekben számára már terhessé válhat, kirekesztő magatartást válthat ki belőle. A reggeli első találkozás a hajléktalannal még adakozó jellegű, de a nap végére, mondjuk a tizenötödik hajléktalan társával már korántsem. A következő héten pedig már teljesen érzéketlenné válik másik embertársa sorsa iránt. Kiben vagy miben van a hiba? Talán a környezetben, talán a rendszerben, talán a városban vagy talán az emberben?

Összefoglalás
A környezet: Egy vidéki környezet, melynek állandósága van, meghatározó. Ahogy észre lehet venni, ha egy „idegen” érkezik oda, úgy lehet észrevenni, ha az épített környezetet megváltoztatják új, nem oda illő elemekkel, épületekkel. Épített környezetünk értéket képvisel, megóvása mindenki érdeke.

A formavilág: A forma, mely a környezethez akár szorosan is kapcsolódhat, de attól el is válhat. Mindenekelőtt célja, hogy a környezetünket szebbé, jobbá tegye, közvetett hatással van az emberekre is. Az érzékiség alkalmazása a tervezés, alkotás során.

A rendszer: A rendszer és a rendszertelenség kölcsönhatása. A világ törvényszerűségeit nem lehet leírni számokkal, nem lehet különböző rendszerekbe foglalni. A világ öntörvényűségét nem lehet megerőszakolni, inkább alkalmazkodni kellene hozzá.

A mozgathatóság: Nevezhetjük-e hajléktalanoknak a mongol nomád vándorló embereket, akiknek lakóhelye elfér egy kétkerekű kocsin, vagy azt a városi hajléktalant, akinek szintén ugyanekkora holmija van, és mégis képtelen az életben maradásra. Az ősi tapasztalatok, bölcsességek birtokában ezek a népek képesek az életük fenntartására, új nemzedékek felnevelésére.  Az emberek, a népek vándorlása a földön, mint jelenség mindig is volt és lesz, akár a munkából fakadóan is, viszont ennek helyes mértékét kell megtalálni a mai korban.

Az anyag: A természetes anyagok újbóli felismerése, alkalmazása. A helyi adottságok, a helyi anyagok újra felhasználása, újra megismerése, mely segíthet számos embertársunkon.

A tömeggyártás: A tömeggyártás nem jelentheti a szükségeses rosszat. Inkább jelenti a létet a föld lakói számára. Egyfajta lehetőség viszont lehet, mely kreatív ötletekkel, tervezéssel, akár kevés anyagi ráfordítással nagy segítséget nyújthat a rászorulók számára.

A falu: A falu a hely, mely biztosítja a közösség, az egyén számára a fennmaradást. A falu, mely toleráns tud lenni az elesettekkel szemben, és felkarolja azokat. A faluból való elvándorlást a városokba, mint folyamatot, meg kellene állítani, vissza kellene fordítani.

A város: Azon túl, hogy a hajléktalanság elsősorban városi, nagyvárosi probléma, valahogy úgy tűnhet, hogy ez a nagyvárosi lét velejárója. Szinte minden nagyvárosban, világvárosban megtalálhatjuk őket. Mintha a város eltartaná őket, de ezen a szinten is tartja őket, ennyit ad és nem többet.


Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
DLA program, Építőművészet
Székely György
témavezető: Mátrai Péter DLA
2007. június

Irodalomjegyzék

Istvánfi Gyula: Az építészet története Őskor, Népi építészet
Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest 1997

L’architecture d’aujourd’hui: Temporaire
Novembre-décembre 2006

L’architecture d’aujourd’hui: Micro-architectures
Juin 2000

Phyllis Richardson: Big Ideas XS Small Buildings Green
Thames and Hudson 2007

Metropolis: Design like you give a damn
Architectural responses to humanitarian crises, edited by Architecture for humanity 2007

Colin Duly: Demeures de l’homme
Chéne 1979

Paul Oliver: Dwellings
Phaidon 2003

 

Kapcsolódó oldal:

Hajléktalanság régen és most, 2. rész - Szociális lakásépítészet

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »