| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Kis szerkezetek nagyvonalú megoldásokkal -hét különleges hazai gyalogoshíd

1/21

A Kis-Balaton egyetlen szigetére vezet a Kányavári-híd, amely 1983-ban a rétegelt, ragasztott faszerkezet első hazai alkalmazásainak egyike volt. 2006-ban teljes felújítást kapott.

A 3x25 méteres nyílású, 80 méteres összhosszúságú híd tervezője rendhagyó módon nem híd hídépítési szakember, hanem a Zalai erdőgazdaság erdőmérnöke, Varga Gellért volt. Alapanyagát is zalai fából, a csurgói fűrészüzemben dolgozták fel és ragasztották.

A szabályos félkör szelvényű ívek erőtani szempontból ugyan kedvezőtlenebbek az ideális harmadfokú parabola formánál, a víztükörben három teljes körré összeálló látképével a híd mégis méltán válhatott a Kis-Balaton egyik jelképévé.

A Nagykanizsai csónakázótó látványossága a lebegő híd. Az 1992-ben épült szerkezet a korábban itt álló fahidat idéző, függesztőművet formázó díszítést kapott, azonban közelről látszik, hogy valójában alátámasztás nélkül íveli át a 32 méteres nyílást

A valószínűtlenül lapos szerkezet titka a jóval nagyobb, többnyire vasúti hidakra jellemző felépítés. A keresztmetszet alsó, húzott övében acél I szelvényű tartóbetétek, míg a felső, nyomott övben vastag vasbeton pályalemez viseli a terhelést.

A legutóbb 2007-ben felújított szerkezet a tó parkosított szigetét köti össze a parttal.

Gyula központjában, az Élővíz-csatornát keresztező postaúton 1816 óta áll a pompás Kapus-híd, amelynek 12 méteres nyílásai a legnagyobb téglaboltozatok hazánkban. Négy sarkán egykori vámszedőházak állnak.

A hidat a 19. század végén, fából, majd vasbetonból készült konzolokkal szélesítették, a 2006-2009 közti felújítása során azonban visszakapta az eredetihez hasonló, téglából épült mellvédfalait.

Míg a hagyományos boltozatok közül a Kapus-híd, addig a faszerkezetek közt a polgári autópálya lehajtó 2007-re elkészült hídja viszi a hazai stafétát, 35 méteres fesztávolságával.

Dr. Medved Gábor főmérnök, és Szabó Lajos statikus tervezők az egykori erdélyi fedett fahidak mintájára szerkesztették az építményt. A tető belsejét Kertai Zalán magyar történelmi vonatkozású festményei díszítik.

Statikailag a szerkezet egy ma már ritkaságnak számító, három csuklós ív. A korai vasbeton ívekre jellemző elrendezésben a főtartó nem csak a támaszoknál, de középen sem vesz fel hajlítóerőt. A híd nagyobb csomópontjai horganyzott acélból készültek.

Az autópálya csomóponti ágai közé épült M3 Archeopark nevű skanzen néhány év után bezárt, így ma a hozzá vezető út, és annak hídja is kihasználatlan, de egyenlőre jó állapotban van.

A Váchoz közeli Naszály-hegy oldalában kanyargó Gyadai-tanösvény több kisebb völgyet kereszetez. A legnehezebben járható mélység keresztezéséhez 2008-ra épült meg az egyedi függőhíd, amelyen ma már az országos kéktúra útvonala is átvezet.

A 23 méter hosszú híd függesztő sodronyait a jól terhelhető sziklás talaj fölött horgonyozták ki. Az építkezést Vác városa mellett a hegyen hatalmas kőbányát működtető Duna-Dráva Cement Kft. finanszírozta.

A híd hét centiméter vastag tölgyfa pallói nem kapcsolódnak sem merevítőtartóhoz, sem oldalsó feszítő kábelekhez, így a szerkezet kilengése érezhető, sőt látható is.

A paksi atomerőmű parkolójának szélén áll hazánk talán legkisebb ívhídja. Olyan szerkezet tehát, ahol az íves főtartók nem csak díszek, valóban az azokat terhelő, hosszirányú nyomás a szerkezet meghatározó igénybevétele, a pályalemez hajlítása helyett.

