építészet : környezet : innováció

Hétszögletű csillagzat alatt - Zsolnay Látványmanufaktúra a Míves Negyedben

A Míves Negyed épület-szövedékében, az E16-18-as tömbben kapott helyet a Zsolnay Látványmanufaktúra, Baranyi-Csaba Katalin és Demeter László tervei alapján. A kiszabadított csarnoképületek átalakítását nagyban meghatározta az egykori égetőkemencék helyére korábban beépített pillér- és gerendaváz struktúrája, ezért az építészek a belső tér egyben tartásával egy nagyvonalú, világos és jól bejárható mintaüzemet hoztak létre.

E16-os épület

A központi épületmaggal összeépített, 1890-ben épült vasbeton vázas csarnoképület, az átalakítás előtt tanműhelyként működött. Eredeti fafödémeit 1961-ben előregyártott G gerendás, BH tálcás födémekre cserélték. A művészettörténeti tanulmány a nem védett kategóriába sorolta, teljes bontását nem javasolta.

 

Archív fotók - forrás: Zsolnay Örökségkezelő
Archív fotók - forrás: Zsolnay Örökségkezelő
Archív fotók - forrás: Zsolnay Örökségkezelő
 

 

Az E15-ös épület csarnokszerkezetű épületrészének bontásával az E16-os épület harmadik homlokzata is kiszabadult, így lehetőség nyílt a funkciók szabadabb elhelyezésére, a kilencosztatú csarnoktér belsejének természetes megvilágítására. A fény becsempészésére szolgál a közbenső födémek átbontásával kialakított, a különböző szinteket összekötő átrium,  amelyet a koncepció részeként különböző külső terekből tártunk fel, az épület flexibilis működtetése érdekében. A födémek megbontásával a viszonylag alacsony belmagasságú, monoton terek nagyvonalúbbá és dinamikusabbá váltak.

Az épület tervezése során sok változat született, mind funkcionális szempontból, mind a leendő felhasználó tekintetében. A program összeállítói inkubátor-műhelyeket szántak az épületbe, amelyek kezdő, kreatív vállalkozásoknak adtak volna helyet. A tervezési folyamat részeként azonban jelentkezett a terek használatára a Zsolnay Manufaktúra, és az engedélyezési tervek már az ő igényeik szerint készültek el. Az elképzelés szerint itt a Manufaktúra irodái, tárgyalói kaptak volna helyet, amely egy sokkal zártabb, cellás elrendezést eredményezett. A kivitelezés, a szakaszos munkaterület-átadás során azonban a gyár kénytelen volt kialakítani saját irodatereit, ezért az épület gazdátlanná vált. A változtatást újabb áttervezés követte.

 

Előző állapot - fotó: MCXVI
Előző állapot - fotó: MCXVI
Előző állapot - fotó: MCXVI
 

 

E18-as épület

Az épület a századfordulón épült, eredeti funkcióját tekintve két égetőkemencét és ezek kiszolgáló tereit foglalta magában. 1959-ben, valamint 1973-ban a kemencéket lebontották és a födémnyílásokat kipótolták, az épület így nyerte el jelenlegi formáját. A művészettörténeti tanulmány a nem védett kategóriába sorolta, kisebb bontásokkal és átalakításokkal megtartásra javasolta.

 

Zsolnay Kulturális Negyed – Zsolnay látványmanufaktúra, E16-18 épületek - felelős tervezők: Baranyi-Csaba Katalin,Demeter László, fotó: Török Tamás
Zsolnay Kulturális Negyed – Zsolnay látványmanufaktúra, E16-18 épületek - felelős tervezők: Baranyi-Csaba Katalin,Demeter László, fotó: Török Tamás
Zsolnay Kulturális Negyed – Zsolnay látványmanufaktúra, E16-18 épületek - felelős tervezők: Baranyi-Csaba Katalin,Demeter László, fotó: Török Tamás

Zsolnay látványmanufaktúra, E16-18 épületek - felelős tervezők: Baranyi-Csaba Katalin,Demeter László, fotó: Török Tamás
Zsolnay látványmanufaktúra, E16-18 épületek - felelős tervezők: Baranyi-Csaba Katalin,Demeter László, fotó: Török Tamás
Zsolnay látványmanufaktúra, E16-18 épületek - felelős tervezők: Baranyi-Csaba Katalin,Demeter László, fotó: Török Tamás

 

Az épület jelenlegi funkcióját a technológia kiépítettsége miatt a megrendelő megtartotta, így a Míves negyeden belül a Zsolnay Design Központtal szoros együttműködésben mintaüzemmé alakult. A csarnok összefüggő belső terei az égetőkemencék hétszögletű alaprajzi elrendezése, majd azok kiváltása miatt szétszórtan pillérezettek, a pilléreket csillag alakzatban összefogó gerendákkal. A homlokzati nyílások a belső tartószerkezettől független osztásban mutatkoznak meg. Ez a térstuktúra nehezen és esztétikailag előnytelenül cellásítható. Ezért igyekeztük a nagyobb összefüggő tereket a csarnoknak ezen a részén tartani, a kisebb teret igénylő funkciókat pedig az épület déli végének poroszsüveg födémes traktusára csoportosítani. A sokpilléres térben a különböző funkciók elválasztásánál szerelt, üvegezett falszerkezetet alkalmaztunk az átláthatóság érdekében, amely előnyös a látogatói útvonal, valamint a bevilágítási feltételek javítására is. A tér újraosztásában a hangsúlyosan megjelenő gerendák vonalát követtük, azoktól elhúzva, hogy elkerüljük az épületszerkezetek közötti kusza, értelmezhetetlen találkozásokat.

Baranyi-Csaba Kata


Zsolnay Kulturális Negyed – Zsolnay látványmanufaktúra, E16-18 épületek
felelős tervező: Baranyi-Csaba Katalin – Míves Negyed
építész tervező: Baranyi-Csaba Katalin, Demeter László
tervezés éve: 2008-2009
kivitelezés éve: 2010-2011
építtető: Pécs önkormányzata
generáltervező: MCXVI Építészműterem Kft.
építész munkatársak: Balogh Bence, Szlovák János, Csóka Bálint, Madarasi Papp Rita, Robotka Tamás
statika: Dangelné B. Franciska
művészettörténet: Orosz László, Dr. Gere László
kerámia kutatás: Dr. Kovács Orsolya, Várbíró Erzsébet
épületgépészet: Kolarovszky László, Gáspár Tibor, Jeszták Urszula - Kőrös Consult Kft.
épületvillamosság: Kovács Zsuzsa, Sándor Dávid, Peták András - Inter-ház-tech Kft.
tűzvédelem: Szabó Norbert, Dr. Csizmadia Zoltán
akusztika: Wittner Kálmán
konyhatechnológia: Kovács Zsolt - Inox-therm Kft.
környezetvédelem: Novák Attila
liftek: Makovszky Zsolt

 

vélemény írásához jelentkezzen be »