Harmóniát találni a régivel - parasztház Győrújbaráton

A hagyomány mint érték, a környezet mint pótolhatatlan kincs - ebben rejlik a fenntarthatóság kulcsa. Jaskó László és Vági Péter a Jövő Otthonai pályázatra elkészített terve az örökség és a modern technológia harmóniájának megtalálásán alapul. Koncepciójukkal elnyerték az első díjat. 

Pályázati munkánknál a régi és új felmerülő igényeket vettük figyelembe, ennek megfelelően vontuk le a múltból megtanulható építési és életviteli konzekvenciákat. Célunk volt megteremteni ezen értékek felhasználási lehetőségeit a jövő lakóház építészetében Magyarországon. Azért is tartottuk különösen fontosnak, hogy a hagyományos magyar építészeti kultúrát vegyük alapul, mivel kulturális és nemzeti kérdés a saját értékeink megőrzése és annak kortás építészeti megközelítése. Mi ebből a kultúrából a legpraktikusabb és legegyszerűbb kialakítású házakat, a parasztházakat vettük alapul. A jövő otthona és az energiatudatos építészet elfogadtatása, megértetése az emberekkel nem könnyű feladat. Az energiatudatos építés és épületgépészeti megoldások kommunikációjában jelenleg a megtérülés áll kiemelt helyen, ami nem biztos, hogy az energiatudatosság helyes megközelítése.

A terület - szerencsére - egy, az átlagtól eltérő nagy földterület: 3500 m², amely minden közmű csatlakozással rendelkezik. A talaj jellemzően homokos, a terület gazdag védett növényekben, sok dió és mogyoró fa is található rajta. A településszerkezet és az utcában jellemző beépítés lehetővé teszi egy különálló épület építését. A telek hátsó részének kb. a fele helyi beépítési védelem alatt áll. Ezért az épületek mögött egy széles zöld sáv található, mely biztosítja a mindenki számára vonzó szellős beépítést.

A tervezett épületet a jelenlegi parasztház mögé terveztük. Ezzel megtartottuk az utcaképet, valamint optimalizáltuk a telek kihasználtságát, rendezettségét. A parasztház az oldalhatáros beépítéstől eltérően a terület délkeleti részén volt, mely valószínűleg a telkek felosztásánál alakulhatott ki. Innen nyílik a bejárata és egy kis oldalkert, ahonnan megközelíthető. A másik épületet ezért nem is innen terveztük feltárni, mivel gépkocsival ez itt nem lett volna szerencsés.

Az új épület egy keresztszárnyú beépítés a meglévőhöz képest, mindez az oldalhatárra kialakítva. A terepvonalakra párhuzamosan helyeztük el, így szerettünk volna elkerülni a jelentős földmunkákat, hogy a természetes vegetációt a lehető legnagyobb területen meghagyjuk. Az új ház egy hossztengelyre felfűzött helyiségekből álló téglalap, fesztávolsága 5 méter, ami azért volt fontos szempont, hogy csökkentsük az építési költségeket és egyszerű megoldásokat adjunk. Az alapterület a beépítettség miatt egy szoba kialakítását tette lehetővé a földszinten, ezért tetőtérbeépítésben kellett gondolkodnunk. Ahhoz, hogy megfelelő belmagasságú közlekedőt alakítsunk ki, az épületet úgy formáltuk, hogy az már az árnyékolást és a ház körüli fedett körbejárást biztosítsa úgy, hogy a meglévő épülettel hasonló épülettömege legyen. Az épület kétirányú megnyitást tesz lehetővé, ezáltal lehetőség adódik a külső és belső tereket vizuálisan és fizikailag is összekapcsolni. Ezek a terek idényjelleggel más-más funkciót tölthetnek be.

Az épület élettartama alatt, valamint a kivitelezés során jelentős mértékben hatással van a környezetére. Ezen hatások csökkentése kiemelt figyelmet kapott mind az anyagok, mind a kivitelezés kiválasztásában. Törekedtünk helyben beszerezhető és újrahasznosítható, vagy már újrahasznosított anyagokat kiválasztani. Továbbá fontos volt, hogy az építés során a környezet a lehető legkisebb módon károsodjon, illetve, hogy ez az időintervallum a legrövidebbre csökkenjen. Az építéshez alkalmazott gépek szükségességét is próbáltuk minimalizálni.