A híd 2003-ban épült, a Csepelterv Bau & Installateur Kft. tervei szerint. A két és fél méter magas, középen keresztkötéssel összekapcsolt ívek fesztávolsága 14,2 méter.

A két méter szélességű híd látványossága az expandált acéllapokból álló, áttetsző pályalemez.

A Pécsi Zsolnay-negyed jelképe a terület két részét összekapcsoló gyalogoshíd, amely 2010 óta ível át a 6-os főúton. Építész tervezője a kulturális negyedért is felelős Herczeg László.

A vékony acél zártszelvényekből álló főtartót több száz csomópont fogja össze, összesen négy síkráccsá, amelynek formáját a főtartók közti felső keresztkötés is követi.

A 25 méteres nyílású, összesen 45 méter hosszú acél szerkezet tömege alig 29 tonna. A helyszíni összeállítása után egy darabban emelték a helyére, ezután kapta meg edzett üveg korlátjait és szerelvényeit.

?>
A Kis-Balaton egyetlen szigetére vezet a Kányavári-híd, amely 1983-ban a rétegelt, ragasztott faszerkezet első hazai alkalmazásainak egyike volt. 2006-ban teljes felújítást kapott.
?>
A 3x25 méteres nyílású, 80 méteres összhosszúságú híd tervezője rendhagyó módon nem híd hídépítési szakember, hanem a Zalai erdőgazdaság erdőmérnöke, Varga Gellért volt. Alapanyagát is zalai fából, a csurgói fűrészüzemben dolgozták fel és ragasztották.
?>
A  szabályos félkör szelvényű ívek erőtani szempontból ugyan kedvezőtlenebbek az ideális harmadfokú parabola formánál, a víztükörben három teljes körré összeálló látképével a híd mégis méltán válhatott a Kis-Balaton egyik jelképévé.
?>
A Nagykanizsai csónakázótó látványossága a lebegő híd. Az 1992-ben épült szerkezet a korábban itt álló fahidat idéző, függesztőművet formázó díszítést kapott, azonban közelről látszik, hogy valójában alátámasztás nélkül íveli át a 32 méteres nyílást
?>
A valószínűtlenül lapos szerkezet titka a jóval nagyobb, többnyire vasúti hidakra jellemző felépítés. A keresztmetszet alsó, húzott övében acél I szelvényű tartóbetétek, míg a felső, nyomott övben vastag vasbeton pályalemez viseli a terhelést.
?>
A legutóbb 2007-ben felújított szerkezet a tó parkosított szigetét köti össze a parttal.
?>
Gyula központjában, az Élővíz-csatornát keresztező postaúton 1816 óta áll a pompás Kapus-híd, amelynek 12 méteres nyílásai a legnagyobb téglaboltozatok hazánkban. Négy sarkán egykori vámszedőházak állnak.
?>
A hidat a 19. század végén, fából, majd vasbetonból készült konzolokkal szélesítették, a 2006-2009 közti felújítása során azonban visszakapta az eredetihez hasonló, téglából épült mellvédfalait.
?>
Míg a hagyományos boltozatok közül a Kapus-híd, addig a faszerkezetek közt a polgári autópálya lehajtó 2007-re elkészült hídja viszi a hazai stafétát, 35 méteres fesztávolságával.
?>
Dr. Medved Gábor főmérnök, és Szabó Lajos statikus tervezők az egykori erdélyi fedett fahidak mintájára szerkesztették az építményt. A tető belsejét Kertai Zalán magyar történelmi vonatkozású festményei díszítik.
?>
Statikailag a szerkezet egy ma már ritkaságnak számító, három csuklós ív. A korai vasbeton ívekre jellemző elrendezésben a főtartó nem csak a támaszoknál, de középen sem vesz fel hajlítóerőt. A híd nagyobb csomópontjai horganyzott acélból készültek.
?>
Az autópálya csomóponti ágai közé épült M3 Archeopark nevű skanzen néhány év után bezárt, így ma a hozzá vezető út, és annak hídja is kihasználatlan, de egyenlőre jó állapotban van.
?>
A Váchoz közeli Naszály-hegy oldalában kanyargó Gyadai-tanösvény több kisebb völgyet kereszetez. A legnehezebben járható mélység keresztezéséhez 2008-ra épült meg az egyedi függőhíd, amelyen ma már az országos kéktúra útvonala is átvezet.
?>
A 23 méter hosszú híd függesztő sodronyait a jól terhelhető sziklás talaj fölött horgonyozták ki.  Az építkezést Vác városa mellett a hegyen hatalmas kőbányát működtető Duna-Dráva Cement Kft. finanszírozta.
?>
A híd hét centiméter vastag tölgyfa pallói nem kapcsolódnak sem merevítőtartóhoz, sem oldalsó feszítő kábelekhez, így a szerkezet kilengése érezhető, sőt látható is.
?>
A paksi atomerőmű parkolójának szélén áll hazánk talán legkisebb ívhídja. Olyan szerkezet tehát, ahol az íves főtartók nem csak díszek, valóban az azokat terhelő, hosszirányú nyomás a szerkezet meghatározó igénybevétele, a pályalemez hajlítása helyett.
?>
A híd 2003-ban épült, a Csepelterv Bau & Installateur Kft. tervei szerint. A két és fél méter magas, középen  keresztkötéssel összekapcsolt ívek fesztávolsága 14,2 méter.
?>
A két méter szélességű híd látványossága az expandált acéllapokból álló, áttetsző pályalemez.
?>
A Pécsi Zsolnay-negyed jelképe a terület két részét összekapcsoló gyalogoshíd, amely 2010 óta ível át a 6-os főúton. Építész tervezője a kulturális negyedért is felelős Herczeg László.
?>
A vékony acél zártszelvényekből álló főtartót több száz csomópont fogja össze, összesen négy síkráccsá, amelynek formáját a főtartók közti felső keresztkötés is követi.
?>
A 25 méteres nyílású, összesen 45 méter hosszú acél szerkezet tömege alig 29 tonna. A helyszíni összeállítása után egy darabban emelték a helyére, ezután kapta meg edzett üveg korlátjait és szerelvényeit.
1/21

