| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Három különleges alkotás a hazai vasbetonépítés hőskorából

1/22

Szeged városa 1903-ban írt ki pályázatot egy nagy méretű víztorony építésére, amelyet meglepetésre Zielinski Szilárd teljes egészében vasbetonból tervezett pályaműve nyert.

A víztorony alig másfél év alatt készült el, és lehetővé tette, hogy az 1879-es árvíz után újjépülő vásosban két emeletnél magasabb bérházak is épülhessenek, korszerű, vezetékes vízellátással.

A teljesen vasbeton itt szó szerint volt értendő, ebből az anyagból készült szinte minden, amelynek mérete ezt lehetővé tette: a csúcson álló zászlórúd, a vízmedence, de még a külső ajtók is.

A torony vázát 540 vasbeton rúd alkotja, amelyek 240 csomópontban kapcsolódnak egymáshoz. A szerkezetet eltakaró vékony falak anyaga ugyancsak vasbeton.

A torony széles belső lépcsőjét, és a víztartály tetején elhelyezett teraszt eredetileg is a nagyközönség fogadására tervezték.

A város szintje fölött 31 méterrel található a tekintélyes méretű és tömegű, ezer köbméteres víztartály, amelynek padlólemeze az alatta lévő kiállítótérből vehető szemügyre. A torony teteje a közepén áthaladó csigalépcsőn érhető el.

A tetőre vezető lépcsőház a 2006-os felújítás során üveg falakat kapott, így a víztartály tartalma a látogatók elől sem marad titokban

A 45 méter magasan lévő tető alatt egy szinttel kapott helyet a körpanorámás terasz, Szeged város talán legjellegzetesebb kilátópontja. A torony a látogatók számára a hónapok első hétvégéin tart nyitva.

A szegedi víztoronyhoz képest talán kevésbé közismert, hogy a budapesti állatkert műsziklája szintén hazánk korai, immár több mint 110 éves vasbeton épületeinek egyike.

A sziklák élethű megformálásában az erdélyi Egyes-kő fotói, és a Királyi Földtani Intézet munkatársai segítették Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász munkáját.

Az 1900-as évek elején még hagyományos fa vázszerkezettel számolt az építtető, azonban több súlyos külföldi tűzeset után a teljes egészében vasbeton épület mellett döntöttek.

Az belső tér hasznosítására a kezdetektől voltak tervek, és alkalmi megoldások, de a teljes értékű kiállítótér csak a 2006-2012-es felújítás végére készült el.

A felújítás során új falak épültek, a lehető legtöbb helyen megmutatva a vasbeton vázszerkezetet.

A legnagyobb belső tér az egyedülálló vasbeton kupola, ma Csillagtér néven előadóteremként szolgál. A gerendák mögött már a 10-12cm vastag külső vasbeton hélyazat látható.

A kupola fölött egy ötven köbméteres víztartály is helyet kapott, de a városi vízhálózat kiépítése még a befejezése előtt szükségtelenné tette. 2012-re ez a tér is funkciót kapott, de jelenleg sajnos nem látogatható.

A szikla zegzugos repedései igazán valósághűre sikerültek, sőt egy részük szinte valóban az, aminek látszik: a nagy alapterületű épület dilatációs hézagai. A felújítás során helyreállított látogatói ösvényen az épület teteje is bejárható.

Az 1930-as évekre a vasbeton már viszonylag széles körben elterjedt, azonban a veszprémi Séd-völgy áthidalására még rendhagyó választás volt, hiszen az évszázados város képét meghatározó, modern építményről volt szó.

A felsőpályás vasbeton ívhíd terveit Folly Róbert készítette. Nevéhez számos vasbeton szerkezet kötődik, például a budapesti városmajori templom, a lóversenypálya lelátói, és a veszprémihez hasonló, de annál is nagyobb varasdi völgyhíd.

Az 1937-re elkészült vasbeton ív 37 méteres magasságban, 46 méteres nyílással hidalja át a Séd-patakot. A híd 2005 óta áll műemléki védelem alatt.

Az ív csúcspontján az építés idején csukót alakítottak ki, hogy a merev tartók lekövethessék a kizsaluzás utáni esetleges kisebb süllyedést. Később a csuklót kibetonozták, és a szerkezet hagyományos, befogott ívként működik.

A híd középső szakasza valójában három, közvetlenül egymás mellé épült szerkezet, amelyek a kis mértékben eltérő teherviselés és a hőtágulás miatt nem kapcsolódnak egymáshoz.

A híd vasbeton bordáslemez útpályája alulnézetből. A télen sózott közúti hidaknál alapvető fontosságú a pályalemez szigetelése, ami a 2005-ös felújítás óta itt láthatóan elvégzi a feladatát.

?>
Szeged városa 1903-ban írt ki pályázatot egy nagy méretű víztorony építésére, amelyet meglepetésre Zielinski Szilárd teljes egészében vasbetonból tervezett pályaműve nyert.
?>
A víztorony alig másfél év alatt készült el, és lehetővé tette, hogy az 1879-es árvíz után újjépülő vásosban két emeletnél magasabb bérházak is épülhessenek, korszerű, vezetékes vízellátással.
?>
A teljesen vasbeton itt szó szerint volt értendő, ebből az anyagból készült szinte minden, amelynek mérete ezt lehetővé tette:  a csúcson álló zászlórúd, a vízmedence, de még a külső ajtók is.
?>
A torony vázát 540 vasbeton rúd alkotja, amelyek 240 csomópontban kapcsolódnak egymáshoz. A szerkezetet eltakaró vékony falak anyaga ugyancsak vasbeton.
?>
A torony széles belső lépcsőjét, és a víztartály tetején elhelyezett teraszt eredetileg is a nagyközönség fogadására tervezték.
?>
A város szintje fölött 31 méterrel található a tekintélyes méretű és tömegű, ezer köbméteres víztartály, amelynek padlólemeze az alatta lévő kiállítótérből vehető szemügyre. A torony teteje a közepén áthaladó csigalépcsőn érhető el.
?>
A tetőre vezető lépcsőház a 2006-os felújítás során üveg falakat kapott, így a víztartály tartalma a látogatók elől sem marad titokban
?>
A 45 méter magasan lévő tető alatt egy szinttel kapott helyet a körpanorámás terasz, Szeged város talán legjellegzetesebb kilátópontja. A torony a látogatók számára a hónapok első hétvégéin tart nyitva.
?>
A szegedi víztoronyhoz képest talán kevésbé közismert, hogy a budapesti állatkert műsziklája szintén hazánk korai, immár több mint 110 éves vasbeton épületeinek egyike.
?>
A sziklák élethű megformálásában az erdélyi Egyes-kő fotói, és a Királyi Földtani Intézet munkatársai segítették Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász munkáját.
?>
Az 1900-as évek elején még hagyományos fa vázszerkezettel számolt az építtető, azonban több súlyos külföldi tűzeset után a teljes egészében vasbeton épület mellett döntöttek.
?>
Az belső tér hasznosítására a kezdetektől voltak tervek, és alkalmi megoldások, de a teljes értékű kiállítótér csak a 2006-2012-es felújítás végére készült el.
?>
A felújítás során új falak épültek, a lehető legtöbb helyen megmutatva a vasbeton vázszerkezetet.
?>
A legnagyobb belső tér az egyedülálló vasbeton kupola, ma Csillagtér néven előadóteremként szolgál. A gerendák mögött már a 10-12cm vastag külső vasbeton hélyazat látható.
?>
A kupola fölött egy ötven köbméteres víztartály is helyet kapott, de a városi vízhálózat kiépítése még a befejezése előtt szükségtelenné tette. 2012-re ez a tér is funkciót kapott, de jelenleg sajnos nem látogatható.
?>
A szikla zegzugos repedései igazán valósághűre sikerültek, sőt egy részük szinte valóban az, aminek látszik: a nagy alapterületű épület dilatációs hézagai. A felújítás során helyreállított látogatói ösvényen az épület teteje is bejárható.
?>
Az 1930-as évekre a vasbeton már viszonylag széles körben elterjedt, azonban a veszprémi Séd-völgy áthidalására még rendhagyó választás volt, hiszen az évszázados város képét meghatározó, modern építményről volt szó.
?>
A  felsőpályás vasbeton ívhíd terveit Folly Róbert készítette. Nevéhez számos vasbeton szerkezet kötődik, például a budapesti városmajori templom, a lóversenypálya lelátói, és a veszprémihez hasonló, de annál is nagyobb varasdi völgyhíd.
?>
Az 1937-re elkészült vasbeton ív 37 méteres magasságban, 46 méteres nyílással hidalja át a Séd-patakot. A híd 2005 óta áll műemléki védelem alatt.
?>
Az ív csúcspontján az építés idején csukót alakítottak ki, hogy a merev tartók lekövethessék a kizsaluzás utáni esetleges kisebb süllyedést. Később a csuklót kibetonozták, és a szerkezet hagyományos, befogott ívként működik.
?>
A híd középső szakasza valójában három, közvetlenül egymás mellé épült szerkezet, amelyek a kis mértékben eltérő teherviselés és a hőtágulás miatt nem kapcsolódnak egymáshoz.
?>
A híd vasbeton bordáslemez útpályája alulnézetből. A télen sózott közúti hidaknál alapvető fontosságú a pályalemez szigetelése, ami a 2005-ös felújítás óta itt láthatóan elvégzi a feladatát.
1/22

Szeged városa 1903-ban írt ki pályázatot egy nagy méretű víztorony építésére, amelyet meglepetésre Zielinski Szilárd teljes egészében vasbetonból tervezett pályaműve nyert.

A víztorony alig másfél év alatt készült el, és lehetővé tette, hogy az 1879-es árvíz után újjépülő vásosban két emeletnél magasabb bérházak is épülhessenek, korszerű, vezetékes vízellátással.

A teljesen vasbeton itt szó szerint volt értendő, ebből az anyagból készült szinte minden, amelynek mérete ezt lehetővé tette: a csúcson álló zászlórúd, a vízmedence, de még a külső ajtók is.

A torony vázát 540 vasbeton rúd alkotja, amelyek 240 csomópontban kapcsolódnak egymáshoz. A szerkezetet eltakaró vékony falak anyaga ugyancsak vasbeton.

A torony széles belső lépcsőjét, és a víztartály tetején elhelyezett teraszt eredetileg is a nagyközönség fogadására tervezték.

A város szintje fölött 31 méterrel található a tekintélyes méretű és tömegű, ezer köbméteres víztartály, amelynek padlólemeze az alatta lévő kiállítótérből vehető szemügyre. A torony teteje a közepén áthaladó csigalépcsőn érhető el.

A tetőre vezető lépcsőház a 2006-os felújítás során üveg falakat kapott, így a víztartály tartalma a látogatók elől sem marad titokban

A 45 méter magasan lévő tető alatt egy szinttel kapott helyet a körpanorámás terasz, Szeged város talán legjellegzetesebb kilátópontja. A torony a látogatók számára a hónapok első hétvégéin tart nyitva.

A szegedi víztoronyhoz képest talán kevésbé közismert, hogy a budapesti állatkert műsziklája szintén hazánk korai, immár több mint 110 éves vasbeton épületeinek egyike.

A sziklák élethű megformálásában az erdélyi Egyes-kő fotói, és a Királyi Földtani Intézet munkatársai segítették Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász munkáját.

Az 1900-as évek elején még hagyományos fa vázszerkezettel számolt az építtető, azonban több súlyos külföldi tűzeset után a teljes egészében vasbeton épület mellett döntöttek.

Az belső tér hasznosítására a kezdetektől voltak tervek, és alkalmi megoldások, de a teljes értékű kiállítótér csak a 2006-2012-es felújítás végére készült el.

A felújítás során új falak épültek, a lehető legtöbb helyen megmutatva a vasbeton vázszerkezetet.

A legnagyobb belső tér az egyedülálló vasbeton kupola, ma Csillagtér néven előadóteremként szolgál. A gerendák mögött már a 10-12cm vastag külső vasbeton hélyazat látható.

A kupola fölött egy ötven köbméteres víztartály is helyet kapott, de a városi vízhálózat kiépítése még a befejezése előtt szükségtelenné tette. 2012-re ez a tér is funkciót kapott, de jelenleg sajnos nem látogatható.

A szikla zegzugos repedései igazán valósághűre sikerültek, sőt egy részük szinte valóban az, aminek látszik: a nagy alapterületű épület dilatációs hézagai. A felújítás során helyreállított látogatói ösvényen az épület teteje is bejárható.

Az 1930-as évekre a vasbeton már viszonylag széles körben elterjedt, azonban a veszprémi Séd-völgy áthidalására még rendhagyó választás volt, hiszen az évszázados város képét meghatározó, modern építményről volt szó.

A felsőpályás vasbeton ívhíd terveit Folly Róbert készítette. Nevéhez számos vasbeton szerkezet kötődik, például a budapesti városmajori templom, a lóversenypálya lelátói, és a veszprémihez hasonló, de annál is nagyobb varasdi völgyhíd.

Az 1937-re elkészült vasbeton ív 37 méteres magasságban, 46 méteres nyílással hidalja át a Séd-patakot. A híd 2005 óta áll műemléki védelem alatt.

Az ív csúcspontján az építés idején csukót alakítottak ki, hogy a merev tartók lekövethessék a kizsaluzás utáni esetleges kisebb süllyedést. Később a csuklót kibetonozták, és a szerkezet hagyományos, befogott ívként működik.

A híd középső szakasza valójában három, közvetlenül egymás mellé épült szerkezet, amelyek a kis mértékben eltérő teherviselés és a hőtágulás miatt nem kapcsolódnak egymáshoz.

A híd vasbeton bordáslemez útpályája alulnézetből. A télen sózott közúti hidaknál alapvető fontosságú a pályalemez szigetelése, ami a 2005-ös felújítás óta itt láthatóan elvégzi a feladatát.

Épületek/Örökség

Három különleges alkotás a hazai vasbetonépítés hőskorából

2021.06.19. 10:41
1/22

Szeged városa 1903-ban írt ki pályázatot egy nagy méretű víztorony építésére, amelyet meglepetésre Zielinski Szilárd teljes egészében vasbetonból tervezett pályaműve nyert.

A víztorony alig másfél év alatt készült el, és lehetővé tette, hogy az 1879-es árvíz után újjépülő vásosban két emeletnél magasabb bérházak is épülhessenek, korszerű, vezetékes vízellátással.

A teljesen vasbeton itt szó szerint volt értendő, ebből az anyagból készült szinte minden, amelynek mérete ezt lehetővé tette: a csúcson álló zászlórúd, a vízmedence, de még a külső ajtók is.

A torony vázát 540 vasbeton rúd alkotja, amelyek 240 csomópontban kapcsolódnak egymáshoz. A szerkezetet eltakaró vékony falak anyaga ugyancsak vasbeton.

A torony széles belső lépcsőjét, és a víztartály tetején elhelyezett teraszt eredetileg is a nagyközönség fogadására tervezték.

A város szintje fölött 31 méterrel található a tekintélyes méretű és tömegű, ezer köbméteres víztartály, amelynek padlólemeze az alatta lévő kiállítótérből vehető szemügyre. A torony teteje a közepén áthaladó csigalépcsőn érhető el.

A tetőre vezető lépcsőház a 2006-os felújítás során üveg falakat kapott, így a víztartály tartalma a látogatók elől sem marad titokban

A 45 méter magasan lévő tető alatt egy szinttel kapott helyet a körpanorámás terasz, Szeged város talán legjellegzetesebb kilátópontja. A torony a látogatók számára a hónapok első hétvégéin tart nyitva.

A szegedi víztoronyhoz képest talán kevésbé közismert, hogy a budapesti állatkert műsziklája szintén hazánk korai, immár több mint 110 éves vasbeton épületeinek egyike.

A sziklák élethű megformálásában az erdélyi Egyes-kő fotói, és a Királyi Földtani Intézet munkatársai segítették Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász munkáját.

Az 1900-as évek elején még hagyományos fa vázszerkezettel számolt az építtető, azonban több súlyos külföldi tűzeset után a teljes egészében vasbeton épület mellett döntöttek.

Az belső tér hasznosítására a kezdetektől voltak tervek, és alkalmi megoldások, de a teljes értékű kiállítótér csak a 2006-2012-es felújítás végére készült el.

A felújítás során új falak épültek, a lehető legtöbb helyen megmutatva a vasbeton vázszerkezetet.

A legnagyobb belső tér az egyedülálló vasbeton kupola, ma Csillagtér néven előadóteremként szolgál. A gerendák mögött már a 10-12cm vastag külső vasbeton hélyazat látható.

A kupola fölött egy ötven köbméteres víztartály is helyet kapott, de a városi vízhálózat kiépítése még a befejezése előtt szükségtelenné tette. 2012-re ez a tér is funkciót kapott, de jelenleg sajnos nem látogatható.

A szikla zegzugos repedései igazán valósághűre sikerültek, sőt egy részük szinte valóban az, aminek látszik: a nagy alapterületű épület dilatációs hézagai. A felújítás során helyreállított látogatói ösvényen az épület teteje is bejárható.

Az 1930-as évekre a vasbeton már viszonylag széles körben elterjedt, azonban a veszprémi Séd-völgy áthidalására még rendhagyó választás volt, hiszen az évszázados város képét meghatározó, modern építményről volt szó.

A felsőpályás vasbeton ívhíd terveit Folly Róbert készítette. Nevéhez számos vasbeton szerkezet kötődik, például a budapesti városmajori templom, a lóversenypálya lelátói, és a veszprémihez hasonló, de annál is nagyobb varasdi völgyhíd.

Az 1937-re elkészült vasbeton ív 37 méteres magasságban, 46 méteres nyílással hidalja át a Séd-patakot. A híd 2005 óta áll műemléki védelem alatt.

Az ív csúcspontján az építés idején csukót alakítottak ki, hogy a merev tartók lekövethessék a kizsaluzás utáni esetleges kisebb süllyedést. Később a csuklót kibetonozták, és a szerkezet hagyományos, befogott ívként működik.

A híd középső szakasza valójában három, közvetlenül egymás mellé épült szerkezet, amelyek a kis mértékben eltérő teherviselés és a hőtágulás miatt nem kapcsolódnak egymáshoz.

A híd vasbeton bordáslemez útpályája alulnézetből. A télen sózott közúti hidaknál alapvető fontosságú a pályalemez szigetelése, ami a 2005-ös felújítás óta itt láthatóan elvégzi a feladatát.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.