építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Hírlapárusító paviloncsalád építészeti kialakítása

Tervpályázat eredménye, a díjazott pályaművek látványtervei.

A LAPKER Magyarországi Lapterjesztő Rt. - Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda társkiírói közreműködésével - országos tervpályázatot írt ki új hírlapárusító paviloncsalád építészeti kialakítására. A LAPKER 300 új pavilon létesítését irányozta elô, és a pályázattal kívánták kiválasztani a megvalósításra alkalmas, legjobb építészeti tervkoncepciót, illetve ennek alapján tisztázni a tervezői megbízás szakmai feltételeit. A pályázatot két kategóriában írták ki, ún. "történeti városrészre" illetve "korunkbeli városrészre" kellett kidolgozni a javaslatokat.

A tervpályázati kiírást 57 pályázó vette ki, és az előírt határidőig 24 pályaművet nyújtottak be. Ezek közül egy pályaművet zártak ki a bírálatból, mert azt késedelmesen postázta a pályázó.

A bíráló bizottság a pályaművekben javasolt megoldásokat komplexen, az alábbi részletes elvárások teljesítése szerint értékelte:

* építészetileg igényes megjelenés;
* alkalmazkodás a környezethez;
* funkcionális megfelelőség, használhatóság és működtetés;
* gazdaságos sorozatgyártásra való alkalmasság.

A bizottság egyhangú határozattal úgy döntött, hogy a díjazásra, illetve megvételre szánt teljes összeget a 9.000.000.-Ft-ot nem adja ki, helyette 8.000.000.-Ft-ot ad ki, tekintettel arra, hogy egyik pályamű sem oldotta meg teljeskörűen a kiírásban előírt feladatot.

A bizottság a "történeti városrészre" beadott pályaművek közül a következôket díjazta:

* 1,4 millió forintos díj - 15. bírálati sorszámú pályamű
Szerzői: Hegyi Andrea, Szlávi Zsolt és Virághalmi Eszter (ARCHICHEM Bt.)

 

 

* 1,2 millió forintos kiemelt megvétel - 18. bírálati sorszámú pályamű
Szerzői: Váli István Frigyes és Dr.Váli István Csaba (VIF Műterem Bt.)

 

 

* 500.000 forintos megvétel - 22. bírálati sorszámú pályamű
Szerzője: Varga Katalin (MONARCHI Építész Stúdió Kft.)



A "korunkbeli városrészre" beadott pályaművek közül díjazásban részesültek a következő pályaművek:

* 1,6 millió forintos díj - 3. bírálati sorszámú pályamű
Szerzője: Turcsányi Attila

 

 

* 1,6 millió forintos díj - 15. bírálati sorszámú pályamű
Szerzői: Hegyi Andrea, Szlávi Zsolt és Virághalmi Eszter (ARCHICHEM Bt.)

 

 

* 1,2 millió forintos kiemelt megvétel - 8. bírálati sorszámú pályamű
Szerzői: Dúzs Sándor és Schändl Zsófia (ARKTOON Bt.)

 

 

* 500.000 forintos megvételben - 4. bírálati sorszámú pályamű
Szerző: EUROBAU Kft.

 

 

Részletek az összefoglaló értékelésből

Budapesten - mint minden nagyvárosban - a közterületek "berendezésének" elfogadott elemei az elárusító pavilonok, melyek azonban mind funkcionális, mind esztétikai szempontból rendkívül vegyes képet mutatnak. A pavilonok közmegítélése sem egységes, hiszen sokakat zavar egyes közterületek zsúfoltsága, az építmények helyenként kifejezetten bántó sokfélesége, valamint környezetük szinte bazári rendezetlensége, ugyanakkor mind építtetői (kereskedői-üzemeltetői), mind vásárlói oldalról igény van a közterületi árusító helyek létesítésére, illetve fenntartására. Az önkormányzatok (mint a közterületek tulajdonosai) mindeddig nem tudtak egységes elveket megfogalmazni az ilyen közterület-használat "kezelésével" kapcsolatban és - noha az engedélyezési eljárás metodikáját tekintve történtek változások - az ügyek intézése, az egyes kérelmek elbírálása most is egyedi döntésekkel történik.

