Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítése tárgyában kiírt nyilvános tervezési versenypályázat

Egy, a pályázatból kizárt terv. (A kizárás oka a beadott alaprajzok nem kiírás szerinti léptéke.) vezető építész tervező: ifj. Kószó József DLA

Egy, a pályázatból kizárt terv. (A kizárás oka a beadott alaprajzok nem kiírás szerinti léptéke.)
tervező: 4D Építész Stúdió Kft.
vezető építész tervező: ifj. Kószó József DLA
építész tervező: Rohács Viktor
építész munkatárs: Éles Péter, Priskin Zoltán, Szabó Antal, Ferenczi Bernadett
statika: Ungi Lajos

---

---

Néhány szerzői kérdés a 4D Építész Stúdió által készített pályázat - Bíráló Bizottság általi - "értékeléséhez"

Valóban kizárást eredményező "tartalmi hibának" tekinthető, ha valaki a kiírás által elvárt m=1:100 lépték helyett m=1:200 léptékű tervet ad be? (Különösen akkor, amikor néhány értékelt pályázatot látva egyértelművé válik, hogy m=1:100 tervlapjaik "kevesebb információt hordoznak". Ugyanakkor egy ötletpályázatnál - helyes kiírás esetén - nem is fordulhatna elő, hogy engedélyezési tervi szintű kidolgozást várnak el a pályázóktól.)
Nem tekinthető-e az sokkal inkább "tartalmi hibának" vagy "a kiírás tartalmi követelményeitől eltérésnek", ha más pályázatok sem telekhatárokat, sem védett növényállományt nem vesznek figyelembe? (Ezért senki nem került kizárásra, amivel - ötletpályázatról lévén szó - messzemenően egyetértünk.)
Nem tekinthető-e az sokkal inkább "tartalmi hibának", ha a pályázó - a kiírással ellentétben - nem új "arénát" tervez, hanem a meglévő uszodát alakítja - a funkcionális és műemlékvédelmi, sőt a növényállomány-védelmi szempontok messzemenő figyelembe-vételével - a nemzetközi sporttechnológiai elvárásoknak megfelelővé és a nézői komfortigényt kielégítővé? (Ld. a mi pályázatunkat - ugyanakkor ez nem volt a kizárási okok között.)
Messzemenően egyetértve azzal a ténnyel, hogy a bíráló bizottságnak joga van "tartalmi hibák esetén" kizárásra; felmerül a kérdés: nem kellene-e sokkal következetesebben és minden pályázó felé egyforma szigorral fellépve élni ezzel a "szűrő" eszközzel? Jó lenne egyforma feltételeket teremteni mindenki számára egy pályázaton belül egységesen; sőt tágabb értelemben minden építész kamara által elismert pályázat vonatkozásában. (Ezt mi pályázó építészek különösen - a kamaránk által zsüribe delegált, és általunk nagyra becsült - kollégáinktól kérdezzük illetve kérjük.)
Kószó József DLA

Részlet a műleírásból:

Az építészeti koncepció előzményei
A tervpályázati kiírás által megjelölt tervezési területen - megítélésünk szerint, a telekhatárokon belül - nem telepíthető úgy a program szerinti 2 medence, hogy
a szükséges min. fix lelátó által kialakított "arénatér" karakteres, zárt formában vegye körül a medencéket;
a mobil lelátók úgy legyenek elhelyezhetők, hogy a szükséges maximális nézőszám biztosítása megfelelő építészeti megjelenést adó lelátóméretekkel legyen megfoldva;
ne kelljen sok meglévő fát (köztük védetteket) kivágni mind a telken belül, mind telekhatáron kívül;
Úgy ítéltük meg, hogy egy rangos sportesemények színhelyét adó nemzeti sportuszoda versenymedencéinek környezete nem lehet építészetileg csökkentett értékű azáltal, hogy egy telekre úgy préseljük be a medencéket és a fix lelátókat, hogy azok önmagukban nem biztosítanak egységes, tiszta építészeti megjelenést; sőt a telekhatáron kívülre jelentősen átnyúló mobillelátó rendszer sem tudna szimmetrikusan, teljes építészeti egységben kialakulni. Úgy éreztük, hogy nem hozhatunk létre olyan megoldást, melynek új "küzdőtere" - 1000 fix lelátóhellyel - meg sem közelítheti a meglévő "aréna" által sugallt atmoszférát, a meglévő műemléki védettségű épület és a lelátók által körülzárt küzdőtér hangulatát. (Ráadásul védett ősfákat kellene kivágni…)
Előzőeken túl úgy ítéltük meg, hogy nem is gazdaságos új fix lelátókat építeni, amikor már egy meglévő arénatér rendelkezésre áll, csak a medencéket kell átalakítani (a meglévő medencék gépészeti rendszerét mindenféleképpen fel kell újítani (kissé át kell alakítani).

