Hatékony és élményt nyújtó eszköz – beszélgetés az ArchiCAD 21 fejlesztőivel

A korábbi évekhez hasonlóan, a megszokott időben hozta ki a Graphisoft az ArchiCAD legújabb, 21-es verzióját. Arról, hogy ez milyen újdonságokat tartalmaz az építészek és immár a kivitelezők számára, Paukó Enikő Senior BIM tanácsadóval, Reicher Péter kereskedelmi vezetővel és Temesvári Péter termékmenedzsment igazgatóval Bán Dávid beszélgetett.

Bán Dávid (BD): Hogy készült el az ArchiCAD új verziója és mik a legfontosabb újítások?

Temesvári Péter (TP): Az összes újítás bemutatására egyetlen interjúban nem vállalkozhatunk, mert ez több mint 200 munkatársunk közel egyéves munkájának eredménye. Inkább a lényegi pontokat szeretnénk kiemelni és azt bemutatni, hogy milyen idea áll a fejlesztések mögött, mik azok a húzószavak, amelyek az új verzióban benne vannak.

BD: Mennyiben határozza meg a magyar piac a fejlesztési irányokat?

TP: A Graphisoft egy magyar gyökerű nemzetközi vállalat, amelyik a világ közel száz országában értékesíti a termékeit. A hazai kötődés azonban mindig is különösen fontos volt számunkra, mert az a szellemi kapacitás, amely a világpiacra létrehozza az új verziót, gyakorlatilag ebben az épületben koncentrálódik. Munkavállalóink legnagyobb része magyar, sok közöttük az építész, épp ezért a magyar építészethez való vonzódásunk is erősebb az átlagosnál.

BD: Miért lényeges minden évben új verzióval előrukkolni és hogyan döntik el a fejlesztések irányát?

TP: Évente, az üzleti ritmusunk szerint adunk ki főverziót az ArchiCAD-ből. Úgy látjuk, a piac igényli a rendszeres termékkiadást, mert ezen tudja lemérni egy termék fejlődésének sebességét és irányát. A főverzió mellett negyedévente kijönnek frissítések is. Vannak egyéb, kiegészítő termékeink is, például a BIMx nevű modell-vizualizációs megoldásunk, vagy a BIMcloud nevű termékünk, amely segítségével számos tervező dolgozhat párhuzamosan egy épületen. Az ArchiCAD-et Magyarországon alapvetően két szegmensnek ajánljuk: a tervezőknek és a kivitelezőknek. Mindkét szegmens számára komoly eredményeket hoz az úgynevezett BIM központú tervezés.

BD: Tisztázhatjuk a BIM lényegét?

TP: Igen, mert ez az alapja az iparág fejlődésének és így a termékfejlesztésnek is. Annak idején, úgy harminc évvel ezelőtt Bojár Gábor azt a filozófiát fogalmazta meg, hogy valószínűleg jobban lehet úgy épületeket tervezni, ha a terveket nem kétdimenziós vetületeken próbáljuk leképezni és átadni másoknak, hanem azokat megépítjük a virtuális térben. A BIM ehhez képest annyival lépett előre, hogy az épülettervezés az adatok menedzseléséről szól. A megrendelőtől jövő adathalmaz – képzeljünk el például egy önkormányzati megrendelést egy kórháztervezésre, amelybe szeretnének x mennyiségű kétágyas, y mennyiségű háromágyas szobát és egy tucat műtőt – alapján nem csak egy háromdimenziós építészeti látvány születik, hanem a modell egy nagyon komoly információs tudást is tartalmaz. A kórházas példánál maradva, ha egy szobát tervezünk, nem csak azt tároljuk el, hogy az mekkora, hanem azt is, mi lesz a funkciója, milyen felszerelés tartozik hozzá, hol kell bevezetni az orvosi gázellátó vezetékeket, így ezekkel az információkkal dolgozhatnak a többiek is. A kivitelezők, a fenntartók, de ezek az információk segítenek a költségvetés készítésben is.

BD: Mi a lényegi előrelépés a 21-es verzióban?

TP: Az ArchiCAD 21-es verziójában az építészek számára megújítottuk a lépcső eszközünket. Ilyen eszköz már nagyon régóta volt a szoftverben, de most megváltunk a korábbi megoldástól, és csináltunk helyette egy sokkal jobbat.

BD: Miért ennyire kardinális a lépcső kérdése?

