Nézőpontok

Házat PET palackból

1/21

A palackokat homokkal töltik meg, így lesz belőlük masszív építőanyag.

A palackokat homokkal töltik meg, így lesz belőlük masszív építőanyag.
Az újrahasznosított alapanyag  jelentősen csökkenti a környezeti terhelést és lényegesen kisebb a víz- és energiaigénye, valamint a CO2 kibocsátása, mint a hagyományos építőanyagoknak.
 A műanyag palack építkezés egyben alkalmas eszköz a társadalmi felzárkóztatásra, közösségépítésre is.
A műanyag palackból történő építkezés  alkalmas eszköz a társadalmi felzárkóztatásra, közösségépítésre is.
Azt már jó pár éve tartó próbálkozások igazolják, hogy az újrahasznosított anyagokból történő építkezés nem csak a környezetre, hanem a helyi gazdaságra, a közösségépítésre és a szociális lakhatásra is pozitív hatással lehet.
A Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
 Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
 Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
 Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
 Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Műanyag palackokból épülő ház
Műanyag palackokból emelt fal Nigériában
Mexikóban is van példa már erre a megoldásra.
Nigéria lelkesen kísérletezik a különböző hulladék anyagok felhasználásával az építőiparban.
Műanyag palackokból emelt fal Nigériában
Műanyag palackokból emelt fal Nigériában
A palackok alkalmasak lehetnek „világításra” is!
A palackokat homokkal töltik meg, így lesz belőlük masszív építőanyag.
Az újrahasznosított alapanyag  jelentősen csökkenti a környezeti terhelést és lényegesen kisebb a víz- és energiaigénye, valamint a CO2 kibocsátása, mint a hagyományos építőanyagoknak.
 A műanyag palack építkezés egyben alkalmas eszköz a társadalmi felzárkóztatásra, közösségépítésre is.
A műanyag palackból történő építkezés  alkalmas eszköz a társadalmi felzárkóztatásra, közösségépítésre is.
Azt már jó pár éve tartó próbálkozások igazolják, hogy az újrahasznosított anyagokból történő építkezés nem csak a környezetre, hanem a helyi gazdaságra, a közösségépítésre és a szociális lakhatásra is pozitív hatással lehet.
A Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
 Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
 Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
 Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
 Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
Műanyag palackokból épülő ház
Műanyag palackokból emelt fal Nigériában
Mexikóban is van példa már erre a megoldásra.
Nigéria lelkesen kísérletezik a különböző hulladék anyagok felhasználásával az építőiparban.
Műanyag palackokból emelt fal Nigériában
Műanyag palackokból emelt fal Nigériában
A palackok alkalmasak lehetnek „világításra” is!
1/21

A palackokat homokkal töltik meg, így lesz belőlük masszív építőanyag.

Házat PET palackból
Nézőpontok

Házat PET palackból

2019.02.04. 12:52

A világot lassan betemeti a műanyagszemét, újrahasznosítása viszont roppant energiaigényes. Nem egy olyan kísérlet zajlik tehát a világon, amely során nem csak masszív építőanyagot igyekeznek szemétből előállítani, de felismerték, hogy a nehézségekkel élő csoportokat bevonva ennek közösségformáló ereje is lehet. Bán Dávid írása. 

Akár zöld hippi szövegnek hangzik, akár nem, kétségtelen tény, hogy az emberiség — nem beszélve a teljes ökoszisztémáról — kezd belefulladni a saját maga termelte szemétbe. Ha most nem is tekinthetjük át mai léptékben a végletetekbe fokozott termelés, fogyasztás, szállítás és építkezés környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatatlanságának — vagy éppen fenntarthatatlanságának — kérdését, fókuszáljunk egyedül a hulladékra. Arra a hulladékra, amit már egyszer megtermeltünk és amitől valamilyen módon igyekszünk, de igazából nem tudunk megszabadulni. 

Létezik az ENSZ-nek, egy Magyarország által is aláírt – egyébként sok ponton kritizálható – fenntarthatósági fejlesztési terve (Fenntartható Fejlődési Célok – azaz Agenda 2030: Sustainable Development Goals, rövidítve: SDG), amelyben 17, egymással szoros kapcsolatban levő célterületen szeretnének látványos javulást elérni a következő bő évtizedben. Ennek egyik eleme a fenntartható városok és közösségek arányainak látványos növelése, amely kölcsönhatásban van az óceánok és a szárazföldek környezetével, az éghajlatváltozással, valamint a különböző, a társadalmi jólétet és esélyegyenlőséget elősegítő céllal.



A műanyag palackból történő építkezés  alkalmas eszköz a társadalmi felzárkóztatásra, közösségépítésre is.
4/21
A műanyag palackból történő építkezés alkalmas eszköz a társadalmi felzárkóztatásra, közösségépítésre is.





