Épülettervek/Hallgatói terv

Ifjúsági alkotóközpont és befogadótér - Ridzi Júlia diplomamunkája

1/23

Százhalombatta helyszínrajza

Városfejlődés

Ifjúsági Klub Százhalombatta

Százhalombattai Ifjúsági Közművelődési Egylet

Nyitott Színpad Zenei Egyesület

Programalkotás

Tervezési helyszín

Nyitott és zárt terek

Publikus és privát terek

Koncepció

Földszinti alaprajz

Galéria és emeleti alaprajz

Metszet

Homlokzat

Árnyékolás

Részletrajz

Részletrajz

Részletrajz

Távlati kép

Távlati kép

Belső téri kép

Belső téri kép

Ridzi Júlia

?>
Százhalombatta helyszínrajza
?>
Városfejlődés
?>
Ifjúsági Klub Százhalombatta
?>
Százhalombattai Ifjúsági Közművelődési Egylet
?>
Nyitott Színpad Zenei Egyesület
?>
Programalkotás
?>
Tervezési helyszín
?>
Nyitott és zárt terek
?>
Publikus és privát terek
?>
Koncepció
?>
Földszinti alaprajz
?>
Galéria és emeleti alaprajz
?>
Metszet
?>
Homlokzat
?>
Árnyékolás
?>
Részletrajz
?>
Részletrajz
?>
Részletrajz
?>
Távlati kép
?>
Távlati kép
?>
Belső téri kép
?>
Belső téri kép
?>
Ridzi Júlia
1/23

Százhalombatta helyszínrajza

Városfejlődés

Ifjúsági Klub Százhalombatta

Százhalombattai Ifjúsági Közművelődési Egylet

Nyitott Színpad Zenei Egyesület

Programalkotás

Tervezési helyszín

Nyitott és zárt terek

Publikus és privát terek

Koncepció

Földszinti alaprajz

Galéria és emeleti alaprajz

Metszet

Homlokzat

Árnyékolás

Részletrajz

Részletrajz

Részletrajz

Távlati kép

Távlati kép

Belső téri kép

Belső téri kép

Ridzi Júlia

Ifjúsági alkotóközpont és befogadótér - Ridzi Júlia diplomamunkája
Épülettervek/Hallgatói terv

Ifjúsági alkotóközpont és befogadótér - Ridzi Júlia diplomamunkája

2013.07.01. 13:29
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Százhalombatta, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ridzi Júlia

Vélemények:
5

Ifjúsági alkotóközpont és befogadótér

Tervezés éve:
2013

Stáblista

konzulens: Marosi Bálint DLA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék
épületszerkezetek: Pulai Sándor
tartószerkezetek: Dr. Dulácska Endre
építéskivitelezés: Rostás Zoltán
épületgépészet: Dr. Palócz Miklós
elektromos: Dr. Filetóth Levente 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Ridzi Júlia célja egy olyan épület létrehozása, mely képes befogadni a városban működő ifjúsági klubokat, mintegy fórumként működve elősegíti az információáramlást, lehetővé teszi az önszerveződést, emellett lehetőséget biztosít a klubok bemutatkozására, a képzőművészek számára galériával, a zenekaroknak rendezvénytér kialakításával.

Ifjúsági élet Százhalombattán

Százhalombatta város nem a hagyományos értelemben vett településfejlődés mintáját követte. A település a 60-as évek előtt kis falu volt, mely főleg természeti és történeti értékeiről volt híres. 1958-ban kezdődött meg a két ipari létesítmény (a Százhalombattai Dunai Finomító és a Dunamenti Hőerőmű) építése, melynek következtében a település hihetetlen mértékű fejlődésnek indult. Elkezdődött a lakótelepek felépítése, az infrastruktúra és a közintézményi rendszer kiépítése. A munkalehetőségek mellé azonban nem csak lakás, de kikapcsolódás, művelődés, kultúra is kellett. Ezt jól mutatja a számos ifjúsági és művészeti egylet kialakulása, melyek lakókörnyezetükben kerestek helyet maguknak a fejlődésre (lakóklubok a 60-as években).