A Kis-Balaton egyetlen szigetére vezet a Kányavári-híd, amely 1983-ban a rétegelt, ragasztott faszerkezet első hazai alkalmazásainak egyike volt. 2006-ban teljes felújítást kapott.

A 3x25 méteres nyílású, 80 méteres összhosszúságú híd tervezője rendhagyó módon nem híd hídépítési szakember, hanem a Zalai erdőgazdaság erdőmérnöke, Varga Gellért volt. Alapanyagát is zalai fából, a csurgói fűrészüzemben dolgozták fel és ragasztották.

A szabályos félkör szelvényű ívek erőtani szempontból ugyan kedvezőtlenebbek az ideális harmadfokú parabola formánál, a víztükörben három teljes körré összeálló látképével a híd mégis méltán válhatott a Kis-Balaton egyik jelképévé.

A Nagykanizsai csónakázótó látványossága a lebegő híd. Az 1992-ben épült szerkezet a korábban itt álló fahidat idéző, függesztőművet formázó díszítést kapott, azonban közelről látszik, hogy valójában alátámasztás nélkül íveli át a 32 méteres nyílást

A valószínűtlenül lapos szerkezet titka a jóval nagyobb, többnyire vasúti hidakra jellemző felépítés. A keresztmetszet alsó, húzott övében acél I szelvényű tartóbetétek, míg a felső, nyomott övben vastag vasbeton pályalemez viseli a terhelést.

A legutóbb 2007-ben felújított szerkezet a tó parkosított szigetét köti össze a parttal.

Gyula központjában, az Élővíz-csatornát keresztező postaúton 1816 óta áll a pompás Kapus-híd, amelynek 12 méteres nyílásai a legnagyobb téglaboltozatok hazánkban. Négy sarkán egykori vámszedőházak állnak.

A hidat a 19. század végén, fából, majd vasbetonból készült konzolokkal szélesítették, a 2006-2009 közti felújítása során azonban visszakapta az eredetihez hasonló, téglából épült mellvédfalait.