A szelektív hulladékgyűjtés gondolata lassan-lassan kezd mindennapossá válni a hazai gyakorlatban is, de annak az ismerete, hogy mi történik a sárga kukákba kidobott műanyagokkal és a PET palackok millióival, már kevésbé köztudott. Amerikai kutatók 2017-ben megjelent számítása szerint a műanyag flakonok megjelenése óta nagyjából 8,3 milliárd tonnát gyártottak ebből a termékből. Ennek 9%-át hasznosították újra, 79 % pedig különböző legális vagy illegális szemétlerakókban, esetleg a világtengerekben végezte.

Azt is tudjuk, hogy az óceánokban legalább öt, alsó hangon 7,5 Magyarországnyi méretű (700.000 négyzetkilométer), de más számítások szerint jóformán Oroszország területét kitevő (15 millió négyzetkilométer) kiterjedésű műagyag szemétszigetek álltak össze. A küzdelem reménytelennek látszik, hiszen percenként egymillió műanyag flakont vásárolunk meg világszerte, azok nagy részét pár perc használat után a szemétbe dobjuk.

 

Az újrahasznosított alapanyag  jelentősen csökkenti a környezeti terhelést és lényegesen kisebb a víz- és energiaigénye, valamint a CO2 kibocsátása, mint a hagyományos építőanyagoknak.
2/21
Az újrahasznosított alapanyag jelentősen csökkenti a környezeti terhelést és lényegesen kisebb a víz- és energiaigénye, valamint a CO2 kibocsátása, mint a hagyományos építőanyagoknak.

 

A mai mennyiség nagyjából fele kerül újrahasznosításra és csupán 7%-ból lesz ismét palack. A PET palackok lebomlásai ideje hozzávetőlegesen 450 év, az újrahasznosításuk pedig igen sok energiával és vízzel jár, mire más csomagolóanyag, ipari alapanyag, vagy akár ruha lesz belőle.

Sokan próbálják tudatosítani, hogy az a leghatékonyabb megoldás, ha meg sem vásároljuk a terméket. Így nem kell legyártani, nem keletkezik belőle hulladék. Az Európai Unió által is elfogadott hulladékpiramis csúcsán a megelőzés – a meg nem vásárolt hulladék – áll, a következő lépés pedig az újrahasznosítás.

Ha már valami a szemétre kerül, előtte próbáljuk meg kitalálni, hogy mi másra lehetne átalakítás nélkül, vagy kisebb ráfordítással használni. Mivel a palackok világszerte óriási problémát okoznak, így számos kísérlet próbál valamit kezdeni a jelenséggel. Így bukkant fel az utóbbi időben például az építkezéseken is „tartós” építőanyagként. A hangsúly a kísérleten van, hiszen sokszor a kényszer, vagy a környezetvédelmi aktivisták lelkesedése szülte megoldások nem feltétlenül felelnek meg a mérnökök és a hatóságok szigorú elvárásainak. Mégis, mindenképpen érdemes megnézni, hogy milyen irányban zajlanak próbálkozások az építőipari újrahasznosításra.

 

Azt már jó pár éve tartó próbálkozások igazolják, hogy az újrahasznosított anyagokból történő építkezés nem csak a környezetre, hanem a helyi gazdaságra, a közösségépítésre és a szociális lakhatásra is pozitív hatással lehet.
5/21
Azt már jó pár éve tartó próbálkozások igazolják, hogy az újrahasznosított anyagokból történő építkezés nem csak a környezetre, hanem a helyi gazdaságra, a közösségépítésre és a szociális lakhatásra is pozitív hatással lehet.

 

A jelenség  jól összeköthető a társadalmi problémákkal, hiszen a legtöbb kísérlet olyan területeken zajlik, ahol probléma a lakhatás, nincs megfelelő, helyben fellelhető építőanyag, vagy éppen import moratóriumot rendeltek el, Utóbbira volt példa pár évvel ezelőtt Nigériában. A nyugat-afrikai olajnagyhatalom, amely  célul tűzte ki a szegénység minden formájának felszámolását célzó SDG (Sustainable Development Goals) mihamarabbi elérését, lelkesen kísérletezik a különböző hulladék anyagok felhasználásával az építőiparban. Azt már jó pár éve tartó próbálkozások igazolják, hogy mindez nem csak a környezetre, hanem a helyi gazdaságra, a közösségépítésre és a szociális lakhatásra is pozitív hatással lehet.

Nigéria mellett a világ számos más, meleg égövi országában kísérleteznek a PET palackok felhasználásával. A kidolgozott modell szerint nagyjából 8-14.000, homokkal megtöltött, majd a sár és cement keverékével egymáshoz tapasztott palackból igen masszív – akár golyóálló – házat lehet építeni. Rugalmassága miatt jól ellenállhat a környezeti kihívásoknak és még a földrengésnek is. Az eljárással már az ezredforduló óta kísérleteznek Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában, majd a tapasztalatokat felhasználva, civil szervezetek vitték el a módszert Afrikába is.