Építészként legfontosabb célunk volt, hogy a megbízó által elmondott tapasztalatok és a saját tapasztalataink, ismereteink alapján megpróbáljunk szinte mindent egy épületbe integrálni, így ez a ház minta példája lehet a fenntartható építészetnek. A költségek tekintetében figyeltünk arra, hogy egy átlag építtető számára is elérhető anyagi lehetőségeken belül megvalósítható épületet tervezzünk. Az épület formájából adódóan egy hossztengelyes 5 méter fesztávú épület. Ez egy teljesen átlagos keresztmetszet, könnyen, optimálisan méretezhető rendszert eredményezett. Az emeleti tereit az épület hosszirányú homlokzatán kilógó konzolos előtetők teszik kellő képpen ideálissá, mivel így a szükséges belmagasság könnyen kialakítható, viszont az épületen nem szükséges emelni. Az előtető kialakításánál figyelembe vettük a nap beesési szögéből adódó előnyöket és hátrányokat, amiket az évszakok váltakozása eredményez. Mindemellett törekedtünk arra, hogy a tereket minél jobban kihasználjuk és csökkentsük a feleslegesen beépített területeket. 

Az új épület homlokzati kialakításánál három fő szempontot vettünk figyelembe. A terepviszonyokat, a tájolást (energetikai jellemzőket) valamint a már meglévő és szomszédos nádas parasztházzal való közös összképet. Műemléki jellegű épületeknél szerintünk a kortárs megközelítés a jó válasz. Alapvetően tömegformálás tekintetében jellegzetes és hasonló épületet szerettünk volna tervezni, de az anyaghasználatában és a szerkezeti kialakításában, valamint a nyílászáró rendszerében valami egészen mást. Az új hűz színeivel ezt a kontrasztot erősítjük, a meszelt tiszta fehér felület és az égetett (vegyszermentes) gyalult deszkaborítás szerintünk elég erős, de mégis természetes és egyenrangú felületpárost eredményezett. A nádtető és a burkolt tető is kellő kontrasztot, de hasonló élményt eredményez mozgalmas textúráival.

Az épület fő belső eleme a tömegkályha. A kályha-kémény kürtő kialakításánál figyeltünk arra, hogy egy központi funkcionális- valamint egy megjelenésében erős és esztétikus elem szülessen. Köré szerveződnek a központi terek, de kellően elkülöníti azokat egymástól. Az épület bejárata a másik ház, illetve az utca felől van kialakítva. A házba belépve egy előszobába érkezünk. Innen jutunk az emeletre, míg a földszinten a szülői hálóba és a nappali-konyha-étkező térbe. A lépcső egy nyitott eleme az épületnek, mivel egy galériára érkezünk, ezzel növelve a belső tereket. A kis alapterületű nappali ezáltal elfogadható térérzetet biztosít. A ház rendszere törekszik arra, hogy a nappali és privát zónákat kellően elkülönítse egymástól. A szobákat egymástól próbáltuk a lehető legjobban elkülöníteni, illetve olyan szobaméreteket kialakítani, melyek kellő lakóteret biztosítanak a lakójának az adott életkori szükségleteihez. (pl.: tanulás, pihenés, szórakozás, zenélés, vendég fogadása… stb.)

Az elszeparált privát zónákat a belső légtér köti össze mind vizuálisan mind akkusztikailag, illetve a már említett belső tömegkályha-test, amely a galérián keresztül összefogja ezeket a tereket és funciójánál fogva téli időszakban fűti, nyári időszakban hűti azokat. A belső tereket mindenképpen egyszínű és világos, fehér felületképzéssel terveztük. Ezáltal a külső környezet jobban érvényesül és így a lakók kapcsolata a közvetlen természetes környezetükkel is erősödik. A külső fekete faburkolatot a lépcső kialakításánál csempésztük az épületbe, ezzel is erősítve a külső és belső terek összhangját. A megbízó igényei szerint a belső elrendezést úgy szerveztük, hogy a későbbiekben egy negyedik szoba is könnyen kialakítható legyen a galériából.

A tervezést alapvetően az örökség, mint fogalom határozta meg, melyet két irányból is megközelítettünk. Egyfelől a hagyomány, mint érték, melyet a már telken álló 120 éves parasztház képvisel. Másfelől a környezet, mint pótolhatatlan kincs, melyet meg kell óvnunk, nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is. A jövő házát igyekeztünk mindkettőhöz igazítani, és úgy gondoljuk, hogy a fenntarthatóság kulcsa éppen ez. Harmóniát találni a régivel, a környezettel és mindezt úgy, hogy közben saját elképzeléseinket is megvalósítsuk. A jövő épülete csak úgy válhat igazi otthonná, ha ezeknek a feltételeknek eleget tesz. Hiszen a modern épület nem csak a formában és a technológiában mutatkozhat meg. A modern épület alkalmaz minden használhatót a múltból és a jelenből, mindamellett, hogy tudatosan illeszkedik környezetébe és felhasználja annak természetes adottságait saját működéséhez.

Jaskó László, Vági Péter