Hatszintes társasház épül Százhalombattán, a kertek alatt – tiltakoznak a környéken lakók

A döntéshozók szerint a ház illeszkedik a kialakult településképbe, a szomszédok azonban nem osztják ezt a véleményt, máig vitatják az eljárások jogszerűségét. Időközben megkezdődött a kivitelezés, így mire a jogorvoslati eljárások véget érnek, addigra el is készülhet az épület.

Százhalombattán egy kertes házak és kertkapcsolatos sorház által határolt üres telekre, a Gesztenyés út 9-es szám alatt építési engedélyt kapott egy 36 lakásos, liftes, 6 szintes, a legmagasabb homlokzatán közel 20 méter magas, mélygarázsos épület. A döntéshozók szerint a ház illeszkedik a kialakult településképbe (a mellette lévő lakótelep épületeit alapul véve), a szomszédok azonban nem osztják ezt a véleményt, és többször, több platformon is tiltakoztak ellene, máig vitatva az eljárások jogszerűségét. Egyelőre úgy tűnik, kevés sikerrel, ugyanis március végén gőzerővel megindult a kivitelezés.

A közvetlen szomszédok 2019 májusában, az építési hatóság hivatalból kiküldött értesítéséből szereztek tudomást a tervezett építkezésről. A terv rendelkezik településképi véleményezéssel, ami szerint ebben a környezetben a tervtanács döntése alapján a társasház megépíthető. Az üres telek a lakótelepi és a kertes övezet határán van, bár még a családiházas részen, kertekkel körülvéve. Ugyanakkor a tervtanács véleményezésében is a lakótelepi házak között jelölték meg az építési helyet.

Az építkezéssel szomszédos sorház egyik lakója, Németh Judit az Építészfórumnak azt mondta: a tervtanács döntése ellentmond Százhalombatta Településképi Arculat Kézikönyvének, amiben ezt írják: „Bizonyos építészeti elemek azonban erőteljesen meghatározóak, és befolyásolják a településről kialakult képet. Ilyen fontos elem a telkek beépítésmódja, azaz hogy az ingatlanon hol helyezkedik el az épület. Másik ilyen fontos szempont az épületek magassága, tetőidoma, amely odafigyelés esetén biztosíthatja az adott településrész egységes megjelenését, a rendezett utcaképet." A szomszédok véleményével egyezik az is, ami a Kézikönyv térképvázlataiból látszik, miszerint a beépítendő terület az Újváros-Újtelep városrészhez tartozik, és nem az Újtelep-Városközpont lakótelepi részhez. Ezek és a szöveges leírás szerint is az Újtelep városrész jellemző beépítettsége kétszintes, kertvárosias jellegű. A Helyi Építési Szabályzat (innen letölthető Word formátumban) alapján az építési telek „Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet" besorolású, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb beépíthetőség 80%, a legkisebb zöldterület 10%, a legnagyobb épületmagasság pedig 16 méter. Az előírás szöveges részét 2017 februárjában kiegészítették, ennek értelmében „az építési övezetben lakás korlátlan számban kialakítható".

A korábban önkormányzati tulajdonban álló telket 2017 márciusában, a HÉSZ módosítását követően kezdték árulni, kifejezetten lakásépítési célra. A kérdéses területre vonatkozó HÉSZ-előírások szabályosságát a szomszédos lakóközösség egy szakértővel felülvizsgáltatta 2019 nyarán. Elmondásuk szerint a szakvélemény alapján a HÉSZ nincs összhangban az Országos Településrendezési és Építési Követelmények előírásaival, szakmai hibák vannak benne, és a partnerségi egyeztetések sem voltak megfelelően lefolytatva. A szakvéleményre hivatkozva kérték a városvezetést a HÉSZ felülvizsgálatára, a polgármester, Vezér Mihály pedig még ugyanezen a nyáron kezdeményezte is ezt a képviselőtestületnél. Javaslatát elfogadták a képviselők, és határozatot is hoztak a megvalósításról 2020 júniusi határidővel. A határozatot azonban nem hajtották végre. A polgármester a lakókkal lefolytatott több személyes egyeztetés és hosszas levelezés után 2020 nyarán végül megtagadta a felülvizsgálatot.

Ahogy Németh Judit, a lakóközösség egyik képviselője fogalmazott: a városvezetés és az építtető (Olvex Kft.) elzárkózott a lakókkal való megegyezéstől, az engedélyezés felelősségét az építési hatóságra hárították. Miután a lakók azt a javaslatot kapták, hogy éljenek jogi lehetőségeikkel, szakjogászok bevonásával megtámadták az építési engedélyt és az annak kiadásához vezető eljárást. Meggyőződésük, hogy jelentősen romlani fog a környéken élők életminősége, ha egyetlen telekre bezsúfolnak egy utcányi lakást, hiszen a társasház megépülésével a telektömb jelenlegi lakásszáma háromszorosára nő. Idén februárban két pert megnyertek a kormányhivatallal szemben, ezek után azt valószínűsítik, hogy új engedélyezési eljárást kell lefolytatnia a hatóságnak. Azonban időközben, az ítélethirdetéseket követően a telektulajdonos március 29-én megkezdte a kivitelezést, így mire a jogorvoslati eljárások véget érnek, addigra el is készülhet az épület. Legalább 14 család érzi úgy, hogy az ügyben sérülnek a jogaik, becsléseik szerint a lakóingatlanoknál okozott értékveszteség a telektömbön 70-100 millió forintra tehető. 

A témával kapcsolatban megkerestük a társasház tervezőjét, F. Lengyel Juditot is, aki a telek beépíthetőségének kérdéseiről azt írta: a terv építészeti tervtanácsi megbeszélésén úgy értesült, hogy a telek Vt-3 övezetbe sorolásának két városrendezési oka volt. „Az egyik, hogy a Matrica múzeum környékén városias beépítésű települési alközpont épülhessen ki. A másik ok a városban észlelhető lakáshiány. Kis alapterületű, megfizethető árú vagy bérleti díjú lakásokra van szükség. A városnak nincs pénzügyi lehetősége arra, hogy lakásokat építsen, annyit tud tenni, hogy ahol lehetséges, biztosítja a lehetőségét annak, hogy magánbefektetők tegyék ezt. A beruházó által meghatározott tervezési program pedig el nem ítélhető módon azt tartalmazta, hogy a HÉSZ által biztosított beépítési lehetőséget, amennyire lehet, használjuk ki." Mint írta, tudomása szerint az érintett területet Vt-3 övezetbe sorolása 2009-ben történt. "A korábbi tulajdonos a Fővárosi Gázművek volt, a telken előzőleg egy romos, használatból kivont üzemi épület állt. Az önkormányzat 2014-ben vásárolta meg, és takarította el a romokat (vélhetően növelve ezzel a környező telkek értékét)."

Azt is hozzátette: "Az épület a pinceszinti mélygarázzsal együtt 6 szintes, egyébként - mint a képen is látható - a Radnóti utcában lévő lakóépületekkel megegyezően földszint+4 emeletes, amiből a felső szint éppen a tömeghatás mérséklésére hátrahúzott homlokzatú. A homlokzatmagasság még a pinceszinti garázsbehajtónál is alig magasabb, mint 16 m."

A tervezési szempontokat érintve általánosságban kijelentette: „Valamennyi épület tervezésekor az a célunk, hogy a jogszabályi előírásoknak minden szempontból megfelelőek, gazdaságosan megépíthetőek, az épületet használók számára élhető belső tereket tartalmazók, tömegalakításukban, anyaghasználatukban esztétikusak legyenek." Az aktuális házra vonatkozóan pedig azt írta: „A tervezés során minden olyan szempontot – telepítési távolságot, benapozást, gépjárművek elhelyezését, akusztikai előírásokat, csapadékvíz-elvezetést… –, ami bármilyen módon hatással lenne a szomszédos épületekben lakók életminőségére, természetesen figyelembe vettünk." Mint kiderült, külön figyelmet fordítottak az épület környezetére, a meglévő gépkocsibehajtót megtartották, hogy a közterületen lévő fák kivágására ne legyen szükség, az épület körüli zöldfelületet pedig intenzív beültetéssel fás-cserjés-gyepes pihenőkertként alakítják ki.

Végezetül a környéken lakók kifogásaira is reagált: ellenérzésüket illetően azt reméli, hogy néhány év múlva, amikor az épület elkészül, és az új lakók használni fogják, a most kifogással élők megtapasztalják, hogy félelmeik alaptalanok voltak.