A LAPKER - Magyar Lapterjesztő Rt., valamint Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája - felismerve a folyamat negatív hatásait - a fővárosi hírlapárusító pavilonok minőségi cseréjét előkészítendő írta ki a pályázatot. A LAPKER elsődleges szándéka az volt, hogy olyan pavilonokra cserélhesse jelenlegi állományát, illetve olyan új, "vásárlóbarát" elemekkel gazdagíthassa pavilon-parkját, melyek megfelelnek a változó kereskedői-terjesztői igényeknek, az árusítást nyitottabbá, változatosabbá és közvetlenebbé tehetik, egyben megfelelnek a gazdaságosan gyártható és üzemeltethető, sokféleképpen elhelyezhető, egészében és (szerkezeti) részleteiben is igényes közterületi létesítményekkel szemben támasztott követelményeknek.

A bírálat során egyértelműen látható volt, hogy a pályázók a feladatot különböző szempontból közelítették meg. A pályaművek jelentős része a feladatot elsősorban formai, esztétikai (tömeg- és homlokzat-formálási) kérdésként kezelte. Ennek során számos pályamű szerzője a hagyományos (dobozszerű) tömeg alkalmazása helyett a formai megújítást tekintette célnak. Egyes pályázatok ezt a hagyományos tömegformálás kisebb korrekciójával, az oldalfelületek részleges megmozgatásával kívánták elérni (pl. a 4., a 11. és a 19. sz. pályaművek), mások a szögletes felületek helyett enyhébb ívekkel (pl. a 3. sz. pályázat), vagy karakteresen egyedi kubusok alkalmazásával próbáltak elszakadni a konvencionális formavilágtól (pl. a 8., a 14. és a 18. sz. pályaművek). Voltak olyan javaslatok is (pl. a 2. és a 23. számú pályázatok), melyek ugyan rendkívül egyedi megformálásuknak köszönhetően valóban hordoznak szokatlan formavilágukból fakadó sajátos értékeket, ám éppen kötött tömegképzésük miatt csak igen szűk körben lennének alkalmazhatók. A bíráló bizottság azokat a pályaműveket tartotta kedvezőbbnek, melyek kompakt megformálásuk mellett inkább az építő elemek variábilis alkalmazásával, a működtetés sokféleségét biztosító kialakításukkal kínálnak változatos használatot, egyidejűleg formailag is "alkalmazkodóképes" megjelenést.

Számos pályázat csupán egyes részletek egyedi megformálásával kívánta a megszokott tömegeket "felöltöztetni". Többen a tetőzetet tekintették olyan építőelemnek, mely egyediséget kölcsönöz az építménynek, vagy hasonlóan kezelték az előtetőket, ezek az elemek ugyanis primer rendeltetésükön (az esővédelmen és az árnyékoláson) túl szintén alkalmasak az építmények identitásának meghatározására.

A bíráló bizottság különösen hangsúlyosan vizsgálta a javasolt építmények variálhatóságát, szerkezeti és használati mobilitását. Tekintettel arra, hogy maga a kiírás is szinte sugallta, hogy (a bemutató felületek és a tároló-helyek kötött nagyságrendje miatt) a lapterjesztéssel kapcsolatos mennyiségi elvárások teljesítése a felületek többcélú - a belső és külső oldalakat gazdaságosan kihasználó - működtetésével lehetséges, azok a javaslatok bizonyultak sikeresebbnek, melyek a pavilonok valamennyi oldalán a differenciált használat feltételeit biztosították.

A pályázat egyik legérdekesebb kérdése az volt, hogy vajon a pályázók miként értelmezik a "korunkbeli" és a "történeti" környezetet, illetve, hogy az általuk javasolt megoldások milyen módon próbálnak meg "igazodni" az eltérő adottságú helyszínekhez. A pályázók egy része eleve csak az egyik környezeti kategóriára nyújtott be javaslatot (pl. a 3., a 14. és a 19. sz. pályázatok), mások kategorikusan jelezték - és műleírásukban ki is fejtették - hogy tagadják a két környezet ilyen jellegű megkülönböztetését (pl. a 16. számú pályamű). Ebből a szempontból (is) különleges a 8. sz. pályamű, melynek szerzője részletesen kifejti, hogy a különböző környezetekben elhelyezett pavilonok között nem - de semmiképpen csak - formai, stilisztikai, hanem használati szempontból célszerű különbséget tenni. A bíráló bizottság összességében úgy ítélte meg, hogy a város különböző épített környezetei nem szükségszerűen igénylik "valamilyen" stílusú közterületi tárgyak elhelyezését, a környezethez való viszony minőségét elsősorban az adott berendezés önmagában vett kvalitása határozza meg, vagyis a valóban igényes, egészében és részleteiben is kellő alapossággal megformált utcabútor szinte valamennyi épített környezetben jól mutathat, míg az igénytelenebb építmények még abban a környezetben is idegenül hatnak, melyhez alkalmazkodni igyekeztek.