TP: A lépcső egy nagyon komplex építészeti elem. Annak kitalálása teljes mértékben az építész munkája és általában nagyon egyedi feladat azt kompletten megtervezni: a nyomvonalát kitalálni, a koncepcióját megtervezni, a részletrajzokat elkészíteni. A lépcső jellemzően nagyon hangsúlyos az építészeti koncepcióban, és nem lehet átadni a szerkezeti részletek kidolgozását másnak, szemben például adott esetben egy homlokzati függönyfal tervezésénél, ahol a gyártó is bekapcsolódik a folyamatba. Az ArchiCAD korábbi verzióiban egy beállító táblán keresztül igen sok paramétert meg kellett adni: milyen hosszú, milyen alakú, hány lépcsőfok legyen rajta, mivel burkoljuk, milyen típusú korlát legyen. Milliós nagyságrendű variációs lehetőséget lehetett vele előállítani. De ez mégsem volt elég jó, mert voltak esetek, amiket nem támogatott illetve kevésbé követte az építészeti tervezési folyamatot. Pedig az ArchiCAD egyik nagyon erős filozófiája, hogy intuitív termék igyekszik lenni. Attól válik valami intuitívvá, hogyha követi a tervezői gondolkodást. És éppen ez a fantasztikus az új lépcsőtervező eszközben. Mert ellentétben a korábbi verzióinkkal, illetve a hasonló szoftverekkel, ahol már az elején fel kell konfigurálni a teljes lépcső elemet, itt a koncepcionális tervezési szakaszban csak kevesebb dolgot kell eldönteni, a tervezés előrehaladtával pedig hozzá lehet adni az újabb tervezői döntések során megszülető részleteket, így összeségében sokkal természetesebb és könnyebb is használni azt.

BD: És erre a szemléletre meg volt a tervezői igény?

TP: A lépcső kérdése már nagyon rég szerepel a fejlesztési listánkon, sok tervező kérte, hogy újítsuk meg, határozottan erős volt rá az igény. Éppen azért, mert az építész rengeteg időt tölt el egy ilyen elem megtervezésével. Az új eszköz érdemi hatékonyságnövelést is ad, és használni is élmény. Mert számunkra az a legfontosabb, hogy egy hatékony és intuitívan használható eszközt adjunk az ügyfeleink kezébe, amivel ők a tervezői feladatra tudnak koncentrálni. Ezt a filozófiát erősíti az új eszközünk.

BD: Hogyan tudja egy ilyen eszköz segíteni a lépcsőtervezés folyamatát?

Paukó Enikő (PE): A programban van egy algoritmus, amely a háttérben mindig vizsgálja az adott lépcső elkészítési lehetőségeit. Lépcsők esetében nagyon fontos a szabványkövetés, ami biztosítja, hogy szabályos ritmusban juthassunk el az egyik szintről a másikra. Mindemellett kell hozzá dizájn is, a kettő összehangolása eredményezi a komplex építészeti kihívást. Ezért az eszközt úgy csináltuk meg, hogy önmagában képes legyen a szabványokat támogatni. Az ArchiCAD a világ legtöbb lépcsőszerkesztési szabványát tartalmazza, amiből mindenki kiválaszthatja a neki szükségeset. A szabványok szerint működő szabályoknak – mint például a hazai lépcsők esetében a két fellépés plusz egy belépés, amit minden építész az első félévben megtanul – mindig teljesülniük kell. Ezek folyamatos betartása komoly manuális munka lenne, amit a program most magától elvégez. ArchiCAD-ben a lépcsőtervezés során csak megadom, hogy honnan szeretném indítani és hova érkeztetni a lépcsőt, a program pedig a szabvány szerint kiszámolja. Ha nagy a szintkülönbség, egy kattintással pihenőt is szerkeszthetek bele. Mindez asszociatív módon történik, így változás esetén a program automatikusan újratervezi a lépcsőt. Az építészeti tervezésben ugyanis egy dolog állandó, az pedig a változás: korábban, ha új ötletekkel állt elő a megrendelő, vagy változott az épületmagasság, akkor „kockás papíron" kellett újraszámolni a lépcső paramétereit, ami nagyon időigényes feladat volt.

TP: Ez az asszociativitás valóban egy nagyon fontos képessége a szoftvernek, mivel igen könnyen változás állhat be egy tervben. Adódhat például egy burkolatcsere és máris lehet újraszámolni az egész lépcsőkiosztást. Mivel azonban komoly belső logikát rejt a lépcső felépítése, azt a program a megváltozott környezetre is automatikusan adaptálja.

PE: Előfordulnak olyan tervezési szituációk is, ahol automatikusan nem lehet minden szabálynak megfelelő lépcsőt előállítani. Az egyik újításunknak köszönhetően az ArchiCAD – egyfajta mesterséges intelligenciára építve – ilyenkor olyan lépcső változatokat ajánl fel automatikusan, amelyek csak egy-egy szabály megváltoztatását igénylik. A felhasználónak mindössze ki kell választania a számára szimpatikus változatot, és a program magától módosítja a lépcső geometriáját.

TP: Ez az új lépcsőszerkesztőnk úgy működik, mintha a tervezőnek elegendő volna a tervezői szándékot kifejeznie a program felé, az ArchiCAD pedig egyfajta építész asszisztensként fogná a kezét, és segítené a kívánt kombinációt a szabványok szerint létrehozni.

PE: A program támogatja a ma már nem szabványos, de létező megoldásokat is, amelyek leginkább az átépítések esetében merülnek fel. A régebbi építésű bérházakban mindenféle érdekes megoldású húzott karú lépcsővel találkozhatunk, amelyek különböző szerkesztési szabályok alapján készültek el korábban; ilyeneket is létre lehet hozni az ArchiCAD új verziójával.

BD: Korábban is nyújtott megoldást az ArchiCAD a régebbi épületek átépítésére?

PE: Korábban is lehetett ilyen lépcsőket szerkeszteni, de sokkal tovább tartott.

TP: Az átalakítási munkák támogatása a szoftverrel különösen fontos. Németországban az új építések és a felújítások aránya az építőipar volumenének nagyjából a fele-fele, így nagyon sok munka megy a már meglévő épületek átalakítására. A magyarországi statisztikát nem ismerem, de azt tapasztalom, hogy idehaza is sok ilyen jellegű projekt van. Az ArchiCAD támogatja az ilyen régebbi szerkesztési szabályokat is, amivel nagyon meggyorsul a felmérés adatainak felvitele a háromdimenziós épületmodellbe.

PE: Az elkészült lépcsőről pedig a programon belül készíthetünk egy komplett dokumentációt, amin természetesen minden egyes változás automatikusan frissítésre kerül. Ugyanilyen logikával meg tudjuk tervezni a korlátot is, amely általában létfontosságú eleme a lépcsőnek, és szerkezetében legalább annyira összetett, mint a lépcső maga. Ez eddig nem volt külön eszköz a korábbi ArchiCAD-ben, ez is újdonság a mostani verzióban.

TP: Azért ilyen fontos számunkra, hogy az új lépcső nemcsak egy egyszerű parametrikus elem, hanem egy igazi tervezőeszköz, mert a lépcső egy dizájn elem is. Az eszközhasználat nagyban befolyásolja a végeredményt is, hiszen például kőbaltával nem fogok szép, finom szobrokat faragni. Ha van egy olyan eszközöm, amivel ezt már megtehetem, akkor kevés energiával tudok több változatot előállítani és a munkám máris értékesebb lesz a klienseim számára. Emellett mind a lépcső, mind a korlát esetében igaz, hogy a kitalált dizájn jellemzően ismétlődik. Hiszen egy épületen belül számtalan helyre kell korlátot és lépcsőt tervezni, de ha az építész az elején kitalálja a stílust, milyen jellegű lépcsőt, korlátokat, kiosztást, anyagokat szeretne látni, onnantól kezdve a program ezt nagyon könnyedén adaptálja az összes szükséges helyre.

PE: A lépcsőhöz mindenféle kiegészítő is tartozik, amivel különböző részleteket, például csúszásgátlót tudunk a fokokhoz adni, majd elkészíthetjük a kiviteli tervet. De ugyanúgy tudja kezelni a kereskedelemben használható szabványos profilokat, például egy acél menekülőlépcső esetében használt acélprofilt is. Emellett olyan másodlagos szerkezeteket is tartalmaz, melyekkel a lépcsőt egy kattintással tudjuk a tartószerkezethez kapcsolni.

BD: Továbblépve a lépcsőkön, miben segít még az új ArchiCAD?

