Több az egyben - Százhalombatta, Rendezvényközpont és lakóépület

@Pákozdi Imre: nehéz ezzel vitatkozni, de nem az állításai megalapozottsága és súlya, hanem azok hiánya miatt: a térről megtudjuk hogy „tökéletes”, „kiváló”, s hogy „ékszer” – különösebb elemzés vagy érvelés nélkül. kicsit mintha az építészetnek a dekoráción túl nem is volna feladata – ez pedig ”szép”, így nagy baj nincs, sőt. érdemes lehet pedig kicsit mélyebbre ásni, megvizsgálni a terület működését, életét, az esztétikai (véleményem szerint: felszínes) megközelítés mellett a köztér-jelleg milyenségét is. meg lehetne aztán említeni a főhomlokzat kissé erőszakos (birodalmi?) szimmetriáját, a hatalmas tér – a mérethez képest való – alulartikuláltságát, és hát nem felejtve persze a borzasztó lakásalaprajzokat és az egész lakószárny feltárását: itt emberek fognak lakni, akiknek az életkörülményeit talán túl egyszerű egy korrekt szellőzésvágy reményével elintézni. a háznak a fő gondja az ami a fenti hozzászólásnak is: a korszerűséget, „szépséget” a felszínen, az anyagok terén próbálja meg teljesíteni (azért az arányokról, a részletek finomságáról, az eszközök helyénvalóságáról is lehetne tűnődni), és nem látszik törődni az ide költöző élettel: a lakók életkörülményeivel, a kialakuló köztes terekkel, a városi térrel mint olyannal.

@másik: Annyiban igaza van, hogy a lakoszarnyakat nem lattam belulrol. A ter, az epulet homlokzata, tomegaranyai, beillesztettsege viszont klassz, azt - tobb hozzaszoloval ellentetben - lattam, Amugy tenyleg oda kell menni, mert Bujnovszky Tamas felvetelei (bocsanat) hamis ter-erzetet keltenek. Szo sincs itt beepithetetlen, Tienanmen-teri pusztasagrol. Sot, a Polgarmesteri Hivatalt lehetett volna meg hatrebb is epiteni - persze, az joval a Korenyi--fele haz elott epult. Az is igaz, hogy akkor a PH nagyon rault volna a ter regi terfalara, a gimnazium homlokzatara.

@Pákozdi Imre: Néhány városlakó (laikus) véleménye, aki nemcsak kirándul Battára, hanem ott is él: "Hanzélik Zsuzsa, menedzser: ... Nekem furcsa, hogy ilyen helyen lakások épülnek, de van, aki szereti a nyüzsgést. Szemere Richárdné, Helga, pénztáros: Mi, régi battaiak megszoktuk azt a régi főteret. Jobb lenne egy nagyobb tér. Ez tiszta betondzsungel. Aki üzletsort akar nézegetni, elmegy Pestre, vagy oda, ahol lát olyat. És ahogy hallottam, a lakásoknak is elég bitang áruk lesz. Nagy Gábor, szerelésvezető: Ha tér, akkor legyen tér! Nem biztos, hogy ekkora épületre van itt szükség. Attól függetlenül, hogy sok zöld van a városban, akkor sem kellett volna itt megszüntetni. Amikor hallottam, hogy átalakítják a főteret, azt hittem füvesítenek, felújítják a parkolót. Most jól ki lett szúrva az itt parkolókkal! Ortutay Lászlóné, takarító: Lehet, hogy szép lesz, de olyan zsúfolt. Elveszik az a szép nagy tér. Régen jók voltak a rendezvények, elfértünk. Most nem tudok úgy elmenni, hogy ne ütközzek bele valakibe. Barabás Judit, táncos: Volt ott három fenyő, amik nagyon jó energiát adtak. Azokat kivágták. Zavar, hogy nem tudok átmenni, bezárva érzem magam. Az itt lakókat nem fogják zavarni a rendezvények? Annál jobban néz ki, mint amit gondoltam, de az a fém nem tetszik a tetején. Az mi? Böröcz Gyula, zenész: Idáig legalább egy oldalról nyitott volt ez a tér. Így leginkább egy zárt katlan hatását kelti. Nincs probléma a konferencia-központtal, a lakásokkal, az üzletekkel – csak nem ide kellett volna. A két szocreál épület mellé most került egy harmadik is. Váci János, vasúti töltő: Sem stílusban, sem fizikai megjelenésében nem idevaló az új épület. A tér levegőssége, amit a fák adtak – megszűnt. Így már rendezvények megtartására alkalmatlan. A másik nagyon fontos, hogy eltakarja a református templomot. Nem lehet látni az órát, hallani a harangot. Érthetetlen ez a túlzsúfolt beépítettség. Kinek épült és mi célból?" Forrás: Hírtükör Online No persze kit izgatnak ezek a vélemények, amikor 833 millaFt EU-s pénz áll a házhoz... Majd mi megmondjuk hogy lesz az jó, beszélnek itt az emberek össze-vissza! Éppen úgy, mint a többi épület építése idején a párttitkár elvtárs is tudta, hogy nekünk mi a jó, annyira mink is tudjuk.Na.