 

Nigéria lelkesen kísérletezik a különböző hulladék anyagok felhasználásával az építőiparban.
18/21
Nigéria lelkesen kísérletezik a különböző hulladék anyagok felhasználásával az építőiparban.

 

A nigériai Development Association for Renewable Energies nevű civil szervezet számításai szerint, a palackból készült házak építési költsége harmada a szokásos téglaházakénál, falai tartósak, energiafelhasználása is ideális: a nap forrósága ellen a homokréteg ugyanis jó szigetelést nyújt. A műanyag palackból történő építkezés egyben alkalmas eszköz a társadalmi felzárkóztatásra, közösségépítésre is, hiszen a folyamatba könnyen bevonhatók marginalizált csoportok, akiknek a közös munkával erősödhet az aktív polgári attitűdje. Ugandában, a menekülttáborok fiataljait vonják be a közösségi építkezés ezen formájába, s eközben a környezeti fenntarthatóságról is kaphatnak ismereteket.

A palackok alkalmasak lehetnek „világításra” is, ahogy a Fülöp-szigetekről elterjedt, szintén a kényszer szülte zöld megoldás is mutatja. Sötétebb helyiségeket a felmelegedés ellen védő tetők különösebb megbontása nélkül lehet világossá varázsolni, ha egy vízzel és némi fehérítővel megtöltött műanyagpalackot fúrunk át a tetőn. A palack a kívülről jövő napfényt koncentráltan vezeti be a házba, ott pedig a víz és a fehérítő hatására minden irányban bevilágítja a helyiséget. A megoldás természetesen csak nappal működik, de így is hatékony segítség lehet az áramellátás nélküli háztartásban élő nagyjából 1,6 milliárd ember számára.

 

A palackok alkalmasak lehetnek „világításra” is!
21/21
A palackok alkalmasak lehetnek „világításra” is!

 

A kolumbiai Conceptos Plasticos cég szintén összekötötte a hulladékgazdálkodást és a szociális építkezést, de egy fokkal összetettebb módon. A Bogotában működő társadalmi vállalkozás a városban naponta termelődő 600 tonna, legnagyobb részt a szeméttelepen végző műanyaghulladékot szerette volna olymódon hasznosítani, hogy azzal segíthessen az égető lakáshiányon és társadalmi problémákon. A megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő. Mindezek adalékanyagok segítségével tűzállóvá alakíthatóak, valamint a szerkezetük és rugalmasságuk révén  a földrengésnek is jól ellenálló építőanyag válhat belőlük. A modularitásuknak köszönhetően a  helyszínen könnyen illeszthetőek, így a belőlük készülő állandó- és ideiglenes otthonok felhúzása különösebb szakmunkát nem igényel. Egy családi házat tulajdonképpen négy ember néhány nap alatt felállíthat. 

 

Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.
11/21
Conceptos Plasticos megolvasztott műanyag- és gumihulladékból masszív tömböket, egyfajta felnagyított méretű Lego-kockákat állítanak elő.

 

Az újrahasznosított alapanyag  jelentősen csökkenti a környezeti terhelést és lényegesen kisebb a víz- és energiaigénye, valamint a CO2 kibocsátása, mint a hagyományos építőanyagoknak. Az ára is kedvező, alig harmada a szokványos technikáknak. 2015 óta több, az erőszak elől menekülő vidéki család számára építettek könnyen felállítható menedéket, amelyeket a kényszerű továbbköltözés alkalmával elemeire bontva vihettek tovább magukkal. 

 

Műanyag palackokból emelt fal Nigériában
19/21
Műanyag palackokból emelt fal Nigériában

 

Sok esetben — többek között  Magyarországon is — az újrahasznosított anyagok használata egyelőre költségesebb az építkezéseken, mint az újonnan előállítottaké. A környezettudatos építés így egyelőre megmarad a vastagabb pénztárcájúak trendjének. Pedig hulladékkal a fejlett világ is jól áll, az abból kinyerhető anyagok ráadásul értéket képviselnek. Az itthon eladott és nem a szelektív gyűjtőbe kerülő PET palackok egy jó része szegényebb háztartások kályhájában végzi kényszerű fűtőanyagként, amely durván károsítja a környezet és a lakók egészségét. Az elmúlt évek hidegebb téli napjaiban épp az ilyen, elszegényedett falvak levegőszennyezettsége ugrott jócskán a határérték fölé - pedig a falusi friss levegőt  nem ilyennek képzeljük el a füstös nagyvárosból...

 

Bán Dávid

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk