| CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Programok

Hogy áll a Magyar Építész Nők? Kutatási körkép október 12-én

1/6

Magyar Építész Nők – a képen Langer (Lendvay) Márta színésznő, építészként az 1930-as években. Forrás: Arcanum

Várnay Marianne, az első, a Műegyetemen diplomázott építésznő házterve. Forrás: Arcanum

Pázmándi Margit (balról a 3.) más kiállítók körében az Építésznők Nemzetközi Szövetségének 1984-es párizsi konferenciáján. Forrás: Pázmándi Margit hagyatéka, MÉM MDK

Fejes Mária Anna építész Kazincbarcikán, a VI/b. szomszédsági egység épülő bányászlakásai előtt. 1958-1959 körül. Fotó: Fejes Mária Anna hagyatéka, magántulajdon, letétben a MÉM MDK-ban

Fejes Mária Anna rajza a kazincbarcikai bányászlakásokhoz. Kép: Fejes Mária Anna hagyatéka, magántulajdon, letétben a MÉM MDK-ban

A Józsa Mária tervei alapján épült győri kórházi laboratórium napjainkban. Fotó: Gill Blanka

?>
Magyar Építész Nők – a képen Langer (Lendvay) Márta színésznő, építészként az 1930-as években. Forrás: Arcanum
?>
Várnay Marianne, az első, a Műegyetemen diplomázott építésznő házterve. Forrás: Arcanum
?>
Pázmándi Margit (balról a 3.) más kiállítók körében az Építésznők Nemzetközi Szövetségének 1984-es párizsi konferenciáján. Forrás: Pázmándi Margit hagyatéka, MÉM MDK
?>
Fejes Mária Anna építész Kazincbarcikán, a VI/b. szomszédsági egység épülő bányászlakásai előtt. 1958-1959 körül. Fotó: Fejes Mária Anna hagyatéka, magántulajdon, letétben a MÉM MDK-ban
?>
Fejes Mária Anna rajza a kazincbarcikai bányászlakásokhoz. Kép: Fejes Mária Anna hagyatéka, magántulajdon, letétben a MÉM MDK-ban
?>
A Józsa Mária tervei alapján épült győri kórházi laboratórium napjainkban. Fotó: Gill Blanka
1/6

Magyar Építész Nők – a képen Langer (Lendvay) Márta színésznő, építészként az 1930-as években. Forrás: Arcanum

Várnay Marianne, az első, a Műegyetemen diplomázott építésznő házterve. Forrás: Arcanum

Pázmándi Margit (balról a 3.) más kiállítók körében az Építésznők Nemzetközi Szövetségének 1984-es párizsi konferenciáján. Forrás: Pázmándi Margit hagyatéka, MÉM MDK

Fejes Mária Anna építész Kazincbarcikán, a VI/b. szomszédsági egység épülő bányászlakásai előtt. 1958-1959 körül. Fotó: Fejes Mária Anna hagyatéka, magántulajdon, letétben a MÉM MDK-ban

Fejes Mária Anna rajza a kazincbarcikai bányászlakásokhoz. Kép: Fejes Mária Anna hagyatéka, magántulajdon, letétben a MÉM MDK-ban

A Józsa Mária tervei alapján épült győri kórházi laboratórium napjainkban. Fotó: Gill Blanka

Hogy áll a Magyar Építész Nők? Kutatási körkép október 12-én
Programok

Hogy áll a Magyar Építész Nők? Kutatási körkép október 12-én

2023.09.25. 11:10

A MÉM MDK jelenleg is zajló kutatási programja a magyar építésznők tevékenységét helyezi fókuszába. A program elindulása után egy évvel, a Budapesti Design Hét keretében rendezett minikonferencia a munkaközi eredményekre világít rá, nyolc rövid előadás segítségével.

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ egy évvel ezelőtt, 2022 végén indította hiánypótló kutatási programját Magyar Építész Nők címmel. A projekt fókuszában 25 életmű áll, széles spektrummal: a legkorábbi, tervezőként és kivitelezőként dolgozó ismert példától kortárs alkotókig különféle karriermodellek és életpályák tárulnak majd fel.

A 2024 végére tervezett tárlat megnyitását összetett előkészítési folyamat előzi meg, számos kutató bevonásával. A Budapesti Design Hét egy délutánján ezekbe a kutatásokba nyújtunk munkaközi bepillantást, 15-20 perces előadásokon keresztül. Az előadók: Érsek Máté, Gill Blanka, Kammermann Lilla, Kovács Dániel, Magyaróvári Fanni Izabella, Pásztor István, Reichart Dóra, Sebestyén Ágnes Anna. A témák között szerepel a kiváló belsőépítész, Kovács Zsuzsa, az Építésznők Nemzetközi Szövetségének főtitkáraként dolgozó Fejes Mária Anna vagy a Bécsben diplomázó, majd Kolozsváron dolgozó Lázár Elzy is.

Időpont: 2023. október 12. (csütörtök) 15:00  
Helyszín: Walter Rózsi-villa, VII. Budapest, Bajza utca 10.
Facebook-esemény: https://fb.me/e/gA7Eb0NgD
A programon való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött!
Regisztráció a következő linken: https://forms.gle/omdKunpueXVwWiLb6
A program a Budapest Design Hét 2023 fesztivál része.
Programjegy: 1.500 Forint

Várnay Marianne, az első, a Műegyetemen diplomázott építésznő házterve. Forrás: Arcanum
2/6
Várnay Marianne, az első, a Műegyetemen diplomázott építésznő házterve. Forrás: Arcanum

Részletes program

15:00 Köszöntő

15:10 Sebestyén Ágnes Anna: Építészi ambíciók – kreatív menekülőutak: Kurz Auguszta munkássága a harmincas évek Budapestjén
Kurz Auguszta (1904–1984) mondhatni véletlenül lett magyar építész(nő). A Szudéta-vidékről származott, anyanyelve német volt, tanulmányait a prágai egyetemen az első női építészhallgatók egyikeként végezte. Itt ismerte meg későbbi férjét, Feuer Gusztávot (1901–1952), aki a numerus clausus miatt szintén Prágában szerzett mérnöki diplomát. 1932 után Budapesten telepedtek le. Mivel építészdiplomájukat nem tudták honosíttatni, belsőépítészként és bútortervezőként tevékenykedtek. Az előadás Kurz Augusztára, illetve a harmincas években Budapesten folytatott tervezői tevékenységére fókuszál, de tervezőtársként Feuer Gusztáv is a történet szerves része. Az előadás kísérletet tesz a tervezőpáros munkájában az alkotói/kapcsolati dinamika feltárására és a kényszerpálya adta lehetőségek feltérképezésére. Az előadás egyúttal kitér egy a közelmúlt kutatásai során fényre derült londoni epizódra is, amely számos, 1939-ben Londonba emigrálni szándékozó, zsidó származású magyar építésszel köti őket össze.

15:30 Pásztor István: „Nagyon keveset tudtam dolgozni a nagyon szeretett szakmámban"
A kolozsvári szakmai tudatban Lázár Elzy a Gio Ponti irodája által tervezett villa társtervezője. Az épület viszonylag közismert: „a város leghíresebb... legszebb háza", „a Ponti-villa", megrendelője Coriolan Tătaru orvos, dékán, polgármester, miniszter. Az építész-hölgy „jó családból" származott, Bécsben, jeles közép-európai építészektől tanulta a szakmát, a leghíresebb olasz építésznél töltött gyakornoksága alatt pedig rögtön a Domus-ban is megjelent munkával kezdte karrierét.
Sokan beérik azzal, hogy tudják, ki tervezte az épületet, de fontosabb megtudni, ki az a ki, miért és hogyan tervezett úgy és mit tervezett még, hol, vagy miért nem. Más épületterve nem ismert Lázár Elzy-nek, csak színházi díszletterveinek van írott nyoma. A háború, Holocaust, s a kommunizmus lehetetlenné tette számára a tervezést, de a kivándorlás után a hatvanas években Gio Pontival folytatott levelezésében is sokat foglalkozik és ír a szakmájáról.

15:50 Kovács Dániel: Új eredmények a korai építésznők kutatásában
A Magyar Építész Nők program keretében az elmúlt két évben a pálya korai úttörőit is kutattuk, úgy a budapesti Műegyetem hallgatói között, mind külföldi intézményekben. Az előadás az újonnan előkerült szereplők életútjait és a velük kapcsolatos eredményeket ismerteti röviden, az első magyar nőként építészdiplomát szerző Kohlbach Ellától a svájci egyetemen diplomázó Bettelheim Franciskán keresztül a budapesti műegyetem pionírjaiig.

16:10-16:20 Szünet

16:20 Reichart Dóra: Lányok a startvonalon, avagy a megcáfolt statisztika – emancipáció a Kovács családban
Kovács Zsuzsa (1902-1974) az egyik első képviselője az építészettel, kifejezetten építő iparművészettel foglalkozó nők hazai sorának. Reklám-, csomagolás, pavilon-, textil-, épületkerámia vagy díszlettervezés területeire is kiterjedő belsőépítészeti és bútortervezői munkásságával; aktív elméleti tevékenységével: melynek középpontjában a célszerű és ideális kislakás problematikája, a típustervezés, alapvetően az építés és társadalmi rendszer összefüggéseinek a vizsgálata állt, megkerülhetetlen a két világháború közötti időszak művészettörténetében. Az 1945 előtti alkotói periódusával, kapcsolatrendszereivel egy tíz évvel ezelőtt megjelent tanulmány foglalkozik. Jelen projektben való részvétel ezen alapkutatás folytatását, kifejezetten Kovács építészeti vonatkozású munkáinak, a háború utáni tervezővállalatoknál eltöltött éveinek, a pártállami és ideológiai elköteleződésének, a sorozatgyártásra szánt és került bútorainak, üzlet-berendezéseinek illetve egyetlen megvalósult magasépítési tervezési feladatának feldolgozását célozta meg. A kutatás előrehaladtával olyan családtörténeti ismeretek is feltárásra kerültek, melyek nem csupán az indulás / pályaválasztás története kapcsán, hanem az egész életmű szempontjából revelatív hatással bírnak. A beszámoló előadás éppen ezért - amellett, hogy rövid összefoglalót kíván nyújtani Kovács Zsuzsa fél évszázadot átívelő munkásságáról - ezen személyes, családi vonatkozású információk ismertetését helyezi a középpontba.

16:40 Magyaróvári Fanni Izabella: Egyéniség a típustervek mögött. Súlypontok Fejes Mária Anna (1931-2021) építészetében
Az 1950-es évek végétől működő Fejes Mária Anna építész pályáját a lakóépületek, nyaralók és gyermekintézmények tervezése határozta meg. A tervezés mellett kutatással is foglalkozott: tanulmányutakat tett Franciaországba és Lengyelországba, ahol lakóépületek, lakótelepek, szabadidő létesítmények és nyaralók építésének problémáit tanulmányozta. 1969-ben lett tagja az Építésznők Nemzetközi Szövetségének (UIFA), amelynek magyar főtitkára lett. Az előadás Fejes Mária Anna kutatói és tervezői munkáira és a típustervezésben betöltött szerepére fókuszál, a közelmúltban a MÉM MDK-ba került hagyaték tükrében.

Fejes Mária Anna építész Kazincbarcikán, a VI/b. szomszédsági egység épülő bányászlakásai előtt. 1958-1959 körül. Fotó: Fejes Mária Anna hagyatéka, magántulajdon, letétben a MÉM MDK-ban
4/6
Fejes Mária Anna építész Kazincbarcikán, a VI/b. szomszédsági egység épülő bányászlakásai előtt. 1958-1959 körül. Fotó: Fejes Mária Anna hagyatéka, magántulajdon, letétben a MÉM MDK-ban

17:00 Kammermann Lilla: A Brenner Jánosnék mögött álltak a Becker Zsuzsák
Dr. Brennerné Becker Zsuzsanna Budapesten született, építészdiplomáját 1950-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. 1952 és 1983 között – kisebb megszakítással – a Lakóépülettervező Vállalat (LAKÓTERV) tervezőmérnöke volt, ő jegyzi a budapesti Gubacsi úti lakótelep lakóépületeit, de az újpalotai lakóteleppel kapcsolatos típustervek adaptálása is munkái közé tartozik. Ugyanúgy a 1963 és 1967 között épült Lakatos utcai lakótelep iskolája is, amelyet a nagyközönség az Utánam, srácok televíziós sorozatból ismerhet, az iskola és környéke fontos forgatási helyszín volt az epizódok alatt. Párhuzamosan dolgozott a Lakatos-lakótelep tervein férje Dr. Brenner János is, aki a városépítési tervet szerezte a Budapesti Városépítési Tervező Intézetnél (BUVÁTI), melyért Ybl-díjat kapott. 1971 és 1975 között Drezdában éltek a családdal, ahol férje már 1967-tól a Drezdai Műszaki Egyetemnek vendégtanára, majd később tanszékvezetője lett. Zsuzsanna itt szintén tervezőként dolgozott a TU-Projekt, a Drezdai Műszaki Egyetem tervező vállalatánál, munkája többek között: Bernau, az NDK szakszervezeti továbbképző központjának rehabilitációs tervkoncepciója. A Budapesti Műszaki Egyetem 2015-ben vasdiplomát adományozott számára.

17:20-17:30 Szünet

17:30 Érsek Máté: Tervek az asztalon – Csomay Zsófia meg nem épült munkái
Csomay Zsófia neve számos fontos építészeti alkotást juttathat eszünkbe. És néhányat nem: terveinek egy része nem valósult meg, ezeket a tervezőkön kívül kevesen ismerik. Fiókjában műteremház, templom, és átriumház-típusterv is található, amelyek számos tanulságot hordoznak, megismerésre érdemesek. Előadásom célja ezek áttekintő bemutatásával bővíteni, színesíteni Csomay Zsófia alkotói portréját.

17:50 Gill Blanka: Józsa Mária és Kravár Ágnes - Szocialista modern és organikus építészet
Különböző stílusok – ugyanaz a szerep: a két építésznő ugyanazon kor alkotói, más irányt képviselve. Van-e köztük hasonlóság, lekövethető minta, vagy a két irányvonal teljesen elszakad egymástól? Előadásomban kettejük életútját, munkásságukat feldolgozó kutatásom eddigi eredményét mutatom be.

A Józsa Mária tervei alapján épült győri kórházi laboratórium napjainkban. Fotó: Gill Blanka
6/6
A Józsa Mária tervei alapján épült győri kórházi laboratórium napjainkban. Fotó: Gill Blanka

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.