Építészeti koncepció
Az előzőekben leírtak miatt építészeti koncepciónk - kihasználva a meglévő szituáció előnyeit - a következőkből áll:
Az északi lelátó, a tekepálya épület és a meglévő 50 m-teres és műugró medencék elbontása.
A meglévő 50 méteres medence helyén új 50 x 25 x 2,2 méteres medence létesül a szinkronúszás miatti váltó, max. 3 méterig terjedő vízmélységgel (a jelenlegi gépészet részleges felhasználásával).
A meglévő műugró medence helyén új 25 x 25 x 5,0 méteres feszített víztükrös műugró medence épül. A meglévő - műemléki védettségű - műugró torony megmarad, de a versenyzéshez új műugró torony építése szükséges (az előírásoknak megfelelően).
A két medence mellett jelenleg is meglévő 3681 férőhelyes fix lelátó megőrzését javasoljuk.
A megmaradó-meglévő lelátók mögött mobil lelátók elhelyezése lehetséges (mind a telekbelső felé, mind a nyugati oldalon, közterületen - a külső közlekedést kiváltással továbbra is biztosítva). Így a versenymedencéhez - a 3681 fix férőhelyen túl - további 1856 férőhelyet lehet mobil lelátóval kialakítani.
A meglévő lelátók északi végénél a műugró medence két oldalán mobil lelátókkal biztosítunk további 1483 nézőnek férőhelyet.Így a két medencéhez kapcsolódó lelátók részben rátekintést biztosítanak a másik medence versenyire is és összesen 3681 db fix + 3339 db mobil lelátóhely szolgálja a nézőközönséget. Külön - a pályázati kiírás által megjelölt területen - egy másik 50 x 25 x 2,2 méteres versenymedencét létesítünk fix lelátók nélkül. Ez szolgálhatná a verseny alatti bemelegítést és edzést; a fő versenymedencével azonos körülményeket biztosítva a versenyzőknek. E medencéhez is lehetséges mobil lelátók elhelyezése esetleges igény esetén - de a meglévő fák figyelembevételével!
(Amennyiben az előírások nem teszik szükségessé ugyanazon a helyszínen azonos méretű bemelegítést szolgáló medence létesítését, akkor e medence építésétől el lehet tekinteni korlátozott beruházási költségkeret esetén!).
"Opcionális javaslatként" terveztünk árnyékoló szerkezetet a nézőtér fölé (árbócokra függesztett feszített kötélszerkezetek tartanak mozgatható (feltekerhető) "ponyvaelemeket"). Ezzel a nézőtér kb. 80 %-ának árnyékolása biztosítható egyidejűleg.

Összefoglalva a koncepció építészeti jelentősége és egyéb előnyei (zárójelben a kiírás szerinti megvalósítástól történő eltérés):
A meglévő műemléki védettségű épület nem veszíti el funkcióját; kültéri arénája nem egy alárendelt funkciójú edzőmedencét szolgál; így is biztosítva a műemléképület ÉLŐ JÖVŐJÉT.;
A versenytér a meglévő kedvező atmoszférájú "lelátótérben" pozícionálódik (kedvezőbb mintha a kiírás szerinti minimális létszámú és kedvezőtlen megjelenést biztosító minimálisan előírt fix lelátó által alkotott kevésbé elegáns "küzdőtér" lehetősége);
3681 darab fix lelátóhely van a versenymedence mellett (jelentős a funkcionális előnye a - gazdaságossági szempontok figyelembevétele mellett kialakítható - kiírás szerinti 1000 férőhellyel szemben);
A mobil lelátókkal kialakított teljes "aréna" arányai, megjelenése kedvező (a kiírás szerinti tervezési területen ilyen jó arányú küzdőtér nem valósítható meg a jelenlegi telekviszonyok és védett fa állomány figyelembevételével);
Mindkét 50 méteres medence előírások szerinti versenymedence; a jövőben ez előnyt jelenthet különböző versenyek megrendezésekor.
Pályázati tervünk egy olyan megoldást javasol, mely esetén szinte a teljes védett faállomány megmaradhat (a kiírásban megfogalmazott megoldási lehetőségek lényegesen több védett fa életét követelik).;
Az "opcionális javaslatként" tervezett árnyékoló szerkezet napvédelmet biztosít a közönség számára. A pályázati tervünk javaslata szerint pénzügyi megtakarítást eredményez az a tény, hogy nem szükséges fix lelátókat és hozzá tartozó szociális blokkokat építeni...