A bizottság egyöntetű álláspontja az volt, hogy a pályázat a továbbtervezés megalapozása szempontjából eredményes volt, továbbá hogy a beszerzett javaslatokat indokolt egyeztetni azokkal az önkormányzatokkal, melyek illetékességi területén az új pavilonok elhelyezésére elsődlegesen számítani lehet. Egyetértés volt abban is, hogy a díjazott, illetve megvételben részesített pályaművek egyedi elhelyezését lehetővé kell tenni abban az esetben is, ha nagyobb sorozatú gyártása nem is történik meg.

A bíráló bizottság a pályázat összefoglaló értékelése alapján a társkiírók - a LAPKER Rt. és a Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája - számára a díjazott, illetve megvételben részesített pályaművek hasznosításával kapcsolatban az alábbi ajánlásokat fogadta el.

1. A főváros közterületein álló újságárusító pavilonok minőségi cseréje, továbbá az újabb helyszíneken elhelyezendő pavilonok kialakítása során szükség van ugyan bizonyos fokú egységesítésre, ám semmiképpen sem lehet cél egyetlen pavilon(-család) sablonos - különösen nem kötelező - alkalmazása. A pályázat során eredményesnek minősített pályaművek köréből néhány (önálló identitású) pavilonból álló választékot célszerű kínálni.

2. A közterületi pavilonok konkrét helyszíneken történő elhelyezésével kapcsolatban továbbra is egyedi döntések szükségesek. A hatósági engedélyezési eljárás megalapozásának keretében az önkormányzati testületeknek - a terület-tulajdonosi és a lapterjesztői-forgalmazói érdekek egyeztetése mellett - olyan egyedi döntéseket célszerű hozni, melyek (kölcsönös garanciák mellett) az igényes közterület-használatra ösztönöznek.

3. A bíráló bizottság javasolja a társkiíróknak, hogy - az illetékes hatóságok állásfoglalását figyelembe véve - tegyék lehetővé (a konkrét helyszínek adottságainak figyelembe vételével) a díjazott, illetve megvételt nyert pályaművek alapján elkészített pavilonok elhelyezését a főváros egész területén, függetlenül attól, hogy a díjat, illetve megvételt melyik kategóriában nyerte el.

4. A főváros egyes - különösen "érzékeny" - területein (melyek körét alapos mérlegelést követően indokolt előre meghatározni) egyedi tartalmú megállapodásokat célszerű kötni. Ezek keretében - a környezet különleges adottságait figyelembe véve - a pavilonok telepítésével, méreteivel, illetve a reklámfelületek megengedett nagyságával kapcsolatban a szokásosnál szigorúbb feltételek is előírhatók lennének. Meg kell oldani, hogy a végleges kidolgozás, illetve a gyártás előtt legyenek "szolidabb" változatok, egy reklámfelületűek, illetve a legkényesebb helyekre "reklám-tiszták" is.

5. A bíráló bizottság ajánlata szerint a pavilon bemutatófelületei ne minősüljenek reklámnak abban az esetben, ha azokon a pavilonban árusított kultúrcikkek, sajtótermékek, kiadványok, illetve kulturális programok ajánlatai szerepelnek.

6. Az újságárusító pavilonok minőségi cseréje, valamint a pavilon-park új elemekkel történő gazdagítása mellett is csak akkor várható a közterülethasználat minőségének javulása, ha a folyamat nem fejeződik be az új telepítésekkel, hanem a megújuló pavilonpark fenntartása is minőségi módon történik. A LAPKER Rt. törekvései is csak akkor lehetnek hosszabb távon is sikeresek, ha a pavilonok karbantartása és az építmények és közvetlen környezetük tisztántartása folyamatosan megtörténik. Ezt rendszeres ellenőrzéssel kell segíteni.

vélemény írásához jelentkezzen be »