@FenyvesiHK: Mégegy: Bujnovszky szokás szerint kihozta a témából amit csak lehetett. Az alkotókkal szemben rendkívül lojálisan mindent ügyesen kitakart és "megformált" a képinél sokkal dermesztőbb valósághoz képest. De neki ez a dolga.

@FenyvesiHK: Le a kalappal a velemeny-gyujtemeny elott, mert alapossagra vall. Ha lesz egy kis idom, begyujtom az Andrassy ut epitese elleni, korabeli felszolamlasokat :-). Addig is, nincs nehany, a Rendezvenykozpontnak orvendezo felirat a Hirtukron?

@FenyvesiHK: Kedves Fenyvesi és "másik", kérem, tekintsék már ezt a főteret Százhalombatta valóságába ágyazva. Igen, felvetődik a kérdés, hogy miért kell egy új és drága rendezvényközpont közvetlenül az ugyancsak viszonylag új kultúrház mellé; hogy miért olyan óriási a Polgármesteri Hivatal, amekkora. Ám, bízzuk ezt a százhalombattaiakra. A tér fölötti fanyalgást pedig egyszerűen aránytévesztésnek érzem. Hihetetlen társadalmi méretű politikai kártevés eredményeként előállt és eredményében még talán egy évszázadig is komoly esztétikai és életviteli károkat okozó tömeges lakásépítéseken vagyunk túl, országosan. (Tudniillik a panelház-építések időszakán.) Ennek maradványa száz és százezer pocsék lakás, amelyekkel fogcsikorgatva, becsülettel és igen drágán együttélni, most tanulnak újra a mai tulajok és az önkormányzatok. De legyen bármilyen jószándékú is az országos hőszigetelési és nyílászáró-cserélő, panel-tatarozási program, a panelházas környezet kizár minden színvonalas közösségi szórakozást: ezek a házak esztétikailag annyira, de annyira szarok, hogy kikapcsolódni vágyó lakóik okvetlen el kell hagyják azok körzetét. Hová menjenek egy Százhalombatta típusú, hajdani "szocialista városban", ahol nincs hagyományos belváros, emberléptékű épületekkel, utcákkal és terekkel? Mert borzasztó a paneles kártétel Budapesten vagy Miskolcon is - és különösen szörnyű Kassán -, de ezekben a városokban legalább vannak régi utcák, sőt negyedek, ahol fellélegezhet a kikapcsolódni vágyó lakosság. Százhalombattán ezt most kellett megteremteni, és erre kísérlet a főtér. Állítom, különösen, mert ünnepnapon jártam ott, hogy ez sikerült. A Korényi-féle házban barátságos struktúrák várják a közönséget, benne presszó működik, előtte szaletli... És hogy milyen vékony jégen jár a kulturált környezetet teremteni akaró városvezetés és az őket segítő építész, amikor elemelkedik a panelek és a még annál is sivárabb, hatvanas évek-beli négyemeletesek igénytelenségétől, arra jellemző, hogy az új rendezvényközpont hátsó, lakó-traktusának árkádjai alatt még csak egyetlen bolthelyiségre akadt bérlő: egy kínai mindenes áruház. Úgyhogy tessék csak fanyalogni, buta-budapestiek (bocsánat, az idézet a Jancsó-röpkék egyikéből való :-), az angol minőségi használtruha boltjainkkal a pesti Belváros kellős közepén....

@Pákozdi Imre: "Hihetetlen társadalmi méretű politikai kártevés eredményeként előállt és eredményében még talán egy évszázadig is komoly esztétikai és életviteli károkat okozó tömeges lakásépítéseken vagyunk túl, országosan. (Tudniillik a panelház-építések időszakán.)" ez így van, ezért is meglepő hogy a terv arányaiban akkora hangsúlyt fektet a homlokzat és az anyagválasztás (értsd: a felszín) kérdéseire, és láthatóan olyan kicsit a (sajnos napjainkban szokásosan) nyomoronc lakásokra. egy társadalmi, életminőségi kérdést nem lehet pusztán esztétikai közelítéssel megválaszolni - ezért persze igaz, hogy "ezek a házak esztétikailag annyira, de annyira szarok, hogy kikapcsolódni vágyó lakóik okvetlen el kell hagyják azok körzetét", de a problémának csak a felszínét érinti, azt gondolom. (külföldön remek panelrehabilitációk vannak, az esztétikai gyógytapasz mellett nagyon sokrétű beavatkozással, azt hiszem itt az építészfórumon is volt róla írás.)