TP: A lépcső kitalálása jellemzően a szeretett része az épülettervezési folyamatnak, de az építészek annál kevésbé lelkesek a szárazabb adatkezeléstől. A világ abba az irányba halad, hogy egyre több digitális adatszolgáltatásnak kell megfelelni. A mai magyar gyakorlat az, hogy a rajz, amit korábban papíron adtam be, ma egy pdf-ben kerül benyújtásra, de a digitális papírról is ugyanolyan manuális módszerekkel - méricskéléssel - lehet leolvasni az információt. Viszont az adatszolgáltatás olyan irányba megy – Európában és Magyarországon is hamarosan megszületik ez a szabvány –, hogy parametrikus épületmodelleket kell majd leadni, amelynek minden eleme képes elmondani az összes tulajdonságát. Egy ilyen rendszer a gyakorlatban akkor működik, ha minden elemhez központilag meghatározott formában lehet kiegészítő információkat csatolni – ezt mi osztályozási rendszernek hívjuk az ArchiCAD-ben -, amiknek segítségével át lehet vinni az adatot az egyik rendszerből a másikba. Ez nagyon hasznos például a költségvetés készítésénél. Nem véletlen, hogy a hatékonyság növelése érdekében egyre gyakrabban az épülettervező szoftvert költségvetés készítő szoftverrel kapcsolják össze. Ehhez pedig fontos, hogy a különböző felek egymás adatait megértsék. Erre az ArchiCAD egy olyan megoldást kínál, hogy létrehozhatunk benne különböző osztályokat és azoknál meghatározhatjuk, hogy milyen adatokat kell tartalmazniuk. Ma a világban számos ilyen osztályozási rendszer létezik, de az ügyfél saját magának is kialakíthat egyet.

BD: Ha jól értem, beruházóként is egy ilyen osztályozási rendszer szerint kérhetek adatokat az alvállalkozóktól?

TP: Vegyünk egy példát: egy építtető cég, aminek mondjuk nincs saját építésze, úgy tudja a saját elképzelései szerint megkapni a számára releváns adatokat, ha meghatározza a saját szabványait és a kiírásban olyan építészek jelentkezését várja, akik ebben a formában tudnak adatot szolgáltatni. Egy ilyen elvárásnak az új ArchiCAD verzióval dolgozó tervező könnyedén meg tud felelni.

PE: Említsük meg a társtervezőket is, akik szintén hasonló modellekkel dolgoznak. Itt az egyik legfontosabb dolog, hogy ezek ne ütközzenek egymással, és erre nagyon nagy figyelmet fordítottunk az ArchiCAD mostani verziójában. A különböző módon kategorizált adatokat, például a gépészetét és az építészetét, egy kattintással össze tudjuk vetni és máris kirajzolódik, hogy hány ütközés van a modellben. Amiért nagyon fontosnak gondoljuk, hogy a felhasználók megszokják és használják ezt az osztályozási rendszert, az az, hogy a tervben, a modellben tárolt információk relevanciája a tervezési folyamat előrehaladtával nő, a modell kinézetének a relevanciája pedig bizonyos mértékben csökken: A koncepcionális tervezés szakaszában a legfontosabb a látvány. Idővel pedig a metaadatok fontossága erősödik és kevésbé a látványé, mert a hangsúly inkább a részletek kidolgozásán van. Mivel az adatok száma egyre nő, ezért fontos nagyon, hogy osztályozzuk azokat és minden partnernek csak a neki fontosakat küldjük ki. Ezzel egyrészt az emberi hibalehetőséget csökkenthetjük, másrészt sok elvesztegetett munkaórát meg tudunk spórolni azzal, hogy csak a releváns adatokkal dolgozunk és nem is mutatjuk az adott pillanatban szükségteleneket.

TP: A rendszer lényegében csak kérdéseket tesz fel – például mennyi a tűzállósági határértéke egy konkrét fal elemnek - és az építész dönti el, hogy abból mit, hogyan tölt ki. Az adatbevitel része egy viszonylag időigényes tevékenység, de a tervezési folyamat későbbi fázisában ezek a többletinformációk hatékonyságnövekedéshez juttatják a felhasználót, és ezzel nő a versenyképessége. Másfelől a külső kényszer is egyre inkább ebbe az irányba tereli a munkamódszereket. Angliában már definiálták azt az adatrendszert, amit az építészeknek követniük kell, ha államilag finanszírozott projekten dolgoznak, és várhatóan ezt a metódust veszi át az Európai Unió is. Magyarországon is létrejött már az a munkacsoport, amelyik ezen a szabványon dolgozik. Ezért arra számítunk, hogy néhány éven belül itthon is megjelenik majd a központi osztályozási rendszer, amire építészként most már fel lehet készülni ezekkel a programokkal.

PE: Ezért is érdemes most elkezdeni tanulni, gyakorolni, hogy mire kötelező lesz, már legyen az építészeknek gyakorlata benne.