Százhalombatta helyszínrajza
1/23
Százhalombatta helyszínrajza

A helykeresési problémákra az 1985-ben átadott Barátság Művelődési Központ nyújtott némi megoldást, de az épület már a felépülésekor nem tudta kielégíteni a felmerülő igényeket, már akkor zsúfoltságig tele volt kisebb csoportokkal. A Barátság Művelődési Központ 2010-ben Barátság Kulturális Központtá alakult. Az épület ezzel nem csak nevet, hanem valóban rangot is váltott. A város egy olyan színvonalas kulturális rendezvényekre alkalmas épületet kapott, mely már régóta hiányzott a településről. A változások természetesen maguk után vonták az épület működésbeli átalakítását is, és a művelődési házból elsőként az önműködő ifjúsági szervezetek kerültek ki. Ezek sok esetben eddig is parazita módon éltek az épületben, az önszerveződő csoportokat nehéz intézményi keretek közé zárva tartani.

A munkám során felkerestem ezeket és más a városban működő csoportokat, és az igények felmérése után készítettem el a programot. A csoportok a következők:
1. Ifjúsági Klub Százhalombatta (IKSZ)
2. Százhalombattai Ifjúsági és Közművelődési Egylet (SZIKE)
3. Nyitott Színpad Zene Egyesület (NYISZ)

Célkitűzések

Százhalombatta város határozottan kialakított, tudatosan fejlődő, jól működő közösség, a várost Magyarország legélhetőbb városai közé sorolnám. A gyerekek számára fejlett oktatási intézmények, több művészeti, kulturális és sport lehetőség adott. A város munkalehetőségeket továbbra is biztosít, és a felnőtt és nyugdíjas korosztály igényeit is kielégíti számos szervezettel, klubbal, kulturális eseménnyel. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a tudatos fejlesztésekből szinte minden esetben a fiatalok maradnak ki.
Célom tehát egy olyan épület létrehozása, mely képes befogadni a városban működő ifjúsági klubokat, mintegy fórumként működve elősegíti az információáramlást, lehetővé teszi az önszerveződést, emellett lehetőséget biztosít a klubok bemutatkozására, a képzőművészek számára galériával, a zenekaroknak rendezvénytér kialakításával. Az épület további célja a helyi fiatalok bevonzása, egy mindenki számára elérhető hely kialakítása, ahol lehetővé válik a találkozás, együttlét, kikapcsolódás.

Tervezési helyszín
7/23
Tervezési helyszín

Helyszín

A tervezési helyszín Százhalombatta déli lakótelepe. Ez egy szabályosan szerkesztett városrész. Két oldalt paneles építésű 4 és 10 emeletes lakótömbök találhatók, ezeket egy-egy gyalogos sétány választja el a középső közintézményi zónától. A terület majdnem teljes egészében beépített. A szűkebb értelemben vett tervezési helyszín jelen pillanatban üres. Közel 15 évvel ezelőtt itt egy abc állt, mely egy véletlen tűzesetben leégett. Most használaton kívüli zöld területként működik.

Tervezési koncepció

A tervezett épületnek funkcionális szempontból tehát két fontos rendeltetése van:
1. Az egyik a helyi képzőművészeti és könnyűzenei közösségek összefogása és a köztük lévő kommunikáció elősegítése. Ez térhelyzet szempontjából egy kifelé zárt, befelé viszont intenzíven nyitott térszituációt kíván meg. A tervben erre az épület emeleti helyiségei adnak lehetőséget. A próbatermek és műtermek egy nagyméretű terasz köré szerveződnek, míg az utca felé zárt a kialakításuk.
2. A másik fontos rendeltetés a városlakók felé irányuló intenzív kommunikáció, hogy a csoportok kapcsolatba léphessenek a helyi fiatalokkal, látassák magukat. Ez egy egyértelműen kifelé nyitott helyzet. Ezt a funkciót az alsó szinti rendezvényterem, a nappal kávézóként, este szórakozóhelyként működő fogyasztótér, és előtér látja el. Ennek a kialakítása lényeges nyitottabb a közterek felé, mint a fentebb említett privát emelet.

