építészet : környezet : innováció

Hamarosan készen van a Groupama új irodaháza

A Hungária körúton található ingatlant lebonhatták volna, ehelyett azonban felújították, és irodaházzá alakították. A Groupama két irodaépülete közé átjáróhidat építenek Kolba Mihály építész vezetésével. 

Budapesten a teljesen átalakított és részben bővített ingatlan „A” és „B” irodaépülete közé a jövendőbeli bérlő kérésére a két épületet összekötő híd kerül. A híd kialakítása belső funkcionális okok miatt szükséges, a 45 m magas „B” épület legfelső szintjén találhatóak a nagy reprezentatív tárgyalók (páratlan panorámával rendelkeznek a Városliget és Pest ill., Buda felé), az „A” épület földszintjén pedig egy nagy étterem létesül, valamint a két épületet majdnem teljes egészében bérlő-használó cég további helyiségeinek elrendezése miatt is indokolt a híd létesítése.

A 2007-től folyamatosan futó tervezési projekt elején a Tűzoltósággal tartott egyeztetések során kiderült, hogy a 45 m magas irodaház és a Hungária körút mellett álló másik irodaépület (kb. összesen 19.000m2 nettó) tűzvédelme nem biztosítható, hisz a „B” épületet nem tudják megközelíteni a tűzoltóautók, az „A” épületet pedig a Hungária krt. felől nem lehetett oltani a villamos felsővezetékének tartóoszlopai és a meglévő fák miatt. Ezért a két épület közé kellett egy tűzoltási felvonulási területet-utat építeni. Ez a prózai ok vezetett ahhoz, hogy ha fűtött, folyamatosan használható átjárót szeretnénk építeni, akkor a tűzoltó autók befoglaló mérete (4,5m) felett helyezhető el az átjáró vagyis a híd. 


látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán


Tervezési alapadatok, követelmények

A vázlattervek készítése időszakában a következő alapadatokat, követelményeket kellett figyelembe vennünk: A 45 m magas „B” épület átépítése befejeződött, irodaházként működött. „A” épület átalakítása kapott építési engedélyt, a terveihez alkalmazkodni kellett.

Tűzvédelmi okokból 4,5 méternél magasabban kellett lennie a híd aljának. A két épület lépcsőháza szerencsére „jó helyen volt”, megvalósítható volt a híd ebből a szempontból, kb. 34 métert kellett áthidalni (abban az esetben, ha „egyenes vonalban” létesül az átjárás).


statika - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán



Tűzoltóság megkövetelte, hogy szerkezetileg nem támaszkodhat a híd a 45 m magas „B” épületre, mert tűzvédelmi szempontból „magas” besorolású épület. „A” épület középmagas, a híd a Tűzoltóság előírása szerint tűzvédelmi szempontból „A” épülethez tartozik.

A tervezett hídnak, mivel nem támaszkodhatott mindkét épületre (érdekes lett volna a legfelső szintek valamelyikén összekötni a két épületet) lábat - lábakat kellett adni.


építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán




Vázlattervek

A tervezés első lépéseként eldöntöttük, hogy a tervezett hídnak a lehető legkevesebb alátámasztása lesz, mivel „B” épület vasbeton falára nem lehetett támaszkodni emiatt szükséges volt legalább egy a felszínre támaszkodó láb kialakítása, a híd másik vége „A” épület szerkezetére támaszkodik (pontosabban az itt kialakított teherelosztó vasbeton falra és a meglévő épület szerkezeti elemeire).

Statikai, építészeti kialakítás

A 34 méteres távolság áthidalására tervezett híd derékszöget bezáró tört vonalban fut, az alja a 80 cm szintkülönbség miatt lejt, a teteje viszont vízszintes, ezért a belső terében változik a belmagasság, a tartószerkezete függőleges eleminek és az oldalhomlokzat szerkezetének méretei folyamatosan változnak. A felszínen egy letámasztása van ill., „A” épület általunk tervezett, a meglévő tartószerkezettel összedolgozó, teherelosztó vasbeton falára támaszkodik, amely a terhét továbbadja a ház meglévő és nem módosított alapozásának. A híd lába három oszlopból áll, ebből kettő láb tartóoszlop, a középső harmadik pedig „dísz”, az „A” épület hátsó homlokzatának közepén tervezett „bordás architektúra” leképezése a három hídláb.


építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán



A kivitelezéskor a híd acélszerkezetét három részben szállították ide a helyszínre, majd a földön összecsavarozták a részeket és fél óra alatt a helyére emelték.

A híd szélességi méretét az „A” épület tervezett „bordázott” homlokzati kiképzése határozta meg, a három bordaszélesség túl széles lett volna mind építészeti, mind a költségek szempontjából, tehát két homlokzati borda szélességű, 1,80 méteres lett a híd belső tartószerkezet tengelytávolsága. 


építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán



Az híd egyediségét, könnyed szerkezetét hangsúlyoztuk az acél tartószerkezetet beborító külső burokkal. A kétoldali folyamatos üvegfal láthatóvá teszi a belső acél tartószerkezetet és a külső szemlélő is transzparensen átlát a hídon. A szerkezetre rímelő üvegosztás ritmusát a zöld és fehér üvegek váltakozó elhelyezése hangsúlyozza. A kivitelezésnél olyan zöld üveget választottunk (amely nem fóliázott), amelynél belülről nem lehetett látni melyik a zöld és melyik a fehér üveg, emiatt módosítottuk a zöld üvegek kiosztását és minkét oldalon ugyanolyan rendszerű lett a zöld és fehér üvegek váltakozása.

A tervezett homlokzati üvegsávokat felülről - alulról állókorcos lemezfedés keretezi, az állókorcok az üvegtáblák osztásával megegyezően körbefutnak. A híd homlokzati üvegfelületébe 4 db nyíló ablakot terveztünk. Mind a négy ablak a változó méretű üvegsávokban más méretű helyekre került, emiatt az ablakok magassági mérete más-más, sőt a szemöldöke és parapet mérete is különböző. Ennek oka az, hogy a folyamatosan változó méretű homlokzati síkban a nyíló ablakok csak úgy kerülhetnek a megfelelő mérettel a megfelelő helyre, ha a mérettorzulást az ablaknyílások elhelyezkedése és mérete is figyelembe veszi.


építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán



Belülről érdekes látványok - távlatok nyílnak: „B” épület irányából a térbeli perspektívára ráerősít a csökkenő méretek álperspektívája, emiatt hosszabbnak látszik a híd, a másik irányból pedig a valóságos perspektívát növelik a folyamatosan szélesedő méretek, a híd az „A” épület felöl rövidebbnek tűnik. Ezek az érdekes „álperspektívikus torzulások” érdekessé teszik a belső teret amellett, hogy „fizikailag is hat ránk” az emelkedő-lejtő padlószint.



Kolba Mihály



vélemény írásához jelentkezzen be »