Míg a hagyományos boltozatok közül a Kapus-híd, addig a faszerkezetek közt a polgári autópálya lehajtó 2007-re elkészült hídja viszi a hazai stafétát, 35 méteres fesztávolságával.

Dr. Medved Gábor főmérnök, és Szabó Lajos statikus tervezők az egykori erdélyi fedett fahidak mintájára szerkesztették az építményt. A tető belsejét Kertai Zalán magyar történelmi vonatkozású festményei díszítik.

Statikailag a szerkezet egy ma már ritkaságnak számító, három csuklós ív. A korai vasbeton ívekre jellemző elrendezésben a főtartó nem csak a támaszoknál, de középen sem vesz fel hajlítóerőt. A híd nagyobb csomópontjai horganyzott acélból készültek.

Az autópálya csomóponti ágai közé épült M3 Archeopark nevű skanzen néhány év után bezárt, így ma a hozzá vezető út, és annak hídja is kihasználatlan, de egyenlőre jó állapotban van.

A Váchoz közeli Naszály-hegy oldalában kanyargó Gyadai-tanösvény több kisebb völgyet kereszetez. A legnehezebben járható mélység keresztezéséhez 2008-ra épült meg az egyedi függőhíd, amelyen ma már az országos kéktúra útvonala is átvezet.

A 23 méter hosszú híd függesztő sodronyait a jól terhelhető sziklás talaj fölött horgonyozták ki. Az építkezést Vác városa mellett a hegyen hatalmas kőbányát működtető Duna-Dráva Cement Kft. finanszírozta.

A híd hét centiméter vastag tölgyfa pallói nem kapcsolódnak sem merevítőtartóhoz, sem oldalsó feszítő kábelekhez, így a szerkezet kilengése érezhető, sőt látható is.

A paksi atomerőmű parkolójának szélén áll hazánk talán legkisebb ívhídja. Olyan szerkezet tehát, ahol az íves főtartók nem csak díszek, valóban az azokat terhelő, hosszirányú nyomás a szerkezet meghatározó igénybevétele, a pályalemez hajlítása helyett.

A híd 2003-ban épült, a Csepelterv Bau & Installateur Kft. tervei szerint. A két és fél méter magas, középen keresztkötéssel összekapcsolt ívek fesztávolsága 14,2 méter.

A két méter szélességű híd látványossága az expandált acéllapokból álló, áttetsző pályalemez.

A Pécsi Zsolnay-negyed jelképe a terület két részét összekapcsoló gyalogoshíd, amely 2010 óta ível át a 6-os főúton. Építész tervezője a kulturális negyedért is felelős Herczeg László.

A vékony acél zártszelvényekből álló főtartót több száz csomópont fogja össze, összesen négy síkráccsá, amelynek formáját a főtartók közti felső keresztkötés is követi.

A 25 méteres nyílású, összesen 45 méter hosszú acél szerkezet tömege alig 29 tonna. A helyszíni összeállítása után egy darabban emelték a helyére, ezután kapta meg edzett üveg korlátjait és szerelvényeit.

Nézőpontok/Vélemény

Kis szerkezetek nagyvonalú megoldásokkal -hét különleges hazai gyalogoshíd

2021.10.16. 13:50
1/21

A Kis-Balaton egyetlen szigetére vezet a Kányavári-híd, amely 1983-ban a rétegelt, ragasztott faszerkezet első hazai alkalmazásainak egyike volt. 2006-ban teljes felújítást kapott.

A 3x25 méteres nyílású, 80 méteres összhosszúságú híd tervezője rendhagyó módon nem híd hídépítési szakember, hanem a Zalai erdőgazdaság erdőmérnöke, Varga Gellért volt. Alapanyagát is zalai fából, a csurgói fűrészüzemben dolgozták fel és ragasztották.

A szabályos félkör szelvényű ívek erőtani szempontból ugyan kedvezőtlenebbek az ideális harmadfokú parabola formánál, a víztükörben három teljes körré összeálló látképével a híd mégis méltán válhatott a Kis-Balaton egyik jelképévé.