TP: Végezetül még az ún. OPEN BIM filozófiát szeretnénk kiemelni, ami nemcsak a tervezőknek, de a kivitelezőknek is fontos. A Graphisoft ugyanis úgy gondolja, hogy nem lehetünk mindenben ugyanolyan erősek, nem érthetünk mindenhez, ezért mi néhány területre fókuszálunk, amikben a legjobbak akarunk lenni. Ezért is tartjuk fontosnak az OPEN BIM filozófiát, amivel a különböző tervezőeszközök egy nyitott rendszerű adatcsere szabvány segítségével egymás között adatokat, modelleket tudnak cserélni. Az ezt támogató funkcionalitást minden évben továbbfejlesztjük, így a 21-es verzióban is vannak ide vonatkozó előrelépések.

PE: Az Európai Unió 2015-ben az IFC formátumot választotta az adatcsere alapjának, így érdemes mindenkinek arra készülni, hogy amikor majd kötelező lesz a modell alapú tervleadás és kommunikáció, akkor az is ebben a formátumban történik majd.

Reicher Péter: Itthon is elindult az uniós pénzekből megvalósuló hatalmas fejlesztés, a 3D Magyarország program, ami majd a hatóság és az építőipar kapcsolatát fogja szabályozni, elősegíteni.

PE: A modell alapú adatcserénél jellemzően két dologra kell nagyon figyelni, egyrészt az adatok szűrésére, másrészt azok helyességére. Párhuzamosan születnek a különböző szakági tervezők épületmodellei és mindenki a saját szakági modelljét ellenőrzi a többiek által adott modellek, adatok kontextusában. Sem szerzői jogi, sem felelősségi szempontból nem engedhető meg, hogy valaki egy másik tervező modelljének az adatait módosítsa. De az fontos, hogy belelássunk egymás munkájába, amit általában vagy az építész vagy a megrendelő műszaki ellenőre koordinál. Az ArchiCAD legújabb verziójában a bejövő IFC fájlokat egyszerűen egy külső tartalomként be lehet hivatkozni a tervbe, ami jelentősen egyszerűsíti a koordinációs folyamatot.

TP: A koordináció komplexitása a projekt méretével együtt növekszik, így nagyobb projekteknél különösen fontos, hogy ezeket a külső tartalmakat könnyen be lehessen illeszteni a tervbe, ill. azok változása esetén egy mozdulattal frissíthető legyen a behivatkozott tartalom. Ez most már így működik a 21-es verzióban.

PE: A legfrissebb programba rengeteg további kisebb-nagyobb hatékonyságnövelő elemet beleépítettünk. Ezek között megtalálhatóak meglévő eszközök finomításai és radikálisan új megközelítést képviselő megoldások is, mint például a lépcső. Amikor összerakjuk egy új verzió fejlesztési tervét, akkor arra is figyelünk, hogy ezek arányban legyenek. Az sem szerencsés, ha túl sok radikális változás van egy új verzióban, mert ilyenkor részben újra kell tanulni az eszköz használatát, és az hiába hoz később hatékonyságnövekedést, az ilyen feladatra mindig kevés az idő.

Bán Dávid

A BIM-alapú ARCHICAD® az innovatív tervezés és a komplex beruházások támogatója

A magyar fejlesztésű ARCHICAD több mint tervezőszoftver, az épületinformációs modellezés (BIM) teljes folyamatát támogatja. Innovatív funkciói integráltan kezelik a tervezés, kivitelezés és beruházás minden lépését. A BIM alapú építészeti tervfeldolgozás és tervdokumentálás mellett lehetőséget nyújt a szakági tervezőkkel történő hatékony együttműködésre, a megrendelővel folytatott interaktív tervbemutatásra, valamint a kivitelezési és üzemeltetési folyamatok költséghatékony lebonyolítására is.

Az ARCHICAD teljes mértékben támogatja a nemzetközi és hazai BIM-szabványokat. A modell alapú ütközésvizsgálat, az élő Rhino-Grasshopper kapcsolat, az élethű látványterveket előállító CineRender motor, a hagyományos DWG és RVT fájlok olvasásának és mentésének lehetősége csupán néhány érv az ARCHICAD mellett.

Az ingyenes BIMx alkalmazás mobil eszközökön biztosít interaktív épületbejárást, a kivitelezést az épület értékesítését és üzemeltetését egyaránt megkönnyítve.

Több mint 30 éves fejlesztői tapasztalat, számos világszinten is bejegyzett védjegy, valamint világszerte több mint egymillió megépült épület bizonyítja azt, hogy az ARCHICAD a teljes épület élet-ciklus során hatékony és biztonságos BIM platformot nyújt az építőipar minden résztvevőjének.

További információért, segítségért és szakmai tanácsért forduljon bizalommal a GRAPHISOFT budapesti munkatársaihoz!