@másik: Nagyon sok alapvető kérdést vetett fel kedves Imre . Ezért induljunk el a kályhától. Nem véletlenül fordították Neumannék magyarra a szót a messzi Ámerikában, amikor egy problémát meg akartak oldani. A magyar nyelvben nagy gondolati erők lakoznak. Tér - terem - teremt - teremtés. Teret létrehozni teremtéssel lehet. A tér a kontextualista várostervezésben organikusan fejlődik. Akár egy élő organizmus megszületik, majd megéli gyerek és felnőttkorát végül tiszteletreméltó aggastyánná válik. Ez egy hosszú folyamat. Ha valaki arra adja fejét- itt nem elsősorban az építészről beszélek, hanem a társadalmi közösség egészéről - hogy létrehoz, életre hív egy teret, akkor tudatában kell lennie ennek a koncepcionális alapvetésnek. Ebből következik, hogy a teret időtálló értékekből kell létrehozni, amelyek képesek felvenni életszakaszainak kulturális rétegeit és megélni azt az időt, ami szükséges a rárakódó rétegek elviseléséhez. Mert a tér alakul, változik, de meghatározó tényezőinek változatlanoknak kell maradniuk. A jó tér kiteljesedik, az ott élő közösség kulturális értékeinek hordozójává válik. Ezért nem lehet papundekli, divatos térfalakkal operálni eszmei, szakrális, társadalmi hangsúlyokat technokrata módon egymás mellé helyezni, mert „hely” van. A jó tereket nem kell húsz évenként lebontani, átépíteni. Az én disztópiám egy ilyen jövőt lát ebben a térben. Itt mindig lennie kell majd egy kis pénznek, amivel lebontunk és újat építünk, kivágunk, felszedünk, megunjuk, lepukkant, hát kidobjuk vagy még rosszabb: nincs pénzünk és elviseljük, hogy ott van… Miközben a közösség értetlenül éli meg, hogy az unokáknak fogalmuk sincs nagyszüleik helyszíneiről, kulturális és személyes élményeiről, tehát kultúrájáról, mert azt csak megsárgult fényképeken nézegetheti egy fotókiállításon. Jelen terünk vörössel mintázott szürke beton térkővel volt kirakva szépen, melyet most kicseréltünk valami másra ”szebbre”. Az a térburkolat 20-30 éves korú lehetett. Tessék elgondolni, ha mást nem, ennek az anyagi vonzatait. Van ember aki kicserélné Dubrovnik (Rausium, Ragusium, Raguza) fényesre, hepe-hupásra koptatott márványkockáit valami újmódi burkolatra ? Valaha a Szent Márk tér (Piazza San Marco) is egy zsombékos volt az Adrián. Aztán elkezdték építeni. Minden térről úgy kellene gondolkodni, hogy itt most egy Szent Márk tér születik dédunokáinknak, akik megelőlegezték nekünk a bizalmat.

@FenyvesiHK: Most álljunk meg és ne mozduljunk, kedves Fenyvesi! Legalább egy pillanatra, ugyanis egyetértünk :-)

@zapata: Maga az épulet kivulrol nagyon szép lett. Bravo!

@sponcsak: Egy felhasogatott plázaportál átfordul múltszázadi tásasház homlokzatokba. Vannak épületek, ahol a megvalósult házon bántóan látni a vázlatok grafitlendületét, ami a vázlaton nagyszerű, a valóságban ki nem érlelt pongyolasággá válik téglából, betonból, vasból. A hasogatott rész fölött, ami egy becsületes kubust sejtet, teljesen váratlanul egy magastető bukkan elő,mintha nem tudta volna a tervező eldönteni, hogy most lapos vagy magas legyen az a tető. A plázaérzést fokozandó viszont van döntött üvegfal is. Mindenből csak annyi, hogy olyan legyen, mintha...( valami nagyvonalú történt volna). Nagyon érdekelne az a szépség bővebben, amit én nem vagyok képes látni ebben a hamiskás brontoszauruszban, ahol a tartalom meg a forma fogócskát játszik, de nem bírják egymást megtalálni. Netán az esőáztatta esti fotó lenyűgöző, mintha tóparton állnánk? Nem értem.