A Nagykanizsai csónakázótó látványossága a lebegő híd. Az 1992-ben épült szerkezet a korábban itt álló fahidat idéző, függesztőművet formázó díszítést kapott, azonban közelről látszik, hogy valójában alátámasztás nélkül íveli át a 32 méteres nyílást

A valószínűtlenül lapos szerkezet titka a jóval nagyobb, többnyire vasúti hidakra jellemző felépítés. A keresztmetszet alsó, húzott övében acél I szelvényű tartóbetétek, míg a felső, nyomott övben vastag vasbeton pályalemez viseli a terhelést.

A legutóbb 2007-ben felújított szerkezet a tó parkosított szigetét köti össze a parttal.

Gyula központjában, az Élővíz-csatornát keresztező postaúton 1816 óta áll a pompás Kapus-híd, amelynek 12 méteres nyílásai a legnagyobb téglaboltozatok hazánkban. Négy sarkán egykori vámszedőházak állnak.

A hidat a 19. század végén, fából, majd vasbetonból készült konzolokkal szélesítették, a 2006-2009 közti felújítása során azonban visszakapta az eredetihez hasonló, téglából épült mellvédfalait.

Míg a hagyományos boltozatok közül a Kapus-híd, addig a faszerkezetek közt a polgári autópálya lehajtó 2007-re elkészült hídja viszi a hazai stafétát, 35 méteres fesztávolságával.

Dr. Medved Gábor főmérnök, és Szabó Lajos statikus tervezők az egykori erdélyi fedett fahidak mintájára szerkesztették az építményt. A tető belsejét Kertai Zalán magyar történelmi vonatkozású festményei díszítik.

Statikailag a szerkezet egy ma már ritkaságnak számító, három csuklós ív. A korai vasbeton ívekre jellemző elrendezésben a főtartó nem csak a támaszoknál, de középen sem vesz fel hajlítóerőt. A híd nagyobb csomópontjai horganyzott acélból készültek.

Az autópálya csomóponti ágai közé épült M3 Archeopark nevű skanzen néhány év után bezárt, így ma a hozzá vezető út, és annak hídja is kihasználatlan, de egyenlőre jó állapotban van.

A Váchoz közeli Naszály-hegy oldalában kanyargó Gyadai-tanösvény több kisebb völgyet kereszetez. A legnehezebben járható mélység keresztezéséhez 2008-ra épült meg az egyedi függőhíd, amelyen ma már az országos kéktúra útvonala is átvezet.

A 23 méter hosszú híd függesztő sodronyait a jól terhelhető sziklás talaj fölött horgonyozták ki. Az építkezést Vác városa mellett a hegyen hatalmas kőbányát működtető Duna-Dráva Cement Kft. finanszírozta.

A híd hét centiméter vastag tölgyfa pallói nem kapcsolódnak sem merevítőtartóhoz, sem oldalsó feszítő kábelekhez, így a szerkezet kilengése érezhető, sőt látható is.

A paksi atomerőmű parkolójának szélén áll hazánk talán legkisebb ívhídja. Olyan szerkezet tehát, ahol az íves főtartók nem csak díszek, valóban az azokat terhelő, hosszirányú nyomás a szerkezet meghatározó igénybevétele, a pályalemez hajlítása helyett.

A híd 2003-ban épült, a Csepelterv Bau & Installateur Kft. tervei szerint. A két és fél méter magas, középen keresztkötéssel összekapcsolt ívek fesztávolsága 14,2 méter.

A két méter szélességű híd látványossága az expandált acéllapokból álló, áttetsző pályalemez.

A Pécsi Zsolnay-negyed jelképe a terület két részét összekapcsoló gyalogoshíd, amely 2010 óta ível át a 6-os főúton. Építész tervezője a kulturális negyedért is felelős Herczeg László.

A vékony acél zártszelvényekből álló főtartót több száz csomópont fogja össze, összesen négy síkráccsá, amelynek formáját a főtartók közti felső keresztkötés is követi.

A 25 méteres nyílású, összesen 45 méter hosszú acél szerkezet tömege alig 29 tonna. A helyszíni összeállítása után egy darabban emelték a helyére, ezután kapta meg edzett üveg korlátjait és szerelvényeit.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.