Koncepció
10/23
Koncepció

A térszervezésnél fontosnak tartottam, egy olyan udvar kialakítását, ami kültéri rendezvények szervezésére alkalmas, napközben pedig egy alkotó hely lehet. Ez az udvart a telek belseje felé nyílik meg, ezzel kialakítva egy publikusabb városi teret a sétány felőli oldalon és egy viszonylag zártabb, privátabb udvart az épület mögött. Az udvar fél szinttel lejjebb helyezkedik el, mint az utca szintje ezáltal egy kissé lehatároltabb térszituációt tesz lehetővé, de még sem határolja el magát teljesen a külvilágtól. A tér nem teljesen zárt, az udvar feltárható, mintegy csigavonal szerűen az épület kontúrja mentén, és a telek végének lépcsős kialakítása lehetővé teszi, az udvar használatot mindenki számára.

Az épületben két nagyobb tömeg található, a rendezvényterem és egy nagyobb méretű műterem. Ez a két tömeg feszíti ki a kontúrvonalat, ezt veszi körbe egy burok, ami kirajzolja a kubusos formát. A belső téri tömegek között sík födémek feszülnek ki, melyek kirajzolódnak a homlokzaton is. A födémeket több helyen födémáttörés, felülvilágító tagolja, mely lehetővé teszi a zártabb dobozok közti közösségi terek gazdag kapcsolatrendszerét, és különleges fényjátékot eredményeznek a belső térben.

A ház nem szeretne teljes kirakat lenni, amiről minden belső történés leolvasható. Inkább felfedezésre hív. Az alsó szinti funkciók és nyitások bevonzanak a belső terekbe, és a gazdag térstruktúrával övezett galériás tereken keresztül feljutva az emeleti termekhez, az épület újra kitárul, egy privátabb világ felé. Ugyanakkor a privátság alatt nem a zártsága értendő, inkább a bensőségesebb térhasználat, a befelé fordulás.

Az épület

A belső tér térszervezése ennek a folyamatos feltárulásnak, csigavonalnak megfelelően történik. Az épület a sétány felől közelíthető meg, a nagyterem viszont az udvar felé nyit. A fő fogyasztó tér eléréséhez fél szinttel lejjebb kell sétálni.

A galéria szinten található egy képzőművészeti galéria, ami már valamelyest zártabb kialakítású, és a terasz felülvilágítón keresztül kapja a fényt. Innen a belső téri lépcső a liftet megkerülve egy épületkonzolt képezve vezet fel az emeletre, ahol az épület mintegy önmagába fordul, itt találhatók a klubok zártabb termei.

Az épületben található rendezvényterem és próbatermek igényes akusztikai burkolattal állátottak. A rendezvényterem kialakítása azonban lehetővé teszi a változatos használatot. Egyszerű hétköznapokon a terem fala teljesen megnyitható, és a belső tér képzőművészeti galériaként, vagy akár más közösségi funkcióra használható.

A homlokzat alsó sávjában vakolatot alkalmaztam, optikailag ez a sáv rajzolja ki az épület tartószerkezeti alapját, a feletette lévő könnyűszerkezetes szerelt burkolat mintegy lebeg az üvegfelület felett.

Az épület délnyugati oldala az épületkonzol által leárnyékolt, míg a délkeleti oldalon az udvar felől egy mesterséges zöld fal kerül kialakításra. Ez egy acélszerkezetes fal, melyre a későbbiekben vadszőlő futtatható fel. A szerkezet és ezáltal a növényzet az emeleti szinten felfordul, így egy lugas alakul ki a teraszon. Ez a zöld homlokzat zárja le az épület keleti sarkát.

Belső téri kép
21/23
Belső téri kép

A terv diplomamunka keretén belül készült. Azonban bízom benne, hogy munkámmal sikerül rávilágítani a helyi ifjúsági élet tereinek hiányára, és bemutatni egy lehetséges megoldást. Egy olyan új típusú megközelítést, ami ebben a különleges, sok esetben monoton környezetben egy még élhetőbb város kialakulását segítheti elő.


OPPONENCIA
IFJÚSÁGI KLUB - SZÁZHALOMBATTA – RIDZI JÚLIA DIPLOMATERVE

_gondolatok

Kis- és nagyobb közösségek formálódásának korát éljük, mert ez a jövő. Egy atomizálódott társadalomban, ahol az egyéni az első mindig, hiszen így szocializálódtunk az elmúlt évtizedekben. Fordul a világ. Újra felfedezzük szomszédunkat, munka- és iskolatársainkat. Ez lehet a nemzetté válás hosszú útjának első apró lépése.

Egy nagyon alaposan és gondosan előkészített tervet láthatunk. Olyan gondossággal elemzett tágabb és szűkebb környezet, funkcióelemzést találunk, mely nagyon ritka diplomatervek esetén, ezért ez nagy érték. A térszint analízisből születik az a funkcionális program, mely a terv összerajzolásának kiindulópontjául szolgál.

Hasonló alapossággal elemzi a hallgató a formák, tömegarányok játékát, kompozíciós egységét, és ez az elvégzett elemző munka már fél siker a kiváló terv megszületéséhez.

_elhelyezés

Százhalombattán vagyunk, az északi és déli lakótelep közötti alacsony beépítésű intézményi zóna területén. Látszik, hogy az annak idején nagy körültekintéssel és előrelátással megtervezett helyszínen a legkülönfélébb közintézmények kerültek elhelyezésre az uszodától a bölcsödén és kereskedelmen át a kulturális központig, melyeknek célja a magas házakban élő lakosság életének minél szélesebb körű és minőségű kiszolgálása. És bár a szellemi centrum a főtér a terület fizikai szélén helyezkedik el annak fizikai középpontja a diplomaterv helyszínének tere. Szűkebben a két sétány közötti jelenleg beépítetlen terület, a piac mellett.

A helyszín választás ilyen módon kiérlelt, körültekintő, a tervezett funkciónak megfelelő. Mind a gyalogos megközelítés, mind a gépjármű parkolás ideálisnak mondható, az elfoglalt terület méretét nem terheli túl a ház tömege. Kényelmes terület marad mind az előtér, mind a privát hátsó kert felé.
Nagyvonalú a külső tér süllyesztése, mely segítségével így intim belső udvar jön létre, amely kiváló helyszíne lehet az épülethez kötődő különböző külső-belső aktivitásoknak.

_a terv

-funkció, építészeti kialakítás

Az épület tisztán és funkcionálisan logikusan szerkesztett. A földszintet a nagyméretű áramló előcsarnok tere uralja, a rendezvénytér doboza központi helyre kerül, míg a maradék területen az ezt kiszolgáló terek kerület betervezésre. Az emeleti galéria szintre további kiszolgáló terek, a második emeletre pedig a műtermek egy tetőteraszos kapcsolattal kerülnek elhelyezésre. Az épület belül végig konzekvens, a különböző terek, galériák átláthatósága elegáns, vizuálisan gazdag, lebegő. A kiszolgáló terek a háttérben, a közlekedő terek mindig az előtérben kaptak elhelyezést.
Az épület működéséhez elengedhetetlenül szükséges gazdasági bejárat is kellő körültekintéssel megoldott.

A homlokzatokon megjelenő TRESPA nagytáblás burkolat jó arányban osztja, tagolja a házat, rendszert visz a sematikus tömegbe. A lábazati szintre került vakolat zömökké teszi optikailag az épületet, ez mindenképpen egy jó építészeti gesztus annak tagolására. A megjelenő nyílások léptéke ideális, a nyitott és zárt felületek jól tagolják a tömeget, az üvegfelületek osztása arányos.

-műszaki megoldások-szerkezet

Az épület műszaki megoldásainál a korábban az előkészítésnél tapasztalt körültekintést láthatjuk. Egy részleteiben átgondolt és nagyon alaposan végigtervezett házat látunk. A részletek ökonómikusak, építészetileg szépek, műszakilag korrektek, profik. Ezen anyagok, szerkezetek összessége adja azt az építészeti harmóniát, mely mind a belsőben mind a külsőben megjelenik. A visszafogott anyaghasználat egy magas minőségű kortárs épületet tár elénk.
A vasbeton pillérváz és a faltartók egysége biztosítják az építészeti magfogalmazás egységét, vagyis a transzparencia és a szalagszerű tömegképzés megvalósítását.

A déli oldalon tervezett zöld fal pedig nemcsak a mikroklímát javítja árnyékolással, de a ház építészeti összképét is nagyban emeli.

_grafika

A terv azon fázisában, mikor az opponens írójának kezeibe került egy tisztán és visszafogottan előadott, érthetően elmondott képet mutatott megfelelő műszaki részletezettséggel, de nem túlhangsúlyozva annak szerepét, vagy súlyát. Jó ízléssel és arányérzékkel előadott gondos szép terv, figyelemre méltóak az axonometrikus röntgen rajzok, amelyek jó érzékeltetik a belső terek léptékét, kapcsolatait, a külső épület tömeget.

Egy nagy odafigyeléssel és alázattal elkészített, építészetileg kiérlelt, helyénvaló diplomatervet ajánlok a Bizottság figyelmébe. Egyre nagyobb szükségünk lesz a hasonló jellegű intézményekre.

Borsay Attila
építész

 

 

 

Vélemények (5)
FenyvesiHK
2013.07.02.
08:59

Ma azok a városok élhetőek, amelyek munkát és hosszabb távú életprogramot, letelepedést biztosítanak az ott élőknek. Százhalombatta történelmi lakottsága a Duna-menti kiváló minőségű löszös talajnak volt köszönhető, amely mezőgazdasági művelésre a legalkalmasabbak egyike. Ez a lehetőség ma már örökre a múlt részévé vált, mert az ötvenes évek iparosítási hulláma elérte ezt a térséget is és kijelölte ipari fejlesztésre. Az elsődleges cél eleinte az erőmű  volt, ami a fővároshoz közel termeli az elektromos áramot.Utána jött az olajfinomító 1300 futballpályányi területen 49 üzemmel, melyek legtöbbje veszélyes üzem.

http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/seveso/telepules_db/Lakossagi_tajekoztato_Szazhalombatta.pdf

A jellegzetes kesernyés füst napjainkban is elárasztja Érdet, Budaörsöt és a déli fővárosi kerületeket, ha olyan a szélirány, melyet nemcsak szagolni rossz, de belélegezni is.... Százhalombatta lakóit egy tervgazdálkodás elvei szerint, az elvégzendő munkát legjobban kiszolgáló városszerkezetben helyezték el, a potenciális egészségkárosodással járó munka ellensúlyozásaképpen minden városi lehetőséggel ellátva. Ezzel együtt a százhalombattaiak egy többszörösen veszélyes ipari zóna közvetlen közelében élnek, amiről senki nem beszél szívesen. Mindezt csak az “élhető” város súlyos ellentmondásossága miatt jegyezném meg. Az üzem fontos nemzetgazdasági objektum, a környezettel való összhangot a direktívák kényszerítik jobbá tenni, tehát a városban az emberek megpróbálnak a körülményekhez képest jól élni. Ennek fontos része a jelenlévő, valóban ingerlően élénk közösségi élet, számtalan csoport, egyesület, civil gyülekezet mozgása.

A diplomatervet nagyon nehéz szívvel lehet csak bírálni, mert az elvégzett munka gondos és alapos.Egy diplomázónak nem tiszte a szociológiai ellentmondások feltárása. (Bár a jövő építészének szerepköréből ezt az elemet kiiktatni csak a politika érdeke és semmiképpen nem a közvetlen felhasználó társadalmi közösségé, amely a tervező közvetlen megrendelője). A tervező az aktuális tényekre tervez. A százhalombattai végtelen derékszögű lakótelepi kockológiába belehelyezni valamit nagyon nehéz feladat. Értem és érzékelem a terek játékosságát és meglehet felépülte után már nem jutna eszembe, hogy a lakótelepek egyetlen igazi erénye csökkent egy újabb térfoglalással, nevezetesen a zöldfelületből tűnt el egy újabb szelet. Talán ezt érezte a tervező is a függőlegesen visszaengedett pergolás zöld fal zöld-pótló szerepével. Van valami plázás is a házban, a tömegében, a kívül zárt köpenyével, de ez inkább jó, mint rossz. A kor divatját, a használók érdeklődését jó ügy érdekében használni erény.

 

Pákozdi Imre
2013.07.02.
21:21

@FenyvesiHK: Nem akarok öncélúan vitázni ezzel az amúgy szociális és építészi érzékenységről, valamint tapasztalatról tanúskodó véleménnyel, de a tervezett épület sokkal jobb ház lenne, mint az álta kiszorított zöld súlya. Másrészt - és ezt tényleg csak a téma peremén egyensúlyozva pendítem meg - hogy a panel-építészethez hagyományosan, a lakótelepek létrehozásakor "járó" zöldterület pont olyan lakhatatlan, sematikus, unalmas, tehát kudarcos volt, mint maguk az azt körülvevő panelházak.

FenyvesiHK
2013.07.03.
15:15

@Pákozdi Imre: Kedves Imre,tanuként bizonyíthatom,hogy NEM mindegyik lakótelep zöldje sikerült dögunalmasra, ráadásul a zöldfelületek bősége kötelező mutatvány volt a lakótelepi élet sok rossz, kényszerű életkörülményével szemben. Békásmegyer zöldfelületét Andor Anikó tájépítész tervezte pl., el lehet sétálni és meg lehet tapasztalni a lakótelepi park jó megoldásait így harminc év után is. Mint ahogy legutóbb Bardóczi mester és csapata is létrehozott egy jót a XIII. kerületben, ha jól emlékszem.Tehát nem a zöld terület tehet arról, ha elhanyagolt vagy alulhasznált és ez nem indok arra, hogy építsük be azonnal, mert akkor nem kell kaszálni. Visszakanyarodva Százhalombattára, az imént értesültem róla,hogy ez a zöld bizony egy építési telek volt korábban is, a zöldjei így is, úgy is a betonban végezték volna. Akkor már sokkal inkább Ridzi Júlia szépen átgondolt diplomaterve.

Pákozdi Imre
2013.07.04.
11:27

@FenyvesiHK: Világos, igaza van. Zárójelben: Bardóczi mesterék XIII. kerületi mutatványa nem a lakótelep eredeti zöldjének minőségét dícséri, hanem éppen annak személyessé, részvételre buzdítóvá alakításában jeleskedett.

Pákozdi Imre
2013.07.01.
18:37

Nagyon tetszik. Dinamikus, érdekes és amennyire értem, célszerű is. Tényleg felüdülés és önmagában is kreatív gesztus lesz ide belépni a panelek porszemmé őrlő, agybénító rengetegéből.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.