@FenyvesiHK: Fenyvesi ur vagy elvtárs (nem fontos), én nagyra becsülöm a hozzászólásait - tényleg így van - de a fenti épített objektumok kapcsán felsejlik bennem a gyanú, hogy Ön nem szereti eléggé az alkotókat. Ami persze legitim álláspont, de mi inkább az épülettel foglalkoznánk. A lázas dinamikájú, a mexikói murális festészetet idéző homlokzati ornamentikával, ami átfordul az oldalhomlokzatra, ahol ízlésesen megszelidül. A lejtő fölé konzolosan kinyúló lakóépületekkel, amelyeknek a múlt századot idéző (értsd: XX. századi) formakincse korántsem szégyellni való. Amit mB kifogásol a középfolyosós lakóház-elrendezésben, valóban megfontolandó; de amit Ön ír a forma és a tartalom fogócskájáról, az - bocsásson meg - inkább a maga hozzászólására igaz: megannyi fürge kis bon-mot, tetten érhető tartalom nélkül.

@Pákozdi Imre: Hasonlóképpen nagyra becsülöm kivételes érzékenységét az építészet iránt, de most igaztalanul bírál. Ami a megszólítást illeti, inkább az előbbinél maradnék, ámbár Önnek több ízben elvtársa vagyok politikai felhangok nélkül, csak gondolataink találkozása mentén. Semmiféle érzelmi,személyes ellenérzésem nincs az alkotókkal szemben. Korényinek vannak kifejezetten jó házai,nem érdemtelenül kapott Ybl díjat. Az építész tevékenysége egy olyan folyamat, ami mindig nulláról indul, függetlenül a korábbi érdemektől, az új épület önmagáért felel. Igazán gondosan megnéztem a nívódíj tablóját is, amit a város közzétett. Minden bizonnyal ez az épület jobb színvonalú, mint a környezete. Sajnos egyetlen épülettel nem lehet történelmileg elbaltázott városrészeket, városokat egy mozdulattal átformálni jóvá, szerethetővé, építészetileg, funkcionálisan igazzá tenni. De ha már történik valami, akkor az legyen az "építészeti egyszerűség=tisztesség" ahogy Simon Mariann a legutóbbi építészkongresszuson megfogalmazta. Nekem itt hibádzik valami, amit megpróbáltam leírni, minden jópofáskodás nélkül. A ház kritikáján túl még Hajnóczy tanár úr analitikus térelméletét is elő lehetne venni, valószínűleg aszerint is sántít valami a térrel magával is. Sajnálom, hogy tartalom nélkülinek ítéli a kritikámat, pedig szándékom szerint az "érted haragszom nem ellened" felfogás jegyében szólalok meg és legjobb meggyőződésem szerinti építészeti kifogásokat vagy örömöket fogalmazok meg. Amikkel persze lehet és kell is vitatkozni, azért ülünk a gép előtt.

@FenyvesiHK: Kedves Fenyvesi, amit Ön magastetőnek nevez, az három gépészeti konty, amelyek közül a két szélső (a burkolóanyaga miatt, ami pléh :-) tényleg kicsit zavaró. Az esőáztatta tópart amúgy (na látja, ezért érdemes élőben megnézni az objektumot), a Makovetz-templom előtti kút széles vízfelülete, egy kicsit Balatonnak fényképezve. Hiába, ugye, Bulynovszky mester kiváló vitorlázás-fotós is...

@mB: Hát ez nem véletlen: Korényi és Zoltai urelvtársak a néhai Lakóterv házgyári alaprajzain köszörülték lakásalaprajz tervező tudásukat, mely az ábra szerint mélyen a tudatukba ivódott. De 2012-ben milyen városépítési, szociológiai modell involválja ezeket a házgyári silányságú alaprajzokat, a látványos architektúrát felvonultató áptudét homlokzatok mögött? Mindenesetre örömmel üdvözölhetjük a kis magyar Tienanmen létrejöttét. Amennyiben a kínaiak felgyorsítják Magyarországra költözésük ütemét, bizonyára megkönnyebbülten jönnek Százhalombattára, (ahonnan egyébiránt az ipari légáramlások iszonyatos bűzzel árasztják el a XI. kerület déli térségeit),felsóhajtván, hogy jé itthon vagyunk... Addig is javaslom a tervező uraknak beköltözni a liftblokk melletti kapszulába. Osztozom mB szomorúságában. Jahh és a Mester temploma ott a tengelyben, mint illesztés!

@FenyvesiHK: Az elkövetkező öt napban feltétlenül megnézem, és megpróbálok bemenni a középfolyosós lakóházakba is. (Ezt a kis kirándulást egyébként ajánlom valamennyi kedves budapesti vagy a környéken lakó olvasótársamnak is.) A képek alapján nagyon tetszik az egész: nagystílű tömegalakítás, kifejezetten dinamikus és dekoratív homlokzatok, érzékenyen formált részletek... Talán a rendezvényközpont vaslépcsője kicsit túlságosan iparinak tűnő szerkezet, de majd meglátjuk.